Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-22 / 249. szám

19TÍ. OKTOBER 22., SZOMBAT Hazánkba érkezeit az Iraki KP küldöttsége A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására pénteken ha­zánkba érkezett az Iraki Kom­munista Párt küldöttsége Omar AU Sheik, a Politikai Bizottság tagjának vezetésével. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának vezetője fogadta. Deszai Moszkvában Megkezdődtek a szovjet—indiai tárgyalások Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin és Andrej Gromiko köszöntötte pénteken délelőtt Moszkva Seremetyovo repülő­terén Morardzsi Deszai minisz­terelnököt, aki a Szovjetunió vezetőinek meghívására hiva­talos látogatásra érkezett a szovjet fővárosba. Az indiai kormányfőnek ez az első kül- j földi útja azóta, hogy a vá-' lasztásokon aratott győzelem után az ország kormányának élére került Magyar fel az ENSZ namíbiai Az ENSZ-közgyűlés plená­ris ülésén, a namíbiai vitában csütörtökön este szólalt fel Szarka Károly külügyminisz­ter-helyettes. A magyar kül­dött rámutatott, hogy a dél­afrikai kormány bizonyos nyu­gati hatalmakkal és a nemzet­közi monopóliumokkal együtt­működve olyan katonai poten­ciált építhetett ki, amellyel biztosítani tudja Namíbia tör­vénytelen megszállását, állan­dó agresszióval fenyegeti a szomszédos független országo­kat és ezzel — az erőszakpoli­tika alkalmazásával — a nemzetközi békét és biztonsá­got is veszélyezteti. A Magyar Népköztársaság, elvi politikájának megfelelően, támogatja a namíbiai rende­zést szolgáló ENSZ-határoza- tokat — jelentetti ki Szarka Károly. És biztosította a na­míbiai nép kizárólagos képvi­selőjének, a SWAPO-nak a közgyűlésen részt vevő kül­döttségét, hogy a magyar nép és kormánya szolidaritást vál­lal igazságos és jogos harcuk- bia nem vett részt a szavazá- kal, amelynek célja, hogy az | son. » ország területéről visszavon­ják a dél-afrikai megszálló erőket és Namíbia elnyerje végre teljes függetlenségét. Mihail Harlamov, a Szovjet­unió képviselője felszólalásá­ban hangsúlyozta: teljesen el kell szigetelni a dél-afrikai fajüldözőket, hogy ily módon létrejöjjenek a namíbiai nép függetlenségének és szabadsá­gának nélkülözhetetlen felté­telei. ★ A Biztonsági Tanács össze­hívását kérte az ENSZ afrikai tagállamok csoportja a dél­afrikai rezsim fajüldöző poli­tikáját bíráló szervezetek be­tiltásának ügyében. Mint is­meretes, a pretoriai kormány szerdán betiltott két újságot és tizenhat szervezetet. ★ Az ENSZ Biztonsági Taná­csa pénteken egy évvel meg­hosszabbította a Közel-Keleten állomásozó rendkívüli ENSZ- erők mandátumát. Kína és Lf­Kekkonen fogadta Panomarjovot Deszai kíséretében van Atal Bihari Vadzspaji külügymi­niszter és több más személyi­ség. A fogadtatás után Deszai szállására ment. A város köz­pontjába vezető útvonalat szovjet és indiai zászlók díszí­tették. Délután a moszkvai Kreml­ben megtartották Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Alekszej Koszigin miniszterelnök első megbeszé­lését Morardzsi Deszai indiai miniszterelnökkel. A baráti, tárgyszerű légkör­ben végbement tárgyalásokon eszmecserét folytattak a szov­jet—indiai kapcsolatok egész témaköréről. A felek megelé­gedéssel állapították meg, hogy a két ország kapcsolatai ked­vezően alakulnak, fejlődésük felfelé ível. Ennek alapja a Szovjetunió és India 1971-ben megkötött béke-, barátsági és együttműködési szerződése, amely megfelel mind a szov­jet, mind az indiai nép hosszú távú érdekeinek, az egyetemes béke megszilárdítása, a né­pek közötti kölcsönös megér­tés céljainak. A felek hatá­rozott szándéka: további erő­feszítéseket tesznek annak ér­dekében, hogy új lendületet adjanak minden téren a szovjet—indiai együttműkö­désnek. Az időszerű nemzetközi kér­dések megvitatása során meg­különböztetett figyelmet szen­teltek azoknak a kérdéseknek, amelyek a nemzetközi bizton­sággal, a leszereléssel, a világ­ban meglevő feSzültséggócok felszámolásával függenek ösz- sze. A felek