Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-15 / 243. szám

WSf HEGYEI 1077. OKTÓBER 15., SZOMBAT A találkozó után A deSegárfó- veiefők Sarlós SsfváiEnál A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évforduló­ja tiszteletére az Országos Béketanács és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa októ­ber 12-én és 13-án nemzetkö­zi békemozgalmi találkozót rendezett Debrecenben. A találkozón méltatták a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a békedekré­tum világtörténelmi jelentő­ségét, a Szovjetunió, a szocia­lista országok békepolitikáját. A részvevők reményüket fe­jezték ki, hogy a helsinki zá­róokmányt aláíró 35 ország képviselőinek belgrádi tanács­kozása előrelendíti az euró­pai béke és biztonság ügyét. Aggodalmukat fejezték ki a politikai és a katonai enyhülés között feszülő ellentmondás miatt. Felemelték tiltakozó szavukat a neutronbomba és minden más, a hidegháború rossz szellemét feleleveníteni kívánó imperialista mesterke­dés ellen. A küldöttség vezetőit pén­teken Budapesten a népfront Belgrád rakparti székházában fogadta Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Nép­front főtitkára. A békemozgalmi delegációk a hét végén utaznak vissza hazájukba. MSZBT­munkeaterv Pénteken Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának elnökletével ülést tartott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság ügyvezető el­nöksége. Megvitatták az MSZBT jövő évi munkatervét, majd megtárgyalták az isko­lán kívüli orosz nyelvoktatás­ról, a Gorkij nyelviskola és MAPRJAL magyar szekciója tevékenységéről szóló jelen­tést. A jelentést az országos .„elnökség . legközelebbi,. »lésé-, nek napirendjére tűzik,. ■ A SZOT-titkárság illésének napirendjén hí üzemi demokrácia és a jogsegélyszolgálat Az üzemi demokrácia érvé­nyesülésének és a szakszerve­zeti jogsegélyszolgálat műkö­désének tapasztalatait tekin­tette át pénteken a SZOT tit­kársága, mégpedig üzemi körülmények között, a Hazai SZOT-titkárság ülését. Sári Sándor vezérigazgató és Kovács Jenő, a vállalati szakszervezeti tanács titkára tájékoztatta az ülés résztve­vőit az üzemi demokrácia ki­bontakoztatásának helyi ered­ményeiről és problémáiról, va­lamint a jogsegélyszolgálat ed­digi működése során össze­gyűjtött tapasztalatokról. Az idegenforgalom támogatása — Helsinki szellemében Megkezdődött a háromnapos FI JET-kongresszus írásával is kinyilvánította: \ egyetért azzal, hogy a nemzet- I közi turizmus hozzájárul a né- I pék közötti kölcsönös megér­tés fejlesztéséhez. — Helsinki után számos gya­korlati jelentőségű intézkedés született nemzetközi idegen- forgalmi kapcsolataink bővíté­sére — mondotta — egyszerű­sítettük az utazással járó ad­minisztrációs és devizális eljá­rásokat, elősegítettük a kül­földre utazó magyar állampol­gárok számának növekedését, A megnyitót követően a kongresszus plenáris ülésén folytatta munkáját, amelyen Rózsa László, a FI JET nemzet­közi kapcsolatainak megbízott­ja tartott vitaindító előadást. Pénteken a Hilton Szállóban l megkezdte munkáját a FIJET, ( az idegenforgalmi újságírók és I írók nemzetközi szövetségének ' XXI. kongresszusa. A három­napos tanácskozást — melyen 22 ország, több mint 150 kül­dötte tekinti át az ifjúsági tu­rizmus helyzetét és vitatja meg a sajtó ezzel kapcsolatos feladatait — Szurdi István, az Országos Idegenforgalmi Ta. nács elnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy hazánk az idegenforgalmat mindig politikánk és társadalompoliti­kánk lényeges kifejezőjének tekintette és tekinti, s mint