Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-12 / 240. szám
1971. OKTOBER ÍZ., SZERDA Szojuz—25 — Szaljut—6 Fotonok,itt Hajnal... A repülésirányítási központból jelentjük ; J&| — Minden űrrepülés az ember és a bonyolult technika próbatétele — állapítja meg V. Gubarjov, a Pravda kűlöntu- dósítója a lap keddi számában. A repülésirányítási központból közölt riport leírja a Szojuz—25 és a Szaljut—6 összekapcsolására tett kísérlet részleteit. ... Hétfő reggel, moszkvai idő szerint hét óra. Az űrhajó és az űrállomás távolsága megközelítőleg 3 kilométer. A Szojuz—25 legénysége eddig 18-szor kerülte meg a Földet, a Szaljut—6 a 175. fordulatnál tart. A távolság fokozatosan csökken, már csak 2500 méter. Bekapcsolják a fékező hajtóműveket ... A repülésirányítási központ képernyőjén piros és zöld pont — a Szojuz—25 és a Szaljut—6 — csaknem egymás mellett, a Földközi-tenger felett repülnek. A központ Kovaljonokkal és Rjuminnal beszélget, akik az összekapcsolás előtti pillanatok érhető izgalmában sokkal gyorsabban beszélnek, mint egyébként. Az automatika működése kifogástalan, az űrhajó az előírásoknak megfelelően pontosan és simán közeledik az űrállomáshoz. Az űrhajósok ellenőrzik a fedélzeti berendezéseket. Minden normálisan működik. Már a Fekete-tenger felett repülnek. • — A távolság 240 méter... Az űrhajó felzárkózik — jelenti a Szojuz—25 parancsnoka. Várunk. Nehéz, feszültséggel teli percek. Mindnyájan tisztában vagyunk vele, hogy a világűrben bármikor keletkezhet váratlan helyzet. A dokkolás bonyolult művelet. Az űrhajósoktól a legmagasabb szintű szakmai tudást követeli és elengedhetetlen a műszaki berendezések kifogástalan működése. — Fotonok, itt Hajnal — hangzik a földi irányítóközpontból. — Pontosítom az adatokat a következő föld körüli fordulathoz... A dokkolás ezúttal elmarad. A közvetlen megközelítési rendszerben rendellenességet tapasztaltak... Az űrhajósok földi utasításra leveszik a szkafandert és A Moszkvától nem messze levő földi irányítóközpontban tudósok és mérnökök figyelik a Szojuz—25 tevékenységét. pihenőre térnek. Aztán felkészülnek a visszatérésre... A moszkvai rádió kedden délelőtt hangfelvételt sugárzott a földi irányító központból, a Szojuz—25 űrhajó visszatértéről. Satalov altábornagy, az űrhajósok parancsnoka beszélgetett Kovaljonokkal és Rjuminnal, ellenőrizte az űrhajó helyes orientációját, és jó visszatérést kívánt. V. Akszjonov űrhajós, aki annak idején a Szojuz—22 űrhajóval járt hosszabb időn át tartó űrutazáson, a földi irányító központban elmondotta: a leszállást teljes biztonságban hajtották végre, a módosított programnak megfelelően. Az űrhajó a megadott körzetben ért földet. Belgrad Zárt plenáris ülés A belgrádi európai biztonsági és együttműködési találkozó kedden zárt plenáris üléseken folytatta munkáját. A délelőtti ülésen Sztefan Sztojkov, a bolgár delegáció vezetője elnökölt, s az általános vitában Ausztria, Belgium, San Marino, Svédország, Görögország, Csehszlovákia, Írország, Spanyolország, és az Egyesült Államok képviselője szólalt fel. A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának Elnöksége nyilatkozatban juttatta kifejezésre azt a kívánságát, hogy a helsinki záróokmányt aláíró államok képviselőinek belgrádi tanácskozása segítse elő az enyhülés erősödését. Több nemzetközi egyházi szervezet is állást foglalt Belgrád- jal kapcsolatban. Szovjet-brit közös közlemény Kedden Moszkvában véget értek Gromiko szovjet külügyminiszter tárgyalásai Owen brit külügy- és nemzetközösségi miniszterrel a Szovjetunió és Nagy-Britannia együttműködésének továbbfejlesztéséről, politikai, gazdasági, kulturális és egyéb területeken. Owen moszkvai látogatásáról közös közleményt hoztak nyilvánosságra, amely leszögezi: a Szovjetunió és Nagy- Britannia elégedett azzal, hogy együttműködésünk a Moszkvában 1975 februárjában