megállapították, hogy a szovjet—indiai jó vi­szony a nemzetközi életben és elsősorban Ázsiában a stabili­tás megbízható tényezője. A tárgyalások szombaton folytatódnak. Este az indiai kormányfő tiszteletére adott vacsorán Brezsnyev és Deszai pohárkö­szöntőt mondott Kekkonen finn köztársasági elnök pénteken fogadta Borisz Ponomarjovot, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttag­ját, a Központi Bizottság tit­kárát, aki á Finn Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak meghívására szovjet párt­küldöttség élén tartózkodik Finnországban. A találkozón jelen volt Aafne Saarinen, a Finn Kom­munista Párt elnöke és Taisto Sínisalo, a párt alelnöke is. A küldöttség tegnap haza­utazott Helsinkiből. Etiópia Stabilizálódott a helyzet Befejeződött Feleke Gedle Giorgisz eíiópiai külügymi­niszter Kubában tett hivatalos látogatása. Az afrikai vendé­get fogadta Raul Castro, a Kubai Kommunista Párt KB másodtitkára, az államtanács és a kormány első elnökhe­lyettese, valamint számos hi­vatalos személyiség. A tárgya­lásokon kölcsönös érdeklődés­re számot tartó kérdéseket, valamint Kuba és Etiópia gaz­dasági együttműködésének távlatait vitatták meg. A megbeszéléseket követően Gedle Giorgisz ismerkedő kör­utat tett az országban. Etiópia külügyminisztere pénteki hazautazása előtt ki­jelentette: nagyon elégedett a tárgyalások eredményeivel. Egyúttal közölte, hogy az etió- piai kormánynak az utóbbi napokban országa északi te­rületein jelentős javulást sike­rült elérnie mind politikai, mind katonai téren és Dél- Etiópiában is stabilizálódott a helyzet. Végezetül leszögezte: Etiópia kész arra, hogy min­denáron megvédje az ország területi egységét. ★ A CIA, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Hivatala támogatást nyújt Etiópia bel­ső ellenforradalmárainak és a külföldön élő reakciósoknak, akik az ország forradalmának aláásására, Etiópia területi egységének megbontására tö­rekszenek — állapította meg pénteki szerkesztőségi cikké­ben az Addisz Zemen, az etió- piai kormány lapja. Beszá­molt arról, hogy a CIA nyíl­tan részt vett a tavaszi ellen­az ideiglenes katonai kor­mányzótanács (derg) kebelén belül zajlott le. Testvérmegye földjén Q Tovatűnő távolságok Amikor kedves olvasóim e sorokba bepillantanak (felté­telezhetően még reggel, ha a postás időben viszi a lapot), akkor Omszkban már jócskán a munka közepén járnak, s talán az ebédhez készülődnek. öt óra ugyanis az zónaidő- eltérés, ami bizony nem kis távolságra utal. E hatalmas messzeség elle­nére csodálatosan otthon érzi magát — elfelejtve a több ezer kilométert — minden Pest megyei, aki arrajár. Mert lépten-nyomon otthonról, a megyéjéről hall, ismerős és ismeretlen jóbarátokkal talál­kozik, akik emlékekeiket idézik, kapcsolataikat sorol­ják. Néhány esztendő alatt ugyanis élő valósággá vált a két megye — Pest és Omszk — testvéri barátsága. Közös barátok A szintetikus kaucsukgyár makettjénél. Proszkrianov igazgató. A kép balszélén: A. Belgrad Negyedórás plenáris ülés A belgrádi biztonsági és együttműködési találkozó pén­tek délelőtti plenáris ülése mindössze tizenöt percig tar­tott. Miután megállapították, hogy valamennyi szólásra je­lentkezett delegátus felszólalt már, a harmincöt résztvevő ország képviselői úgy döntöt­tek, hogy tevékenységüket a nap hátralevő részében mun­kabizottságokban folytatják. Az elmúlt hetekben jólesően tapasztalhattam magam is ezt, amikor újságíróküldöttségünk leszállt a megyeszékhely re­pülőterén. Testvérlapunk, az Omszkaja Pravda képviselői már barátként fogadtak. Aztán a megyei pártbizottsá­gon — a nemrégen nálunk járt — Jekatyerina Szuhinyina ideológiai titkárral arról a tananyagról esett szó, amelyet a Pest megyei pártbizottság tömegpropaganda-tanfolya- mának küldenek meg a Nagy Október jubileuma alkalmá­ból, feldolgozva a 60 esztendő fejlődését. Elmondotta azt is, hogy várják az évforduló ün­nepségeire megyei küldöttsé­günket A város egyik legjelentéke­nyebb vállalatánál, a