Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-02 / 232. szám
Lakás, lakás, minél hamarabb ZEBEGÉNYI UTCA Negyvenháromezer lakás. Ennyit építenek Pest megyében a mostani tervidőszakban. Többségüket új városrészekben, lakótelepeken. Körülbelül 215 ezer ember lakik majd bennük. Egyelőre. Az idő azonban szalad. Gyerekek születnek és azoknak is fiaik és lányaik. A második és a harmadik nemzedék. Nekik is építünk tehát Vácott, Százhalombattán, Dunakeszin, Gödöllőn, Nagykőrösön és a többi Pest megyei településen. Mert ezek a házak, utcák, lakótelepek, városrészek ötven-száz' év múlva is a helyükön állnak. Építészeket, beruházókat, szakembereket kérdeztünk meg, milyennek látják ők a bábáskodásuk nyomán épülő új településeket, városrészeket.1 ______Alkalmazkodni kell Ép ítészek. Építő művészek. Művészek? A Pest megyei Tanács Tervező Intézetében Kaszta Dénes magasépítési irodavezető csak legyint a titulus hallatán. Csak nagyon keveseknek adatik meg közülük, hogy művészeti hajlamaikat kiéljék. Meglehetősen kicsiny lehetőség nyílik erre a lakások, a lakótelepek tervezésekor. Az építész ma a praktikum embere. Nem megálmodja, hanem az egyáltalán lehetséges megoldások közül kiválasztja a íegmegféle- lőbbet. Sajátos, különleges, egyéni alkotás ritkán születhet a keze munkája nyomán. Föltételezzük, hogy valaki kör alakú házat tervezne.' De előregyártóit elemekből, csúszózsalukkal meglehetősen nehéz lenne ilyet építeni. S ha lehetne is, jócskán megdrágítaná egy-egy lakás árát. S akkor néhány ezerrel kevesebb készülne el. Nem is gondol senki ilyesmire. Csak kényelmes, egészséges, tetszetős épületekre. Olyanokra, amelyekben jó lakni. . — És jó bennük lakni? Á válaszadásban az irodavezetőnek, Sziklai Tibor igazgatóhelyettes is segítségére van, mégis nehezen kerekedik ki a véleményük. — Mint mindenütt, Pest megyé' ben is vannak jó és rossz példák. De nálunk mintha az utóbbiból lenne több. Mit gondol a tervező Az épületek nem önmagukban tetszetősek vagy csúnyák, hanem a környezettel, a parkokkal, játszóterekkel, boltokkal, a 'többi lakóházzal együtt. Attól, hogy sikerült e megteremteni az egészséges arányokat. A lakótelepiek jó közérzete nemcsak azoktól a falaktól függ, ami körülveszi őket, hanem attól is, mire látnak ki az ablakon, van-e óvoda, bölcsőde, iskola, orvosi rendelő, bolt, lehet-e közelben venni egy fagylaltot, van-e hol sétálni esténként. — És minderre gondolnak a tervezők? — Gondolniuk' kell. Érré valók a városrendezési és a beépítési tervek. — Ezek alapján születnek a lakótelepek? — Amikor a városokban járunk, néha úgy tűnik, csak arra voltak jók ezek a tervek, hogy legyen mitől eltérni. Saját elképzeléseink megcsúfolásához magunk is hozzájárulunk. Hiába látjuk, hogy egy- egy új épület nem jó helyre kerül, hogy kevés az autóparkoló, a játszótér, a zöld, nekünk kell elkészíteni ezeket az alapjában hibás beépítési terveket is. Ha nem csináljuk meg mi, elkészítik mások. Beszúrunk még egyet — Mint az országban máshol is, Pest megyében is, először épülnek a lakások és csak sokkal később a többi kommunális, szociális és egyéb létesítmény. Mi is valljuk, hogy mindennél fontosabb a lakásépítés. Ez azonban nem indokolja, hogy annyira megváltozzon a tervezett településkép. Százhalombattán is később kerül sor az iskolára, az óvodára, a városközpontra, de legalább kihagyták a helyüket. Most, amikor már erre is jut a keretből, oda építik őket, ahová valók. — Van pél4a az ellenkezőjére is? — Sajnos sok. Néhány éve valamelyik