a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet részvevője, a záróokmány alá­Az IBUSZ jubileumán Az IBUSZ, megalakulásá­nak 75. évfordulója alkalmá­ból, pénteken jubileumi ün­nepséget tartott az Állator­vostudományi Egyetem aulá­jában. Az ünnepségen a hazai társvállalatok vezetői és 44 ország utazási irodáinak kép­viselői vettek részt. Jelen volt az eseményen Szekér A fejlődés útja az eredményesebb összefogás A TOT közművelődési irányelvei A szövetkezeti parasztság közművelődési helyzetéről, to­vábbfejlesztésének lehetőségei­ről, valamint a szarvasmarha­tenyésztés ösztönzésére hozott kormányintézkedések végre­hajtásának tapasztalatairól és a további feladatokról tárgyalt pénteki ülésén a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa. Nyíri Béla, a TOT főtitkár- helyettese előadásában rámu­tatott: a korábbiakhoz képest nőttek a szövetkezeti paraszt­ság művelődési igényei és emelkedett a tsz-ekben a köz- művelődési tevékenység szín­vonala. Gondot okoz ellen­ben. hogy egyes munkaterüle­teken a tagok kora tavasztól késő őszig olyan intenzív fizi­kai munkát végeznek, hogy csak kevés erejük és szabad idejük marad a művelődésre. Nagyok még a szemléleti té­nyezőkből adódó különbségek is: ahol a vezetőség nem mu­tat példát, keveset törődik a művelődéssel, ott a tagság jó része nem fordít elég gondot önmaga szellemi gyarapítására. A szövetkezetekben a munka melletti továbbtanulás a köz- művelődés egyik jellemző for­mája. A felsőszintű vezetők, szakemberek mintegy 10 szá­zaléka tanul tovább egyete­men, főiskolán. Nem kielégí­tő viszont, a 45 év fölöttiek helyzete, azoké, akik még a mai napig sem végezték el az általános iskolát, s az alsófokú végzettség hiánya nehezíti szakmunkássá képzésüket. Az elmúlt években dinamikusan, évente átlagosan 10 százalék­kal fokozódott a falusi könyv­forgalmazás, s a szövetkezetek csaknem felének már var. munkahelyi ifjúsági klubja. A szövetkezetek anyagilag is tá­mogatják a területükön lévő közművelődési intézményeket: több községben azonban az a visszás helyzet tapaszta’ható. hogy a szövetkezetek a fenn­tartáshoz indokolatlanul nagy arányban járulnak hozzá, en­nél jóval kevesebbet tesznek a közös célért, a falusiak és az ott lakó ipari munkások műve­lődéséért a vállalatok és intéz­mények. A felszólalók figyelmeztettek arra, hogy a falusi közművelő­dés föllendítésére az eddigi­nél jobban össze kell fogniuk a helyi szövetkezeteknek, ipari üzemeknek és a tanácsoknak. A TOT ülése a közművelő­dési tevékenység fejlesztésére irányelvéket fogadott el; eb­ben egyebek között arra hívják fel a közös gazdaságok vezetőit és a területi szövetségeket, hogy fordítsanak az eddiginél nagyobb gondöt a művelődés iránti igények felkeltésére, és a közművelődési intézmények­kel együtt szervezzenek olyan kulturális programokat, ame­lyek messzemenően figyelembe veszik a falusiak szabad idejét. A termelőszövetkezetek szarvasmarha-tenyésztésének helyzetéről Lehoczki Mihály főtitkárhelyettes számolt be. A kormányprogram nyomán egy év alatt 20 ezerrel növelték a gazdaságok tehénállományu­kat, s ez év első nyolc hónap­jában több mint 20 százalék­kal több tejet értékesítettek, mint az elmúlt év azonos idő­szakában. Nem ilyen kedvező a helyzet a vágómarha-terme­lésben; a közös gazdaságok idén várhatóan 4 százalékkal kevesebb vágóállatot adnak. A szarvasmarhatelepek szakem­berellátása — a nyugdíjba me­nő tehenészek kiesése miatt — egyre nehezebb — erre is fi­gyelmeztettek a felszólalók. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére és további kor­szerűsítésére a TOT határoza­tot hozott, ebben sorra veszik a különféle szakmai teendőket; egyebek között a takarmány- termelés és a takarmányozás modernizálását és a gyepterü­leti terméshozamok növelését. Gyula miniszterelnök-helyet­tes is. Németi József, az IBUSZ vezérigazgatója méltatta az iroda több évtizedes tevé­kenységét. Mint elmondta, az IBUSZ jelenleg már 5 konti­nens 1300 utazási irodájával tartja a kapcsolatot. Az el­múlt évben 33 országba össze­sen 185 ezer magyar állam­polgár jutott el az iroda ve­zetésében, 760 országjáró programjában pedig 737 ezer turista vett részt. Sácfhy Vilmos belkereske­delmi miniszter beszédében rámutatott a legnagyobb ha­zai utazási irodák idegenfor­galmunkban betöltött fontos szerepére. Hangsúlyozta, az idegenforgalom fejlődését el­sősorban a kedvező társadal­mi, gazdasági, politikai légkör határozza meg, de ezen belül az IBUSZ munkáját is dicsé­ri, hogy hazánk kedvelt úti­céllá vált a világ sok országá­nak népei körében. Sportruha Vácról, farmer az LSZV-ből Korszerűbb áriét kínálnak, nagyobb a választék Keserű Jánosné könnyűipari miniszter tájékoztatója A hazai ellátásról, az ex­portfeladatokról és tervekről, az iparág fejlődéséről tartott pénteken tájékoztatót a Par­lamentben Keserű Jánosné könnyűipari miniszter. El­mondta, hogy a hazai ipar össztermelésének 17 százalé­kát a könnyűipar adja. A nemzeti jövedelemhez a múlt évben 32 milliárd forinttal járult hozzá az ágazat, amely jelenleg az iparban dolgozók összlétszámának 26 százalé­kát foglalkoztatja. A köny- nyűipari munkásoknak 68 százaléka nő, s ez az arány 23 százalékkal haladja meg az ipar egészének átlagát. hónapokban a Központi Népi Ellenőrzési Bizottsággal kö­zösen végrehajtott széles kö­rű vizsgálat tapasztalatai, a Minisztertanácsnak tett jelen­tés és az ott elfogadott ja­vaslatok alapján megkezdték a feltárt hibák felszámolását, A nyomdák rekonstrukció­ja jó ipari hátteret ad a kul­túrpolitika céljainak megva­lósításához; az 1975. évi 152 ezer tonnával szemben az idén 170 ezer tonna nyomda- termék készül. A papíripar­ban a termelés erőteljes nö­vekedése mellett is erőfeszíté­seket kíván a mezőgazdaság soron kívül jelentkező cso­magolóanyag-igényének kielé­gítése. Ax exporthoz és a bel­földi termelés bővüléséhez szükséges csomagolóanyagok gyártásában sokat jelent a dunaújvárosi Hullámpapír­gyár üzembe lépése. Közszükségleti cikkeket gyártó iparág lévén a köny- nyűipar, megítélésének leg­fontosabb mércéje most is az, hogy hogyan elégítik ki a hazai lakosság igényeit, s hogy mennyiben járult hozzá a népgazdaság egyensúlyá­nak, fizetési mérlegének ja­vításához. Az ágazat idei tevékenysé­gét, jövő évi feladatait ele­mezte a miniszter, megállapí­totta, hogy a könnyűipar fej­lődésének, gazdálkodásának ez évi tendenciája a koráb­biaknál kedvezőbb. A tervek­nek megfelelően a könnyű­ipar a tavalyinál előrelátha­tólag 4—5 százalékkal több terméket állít elő, s a ter­mékszerkezet korszerűsödése nyomán, a magasabb értékű termékek nagyobb hányadá­nak kibocsátásával a terme­lési érték várhatóan 6—6,5 százalékkal növekszik. Bár a hazai árukínálat észrevehe­tően javult s kevesebb a mi­nőségi reklamáció, sok még a tennivaló. Minthogy az utóbbi időben a ruházati cik­kek és a bútorok kereslete csak mérsékelten nő, most nem a mennyiség fokozására, hanem a termékösszetétel további, kedvező irányú ala­kítására helyezik a hang­súlyt. A miniszter rámutatott, hogy az alacsonyabb árkate­góriákba tartozó termékek­nek is gyorsan kell követ­niük a divat változásait, a to­vábbiakban elmondta, hogy a ruházati ipar figyelemre mél­tó