Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-02 / 232. szám

Lakás, lakás, minél hamarabb ZEBEGÉNYI UTCA Negyvenháromezer lakás. Ennyit építenek Pest megyében a mostani tervidőszakban. Többségüket új vá­rosrészekben, lakótelepeken. Körül­belül 215 ezer ember lakik majd bennük. Egyelőre. Az idő azonban szalad. Gyerekek születnek és azok­nak is fiaik és lányaik. A második és a harmadik nemzedék. Nekik is építünk tehát Vácott, Százhalombat­tán, Dunakeszin, Gödöllőn, Nagykő­rösön és a többi Pest megyei telepü­lésen. Mert ezek a házak, utcák, la­kótelepek, városrészek ötven-száz' év múlva is a helyükön állnak. Építé­szeket, beruházókat, szakembereket kérdeztünk meg, milyennek látják ők a bábáskodásuk nyomán épülő új településeket, városrészeket.1 ______Alkalmazkodni kell Ép ítészek. Építő művészek. Művé­szek? A Pest megyei Tanács Terve­ző Intézetében Kaszta Dénes ma­gasépítési irodavezető csak legyint a titulus hallatán. Csak nagyon ke­veseknek adatik meg közülük, hogy művészeti hajlamaikat kiéljék. Meg­lehetősen kicsiny lehetőség nyílik erre a lakások, a lakótelepek terve­zésekor. Az építész ma a praktikum embere. Nem megálmodja, hanem az egyáltalán lehetséges megoldá­sok közül kiválasztja a íegmegféle- lőbbet. Sajátos, különleges, egyéni alkotás ritkán születhet a keze mun­kája nyomán. Föltételezzük, hogy valaki kör alakú házat tervezne.' De előregyártóit elemekből, csúszózsa­lukkal meglehetősen nehéz lenne ilyet építeni. S ha lehetne is, jócs­kán megdrágítaná egy-egy lakás árát. S akkor néhány ezerrel keve­sebb készülne el. Nem is gondol senki ilyesmire. Csak kényelmes, egészséges, tetszetős épületekre. Olyanokra, amelyekben jó lakni. . — És jó bennük lakni? Á válaszadásban az irodavezető­nek, Sziklai Tibor igazgatóhelyettes is segítségére van, mégis nehezen kerekedik ki a véleményük. — Mint mindenütt, Pest megyé' ben is vannak jó és rossz példák. De nálunk mintha az utóbbiból len­ne több. Mit gondol a tervező Az épületek nem önmagukban tetszetősek vagy csúnyák, hanem a környezettel, a parkokkal, játszó­terekkel, boltokkal, a 'többi lakóház­zal együtt. Attól, hogy sikerült e megteremteni az egészséges arányo­kat. A lakótelepiek jó közérzete nemcsak azoktól a falaktól függ, ami körülveszi őket, hanem attól is, mire látnak ki az ablakon, van-e óvoda, bölcsőde, iskola, orvosi ren­delő, bolt, lehet-e közelben venni egy fagylaltot, van-e hol sétálni es­ténként. — És minderre gondolnak a ter­vezők? — Gondolniuk' kell. Érré valók a városrendezési és a beépítési ter­vek. — Ezek alapján születnek a la­kótelepek? — Amikor a városokban járunk, néha úgy tűnik, csak arra voltak jók ezek a tervek, hogy legyen mi­től eltérni. Saját elképzeléseink megcsúfolásához magunk is hozzá­járulunk. Hiába látjuk, hogy egy- egy új épület nem jó helyre kerül, hogy kevés az autóparkoló, a játszó­tér, a zöld, nekünk kell elkészíteni ezeket az alapjában hibás beépí­tési terveket is. Ha nem csináljuk meg mi, elkészítik mások. Beszúrunk még egyet — Mint az országban máshol is, Pest megyében is, először épülnek a lakások és csak sokkal később a többi kommunális, szociális és egyéb létesítmény. Mi is valljuk, hogy mindennél fontosabb a lakásépítés. Ez azonban nem indokolja, hogy annyira megváltozzon a tervezett településkép. Százhalombattán is később kerül sor az iskolára, az óvodára, a városközpontra, de leg­alább kihagyták a helyüket. Most, amikor már erre is jut a keretből, oda építik őket, ahová valók. — Van pél4a az ellenkezőjére is? — Sajnos sok. Néhány éve vala­melyik budapesti házgyárnak volt fölösleges kapacitása, Dunakeszin pedig nagyon kellett a lakás. Bár a lakótelep jellegétől merőben el­tér a felépült három óriásház, mégis úgy döntöttek, hogy meg kell ragadni a kínálkozó alkalmat. S mi­vel éppen a 2-es számú főútvonal mellett volt közművesített hely, oda építették fel az elemeket. Így elta­karja az egész városrészt, földszin­tes házakkal kerül egy sorba. Min­den építész tiltakozott a megoldás ellen, de hiába. Ugyanígy történik a lakótelepek besűrűsödése is. A ki­jelölt helyekre megépül néhány épület. Ezután újabb részeket kelle­ne közművesíteni, s ez nem olcsó dolog. Elő a torvet, ahova lehet, be­szúrunk még egy házat. Így lesz kevesebb a zöld, a levegő, a játszó­tér. Beépítik az óvodák, ak iskolák, az üzletek helyét is. Később ezek nemegyszer már csak nagyobb költséggel építhetők meg. A budaör­si lakótelepen már nem lehetett el­odázni az óvoda építését. Mivel ki­jelölt helyén felvonulási épület és különféle anyagok voltak, az iskola helyére húzták fel. Ma már iskolán van a sor. Ennek azonban szűkös az óvoda helye, máshova pedig nem fér. Más: a váci Deákvár egyik jó fekvésű központi részére négyeme­letes épületeket tervezett egyik épí­tészünk, Tóth Dezső. A területet közművesítették, majd odaadták egy KISZ-lakásépítő közösségnek. Az ő házaik egy- vagy kétszintes épületek, semmiképpen sem illenek a mostani helyükre. Később az OTP-házakat is megépítették, per­sze más helyen. De nincs a megyé­ben egyetlen olyan terv. amelyiktől ne tértek volna el. Akik engedélyezik — Kinek a feladata lenne, hogy ügyelje az épülő városrészek, lakó­telepek arculatára? — A városi tanácsoknak. — És ki engedélyezi, hogy ese­tenként elcsúfítsák? — A városi tanácsok. Mert nekik kell jninél hamarabb lakást adni a rászorulóknak. Az indok mindig a gazdaságosság. Ez az oka annak is, hogy sok házunkban olyan szűkek a fépcsőházak, kicsi az alapterüle­te a lakásoknak, s hogy még min­dig olyan sok egy-, másfél szobás épül. — Várnak-e az építészek vala­miféle javulást? Számítanak-e ar­ra, hogy szebbre, otthonosabbra építjük a lakótelepeket? — Ennek egyelőre semmi jele. Összhangot teremteni Mit akar a tervező? Szépet. Az építtető? Sokat. A kivitelező? Nye­reséget. S a beruházó? A Pest megyei Beruházó Vállalat igazgatóhelyettesének, Scheuring Já­nosnak a véleménye szerint ők mindezt szeretnék. A feladatuk nem csupán az, hogy megbízóik, a taná­csok, az OTP érdekeit képviseljék, hanem az is, hogy összhangot te­remtenek a sokféle akarat között. S az igazgatóhelyettes szerint ez csak kompromisszumokon keresztül lehetséges. A tervek ugyanis meg­határozzák, hogy mennyi pénzből, mennyi lakást kell felépíteni, pél­dául a mostani ötéves terv alatt. A változatosabb, a tetszetősebb, a kényelmesebb, a tágasabb általában drágább is. Ma 53 négyzetméter az egy lakásra jutó átlagterület, s való­színűleg ekkora lesz a következő öt évben is. Kevés? Bizony kevés. De a második ötéves terv idején csak 48 négyzetméter volt az átlag. És ami a falakon kívül esik? A házak külső képe, a zöld, a lakóte­lepek egészségesebb szerkezete? i CSOLLAK MIHÁLY FESTMÉNYE — Miért nem valósulnak meg az eredeti, az ésszerűbbnek, otthono­sabbnak tűnő beépítési tervek? — Nemhogy öt év alatt, de hó­napról hónapra keresztülhúzza szá­mításainkat a valóság. Például azért, mert drágul az építkezés. De ettől függetlenül is. Hadd mondjak egy friss példát. Az új érdi lakótelepet a dunaújvárosi házgyár elemeivel terveztük megépíteni. Megállapodás is született róla. A házgyárban azonban másfajta technológiát