budapesti házgyárnak volt fölösleges kapacitása, Dunakeszin pedig nagyon kellett a lakás. Bár a lakótelep jellegétől merőben eltér a felépült három óriásház, mégis úgy döntöttek, hogy meg kell ragadni a kínálkozó alkalmat. S mivel éppen a 2-es számú főútvonal mellett volt közművesített hely, oda építették fel az elemeket. Így eltakarja az egész városrészt, földszintes házakkal kerül egy sorba. Minden építész tiltakozott a megoldás ellen, de hiába. Ugyanígy történik a lakótelepek besűrűsödése is. A kijelölt helyekre megépül néhány épület. Ezután újabb részeket kellene közművesíteni, s ez nem olcsó dolog. Elő a torvet, ahova lehet, beszúrunk még egy házat. Így lesz kevesebb a zöld, a levegő, a játszótér. Beépítik az óvodák, ak iskolák, az üzletek helyét is. Később ezek nemegyszer már csak nagyobb költséggel építhetők meg. A budaörsi lakótelepen már nem lehetett elodázni az óvoda építését. Mivel kijelölt helyén felvonulási épület és különféle anyagok voltak, az iskola helyére húzták fel. Ma már iskolán van a sor. Ennek azonban szűkös az óvoda helye, máshova pedig nem fér. Más: a váci Deákvár egyik jó fekvésű központi részére négyemeletes épületeket tervezett egyik építészünk, Tóth Dezső. A területet közművesítették, majd odaadták egy KISZ-lakásépítő közösségnek. Az ő házaik egy- vagy kétszintes épületek, semmiképpen sem illenek a mostani helyükre. Később az OTP-házakat is megépítették, persze más helyen. De nincs a megyében egyetlen olyan terv. amelyiktől ne tértek volna el. Akik engedélyezik — Kinek a feladata lenne, hogy ügyelje az épülő városrészek, lakótelepek arculatára? — A városi tanácsoknak. — És ki engedélyezi, hogy esetenként elcsúfítsák? — A városi tanácsok. Mert nekik kell jninél hamarabb lakást adni a rászorulóknak. Az indok mindig a gazdaságosság. Ez az oka annak is, hogy sok házunkban olyan szűkek a fépcsőházak, kicsi az alapterülete a lakásoknak, s hogy még mindig olyan sok egy-, másfél szobás épül. — Várnak-e az építészek valamiféle javulást? Számítanak-e arra, hogy szebbre, otthonosabbra építjük a lakótelepeket? — Ennek egyelőre semmi jele. Összhangot teremteni Mit akar a tervező? Szépet. Az építtető? Sokat. A kivitelező? Nyereséget. S a beruházó? A Pest megyei Beruházó Vállalat igazgatóhelyettesének, Scheuring Jánosnak a véleménye szerint ők mindezt szeretnék. A feladatuk nem csupán az, hogy megbízóik, a tanácsok, az OTP érdekeit képviseljék, hanem az is, hogy összhangot teremtenek a sokféle akarat között. S az igazgatóhelyettes szerint ez csak kompromisszumokon keresztül lehetséges. A tervek ugyanis meghatározzák, hogy mennyi pénzből, mennyi lakást kell felépíteni, például a mostani ötéves terv alatt. A változatosabb, a tetszetősebb, a kényelmesebb, a tágasabb általában drágább is. Ma 53 négyzetméter az egy lakásra jutó átlagterület, s valószínűleg ekkora lesz a következő öt évben is. Kevés? Bizony kevés. De a második ötéves terv idején csak 48 négyzetméter volt az átlag. És ami a falakon kívül esik? A házak külső képe, a zöld, a lakótelepek egészségesebb szerkezete? i CSOLLAK MIHÁLY FESTMÉNYE — Miért nem valósulnak meg az eredeti, az ésszerűbbnek, otthonosabbnak tűnő beépítési tervek? — Nemhogy öt év alatt, de hónapról hónapra keresztülhúzza számításainkat a valóság. Például azért, mert drágul az építkezés. De ettől függetlenül is. Hadd mondjak egy friss példát. Az új érdi lakótelepet a dunaújvárosi házgyár elemeivel terveztük megépíteni. Megállapodás is született róla. A házgyárban azonban