eredményeket ért el, a gyermekek ellátásában, de a 6—12 éveseknek nyújtott kí­nálatot tovább kell javítani, új termelő kijelölésével is. Javult, gazdagodott a szabad­idő-ruházat választéka. A leggyorsabban a kötöttáru­termelés növekedett, aminek kedvező hatását mind a mé­teráru, mind pedig a kötött­áru üzletek vásárlói egy­aránt tapasztalhatják. Keresettek például mind a A miniszter elmondotta, hogy a zavartalan jövő évi ellátás érdekében a belkeres­kedelemmel egyeztették az igényeket és az ipar kínála­tát. Nagy feladatokat ró az ipar­ra exportkötelezettségeinek teljesítése is. Mindebben, mind pedig a belföldi ellátás­ban nagy szerepe van a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójára kibon­takozott munkaversenynek. Ennek középpontjában a több mint 260 millió rubel értékű szovjet export határidőre, jó minőségben történő teljesítése áll. A rubel elszámolású ex­port az idén mintegy 10 szá­zalékkal növekszik. Az első háromnegyed évben a szállí­tási kötelezettségeket összes­ségében teljesítették s mint azt az átvevők is megállapí­tották, javuló minőségi szín­vonalon és a korábbiaknál ütemesebben. A tőkésexport az előző évi­nél kedvezőtlenebb piaci helyzet ellenére több mint 15 százalékkal gyarapszik. A jövőre nézve a miniszter a legfontosabb feladatok kö­zé sorolta a termékszerkezet további javítását. A gazdasá­gi hatékonyság kulcskérdése­ként jelölte meg, hogy növe­kedjék a magasabb minőségi kategóriába tartozó termékek mennyisége és választéka, míg egyes más termékcsoportok­nál az import növelését tar­totta célszerűnek. Felhívta a figyelmet azokra a bízató kezdeményezésekre, amelyek a nemzetközi gyártási kap­csolatok bővítését célozzák. Megélénkült a licenc- és know-how vásárlás. A Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál elsőként sikerült megoldaniuk a hazai textil­iparban az úgynevezett nehéz szövetek — farmer- és mun- ruha-textíliák — mérettar­tó készítését. Ehhez egy an­gol cégtől vásároltak know- howot — gyártási, technológiai eljárást — és nagy teljesítmé­nyű zsugoritó berendezést. A könnyűipar jelenlegi ex­portjának kilenc százaléka kooperációs termék; 1976-ban 450 együttműködési megálla­podás végrehajtásán dolgoztak a vállalatoknál és a szövet­kezeteknél, de mint a minisz­ter megjegyezte — még van­nak kiaknázatlan lehetősé­gek. Tervszerűen halad a rekonstrukció A miniszter megállapította, hogy javulás tapasztalható a beruházások kivitelezésének Akiket a gyár visszajár A gyes-mamák és az ÉVIG A modern gyár tágas ebéd­lőjének egyik sarkában két idősebb kék munkaruhás em­ber szorgoskodik. Az asztalon álldogáló tucatnyi vázába vi­rág került szépen elosztva. — Oda tegyél még egyet! — szól az őszesebb hajú tár­sához. A kicsapódó lengőajtóban hosszú hajú fiatalember je­lenik meg. Kíváncsian tekin­get körül. — Hát ez a nagy halom vi­rág meg kié? — Ünnepség lesz. Nem tud­tad!? — Jönnek a kismamák! — Vajon tényleg jönnek-e? Nemcsak a nekik rendezett ünepségre, hanem a gyermek- gondozási segély lejártával vissza a gyárba? — kérdezzük Balázs Sándortól, az ÉVIG ceglédi gyárának szakszerve­zeti titkárától. — Nyolcszáz dolgozónknak csaknem a fele nő, s ebből jelenleg is százötvenen gyes­en vannak. Az szinte termé­szetes, hogy a három évre — vagy még többre, ha újabb születik — a termelésből ki­maradt munkaerőt újakkal pótolnunk lehetetlen. Egyet­len megoldás marad: jobb szervezéssel, auto­matizálással elérni a megfelelő eredmé­nyeket. Nem véletlenül mond­tam a termelésből kimaradt munkaerő fogalmát. Mind­annyian, a gyár vezetői és dolgozói is szeretnénk, ha a