Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-19 / 246. szám

Losonczi Pál hazaérkezett Afganisztán bél A Idtogsstdsról közös közleményt adtak ki Hivatalos afganisztáni láto­gatása befejeztével kedden délelőtt elutazott Kabulból Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke. A repülőtéren Mohammed Daud afgán köz- társasági elnök, G. Hajdar Raszuli hadügyminiszter, Ab­dul Kadir Nurisztani belügy­miniszter, Mohammed Khan Dzsalalaf kereskedelmi mi­niszter és más hivatalos afgán személyek búcsúztatták őt és hivatalos kíséretét. , A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden Afganisztánból haza­térőben, rövid időre megszakí­totta útját szovjet Grúzia fő­városában, Tbilisziben. A repülőtéren Pavel Gilas- vili, Grúzia Legfelsőbb Taná­Testület H armadik a gödöllői já­rás abban a rangsor­ban, amelyet a népes­ségszám alapján állíthatunk fel a megyében. Több mint 107 ezer ember él ma itt, s kétségtelen, erősen eltérő körülmények közepette. Nemcsak a földrajzi, gaz­dasági helyzete más és más a települések bizonyos csoportjainak — a Galga vidék községei nehezen ro- koníthatók a főváros kapu­ját alkotókkal —, hanem fejlettségük szintje is kü­lönböző, amit kommunális ellátottságukra éppúgy ért­hetünk, mint a lakosság közreműködésére a telepü­lés jelenének és holnapjá­nak alakításában. A helyi jellemzők természetesen nagy hatást gyakorolnak a tanácsi testületek tevé­kenységére is, a példás munka mellett meglelhet­jük az elemi hibákkal ve­gyítettek A közhelyként emlege­tett tény, hogy az államha­talom helyi képviselője az állampolgár szemében a tanácsi testület tagja, a ta­nácsi vezető, de az ügyin­téző is, élő, sokak számára húsbavágó tartalmat kap a mindennapi gyakorlatban. A járás nyolc nagyközségi tanácsából négy közös ta­nácsként működik, azaz több települést irányít a testület — mind a tanács, mind a végrehajtó bizott­ság —, s bizony, árgus sze­mek figyelték, figyelik, kellő súlyú-e a mieink rész­vétele, azaz, kellő számban képviselik-e tanácstagok a társközségeket. S nemcsak ilyesfajta méricskéléssel kell szembenézni, hanem a testületek összetételének foglalkozás szerinti tagolá­sával úgyszintén. Amit ha- mari módon ne ítéljünk rossznak, a mechanikus osztályozás megnyilvánulá­sának! Ebben az érdeklő­désben, bizonyos foglalko­zások arányainak tisztele­tében fölfedezhetjük a ha­talomért érzett felelősséget, a képviselet egészséges ala­kításának óhaját, azaz — távlataiban — az állampol­gári azonosulást a hatalom­mal, s a hatalmat gyakor­lókkal. M ielőtt félreérthetővé válna mondandónk: a testületi munkának nem az a mércéje, hogy há- , nyan vannak a testület tag­jai között munkások, ter­melőszövetkezeti parasztok, értelmiségiek, de az ered­ményes tevékenységnek egyik feltétele az egészsé­ges arányok meglelése. Az ipari jellegű, munkások lakta településeken nem azért tevékenykednek a testületekben ipari fizikai foglalkoztatottak nagy számban, mert ez így illik, mert ezt így kí­vánja valamiféle — nem létező, de még mindig fel­tételezett — bűvös statisz­tika, hanem, mert nyil­vánvalóan ők tudják leg- hűebben tolmácsolni vá­lasztóik véleményét, felfo­gását. Voltak és vannak ezen viták, ahogy a közös taná­csú települések élete sem örök napfény, akadnak bo­rús időszakok. Közben per­sze a tanácsoknak — a tes­tületeknek is, a szakigazga­tási szerveknek is — ezer dologban kell határozniuk, állást foglalniuk, azaz me­net közben egyszerre fog­lalkoznak elvi jelentősé­gű és súlyú, s napi, gyakor­lati ügyekkel. Némi képet ad az a meghökkentő — de korántsem csak itt jellem­ző — adat a tanácsi munka hétköznapjairól, hogy a gö­döllői járás községeiben ta­valy 108 ezer határozat jel­legű okiratot