Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-12 / 240. szám
1977. OKTÓBER 12., SZERDA %/fMap Egyházpolitikai konzultáció Az MSZMP Pest megyei bizottsága és a Pest megyei Tanács szervezésében Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke tartott előadást Egyházpolitikánk időszerű kérdései és jobb összefüggései címmel tegnap Vácott, a Madách Imre Munkás- és Ifjúsági Művelődési Központban, a járási jogú pártbizottságok ideológiai reszortvezetőinek, a nagyközségi pártbizottságok titkárainak, a megyei tanács osztály- és csoportvezetőinek, a nagyközségi tanácsok elnökeinek, a társadalmi szervezetek, különböző intézmények vezető munkatársainak. A rendezvényen jelen volt Barinkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára, dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnök- helyettese, Barát Endre, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője, valamint Lukács József, a Pest megyei Tanács egyházügyi tanácsosa. Az előadás után a résztvevők három szekcióban vitatták meg a hallottakat. Fejlesztés a kohó- és gépiparban Gyárlátogatáson a parlamenti bizottság Kedden a jászberényi Hűtőgépgyárban Gorjanc Ignác elnökletével ülést tartott az országgyűlés ipari bizottsága. A tanácskozáson — melyen részt vett Inokai János, az ország- gyűlés alelnöke és Lendvai István, az MSZMP Központi Bizottsága ipari és közlekedési osztályának helyettes vezetője — Gácsi Miklós kohó- és gépipari minisztériumi államtitkár tartott tájékoztatót a szelektív és intenzív iparfejlesztés megvalósításáról és tennivalóiról. A tájékoztatót követő vitában részt vett Inokai János, Vida Miklós, Gorjanc Ignác, Kangyalka Antal, Fáik Miklós, Szabó Kálmán, Szigeti István, Hargitai Ágnes, Jazbinsek Vilmos, Ollári István, Retezi Károly, Jávorkai István képviselő és Bokor János, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője. A kérdésekre Gácsi Miklós adott választ, majd az ipari bizottság meghallgatta László Károlynak, a Hűtőgépgyár műszaki igazgatójának tájékoztatóját a vállalatról, végül a résztvevők megtekintették a korszerű Bosch- kompresszoros háztartási hűtőgépgyártó üzemet. Befejeződött a vasasakadémia Kedden befejeződött a két- napce vasasakadémia, amelyen a kohászati, a gépipari és a villamosenergia-ipari vállalatok gazdasági és társadalmi vezetői; és az illetékes tárcák képviselői vettek részt. A tájékoztató jellegű tanácskozás második napján a szakszervezeti mozgalom időszerű feladatairól tartott előadást Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Ezt követően Méhes Lajos, a vasasszakszervezet főtitkára tájékoztatta a hallgatóságot a ! szakszervezet nemzetközi te- I vékenységéről. A kisiparosok és a szolgáltatás Az új rendelkezések első eredményei Pest megyében Szerencsés ember az, akinek minden munkára megvan a maga javító iparosa. Csakhogy nagyon kevesen vannak szerencsések, öreg cipészünk egyre mélyebb sóhajjal fogadja az ügyfelet ' műhelyében, és a cipőkkel tömött polcokra mutat: nem bírok már annyit dolgozni, mondja. Lakatosunk, aki környékszerte megbízható és becsületes szakember hírében áll — munka- viszonya is van —, könyörögve mondja: nagyon kérem, ne ajánljanak senkinek, ~'éppéh elég nekem a lakótelep, nem vagyok már fiatal. Szívből kívánok nekik erőt, egészséget, hosszú életet. De mi lesz tíz-húsz év múlva? Ezt próbáljuk megfejteni Ur- bán László, a KIOSZ Pest megyei titkára és helyettese: Bartos László segítségével. Mire ösztönöz? Az év elején módosított adórendelet további kedvezményeket ad a városokban és a községekben működő iparosoknak a lakossági szolgáltató-javító igények jobb kielégítése érdekében. Az állami és szövetkezeti ipar jelenleg és a belátható jövőben nem tudja teljes mértékben megoldani ezt a feladatot. A városokban túlterheltek, kisebb településeken pedig egyes szakmákban egyszerűen hiányzanak, másokban szintén nem győzik a munkát. Érezhető-e már a kedvezmények hatása? Az elmúlt években a kisiparosok és különösen a tanulók száma folyamatosan csökkent. 