másfajta technológiát igénylő elemeket készítenek, mint amiről eredetileg szó volt, marad tehát az alapzsalu. Ami a beépítés sürgősségét illeti, jogszabályok kötik a tervezőt, s a beruházót is, hogy milyen lehet a legtágasabb vagy legsűrűbb beépítés. Amikor dönteni kell, akár az egészségesebb elképzelés kárára, többnyire az olcsóbb megoldás mellett döntünk. Virágos kert és traces — A zöldterület, a parkolók, a játszóterek — tehát az emberek kárára? — Az emberek kárára döntenénk, amikor több lakást építünk? Egyébként is: a lakótelepek nem elégíthetnek ki különleges igényeket. Értsük meg egymást! Mivel a megyében is nagyon sokan várnak lakásra, s az építkezés egyre drágább, nem szabad sokat filozofálni azon, hogy milyen lenne az ideális. A megyében is vannak otthonosabb, tetszetősebb, ha úgy tetszik, emberszabásúbb lakótelepek. — Valóban nem egyformák. Egyik helyen zöld területre kerültek a házak, máshol a szántóföldre. Az építők, a tervezők s mi, a beruházók nem végzünk mindig egyforma munkát. De higgye el, hogy a lakótelepi emberek közérzete elsősorban nem ezen múlik. — Hanem? — Hiányoznak a régi szomszédok, a kis bolt, a traces, a virágoskert. Messzse van az üzlet, esetleg zsúfolt az iskola. — Az említett kompromisszumok nem befolyásolják a közérzetet? — Dehogynem. Mégsem tehetünk mást. A sfma homlokzatú vagy a tagoltabb épület a szebb? Még ha sivárabb is, az előző mellett maraA zsúfolt — Vácott dunk, hiszen az valamivel olcsóbb, s mert nem kell a darupályát építkezés közben áthelyezni, ezért a vállalatnak is egyszerűbb, gazdaságosabb. Az is érdekünk, hogy fez építőnek is kifizetődjék a munkája. Ha nálunk rendben mennek a dolgok, nem fizetnek rá egy-egy építkezésre, gyorsabban, több lakást tudnak elkészíteni. Egy másik példa. Ha egy 40 lakásos ház megépítéséhez van ugyan pénz, de szanálásra, vagy újabb terület közművesítésére nincs, várjon-e 40 család még egykét ével, vagy legyenek egymáshoz — a megengedett normákon belül — közelebb a házak. Csak ilyen kompromisszumok árán tudjuk teljesíteni Pest megye lakásépítési tervét. Ellentmondani látszik az érdi eset. Itt 70 lakás állt az 500 lakásos lakótelep útjában. Köztük azonban jó néhánynak nem sokkal korábban adtak építési engedélyt. A kiút? Harmincöt lakást lebontottak, körülbelül ugyanannyit meghagytak, de az 500 lakás felépül, csak har- micöt teleknyivel kisebb területen. A két beszélgetés itt tulajdonképpen befejeződik. Lehetne azonban folytatni a sort. Például a városi tanácsok építészeivel, a műszaki osztályok vezetőivel. Közülük azonban alig akad, aki régen töltené be hivatalát, esztendők tapasztalatairól számolhatna be. Érdeklődni lehetne a tanácsok elnökeitől, de ők mégsem szakemberek, s egyébként is elsősorban azzal a feladattal ken megbirkózniuk, hogy több lakás gyors megépítéséhez nyújtsanak segítséget. Hiszen a lakásra várók az ő ajtajukon kopogtatnak. Változik a közeljövőben a szigorúan gazdaságossági szemlélet? Nyerhet-e több teret — akár a költségek ellenére is — a szebb, az otthonosabb, az emberibb? Scheuring János: — A lakások általában nem olcsóbbak, hanem drágábbak lesznek. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat a megye legnagyobb lakásépítője, ráadásul az alagútzsalus technológiáról áttér a házgyárira. Az utóbbi eleve drágább, s ráadásul nem is építhető belőlük olyan szép, változatos épület. De gyorsabban és több lakás készülhet el. S ez mindennél fontosabb. Csulák András A levegős — Budaörsön Bozsán Péter felvételei 4 r i