készítettek. Ami annyit tesz, hogy a já­rás valamennyi lakójára jutott egy papír, s a papír mögött persze a hivatali munka darabja. Kartalon például ötvenöt ház épült fel, s aki kicsit is ismeri a magánépítkezések papírká- sahegyeit, sejti, ez az egyetlen részfeladat meny­nyi munkát adott állampol­gárnak és ügyintézőnek. Törvényszerű, hogy a he­lyi tanácsi testületek tár­gyalta témák gazdag listá­jának élén a településfej­lesztés áll, tavaly a járás tizennyolc tanácsa összesen negyvenhat olyan előter­jesztést vitatott meg, amely a tanácsi gazdálkodást, a településfejlesztést taglal­ta. K iegyensúlyozottan szab­ja meg fejlődése út­ját például Veres­egyház nagyközségi taná­csa, de a kérdésre, a dönté­sek meghozatalában van-e szerepe a tanácstagok, fog­lalkozásának, értetlen arc­kifejezés a válasz. A rész­letezőbb tudakozódás az­után kideríti, korántsem függ a tanácstagok fölké­szültsége, felelősségérzete foglalkozásuktól, sokkal in­kább következménye ta­pasztalataiknak, válasz­tóikkal tartott szoros vagy laza kapcsolataiknak. Bátran értelmezhetjük ezt úgy, hogy a hatalom gyakorlása ma már, nem egy testület foglalkozássta­tisztikai adatain múlik, ha­nem azon, megbízatásukat hogyan értelmezik a tagok, milyen becsülettel igyekez­nek annak megfelelni. Igaz, napjainkban még nem tar­tunk ott, hogy a helyi ta­nácsi testületek minden­ben igazi irányítói, szá- monkérői legyenek a terü­letükön folyó munkának. A járás néhány tanácsi ve­zetőjével beszélgetve pél­dául kiderült, a szükséges­nél ritkábban tárgyalnak a tanácsok olyan kérdések­ről, mint a bizottsági mun­ka tapasztalatai, szinte ki­vételnek számít a szak- igazgatási szervek beszá­moltatása; ezek a tanácsta­gok egy része számára „szá­raz”, elvontnak tűnő témák. Léteznek tehát a- hata­lom helyi érvényesítésének olyan részterepei, ahol a testület még nem mozog elég otthonosan. S aligha azért, mert nem képes erre, hanem amiatt, hogy a dön­téstől elmarad a számonké­rés következetessége, a hatalom logikai menete itt- ott megtörik. Tavaly ki­lencezer választópolgár je­lent meg a tanácstagok be­számolóin a járásban, ám semmiféle törvényszerűsé­get nem fedezhetünk fel az érdeklődés foka és a ta­nácstag kenyérkereső fog­lalkozása között. Annál in­kább kitapinthatjuk a meg­bízatás teljes szívvel, oda­adással történő ellátása és a választópolgárok aktivi­tása közötti összefüggést, s persze, korántsem csak a gödöllői járásra érvényesen. Mészáros Ottó csa Elnökségének elnöke fo­gadta, majd búcsúztatta. Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke kedden hazaérkezett Af­ganisztánból, ahol Mohammed Daudnak, az Afgán Köztársa­ság elnökének meghívására hivatalos látogatást tett. Az Elnöki Tanács elnökének kíséretében visszaérkezett Bíró József külkereskedelmi mi­niszter, Roska István külügy­miniszter-helyettes, Osztrovsz- ki György, az Országos Atom­energia Bizottság elnöke. Fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki La­jos, az Elnöki Tanács titkára, Nánási László, Úszta Gyula, az Elnöki Tanács tagjai, Púja Frigyes külügyminiszter, Ko- i’om Mihály igazságügyminisz­ter, Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter, Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának el­nöke. (A látogatásról közös közle­ményt adtak ki, melyet a 2. oldalon ismertetünk.