igénylő elemeket készítenek, mint amiről eredetileg szó volt, marad tehát az alapzsalu. Ami a beépítés sürgősségét illeti, jogszabályok kö­tik a tervezőt, s a beruházót is, hogy milyen lehet a legtágasabb vagy legsűrűbb beépítés. Amikor dönteni kell, akár az egészségesebb elképzelés kárára, többnyire az ol­csóbb megoldás mellett döntünk. Virágos kert és traces — A zöldterület, a parkolók, a játszóterek — tehát az emberek kárára? — Az emberek kárára döntenénk, amikor több lakást építünk? Egyéb­ként is: a lakótelepek nem elégít­hetnek ki különleges igényeket. Ért­sük meg egymást! Mivel a megyé­ben is nagyon sokan várnak lakás­ra, s az építkezés egyre drágább, nem szabad sokat filozofálni azon, hogy milyen lenne az ideális. A megyében is vannak otthono­sabb, tetszetősebb, ha úgy tetszik, emberszabásúbb lakótelepek. — Valóban nem egyformák. Egyik helyen zöld területre kerül­tek a házak, máshol a szántóföldre. Az építők, a tervezők s mi, a beru­házók nem végzünk mindig egyfor­ma munkát. De higgye el, hogy a lakótelepi emberek közérzete első­sorban nem ezen múlik. — Hanem? — Hiányoznak a régi szomszé­dok, a kis bolt, a traces, a virágos­kert. Messzse van az üzlet, esetleg zsúfolt az iskola. — Az említett kompromisszumok nem befolyásolják a közérzetet? — Dehogynem. Mégsem tehetünk mást. A sfma homlokzatú vagy a tagoltabb épület a szebb? Még ha sivárabb is, az előző mellett mara­A zsúfolt — Vácott dunk, hiszen az valamivel olcsóbb, s mert nem kell a darupályát épít­kezés közben áthelyezni, ezért a vállalatnak is egyszerűbb, gazdasá­gosabb. Az is érdekünk, hogy fez építőnek is kifizetődjék a munká­ja. Ha nálunk rendben mennek a dolgok, nem fizetnek rá egy-egy építkezésre, gyorsabban, több lakást tudnak elkészíteni. Egy másik példa. Ha egy 40 lakásos ház megépítésé­hez van ugyan pénz, de szanálásra, vagy újabb terület közművesítésére nincs, várjon-e 40 család még egy­két ével, vagy legyenek egymáshoz — a megengedett normákon belül — közelebb a házak. Csak ilyen komp­romisszumok árán tudjuk teljesíteni Pest megye lakásépítési tervét. Ellentmondani látszik az érdi eset. Itt 70 lakás állt az 500 lakásos lakótelep útjában. Köztük azonban jó néhánynak nem sokkal koráb­ban adtak építési engedélyt. A kiút? Harmincöt lakást lebontottak, kö­rülbelül ugyanannyit meghagytak, de az 500 lakás felépül, csak har- micöt teleknyivel kisebb területen. A két beszélgetés itt tulajdonkép­pen befejeződik. Lehetne azonban folytatni a sort. Például a városi tanácsok építészeivel, a műszaki osztályok vezetőivel. Közülük azon­ban alig akad, aki régen töltené be hivatalát, esztendők tapasztalatairól számolhatna be. Érdeklődni lehetne a tanácsok elnökeitől, de ők mégsem szakemberek, s egyébként is első­sorban azzal a feladattal ken meg­birkózniuk, hogy több lakás gyors megépítéséhez nyújtsanak segítsé­get. Hiszen a lakásra várók az ő aj­tajukon kopogtatnak. Változik a közeljövőben a szigo­rúan gazdaságossági szemlélet? Nyerhet-e több teret — akár a költségek ellenére is — a szebb, az otthonosabb, az emberibb? Scheuring János: — A lakások általában nem ol­csóbbak, hanem drágábbak lesznek. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat a megye legnagyobb lakás­építője, ráadásul az alagútzsalus technológiáról áttér a házgyárira. Az utóbbi eleve drágább, s ráadásul nem is építhető belőlük olyan szép, változatos épület. De gyorsabban és több lakás készülhet el. S ez min­dennél fontosabb. Csulák András A levegős — Budaörsön Bozsán Péter felvételei 4 r i

Next

/
Thumbnails
Contents