hétezer dolgozót foglalkoztató szinte- i tikus kaucsukgyárban A. 1 Proszkrianov igazgató nyom- 1 ban azzal kezdte, hogy nem- j régen járt hattagú küldött­séggel nálunk, a PEMÜ-nél, s . el ne felejtsük átadni üdvöz- ] letét Horváth Ferenc igazga- j tónak, meg a többi megismert 1 jóbarátnak. A műszaki egye- i temen pedig egy fiatal kandi- ; dátus, Dmitrij Piszkunov 1 egyenesen az anyanyelvűnkön i szólt hozzánk. Kiderült, hogy ; alig egy hónapja tért vissza ' Magyarországról, tízhónapos szakmai útjáról, s ha nem is Pest megyében töltötte (a Mű­szaki Egyetemmel és a Csepel Művekkel állt kapcsolatban), de mint omszki sok mindent megismert megyénkből is. Akárcsak tanítómestere, az egyetem rektora, J. Szeleznev professzor, aki ugyancsak nemrégen járt nálunk. Emlékek diapozitíven S folytassam-e? Hiszen la­punkból is tudott, hogy az omszki szakszervezetek veze­tő titkára, Baranov ugyancsak mostanában járt itt delegá­cióval (mint értesültünk: visz- szatérve széles körű aktíva­gyűlésen számolt be tapaszta­latairól). Aztán nem is egy helyen hallottuk a Tápiómen- te együttes nagy sikerű sze­repléséről, mutatták nekünk a róluk készült fényképeket, megtekintettük a gyönyörű, néhány éve épült művelődési házat (nálunk is színháznak bárhol beillene), ahol föllép­tek. Hivatalosan közölték ve­lünk: olyan sikerük volt, hogy bármikor szívesen látják vi­szont őket. Az együttes tag­jai valószínűleg többet is tud­nak majd mondani arról a lá­togatásról, amelyet Bugajenko szobrászművész műtermében tettek. Megmutatta ugyanis nekik készülőiéiben a monu­mentális emlékművet, melyet az Omszkban mártírhalált halt Ligeti Károlyról, nagy tiszteletben tartott internacio­nalista hősünkről készít. Al­kotását — mint azt korábban már a Pest Megyei Hírlap megírta — Budakalász hatá­rában, a Nagy Október jubi­leumára kiépülő omszki park­ban állíttatja föl közösen Pest megye és a főváros tanácsa. Az egyik legnagyobb városi kerület (egyben a legfiatalabb ( település is: alig húszeszten­dős modern körzet) az ún. szovjet kerület. Annyi a la­Séta a Zárj a Kommunizma Kolhoz nyírfásában. A képen bal­ról a második: Alekszej Jusko érdemes asronómus, a jobbszélen a já­rási pártbizottság: titkára: A. Ty. Trinyihina. Prága Elbanyt Viera Magyar vezetők részvéttáviraia Prágában pénteken az aláb­bi hivatalos közleményt adták ki: A CSKP Központi Bizottsá­ga és a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság kormánya mély fájdalommal tudatja, hogy október 20-án Bratislava közelében légiszerencsétlenség következtében tragikusan el­hunyt Viera Husákbvá, a CSKP KB főtitkárának, a köztársaság elnökének felesé­ge. Az elhunyt búcsúztatása 1977. október 24-én 14 órakor lesz Bratislavában, a Szlovák Filharmónia termében. A csehszlovák kormány bi­zottságot alakított a helikopter­szerencsétlenséggel összefüg­gésben, amelynek során életét vesztette Viera Husáková, va­lamint a szerencsétlenül járt helikopter több más utasa és személyzetének három tagja. A kormánybizottság feladata lesz a szerencsétlenség okai­nak kivizsgálása. ■k Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban fejezte ki részvétét és együttérzését Gustáv Hu- I sáknak és családjának Viera Husáková elhunyta alkalmá­ból. Kingstoni találkozó Kuba és Jamaica barát­ságának, szolidaritásának és együttműködésének további erősítéséről volt szó a két or­szág képviselőinek kingstoni találkozóján. Csütörtökön a jamaicai fővárosban bizalmas légkörű találkozót tartott Fidel Castro kubai állam- és kor­mányfő Michael Manley ja- forradalmi kísréletben, amely 1 maicai miniszterelnökkel. Ugyancsak csütörtökön Car­los Rafael Rodrigueznek, a kubai államtanács elnökhe' lyettesének és Percival James Pattersonnak, Jamaica kül­ügyminiszterének vezetésével a két küldöttség tárgyalást folytatott a kapcsolatok jelen­legi állásáról, azok tovább­fejlesztésének perspektíváiról, továbbá nemzetközi kérdések­ről. ták barátságunkért, a mai közös boldogulásért, a