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXI. ÉVFOLYAM, 346. szám Ára SO fillér 1977. OKTOBER 19., SZERDA Gyorsul a betakarítás GegSésSen befejezték a búza vetését A mezőgazdasági termelők kihasználják a jó időt, a ha­tárban a gépek tízezrei dol­goznak és a tavalyinál előbb­re tartanak a nagy őszi sze­zonmunkával — erről adott kedden tájékoztatást Mészáros István MÉM főosztályvezető. A vetőszántás 87 száza­léknál tart, ezen a területen már előké­szítették a földeket a kalá­szos gabona vetőmagjának befogadására. Pest megyében túljutottak a talajmunka 90 Az őszi vásáron láttuk — kezdődik a gyártás Űi termékek a PEWBfrB-né! v_ A fantázianevek gyakran semmiféle utalást nem tartal­maznak arról, milyen termék elnevezései. Hiszen azért fan­tázianevek, érvelnek a válla­latok szakemberei. Hungaropan. Ez sem mond semmit a laikusoknak. Az őszi Budapesti Nemzetközi ' Vásá­ron is sokan találgatták a PEVDI faipari kiállítása előtt, mit is jelenthet vajon. — Űj termékeink egyike a Hungaropan műanyag ablak — mondja Haraszin Zoltán, a PEVDI műszaki igazgatója. — Ám ahhoz, hogy megkezdhes­sük a sorozatgyártását, meg­állapodást kell kötnünk a He­ves megyei Építőipari Válla­lattal. ők ugyanis vásároltak egy új üveggyártó sort, mely- lyel olcsón, korszerű eljárással tudják előállítani a Hunga­ropan üveget. Az üvegkészítő berendezés nagy teljesítményű, így a ne­kik szükségesnél nagyobb mennyiség készítésére alkal­mas. A fölösleges üvegárut adják vállalatunknak. A Hun- garopán műanyag ablakok jö­vőjét abban is látjuk, hogy a hagyományosnál jobb hő- és hangszigetelő, amit a két ré­teg üveg alkalmazása ered­ményez. — A műanyag kerethez ha­zai alapanyagot használnak föl? — A Borsodi Vegyi Kombi­náttal — éppen a Budapesti Nemzetközi Vásár nyújtotta lehetőséget kihasználva — megállapodást kötöttünk, melynek értelmében jövőre elindítunk egy új műanyag ablakot gyártó üzemet. Ezzel még aktívabban bekapcsoló­dunk az általuk készített ext- rudált PVC-termékek további feldolgozásába. — Van-e érdeklődés a mű­anyag ablakok iránt? — Alkalmazásuk elsősor­ban középületeknél gazda­ságos, tehát nem a kisfogyasztók igé­nyeinek kielégítése a célunk. Felvettük már a kapcsolatot több tervező irodával és kivi­telező vállalattal, s úgy ta­pasztaljuk, nem zárkóznak el. Viszont, egyelőre, drágább, mint a hagyományos fából ké­szült ablak. Ezen kellene vál­toztatnunk. Mivel jelentős népgazdasági érdek a mű­anyag-felhasználás növelése, s nekünk pedig fő törekvésünk a gazdaságos termékszerkezet kialakítása, ezért a jövő évben létesítetten kívül 1980-ig még tovább bővítjük a műanyag­keretes ablak gyártó kapaci­tásunkat. Ígéretet kaptunk a BKV-tól anyagi támogatá­sukra. — Tervezik-e műanyag aj­tók előállítását is? — Már folytatunk tárgyalá­sokat a Borsodi Vegyi Kombi­náttal arról is: valószínűleg átadják a műanyagajtó profilúkat is. De ez még nem a jövő évben várható. — Láthattunk a BNV-n egy érdekes megoldású padlásfel­járó létrát is. Ennek mikorra tervezik a gyártását? — Valóban bemutattuk a vásárlóközönségnek és a szak­embereknek, s azt is elmond­tuk az érdeklődőknek, hogy licenc alapján készül. Gyártá­sához egy nyugatnémet cég keres együttműködő magyar vállalatot, megállapodás még nem született. Sajnos, egyelő­re ez a termék is olyan drága lenne, hogy kevesen tudnák; Kedden az MSZBT meghí­csak megfizetni. Megoldást vására Budapestre érkezett a kell keresnünk, olcsóbb előál- j szovjet diplomácia két vete- lítására. J ránja: akik a második világ­D. Gy. háború előtt Magyarországon százalékán. Országosan a kijelölt 1,3 millió hektáros te­rületnek 60 százalékán van már a földben a mag. Csak­nem mindenütt — mint hírül adtuk, a megyében is — befe­jeződött az őszi árpa vetése. A legnagyobb területen ter­mesztett kalászos gabona, a búza vetőmagjának 55 százaléka van a földben. Elég a vetőmag, most már az üzemeken múlik, hogy megfelelő szervezéssel kellő ütemben folytassák — kihasz­nálva a jó időt — a jövő évi termés megalapozását. A betakarítás előbbre tart, mint az elmúlt évben. A kuko­rica-termőterület 42 százalé­kán — Pest megyében a fe­lén — már végigvonultak a kombájnok, törőgépek, tavaly ilyenkor csak 22 százaléknál tartottak. A dohányt letörték, a silókukorica 99 százalékát hozták le a földekről. A me­gyében mindenütt betakarítot­ták a silókukoricát. A kukori­ca felszedése is meggyorsult, az ipar eddig 1,5 millió tonna répát vett át. A zöldség betakarítása 84 százaléknál tart, már csak a gyökérzöldségek és a káposz­tafélék kintlevő részének fel­szedése és behordása maradt hátra. Az almáskertekben szintén nagy erővel dolgoznak a szüreten. A nagyüzemekben a szőlőszüret végéhez köze­ledik, a terület 19 százalékán akad még dolga a szedőknek. A kistermelők a szürettel már elkészültek. A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz határában befe­jezték a búza vetését. Az idei őszön hatszáz hektár kenyér- gabona vetését tervezték, de száz hektárral túlteljesí- ' tették tervüket. Az idén új jugoszláv, szov­jet és magyar búzafajtákat ve­tettek, melyektől jobb beltar- talmi minőséget és nagyobb át­lagtermést várnak. Az idén 47,5 mázsa volt a hektáron­kénti átlagtermésük, jövőre az új fajtáktól 50 mázsán fe­lüli átlagot várnak. Az eredmények nagyrészt köszönhetők a ceglédi gazda­ság 13 szocialista brigádjának. A búzát vető és a kukoricát szedő komplex brigád már a harmadik szombat-vasárnapot töltötte a földeken, s két mű­szakban éjjel-nappal dolgoznak a gépek. Összesen 1500 hektár­ról takarítják be a kukoricát, s a gazdaságot ért 20 millió fo­rintos jégkár ellenére 50 mázsa körüli hektáronkénti kukorica termésátlagra számítanak. A hét végére ezt a munkát is be­fejezik, s más gazdaságokban segí­tik majd a betakarítást a ceglédi gépek. Október közepére befejező­dött a szüret a tsz 60 hektáros szőlőjében. Részben maguk dolgozzák fel a fürtöket, rész­ben a Felsőbabád! Állami Gazdasággal több év óta folyó kooperáció keretében haszno­sítják. Az itt dolgozó Mathiász brigádot dicséri a 114 mázsás hektáronkénti átlagtermés. A szovjet veteránjai diplomácia Budapesten Kilencezredik az idén Lekerült a szalagról a Csepel Autógyárban az idei kilencez- rcdik padlóváz. Képünkön a Bánki Donát szocialista brigád tagjai átadásra készítik elő a járművet. Geleta Pál felvétele képviselték a Szovjetuniót: Nyikolaj Ivanovics Saronov, egykori szovjet követ és And­rej Andrejevics Szmimov, aki berlini szovjet követként an­nak idején előkészítette a dip­lomáciai kapcsolatok felvéte­lét Magyarország és a Szovjet­unió között. A Keleti pályaud­varon Rapai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság alelnöke meleg sza­vakkal köszöntötte a 36 esz­tendő után hazánkba érkezett kedves vendégeket. Fogadásukra megjelent Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, a baráti társaság több alelnö­ke, továbbá a Külügyminisz­térium, a SZOT, a Hazafias Népfront és a Nőtanács kép­viselői. Jelen volt Felix Pet- rovics Bogdanov, a Szovjet­unió budapesti nagykövetsé­gének követtanácsosa. KOZELET Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Északi Szakszervezeti Ta­nács meghívására Svédország­ban tartózkodó magyar szak- szervezeti küldöttség vezetője, tegnap Stockholmban megbe­széléseket folytatott a Svéd Szakszervezeti Szövetség és a Svéd Alkalmazottak Országos Szövetségének vezetőivel. Szentágothai János, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke kedden hivatalában fo­gadta Albert B. Sabin profesz- szort, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagját. Nguyen Thi Binh asszony, a Vietnami Szocialista Köztársa­ság oktatási minisztere tegnap a vietnami oktatási delegáció élén látogatást tett az Országos Béketanácsnál és találkozott a magyar békemozgalom több vezetőjével.

Next

/
Thumbnails
Contents