1976. január elsején Pest megyében 8923 kisiparos dolgozott, fél évre rá 8916. A módositott rendelet hatására június végére 9260-ra emelkedett az olyan iparosok száma, akik fővagy mellékállásban, illetve nyugdíjasként dolgoznak. A KIOSZ megyei titkársága tavaly készített egy létszámfejlesztési tervet 32 kiemelt szakmára. Ezekben 1976 végén 5950-en dolgoztak, létszámuk 1980-ra 1815-tél, 7785- re szeretnék emelni. A terv készítésénél figyelembe vették a szövetkezeti kisipar fejlesztési terveit és a lakosság lélekszámúnak növekedését is. Hatvanké! százalék A megyei tanács tavalyi adatai szerint a megyében a szolgáltatások 62 százaléka a magánkisiparosokra hárul. A városokban kisebb részben, de vannak olyan települések is, ahol egyáltalán nincs állami, vagy szövetkezeti szolgáltatás. Azóta a helyzet alig változott. A KIOSZ törekvéseit a vállalatok is egyre inkább segítik! Az új munkavállalók elsősorban azok, akik már eddig is dolgoztak munkaidőn túl, csak éppen engedély nél. kül. Az Egyesült Izzó váci gyárában és a Fortéban a szak- szervezeti bizottság termelési értekezleten hívta fel a rendeletre a figyelmet, mert belátták, közérdek, hogy le'gyen, aki megjavítja a háztartási gépeket, a tévét, a rádiót, a cipőt, a vízvezetéket. A váci példából azonban nem lehet általánosítani. Szentendréről ellenkező hírek érkeztek. A—vállalatok és,- a tanácsok — ahol átérzik az ügy jelentőségét — együttműködnek. Akik munkaviszony melletti ipargyakorlásra akarnak engedélyt kérni, a tanácshoz fordulnak, s a tanács kéri a vállalat hozzájárulását. A cél azonban nem az, hogy esztergályosok és öntők kérjenek engedélyt. Mert erre is van példa. A KIOSZ az ilyen törekvéseket nem támogatja, de a tanács mérlegel. Nem tá_ mogatják az 50 év alatti, felsőfokú képesítéssel rendelkezők kérelmét sem. A KIOSZ megállapodott a megyei tanáccsal, hogy azok kérelmét sem támogatják, akik nem a lakóhelyükön akarnak dolgozni. Az építőiparban a legnagyobb a munkaerőhiány, s ez különösen a magánépíttetőket sújtja. Nincs olyan kisiparos, akinek az ideje ne lenne betáblázva a jövő nyárig; különösen a kisebb munkákra nincs vállalkozó. Minisztertanácsi rendelet szerint 1980- ig 40 százalékkal kell növelni az építőivari kapacitást a kisiparban. Egyelőre még megjósolni sem lehet, mikor lesz elég kőműves, szobafestő, ács. tetőfedő. vízvezeték-szerelő, hideg- és melegburkoló, épületasztalos, üveges, épületlakatos. villanyszerelő, és így tovább. Ha így is lehet!? A megyében dolgozó magánkisiparosok évente 70—80 millió forint jövedelemadót fizetnek. Ha a kontárok (kontár az is, akinek szakmája van, de engedélye nincs!) is adóznának, körülbelül ötvenmillió forinttal több folyna be a helyi tanácsok kasszájába. Aligha van olyan község, ahol ne tudná a tanács, hogy ki dolgozik engedéllyel és ki a kontár. Sok helyen mégis elnézik a kontár működését. Miért tűri a tanács? — kér- ; dezik a kisiparosok és a KIOSZ is. Monoron például 1 az építőipari ktsz megengedi ! alkalmazottainak, hogy mun- ! kaidő után házépítést vállal- I janak, bár erre nincs enge- i délyük. | A KlOSZ-nak 200 fős kon- : tárellenőri hálózata van a 1 megyében, az ellenőr azon- j ban nem hatósági közeg. Egy I újkeletű megállapodás szerint azonban az ellenőrzésnél a rendőrség segítsége is igénybe vehető. A KIOSZ jelzi, ha engedély nélkül működő iparosról tud, de a tanács nem mindig büntet! Ahol különösen nagy a lazaság, ott a kisiparos inkább visszaadja az engedélyét, mondván: hát, ha így is lehet!? Minek fizessek akkor adót? De nem lehet A megyei tanács pénzügyi osztálya is segít a legújabb időktől kezdve: ha a helyi tanács nem intézkedik, a megyei tanács utánanéz, miért nem. Lesz utánpótlás? Vannak szakmák, amelyek gyakorlásánál egy emoer csak félember. A kőműves nem ugrálhat le folyton malterért, hegesztésnél, villanyszerelésnél a biztonság érdekében is jó, ha legalább ketten dolgoznak. Ugyanez a helyzet az ács, tetőfedő munkánál. A főállású kisiparosok közül — ha átlagot számolunk —minden harmadik tart egy alkalmazottat. Háromnál több alkalmazottat nem tarthat kisiparos, de ez amúgy is ritita. Pest megyében a kisiparosok csak kötelezően kiközvetített munkaerőt alkalmazhatnak. Néhány tanács kezdetben mereven értelmezte ezt a szabályt; a megyei szervezet közbenjárására javult a helyzet. A 9260 kisiparos mindössze 464 tanulót nevel. Nem a jelentkező kevés, hanem az iskolai keret kicsi. Tízből kettőt irányítanak kisiparoshoz, de ez a szám is megfogyatkozik, ha a gyereket nem abba a szakmába irányítják, amihez kedve van. A KIOSZ minden évben felméri a kisiparosok tanulóigényét Ez mindig több, mint amit ki tudnak elégíteni. A rendelet tehát hiába ösztönzi a mestert arra, hogy tanítson. Hiába kapna adókedvezményt, ha nem kap tanulót. Pedig jó -szakemberek kerülnek ki a kisiparosok műhelyeiből. Ez mérhető: országos versenyeken mindig nagyon jó eredményeket érnek el. A KIOSZ anyagi támogatást nyújt a tanulóknak és a mestereknek tíz kiemelt szakmában: bádogos, cipész, cserépkályhás, hangszerész, kádár, kelmefestő és vegytisztító, látszerész, sütő, szűcs, tetőfedő. Tizenegy tanulót képez jelenleg ebben a tíz szakmában nyolc mester a megyében. Az a mester, aki ezekben a szakmákban tanulót nevel, havi 300 forintot kap a betanítás idejére, a tanuló pedig az ösztöndíjon felül 250 forint támogatást. Pest me. gyében 60—70 ezer forintot fordít a KIOSZ ilyen célra, Hatos Erzsébet A VI. népfrontkongresszus szellemében Gödöllői és váci kezdeményezések a társadalmi együttműködésben A Pest megyei népfrontelnökség megtárgyalta két városi bizottság munkáját A Hazafias Népfront Pest megyei elnöksége tegnapi, keddi ülésén — Barna Lajosnak, a népfront megyei bizottsága elnökének elnökletével — két olyan feladatkörről tárgyalt, amely közvetlenül összefügg a VI. népfrontkongresszus határozataival, a társadalmi együttműködés fontos területein. Az egyik a szülői munkaközösségek irányításában folyó munka, amelyet a gödöllői városi népfrontbizottság tevékenységének tükrében vizsgáltak, a másik a városi és város környéki, községi népfrontbizottságok kapcsolatának alakulása, amellyel a Vác városi jelentés alapján foglalkoztak. Az első napirend előadója Vilmos György, a Hazafias Népfront gödöllői városi bizottságának titkára volt, a második napirendé István Kálmán, a Hazafias Népfront Vác városi bizottságának titkára. Részt vett a napirend tárgyalásánál Koltai István, a CEMÜ váci gyárának igazgatója, a Vác városi népfrontbizottság elnöke. A család és az iskola összhangjáért „A népfrontmozgalom to- váoo munKáiKOUiK az iskoiai és a családi nevelés összhangjának, valamint a társadalom nevelési kultúrájának fejlesztésén. Segítsük az iskolákat, hogy kaput tárjanak a gyermekek előtt az élet felé, a felnőtteket pedig serkentsük arra, hogy iskolai keretek között is legyenek támaszai a pedagógusoknak. Erősítsük a szülök pedagógiai, s a pedagógusok társadalmi felelősségét. Bővítsük a szocialista nevelés propagandáját a szülők között. Ebben a legnagyobb feladat a szülői munkaközösségekre hárul.” E sorok a Hazafias Népfront VI. kongresszusának állásfoglalásában feladatként jelölik meg a népfront helyi szerveinek az ezzel kapcsolatos tevékenységét. Ennek szellemében — mint a tegnapi jelentésből kitűnt — Gödöllőn a városi népfrontbizottságnak, valamint az iskolák igazgatóinak irányításával segíti a szülői munkaközösség, az iskolai közösség szerves része, ként az iskolai és a családi nevelés összehangolását, a szülők részvételét az ifjúság szocialista nevelésében. A városi elnökség évente egy alkalommal, a tanév indításakor megtárgyalja a szülői munkaközösségek tevékenységét, de év közben is több más téma kapcsán értékelik, hogy mit tettek e munkaközösségek. Ezzel együtt jó gyakorlat. hogy egy-egy elnökségi tag felelősként segíti, a különböző oktatási intézmény- típusoknak (óvoda, általános iskola, középfokú tanintézmény) megfelelően a szülői munkaközösséget. A megyei elnökség elismeréssel fogadta a járásban erre irányuló munkát, a bevált módszereket, hangsúlyozva, hogy a szülői munkaközösségek társadalmi munkájának értéke fölbe- csülhetetlen, különösen a nevelés társadalmasításában vállalt és nyújtott segítség. Ebben mindig jelen kell lennie a népfront támogatásának, mozgósító erejének is. A vitában Kovács Anialné, a népfront megyei bizottságának titkára a legfontosabb feladatok egyikének jelölte meg a népfront és a . szülői munkaközösségek együttes erőfeszítéseit a tankötelezettségi törvény betartása érdekében. Gödöllő városban ez igen jónak mondható, mivel a széles társadalmi összefoA Hazafias Népfront ta\ lyi VI. kongresszusát mege zően — mint ismeretes szervezeti változás ment v< be. Nem választották újjá a járási népfrontbizottságokat, hanem a községi bizottságok közvetlenül a megyei bizottság irányítása alá kerültek, vagyis nagyobb önállóságot kaptak. Ezzel együtt azonban a városi és a járási székhely népfrontbizottságoknak kötelezettségükké vált, hogy minél elevenebb kapcsolatot alakítsanak ki a városkörnyéki, ’ • székhelykörnyéki községek népfrontbizottságaival. Jelenleg Pest megyében — az alapvető azonosságok ellenére is — sokféle módszere, gyakorlata mutatkozik meg ennek, hiszen még nem jöttek létre a véglegesen kialakult formák. Ezért is volt különösen érdekes és váltott ki élénk vitát a Hazafias Népfront Vác városi bizottságának a megyei elnökség elé terjesztett jelentése a város- környéki népfrontbizottságokkal kialakított kapcsolatáról. Természetesen Vácott is megindított folyamatokról, esetenként próbálkozásokról van szó. Ezek többségét az elnökség is helyeselte, főként azokat, amelyek a szervezett együttműködésre irányulnak, de mindenkor a községi népfrontmunkának a várostól független önállósága tiszteletben tartásával. Elismeréssel fogadta a megyei elnökség a helyes, nemegyszer a bátor kezdeményezéseket, amelyek részben útkeresések. Az ez irányú munkát alapvetően meghatározza, hogy a város állami szerveinek irányítása alatt több olyan intézmény áll, amely járási funkciókat is ellát (a tanács egészségügyi osztálya és intézményei, sportfelügyelőség, művelődési központ, könyvtár, zene!sko?a). ugyanakkor járási felügyelete intézmények a város területén helyezkednek el és városi feladatokat is ellátnak. Mindezekkel a szervezett Ütemesen épül az Adria-vezeték A Siófoki Kőolajvezeték- építő Vállalat 200 dolgozója ez év augusztus elején kezdte meg a Somogy megyei Ber- zence—Csurgó térségében a Jugoszláviából érkező Adria kőolajvezeték magyarországi szakaszának építését. Árokásók, hegesztők, szigetelők, műtárgyépítők derekasan dolgoznak: már eddig több mint 25 ezer méter hatszáz milliméter átmérőjű acélcsövet hegesztettek össze. Naponta hatszáz métert haladnak. Az utánuk jövő szigetelők is igyekeznek a munkával: az üssze- hegesztett csövekből csaknem 17 ezer méter szigetelésé!; végezték el. A hegesztők — a Latinka Sándor ifjúsági szocialista brigád — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére újabb vállalást tettek. Eszerint ez év végéig a tervezett 45 kilométer helyett 55 kilométer acélcsövet hegesztenek össze. egységekkel természetszerűen tart lenn kapcsolatot a városi népfrontbizottság. Úgyszintén azokkal is, amelyek működésükkel hasonlóképpen kettős feladatnak tesznek eleget, mint egyebek között a Kiskereskedelmi Vállalat, a Vendéglátóipari Vállalat, az ÁFÉSZ, a Volán 20-as Vállalat stb. Mindezek működésükkel, a megfelelő, vagy kedvezőtlen egészségügyi, művelődésügyi, kereskedelmi ellátottsággal alapvetően befolyásolják a lakosság hangulatát. Eíérl ' kell a népfrontnak is kiemelt figyelmet fordítani rájuk. Az ezzel kapcsolatos mozgalmi munka dicséretesen folyik, s ezt támogatja is az el-, nökség. Azokat a kezdeményezéseket is, amelyeket — a járási pártbizottság irányítását figyelembe véve —alakítottak ki a környező községekkel. Ezeknek a legszebb példái a munkás—paraszt találkozók voltak, vagy a Híradástechnikai Anyagok Gyára és a Lenin Tsz közötti együttműködési megállapodáshoz hasonlóan a nagyobb üzemek ilyen irányú lépéseinek a szorgalmazása. A CE- MÜ-ben és az Egyesült Izzóban ezek már kedvező fogadtatásra is találtak. Hasonlóan sikeres a járásban lévő SZMK-rendezvények támogatása, a közös pedagógusklub, nőklub, a kismamák klubja. Mindezt és az ezekhez hasonló formákat a megye más területein is követendőnek ajánlja az elnökség, de felül-, vizsgálandónak tart ugyanakkor néhány nem megfelelőnek látszó módszert. Nem látszik célszerűnek például, hogy a népfront városi bizottságában és elnökségében a járás községeinek képviselői is helyet foglaljanak. Az esetek többségében ugyanis más-más feladatról van szó a járásban, a községekben és a városokban. Ezért eredményesebb, ha esetenként az adott közös feladatok megvitatásakor vesznek részt az érdekelt területek képviselői a városi üléseken. A váci városi tapasztalatok összességükben jól hasznosíthatók mindenütt Pest megyében, s ezért a megyei elnökség továbbra is előmozdítani kívánja az elvszerű, a VI. kongresszus állásfoglalása szellemének megfelelő kezdeményezéseket. Más városok kialakuló gyakorlatának egybevetésével kristályosodhatnak ki azok a jó módszerek, amelyek — a népfrontmozgalom eszközeivel — a minél termékenyebb kapcsolatokat szolgálják a városok és a környékük között, a városok és a községek lakosságának érdekeit egyaránt szolgálva. L.Z. számos fontos kérdés megold dásában léphetnek tovább, előre. A megyei elnökség állást foglalt abban, hogy a népfront városi bizottsága (s ez egyébként valamennyi városi bizottságra vonatkozhat) tegye még rendszeresebbé a kapcsolatokat a szülői munkaközösségek vezetőségeivel. Megvalósítandó, hogy az SZMK-elnökök megbízatása legalább négy-négy évre szóljon a folyamatos munka érdekében. El akarják érni, hogy a szülők akadémiájának előadásai tervszerűen és tudatosan pedagógiai nevelési témákra épüljenek. A továbbiakban igyekeznek megkeresni annak lehetőségét is, hogy a vár)sban pályaválasztási tanácsadó, • önálló napköziotthon-igazgatóság alakuljon és nyári napközi otthont hozzanak létre. gásnak köszönhetően 94,9 i százalékos az eredmény. Az eddigiekre támaszkodva még szorosabbá' kívánják i tenni az összhangot a szülők j és a pedagógusok, a család és ! az iskola között, mert ezzel i A város és környéke kapcsolatai
