Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-02 / 232. szám

6 1977. OKTOBER 2„ VASÁRNAP Uva, Vaszil, Putyó... A dühöngő vonat utasai öt vádlottja volt aimak a bűnügynek, amelyben a na­pokban hirdetett ítéletet a Vá_ ci Járásbíróság. „Uva”, „Va­szil”, „Putyó” és a többi Vád­lott, kivétel nélkül 19—20 éve. sek és valamennyien törzsven­dégei voltak a szombat éjjel Kismarosról Budapest felé közlekedő „dühöngő vonat­nak”. A kalauzok által „poko­li társaságnak” titulált, 40—50 tagú csoport — amely a verő­cei Expresssz-táborból hazafelé keserítette meg a vasutasok napjait — voltaképpen két ellenséges táborból állt. Vá­ciakból és pestiekből,., Boxer és kőzápor Május 21-én, este 10 óra után a két város „kerítésbér­letesei’, vagyis, akik engedély nélkül jutottak be a hétvégi Expressz-koncertekre, elindul­tak a vasút felé. A kismarosi állomás peronjára érve már meglehetősen szikrázó volt a hangulat, két pofon is elcsat­tant. A vonaton történtekről pe­dig az előzményekkel együtt Uvacsek Béla elsőrendű vád­lott ezt vallotta a bíróság felőtt: „Szombaton délután a Nyugati pályaudvarról utaz. tunk Verőcemarosra. A vona­ton már odafelé mondta Pál- völgyi és Gergely, hogy egy korábbi verekedésért törlesz­teni kellene a váciaknak. A Neoton-koncert után visszafe­lé, mi, pestiek, az utolsó előtti kocsiba szálltunk, a váciak egy része pedig az utolsóba. Nem sokkal indulás után vala­hogy odakerült hozzánk a Mangosz nevű váci fiú. PáL. völgyi és Gergely kiabálták, hogy a korábbi verekedésben ő volt a vezér, és rögtön le­nyomták az ülésre, de közben adtak neki egy pofont. Ezután Pálvölgyi boxerral Odaszorította az ablakhoz Man­goszt, s akkor valaki azt mond­ta, dobjuk ki a vácit az abla­kon. Ez a kijelentés abban a pillanatban elég komolynak tűnt, mert túlerőben voltunk, de hirtelen meghúzták a vész­féket valahol. Ahogy a vonat megrándult Mangosz leugrott, a váciak pedig körülfogták a kocsinkat, s kövekkel dobálni kezdték az ablakokat. Mi gyorsan lekap­csoltuk a villanyt és lehasal­tunk a padlóra. Aztán jöttek a rendőrök”. Az elsőrendű vádlott, Uva­csek mindent pontosan elmon­dott, csupán két dologra nem emlékezett. Arra, hogy Kisma­ros után ő maga egy gumicső­vel grasszálva ordibálta: „én vagyok az úr a vonaton”, és arra, amikor a „suhi”-val fej­beverte Mangoszt. Reváns mindörökké? A bíróság előtt oly sokszor emlegetett előző verekedés, amiért revánsot akartak ven­ni a pestiek, két héttel koráb­ban zajlott le ugyancsak a „dühöngőben”, az éjszakai vo­nat utolsó kocsijában. Azon a május 7-i szombaton azonban az erőviszonyok éppen a váci­aknak kedveztek... De az ellenségeskedések múltja valóban nem kéthetes volt, hanem több éves. Kez­deményezőit keresni ma már alighanem értelmetlen. Tény, azonban, hogy a verőcemarosi hétvége néhány váci és pesti hivatlan látogatónak nemcsak a zenehallgatást és a táncot jelenti, hanem a bunyót is. A bunyót önmagáért. A heccért. Igen valószínű, hogy Pálvöl- gyiék sem csak azon a május végi szombaton vitték maguk­kal a Józsefvárosból a galeri­verekedések fegyvereit, a bo- xert és a gumicsövet.Hiszen a tárgyaláson többször is elhang­zott: „a váciak és pestiek kö­zött a táborban ellenséges hangulat uralkodik”. És nem­csak köztük. Idén Verőcema­roson egy, a belépőket ellen­őrző rendészt is megvertek