sza­badságért. Megrövidült út kosa, mint a nagyobb magyar zárosoké, mintegy 150 ezer. A területi pártbizottság első Ut­cára, Anatolij Guszev — miután meghallgattuk rend­kívül érdekes tájékoztatóját —, addig nem engedett el (persze nem is nagyon kellett bennünket marasztalni), amíg meg nem néztük saját készí­tésű diapozitívjeit Pest me­gyéről, Budapestről, meg ha­zánk más tájairól. Ott vetí­tette le nekünk, nagy lelkese­déssel, a pártbizottsági elő­adótermében, ahol mindig kéznél vannak, mert mások­nak is örömmel mutatgatja. Nevetve mesélte: nem is gon­dolta, hogy kerülete termékei még hozzánk is eljutnak, egy pesti kirakatban ugyanis Jér­mék elnevezésű hátizsákokat látott, amelyeket náluk gyár­tanak. Az elnök Szigetcsépcn A Zarja Kommunizma (Kommunizmus Hajnala) kol­hozban, a székváros határá­ban fekvő Puskinóban a párt­titkár mutatott nekünk ma­gyar nyelvű levelet. Az alá­író: Németh Lukács, a sziget­csépi Lenin Termelőszövetke­zet elnöke. Látogatásra hívja meg a kolhoz delegációját. S így Ivan Ennszt elnökkel meg a Munka Vörös Zászlórend­jével kitüntetett Galina Kale- minával, a megye országos hírnevű kiváló fejőnőjével azért nem találkozhattunk, mert éppen a kedves meghí­vásnak tettek eleget, s talán éppen akkor emelték poharu­kat a szigetcsépi szüret mun­kás—paraszt találkozóján. Helyettük a kolhoz sok más kitűnő tagjával kötöttünk ba­rátságot. Köztük szíves kalau­zunkkal, Alekszej Juskóval, az Orosz SZSZK érdemes agro- nómusával, akikről már jó­formán a látogatás végén, az ebédnél tudtuk meg, hogy el­ső emléke Pest megyéhez még azokból az időkből kötődik, amikor aligha gondoltak test­vérmegyei kapcsolatokra. Itt, a főváros környékén, majd a Balatonnál harcolt ugyanis hazánk felszabadításáért. Sze­rénységből hallgatott róla, mint ahogyan azt is a kolhoz­pártbizottság fiatal titkárától, Pavel Geraszimovtól tudtuk meg, hogy megkapta a Honvé­delmi Háború érdemrendjét, majd a Dicsőségrendet. S ha erről nem is szólt, de szeme bepárásodott, amikor poha­runkat azokra emeltük, akik a legnagyobb áldozatokat hoz­Csöndesen szólalt meg egyi­künk: — Elgondolkodom azon, hogy Pest megyéből Omszkba, az útközbeni leszállást nem számítva, hat-hét óra az út a levegőben. Mennyivel hosz- szabb volt ez 1944-ben Omszk- ból Magyarországra! És mi­lyen gyötrelmes, keserves. Mennyi életet kívánt. De ha akkor nem teszik meg szov­jet barátaink ezt a nehéz utat, akkor most mi sem lennénk itt, akkor nem lépett volna itt föl a Tápiómente együttes, nem jönnének-mennének a delegációk. Köszönjük azok­nak, akik kiharcolták ezt az utat. E harcosok egy jelenlevőjé­re emeltük a poharat ott, ak­kor, de sok száznak, sok ezer­nek szólt ez Omszkban. Mert sokan vannak, akiknek első útja hazánkba a felszabadító harcokkal vezetett. Az érdek­lődés egy szála valószínűleg ebből is táplálkozik, amikor ismerni kívánják a mai Ma­gyarországot. Nagyon sok je­lével találkoztunk e megisme­rési vágynak. Számos gyár­ban, intézményben rendeztek be vörös sarkot Magyaror­szágról, a Komszomol-szerve- zetek vetélkedőket indítottak: ki tud többet Pest megyéről. A legtöbb iskolában interna­cionalista klub alakult. Ezek nemcsak a mával foglalkoz­nak, hanem elsődlegesen azt kutatják, hogy milyen emlé­kei lelhetők még föl a hajdan itt harcolt vörös magyarok­nak. Megható ez a buzgó munka, de a legnagyobb meg- illetődés talán az internacio­nalisták kertjében fogja el az embert. Itt ugyanis Ligeti Károly és magyar mártírtár­sai emlékhelyénél sohasem hiányzik a friss virág. Ugyan­úgy ápolják, gondozzák, mint azokét, akiknek szülőhelye volt ez a föld. Nem a technika, nem a re­pülőgép több ezer kilométert hat-hét órába sűrítő gyorsa­sága emészti föl a távolságo­kat! Ez a távolság másként tűnik tova. Az eszme és a cél baráti, testvéri közössége, az internacionalizmus hidalja át. Lőkös Zoltán (A befejező rész következik vasárnapi lapunk 7. oldalán: „Igaz történetek — igaz éle­tek”.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents