Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-15 / 243. szám
1977 OKTOBER 15., SZOMBAT Négy regény a szomszédságból Történelmi regény? Nem merném egyértelműen annak mondani, jóllehet kora a távoli múlt. Színtere Mongólia, Közép-Ázsia, a dél-orosz sztyepp, hőse Dzsingisz Kán legdicsőbb hadvezére, Szubu- táj, a Bátor. Miről ír hát a cseh Milos- lav Fábera, most a pozsonyi Madách Könyv- és Lapkiadó és a budapesti Európa együttműködésében magyarul is megjelent regényében? Hét mongol paripa A Hét mongol paripa — ez a regény címe — nehezen sorolható egyvalamilyen regénykategóriába. Lélektani regénynek is mondhatnánk, hiszen ami közvetlenül kitárul benne, az a főszereplő lelkivilága, gondolkodása; ami igazában történik, az az ő belső történése. Az első lapokon látjuk: békés, dús jólétre vágyik. De hadba kell mennie, s ebben egy lehetőséget találhat: gazdag zsákmányt. Csakhogy Dzsingisz őt mindig olyan feladattal bízza meg, ami szívósságot, tűrést és különleges harci erényeket kíván, s amelyekért hősnek, bátornak, gyorsnak és még sok, a vázolt társadalomban nagy erkölcsi értéket jelentő címnek a kitüntetettje lesz — de gazdagabb egy cseppet sem. Hosszú harcok és vándorlások megpróbáltatásai során jut el Szubutáj Bagatur ahhoz a bölcsességhez, hogy sorsát sorsul fogadja. Eközben a — regény címét adó — hét lovával való kapcsolatában érzékelteti az író a nomád katona lelkivilágát. Mindezt költőiség fűti át. Ezért különös, érdekes könyv Fábera regénye. Petróleumlámpák Ugyancsak a Madách és az Európa közös kiadásában jelent meg a cseh klasszikus író, Jaroslav Havliőek regénye, a Petróleumlámpák. A múít század végi története a cseh vidéki életet örökíti meg — egy kisváros és egy közeli tanya világát. Közelebbről egy távolról sem tehetséges kisvárosi építőmester csúnya leányának sorsát rajzolja meg a szerencsétlen házasságon keresztül a paraszti életbe való visszaolvadásig. Mindez nem érdektelen, de önmagában nem is különös. Megragadóvá az aprólékos ábrázolás teszi, amelyből egyaránt megismerjük a korabeli kisvárosi és tanyai élet részleteit, a külsőket éppen úgy, mint a bensőket, a mentalitásbelieket. Szerelmi krónika Tadeusz Konwicki ahhoz az írónemzedékhez tartozik, amely a második világháború, a felszabadulás után kezdett publikálni. Harcolt a fasizmus ellen, a háborút követően Krakkóban, majd Varsóban élt, ahol folyóiratoknál dolgozott. Első regényének az első szocialista építkezést választotta színhelyéül, s az irodalmi sematizmus időszakában látott nyomdafestéket, 1950- ben. A hatvanas évektől megjelentetett írásaiban talált egyénibb hangra az író, s most az Európánál magyarul is megjelent regénye, a Szerelmi Krónika (eredeti címe szerint „Szerelmi balesetek krónikája”) három évvel ezelőtt került a közönség kezébe lengyelül. Sajátos, kissé szaggatott szerkesztésű, az álom határán járó hangulatú könyv. Közvetlenül a második világháború küszöbén bont ki egy érettségi előtti fiú és egy diáklány között fellobbanó szerelmi drámát. A valóság — a történél1- mi valóság — brutális mozzanatai és a szerelem szinte misztikus, végzetes játéka különösen ötvöződnek és szűrődnek át a korán meghalt, öngyilkos apa árnyékával küszködő diák tudatán. Blahm könyve A jugoszláviai Aleksandar Tisma regénye, az Európánál megjelent Blahm könyve címmel a magyar történelemhez és irodalomhoz közvetlenül kapcsolódó regény. A második világháború időszakát idézi fel, közelebbről ugyanazt a színhelyet és eseménycsoportot, amiről Cseres Tibor írt nálunk nagy érdeklődést kiváltó regényt, a Hideg napokat. A Blahm könyve egy túlélő emlékezetén át eleveníti fel a szörnyű napokat Újvidék, a mai Növi Sad központjából, egy emeleti lakásból tekintve szét és vissza. Ahhoz a modern regénytípushoz tartozik, amelynek sodró belső történése van, az elemző és mérlegelő emlékezet tükrében vizsgálja a helyzeteket s az embereket bennünk. E tárgyilagos, higgadt, szinte rideg emlékezés kíméletlen élességgel villantja föl az embertelenséget egyfelől s a végzetes kiszolgáltatottságot másfelől. Németh Ferenc Fábri Zoltán kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Fábri Zoltán háromszoros Kossuth-díjas filmrendezőnek, a Magyar Népköztársaság kiváló művészének kiemelkedő művészi és eredményes pedagógiai munkássága elismeréseként 60. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített zászlórend je kitüntetést adományozta. A kitüntetést pénteken adta át Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és Pozsgay Imre kulturális miniszter. KIÁLLÍTÁS NYÍLT A HADTÖRTÉNETI MÚZEUMBAN Magyar internacionalisták a szovjethatalomért, bolsevikok a Magyar Tanácsköztársaságért Világtörténelmi eseményeket rekonstruál a képzelet, az emlékezés. Sok, apró mozaikból az emberiség, népünk sorsfordulójának tablóját állítja össze a Hadtörténeti Múzeumban pénteken megnyílt kiállítás, felidézve a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kibontakozását, a győzelmi zeneoktatás jelene és jöwje falun Az országos találkozó második napja Abonyban Tegnap, az országos találkozó második napján Abonyban, a nagyközségi pártbizottság tanácstermében Vörös Géza, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának megbízott vezetőhelyettese nyitotta meg a falusi zeneoktatás vezetőinek tanácskozását, melyen az ország 15 megyéjének tanárai vettek részt. A Kulturális Minisztérium főelőadója, Körber Tivadarné szólt a falusi zeneoktatás jelenéről, jövőjéről, majd a Pest megyei Tanács zeneiskolai főelőadója, Varsányi Lászlóné ismertette a megye zeneiskoláinak eredményeit. Elmondotta egyebek között, hogy jelenleg Pest megyében 11 önálló zeneiskolában, 4 fiók- és 44 kihelyezett tagozatban 5 ezer 400 gyerek tanul valamilyen hangszeren muzsikálni, a diákok több mint fele munkásszülők gyermeke. Valamennyi zeneiskola arra törekszik, hogy ne csak az oktatás, hanem a közművelődés zenei központja is legyen körzetében. Az előadásokat követő' vitában igen sokan hozzászóltak, s ugyanilyen oldott eszmecsere jellemezte a délutáni kerekasztal-beszélgetést is, amit Bihari József, a Pest megyei Művelődési Központ igazgatója vezetett. Az Országos Filharmónia osztályvezetője, Strém Kálmán a falvak változó körülményeiről, a pedagógus-utánpótlás gondjairól beszélt. Gulyás György Lisztdíjas, érdemes művész, a debreceni Kodály Kórus karnagya saját oktatási-szervezési tapasztalatait adta át a résztvevőknek. S. Hegedűs László, a HNF Országos Tanácsának titkára hangsúlyozta, hogy az éneklés, zenehallgatás hozzá tartozik a harmonikus emberi élethez. Elismeréssel szólt az abonyi zeneiskoláról, majd a kultúra társadalmi gyökereiről beszélt. A tegnapi program hangversennyel zárult: a debreceni Kodály Kórus mutatta be műsorát Gulyás György vezényletével. Ma, szombaton, a találkozó résztvevői együtt ünnepük meg az abonyi Bihari János Állami Zeneiskola fennállásának 25. évfordulóját, méltó befejezéseként a háromnapos találkozónak. T. T. méért vívott hősi harcot, amely forradalmasította Kö- zép-Kelet-Európát, sok nemzet fiait késztette cselekvésre, harcra. A kiállítás rendezői, a Hadtörténeti és a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, a Szovjetunió Állami Forradalmi és Fegyveres Erői Központi Múzeumának közreműködésével a nemzetköziségnek ezt a szép példáját, a szovjet és a magyar nép barátságát domborították ki a szocialista forradalom és hatásának szemléltetésekor. Múzeumi eszközökkel első ízben fogalmazták meg a címben is kifejezett gondolatot: magyar internacionalisták a szovjethatalomért — bolsevikok a Magyar Tanácsköztársaságért. A négy múzeum gyűjteményéből válogatott mintegy 700 fotó, plakát, röplap és más korabeli kiadvány, tárgyi emlék egyharmada első alkalommal kerül nyilvánosságra. Ritka emlék többek között az a kaukázusi tőr, amelyet egy orosz tiszt ajándékozott Stromfeld Aurélnak barátsága jeleként, valamint a polgánöke, az MSZBT elnöke, Papp Dezső vezérőrnagy, az MSZMP Néphadseregi Bizottságának első titkára, _ Far- kasinszky Lajos, a fővárosi tanács elnökhelyettese és Nagy Mária, az MSZBT főtitkára. Megjelentek az ünnepségen a magyar munkásmozgalom és az oroszországi polgárháború veteránjai — köztük Hunya István, a MEDOSZ elnöke, a Pest megyei pártbizottság tagja — is. Ott voltak a szocialista országok diplomáciai testületének katonai attaséi és más képviselői, Vlagyimir Jakovlevics Pavlovval, a Szovjetunió budapesti nagykövetével az élen. Megjelent Ivan Fjodorovics Kuc altábornagy, az oroszországi polgár- háború veteránja, Vlagyilen Dmitrievics Tyerentyev ezredes, a Szovjetunió Fegyveres Erői Központi Múzeumának igazgatója. Katona Imre, a budapesti pártbizottság első titkára megnyitó beszédében többi között hangsúlyozta: a magyar internacionalisták orosz- országi tevékenysége, s az ri demokratikus forradalom orosz hadifoglyok hazai szeidőszakából származó zászló. A megnyitó ünnepségen részt vett Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elrepe élő fejezete népeink történelmének. A jubileumi kiállítást fél évig tekinthetik meg az érdeklődők. Pest megye és a hiíszéves Nemzeti Galéria Zichy Mihály emlékkiállítás — A magyar pénzverés története Húszéves a Magyar Nemzeti Galéria. A művelődésügyi miniszter rendelete értelmében a Magyar Nemzeti Galéria feladata a régi és a ma élő képzőművészet bekapcsolása hazánk szellemi életébe. Adatok igazolják, hogy fényesen megoldja ezt a feladatot. Napjainkig ötszáz kiállítást rendezett e kiemelkedő fontosságú intézményünk Budapesten, vidéken és külföldön. Bemutatta többek között Pest megye képzőművészetét és külön a szentendrei műhely eredményeit. Évek óta szocialista szerződés köti a TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS, DOKUMENTUMOK, FÉNYKÉPEK A Nagy Október Egy esztendő tárgyilagos, tényszerű krónikáját adja az olvasónak A. P. Nyenarokov: A Nagy Október című könyve, amelyet a Kossuth Könyvkiadó adott ki a forradalom 60. évfordulója alkalmából. Tizenkét hónap eseményeit mutatja be a kötet pontos időrendben. A könyv igen nagy érdeme, hogy nem a tények szenvtelen felsorakoztatásával idézi a történelmi hónapokat, hanem érezteti a kor levegőjét, tanúnak hívja az archívumok gazdag forrásanyagát. Feltűnnek előttünk a bolsevik röplapok, a szenvedélytől izzó, harcba hívó, szólító felhívások, a munkásgyűlések határozatai, amelyek a szovjethatalom megteremtését sürgették. Olvashatjuk a lázadó Komyilov tábornok parancsait. A korabeli felvételeken, filmkockákon megjelennek az ideiglenes kormány minisztereinek figurái; a hadapródiskolások, amint fahasábokat rakosgatva barikádokat emelnek a Téli Palota kapui elé. Láthatjuk a forradalmár matrózokat a gatcsini kastély elfoglalása közben és Krasznov kozák tábornok parancsnoki szálláshelyét. Egyedülálló, izgalmas kirándulásra hívja olvasóit Nyenarokov; úgy vezet vissza bennünket 1917-be, a Nagy Október évébe, hogy valósággal ott érezzük magunkat az események sodrában. Halljuli az ágyúk dörgését, a lövések csattanását a petrográdi éjszakában. Ott lehetünk a neves és névtelen hősök között, akik közül bizony kezdetben még csak kevesen voltak tudatában annak, hogy ők most világtörténelmi jelentőségű dolgokat visznek véghez. Tették, amit tenniük kellett. Fellázadtak az imperialista háború, az önkényuralom ellen, amely mérhetetlen szenvedéseket hozott az egész népre. Történeti áttekintésben, hónapról hónapra nyomon követhetjük, hogy miként érlelődött a forradalom. Tanúi lehetünk az 1917 előtti időknek is, hiszen az orosz hadsereg és gazdaság nem egy csapásra bomlott fel, hanem hosszú évek alatt. A felszerelés hiánya a fronton az általános élelmiszerhiány a hadseregben, a nagyvárosokban 1915- ben kezdődött. A kezdetben még ösztönös; lázadások, tüntetések, sztrájkok a bolsevik párt vezetésével egyre tuda- tosabbá, szervezettebbé váltak. Az önkényuralom természetének, a cári udvart kezükben tartó korrupt reakciósok igazi arcának leleplezése, s maguk az egymást követő események a munkásokat, katonákat és parasztokat szinte észrevétlenül, fokozatosan tették tudatos forradalmárokká, érlelték őket történelmileg nagykorúakká. A Krónika híven tükrözi ezt a folyamatot, majd a nyílt harc idejét, 1917. februárját. melynek végén az önkényuralmat megdöntötték. A korabeli képeken a frontkatonákat láthatjuk, amint örömmámorban ünnepük a hírt. A következő hónapok története márciustól októberig bemutatja a kettős hatalom időszakát, majd a koalíciós kormány működését. A munkásoknak, parasztoknak és katonáknak tett ígéreteket egyik kormány sem teljesítette. Nem vetettek véget a háborúnak, nem vezették be a 8 órás munkaidőt, és nem osztották szét a földbirtokokat sem. A könyvben olvashatjuk Lenin cikkeit is, amelyekben kifejti, hogy a polgári demokratikus forradalomnak szocialista forradalomba kell átnőnie. Végigvezetnek a kötet lapjai a válság valamennyi állomásán, bemutatják a kormány tehetetlenségét, a gazdaság, a pénzügyi helyzet hanyatlását, az éhezést, a nélkülözést, és a fokozódó forradalmi hangulatot. Az egész nép megértette, hogy változást csak úgy érhet el, ha maga veszi kezébe sorsát. Október 25—27-én a II. összoroszországi szovjet kongresszuson kikiáltották a szovjet hatalmat, elfogadták a békéről és a földről szóló lenini dekrétumot, megalakították az első szovjet kormányt, a népbiztosok tanácsát, élén Leninnel. A könyv 1917. december végéig követi nyomon az eseményeket. A szerző zárszavában összefoglalja a forradalom eredményeit, méltatja világtörténelmi jelentőségét. Azok a hatalmas változások, amelyek földünkön az utolsó hat évtizedben végbementek. Olyan könyvet tarthat kezében az olvasó, amely segít egy megismételhetetlen korszak nagyságát értékelni és hozzájárul az októberi forradalom élő hagyatékának megismeréséhez, vállalásához folytatásához, jelen időnk, lehetőségeink, kötelezettségeink jobb megértéséhez. Gáli Sándor Csepel Autógyárat a Nemzeti Galériához, azóta Szigetszent- miklós ipari üzemében négy tárlatot is rendezett. Több mint kétszáz könyvet, kétezer szakcikket írtak a Nemzeti Galéria művészet- történészei, jelezve, hogy az intézmény nemcsak hazai képzőművészetünk első múzeuma, hanem rangos tudományos műhely is. Sokrétű tevékenységében sort kerített a zebegényi mester, Szőnyi István munkásságának bemutatására, s tervei között szerepel a Ráckevei-Duna-ág festőinek meghívása. A jubi- lálás nem engedélyez külön időt, új tárlatok egész sora nyílt október hónapban is, hogy emelje a húszesztendős múlt sok milliós közönségének létszámát, kulturális előrehaladását. Kapcsolatai egyre bővülnek. Ennek keretében láthatjuk a Magyar Nemzeti Bank és a Nemzeti Múzeum éremtárának együttes gyűjteményét. A történelem érmeken Ezeréves történelmünk látható a tárlókban, I. István dé- nárai, V. István obulusa, Nagy Lajos aranyforintjai, Zsigmond dukátjai, Hunyadi Mátyás garasai, II. Lajos vastagveretű dénárcsegelye, II. Rákóczi Ferenc ezüstpolturái, Bocskai István tallérjai, Kossuth krajcárjai, a Tanácsköztársaság koronái, a pengő és már a mi társadalmunkat idéző új forint. Az érméken portrék, jelek,' címerek, állatfigurák, jelenetek, épületek láthatók, nemzetünk fejlődését is regisztrálják. A magyar pénzverés technikai színvonala olyan fejlett volt, hogy III. Iván orosz cár Mátyástól kért kölcsön pénzverőket a XV. században. Érdekes az is, hogy a XVII. századig Szent László király arcképe volt a legtöbb pénzérmen, napjainkban a Népköztársaság címere, a békegalamb, az Erzsébet-híd, a Szabadság-szobor és Kossuth Lajos arcmása. A pénz régebben is, ma is nemcsak kereskedelmi eszköz, a társadalom eszményei is tükröződnek felületén. A forint emlékpénzek már Pest megyéhez is kapcsolódnak, hiszen a Szo- kolyán született Mányoki Ádám tiszteletére készült az egyik 200 forintos érmünk. Az is a tények sorához tartozik, hogy a Szentendrén alkotó Asszonyi Tamás, Csikszent- mihályi Róbert és az életpályáját Nagymaroson kezdő Kiss Nagy András több emlékpénzét láttuk a tárlaton, mely gazdag és érzékletes gyűjteménnyel vonzza a látogatók ezreit. Bravúros könnyedség Életművét kettősség jellem- "i. Cárok festője volt, legin- Kább mégis a haladás eszméit illusztrálta, kivételes rajzkészséggel rendelkezett, nagy műveket mégsem alkotott. A lehetőség nem testesült valósággá. Virtuozitása Faganin Liszt rokonává avatja, de c rosszabbul gazdálkodott tehetségével. Amikor pompái Goethe-, Madách-, Petőfi-. Arany-, Lermontov-, Puskin- illusztrációit szemléljük, amikor díjnyertes Mentőcsónakiára emlékezünk, akkor a bravúros könnyedség mellet' erre az elszalasztott nagy lehetőségre gondolunk, mely egyszerre érték és tanulság Ö Munkácsy színvonalára juthatott volna, de Zichy maradt. ezt a pompát és hiányt is felmutató ténvt regisztrálja a Nemzeti Galéria saját anyagából rendezett kamarakiállítása. Műgond és finomság Közvetlenül abonyi kiállítása előtt a Nemzeti Galéria a Műhely sorozat keretében mutatta be a Szentendrén alkotó Jávor Piroska tűzzománcait. muráüs terveit. Lenyűgöző műgond, választékos finomság és a hiánytalan ízlés láttán csak azon töprengünk, hogy ez az erő mikor fejezi be sétáit, mikor kötődik a Műhöz, egy nagy feladat megoldásához. Jávor Piroska nem szikrázó ötletekre, hanem erre hivatott. Losonci Miklós /