az illegális vendégek. Börtön, javító-nevelő munka A jelen ügyben hozott ítélet kezdeményező szerepük mi­att elsősorban a fővárosiakat sújtja. Garázdaság bűntettéért Uvacsek Béla elsőrendű és Pálvölgyi Attila másodrendű vádlottakat 10—10 hónapi bör­tönbüntetésre ítélte a járásbí­róság, Gergely Zoltán harmad­rendű vádlott 8 hónapos sza­badságvesztését viszont 2 évi próbaidőre felfüggesztették. A rongálásért elítélt két váci vádlott, Mangosz György és Putnoki László büntetése 15 százalékos bércsökkentéssel já­ró javító-nevelő munka, illet­ve 3 ezer forintos pénzbírság. Ugyanakkor könnyen meg­lehet, hogy egy előző randalí- rozás tettenérése esetén pont fordított lett volna a büntetési tételek aránya a két tábor kö­zött ... Babus Endre Zsámboki lakodalmas Csirkepaprikás — rigmusokkal Ápolják a népi hagyományokat A galgamanti Zsámbok fő­utcáján, a templommal átel- lenben áll az alig egyéves Galgameníi tájház. Lapu Mar­git, a község ismert népmű­vésze rendezte be, jellegzetes helyi századfordulós bútorok­kal. A konyhában búbos-1 kemence, a falon művészien | festett tányérok. A tiszta szó- i bát is Lapu Margit festmé­nyei díszítik, az érintetlen ve­tett ágy. a *dús faragású és festésű asztalok, székek idézik a helyiség szentélyszerűségét. Innen indul el a hagyományos zsámboki lakodalmas játék if­jú párja, Bajnóczi Mariska és Józsa Béla, hogy újra meg újra eljátszhassák a menvasz- szony és vőlegény szerepét, hogy a násznép élére állja­nak. Ilyenkor előszedik a lá­dafiából a szépen hímzett, ünneplőket, kötényeket és kontyra kerül a híres zsám­boki főkötő. Kínálják a vendégeket A közönség megcsodálja a népművészeti kiállítás érté­kes tárgyait, a múlt század­ból való szövőszéket. Közben Százötvenezren az almáskertekben Jól halad Szabolcs aranyá­nak, a téli almának a betaka­rítása. Ezekben a napokban 152 ezer ember szorgoskodik az almáskertekben a jó ter­més mielőbbi leszüretelésén. A százezer mezőgazdasági dol­gozót a megyéből még 47 ezer iskolai tanuló és 4 ezer buda­pesti, illetve debreceni egye­temista segíti e fontos mun­kában. A szervezett munka eredményeként a hét közepéig mintegy 35—36 ezer vagon al­mát szüreteltek le. A tsz-ek- ben 15 ezer 600, az állami gazdaságokban 5 ezer, a ház­táji és kisegítő gazdaságok­ban a várható 17 ezerből 15 ezer vagonnal takarítottak be. A leszedett termés egy ré­szét már exportálták, más ré­szét hűtőházakban tárolják. a ropogó rokolyás menyecskék foszlós kaláccsal, a lobogó ing­ujjú legények méregerős há­zi pálinkával kínálják a vendégeket. Az udvaron megjelenik a vőfély pánt­likás botjával. Pattogó rig­musokkal üdvözli a menyasz- szonyt, a vőlegényt, és az egy­begyűlteket. Énekszóval, tánc­cal az örömszülőkhöz veze­ti a lakodalmas népet. A lá­nyos ház udvarán szebbnél szebb magyar népdalok csen­dülnek fel, a násznép jelleg­zetes zsámboki táncot jár, né­pi játékokat játszik. Közben nyoszolyólányok vonulnak el a menyasszonnyal, s felöltöz­tetik. A vőfély elbúcsúztatja a menyasszonyt és a vőlegényt, nagy a sírás-rívás. Majd ugyancsak a vőfély rigmusai­ra asztalra kerülnek a lako­dalmas ételek. Minden egyes fogás után egy kis versike. Tyúkhúsleves, paprikáscsirke, vegyestál, csőrögefánk. ka­lács, bor és kávé. A bőséges eszem-iszom után eladó a me­nyasszony, a szimbolikus