kismamák gyermekgondozási segély után — mint egy hosszabb szabadság lejár­tával — újra közöttünk dol­goznának. Előfordul, hogy nem mindenki tér vissza hoz­zánk az EVIG-be, hanem más munkahelyet keres, • esetleg otthon marad a háztartásban. Véleményem szerint a leg­fontosabb: idekötni az embe­reket a gyárhoz. Érezzék a gondoskodást, a törődést. A vállalat életéről rendszeresen tájékoztatjuk a kismamákat, mert a három év alatt is vál­tozatlanul eljuttatjuk hozzá­juk az üzemi újságot. Igyek­szünk elérni, hogy szervezet­ten a KISZ. és a szakszerve­zeti aktivisták időről időre felkeressék a gyermekükkel otthon maradó munkatársa­kat. A szűkebb üzemi csalá­dot a brigádtagok képviselik, akik szintén gyakran felkere­sik munkatársukat. A folyamatos tájékozta­tást szolgálja a most először megrendezett kismama-találkozó is, amelyet ezentúl minden évben szeret­nének megtartani. Természe­tesen nem feledkezünk meg az anyák napjáról és a nem­zetközi nőnapról, gyermek­napról sem. — Hogyan fogadják azokat, akik úgy döntöttek, vissza­térnek? — Még jóval a három év lejárta előtt felkeressük őket, tájékozódunk helyzetűk­ről. Legtöbbjüknek kisgyer­mekük elhelyezése okoz gon­dot, hiszen nem mindenhol laknak együtt a fiatalok a nagyszülőkkel, akik munkaidő alatt a felügyeletet el!á*nat- nák. A városi óvoda építke­zéséhez az ÉVIG egymillió forint­tal járult hozzá, pártfogoljuk az intézményt. Ezért a gyári dolgozók kis­gyermekei közül tizenötnek jut hely az óvodában. Az egy iskola, egy óvoda, egy üzem mozgalom keretében az Ady Endre utcai óvodát segítjük, s itt is elhelyeztünk már nyolc gyermeket. — Nem marad-e el a gyes-en levők fizetése a mun­katársaikétól ? — Nem. Az évenkénti bér- fejlesztésből ugyanúgy része­sülnek, mint a többi dolgozó. Természetesen ez csak esz­mei béremelés, akkor lép élei­be, ha visszajönnek dolgozni. Gosztonyi K. László szervezettségében, elsősorban a vállalati döntések alapján történő fejlesztéseknél. Az ágazat műszaki-technikai ha­ladását és a jobb munkafelté­teleket 1976—77-ben összesen 13,7 milliárd forint beruházás szolgálja. Valamennyi alága- zatban tervszerűen halad a rekonstrukció. Az exportáru- alapot bővítő hitelkeretből eddig 17 fejlesztési célt hagytak jóvá, mintegy 2 mil­liárd forint összértékben. A miniszter megjegyezte, hogy a vállalatoknak bátrabban kel­lene élniük ezekkel a hitel­igénylési lehetőségekkel. A jövő évi tervek előkészületei­ről szólva elmondta, hogy a termelésnövekedés 1978-ban az ideihez hasonló dinamiká­jú lesz a tervek szerint. Végezetül a miniszter a könnyűipar dolgozóinak, a vállalatok vezetőinek és az ipar irányítóinak o lakosság ellátásában és az exportfel­adatok teljesítésében növek­vő felelősségéről szólott. Rá­mutatott: az ipar dolgozóinak, különösen a több műszakos munkarendben tevékenyke­dőknek igyekezetét, helytál­lását elismerve, a ruházati ipar ez évben az átlagosnál magasabb béremelésben része­sült. A fizikai dolgozók bére 1976- ban 7,2 százalékkal nőtt, 1977- ben a július 1-től beve­zetett műszakpótlékkal együtt átlagosan mintegy 10 száza­lékkal nő. Ennek hatására a munkáslétszám csökkenése némileg mérséklődött. Változik a termékösszetétel I hazai, mind a tőkéspiacokon a váci Kötöttárugyár termé­kei. Üj technológiai eljárás j bevezetésével megoldották a I tréningruhák formatartóssá- ' gát, ami tovább növelte e ' sportruházati cikkek kelendő- ' ségét. Üj, pamut típusú kel­méjükből inget és női blúzt készítenek. Mint az ágazat legkritiku- 1 sabb szakterületéről, szólott a bőr- és cipőiparról. Az elmúlt

Next

/
Thumbnails
Contents