me­nyasszonytáncba a vendégek is bekapcsolódnak. A tánc után felkontyolják az új asszonyt. Megjelennek a maskurások, próbálják elrabolni a me­nyecskét. Miután leveszik jel­mezüket. elkezdődik a me­nyecsketánc, a násznéppel együtt mindenki fordult egyet- egyet. Játszik a falu — A lakodalmi szertartás egyes elemei nem változtak meg az idők folyamán — mondja Győré Béláné tanár­nő, a József Attila Művelő­dési Központ és a Zsámbo­ki lakodalmas együttes veze­tője. — Az együttes hagyo­mányai a második világhá­ború előtti gyöngyösbokrétás korszakig vezethetők vissza. A felszabadulás óta különbö­ző formában, asszonykórus- ként, tánckarként, majd la­kodalmas együttesként, lé­nyegében folyamatosan mű­ködött a népi együttes. Célja a Galga menti sajátosan ma­gyar lakodalmas szokások ' megőrzése. Az együttes 80— 90 tagján kívül az egész falu potenciális résztvevője a já­téknak, majdnem mindenki bekapcsolódik, sorfalat áll a násznépnek, hangos énekszó­val elkíséri az ifjú párt a la­kodalomra feldíszített mű­velődési házig. Annyira bele­élik magukat szerepükbe, hogy a menyasszony és a vő­legény szomorú szívvel bú­csúzik. az örömszülők szinte igazi könnyeket sírnak. Nem sokkal később az ifjú pár an­nál vidámabban járja a tán­cot. A gőzölgő tálakba is iga­zi jó falatok kerülnek. A tré­fás kedvű vőfély áldomásra szólít, a vidám énekszóra a vendégsereg is fáradhatatla­nul ropja a csárdást. Visszajáró külföldiek — Három év óta dolgozunk együtt a Zsámboki Lakodal- i más Együttessel — meséli Or- dódi Györgyné, a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal gaz­dasági vezetője. Nagyon sokat segít a rendezésben a helyi ÁFÉSZ, Azóta német, lengyel, szovjet, csehszlovák. bolgár, francia, angol turisták előtt szinte hetente öltözik ünnepi köntösbe az egész falu. Ven­dégeink nagyon szeretik a la­kodalmas játékokat, amit az bizonyít a legjobban, hogy olyan látogatóink is vannak, akik másodszorra, sőt, har­madszorra térnek vissza Zsám- bokra, vendégségbe. Pósa Zoltán A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. Évfordulójának tiszteletére megrendezésre kerülő s PEST MEGYE) Moaüzail VÁLLALAT KÖZÉP-ÁZSIAI SZOVJET KÖZTÁRSASÁGI FILMNAPOK Pest megyei filmprogramja 1977 OKTOBER SZOB: 9. Végzetes aranyrögök (szovjet-tadzsik) csak délután BUDAKALÁSZ: 10. A hattyúk ideszállnak (szovjet—kirgiz) 11. Végzetes aranyrögök (szovjet-tadzsik) VERŐCE: 10. Halál az életért (szovjet—azerbajdzsán) 11. Vihar Ázsiában (szovjet—üzbég) Piros alma GYÖMRÖ: 6. Piros alma (szovjet—kirgiz) 7. Vihar Ázsiában (szovjet—üzbég) DOMSOD: 6. Halál az életért (szovjet-azerbajdzsán) GÖDÖLLŐ: 8-9. Végzetes aranyrögök (szovjet-tadzsik) csak délután NAGYMAROS: 8. Halál az életért (szovjet-azerbajdzsán) 9. Vihar Ázsiában (szovjet-üzbég) ALSÓGÖD: 8. Az első tanító (szovjet—kirgiz) 9. Piros alma (szovjet—kirgiz) Végzetes aranyrögök A hattyúk ideszállnak TORTEL: 15. Piros alma (szovjet-kirgiz) 16. Vihar Ázsiában (szovjet-üzbég) TÁPIÓGYORGYE: 15. Végzetes aranyrögök (szovjet-tadzsik) 16. A hattyúk ideszállnak( szovjet-kirgiz) TÖRÖKBÁLINT: 17. Végzetes aranyrögök (szovjet-tadzsik) 18. Vihar Ázsiában (^zovjet—üzbég) PILIS: 27. Az első tanító (szovjet-kirgiz) 28. Vihar Ázsiában (szovjet-üzbég) VECSÉS: 29—30. Végzetes aranyrögök( szovjet-tadzsik) A

Next

/
Thumbnails
Contents