aláírt megállapodásoknak megfelelően fejlődik. Owen meghívta Gromikót angliai látogatásra. Az 1978-ban sorra kerülő látogatás idejéről később állapodnak meg. A tárgyalások tárgyszerű, konstruktív légkörben folytak. Szovjetunióbeli hivatalos látogatását befejezve, kedden elutazott Moszkvából a brit külügyminiszter. SALT-tárgyalások Genfben találkoztak egymással a hadászati támadófegyverek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon részt vevő delegációk vezetői. Paul Warnke, a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról folyó tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetője kedden biztatónak mondta a Szovjetunióval való megegyezés lehetőségét, mind a hadászati nukleáris fegyverek korlátozásának, mind a nukleáris fegyverkísérletek betiltásának kérdésében. Sajtókonferencián kijelentette, hogy a tárgyalófelek hozzáfogtak az új SALT-egyezmény tervezetének alapos megvitatásához. I K I Etiópia—Szsibuti Harcok a vasútvonal körzetében Folytatódnak a harcok Etiópia déli és délkeleti részén. Dzsibutiból érkező jelentések szerint az etiópiai és a Szomáliái egységek közötti fegyveres összecsapások székhelye jelenleg Diredawa és Harar térsége, valamint az Etiópiát Dzsibutival összekötő vasútvonal körzete. A hírügynökségek szerint mindkét fél nagy veszteséget szenvedett emberéletben és anyagban. PÁRIZSBAN hétfőn megtartotta első ülését az Olasz és a Francia Kommunista Párt vegyes bizottság, amely az olasz —francia állami kapcsolatok javításának módjait tanulmányozza. ENSZ-vita Az ENSZ-közgyülés 32. ülésszakán folytatódott ez általános politikai vita. Ennek során hangzott el Feleke Ged~ le Giorgisz etiópiai külügyminiszter felszólalása, aki kormánya nevében Etiópia elleni fegyveres agresszióval vádolta meg Szomáliát. Ugyancsak a hétfő esti ülésén fejtette ki kormánya álláspontját a zambiai külgyminiszter és Anato- lij Gurinovxcs belorusz külügyminiszter. Mose Dajan izraeli külügyminiszter felszólalásában lényegében megismételte merev, visszautasító álláspontját a palesztin képviselet ügyében. HA AZ AFRIKAI ORSZÁGOK meg akarják oldani a kontinens politikai, szociális és gazdasági problémáit, erősíteniük kell egységüket — mondotta Edward Sokoine tanzániai miniszterelnök Árusáéban, az ENSZ gazdasági és szociális tanácsa afrikai gazdasági bizottsága vb-ülésszakának ünnepélyes megnyitásán. Az Algán Köztársaság Az Aíg&n Köztársaság Elő- Ázsiában fekszik (55 ()uo négyzetkilométer területen. Északon a Szovjetunióval határos, további szomszédai Irán, Pakisztán, India és Kína. Lakosainak száma 18 millió. Területén mintegy 20 nemzetiség él. Hivatalos nyelve a dari (a perzsa nyelv afgán változata) és a pastu. Fővárosa a félmillió lakosú Kabul. Az első önálló afgán állam 1747-ben alakult meg. A katonailag erős afgánok jelentős területeket hódítottak el a környező országoktól, és csak a XIX. században szorították ki őket fokozatosan, előbb a szikhek, majd az angolok. Az angol gyarmatosítók ellen több háborút vívtak, váltakozó sikerrel. 1880-tól Afganisztán félgyarmati helyzetbe került, külpolitikáját az angol érdekeknek rendelték alá. Afganisztán 1919 februárjában, az angolok ellen elért katonai győzelmek során szerezte vissza függetlenségét. Ebben nem kis része volt a fiatal szovjet állam diplomáciai, politikai támogatásának. Lenin személyesen is nagy figyelmet szentelt a fiatal független állammal való kapcsolatok fejlesztésének. 1921-ben Szovjet- Oroszország és Afganisztán barátsági szerződést irt alá. Az azóta is töretlen semlegesség! politikájához híven Afganisztán nem vett részt a második világháborúban. 1946 óta tagja az ENSZ-nek. 1973-ban vértelen forradalommal megdöntötték a monarchiát. Afganisztán az alaptörvény értelmében köztársaság, demokratikus, független és osztatlan állam. . Az alaptörvény biztosítja a munkához való jogot, és leszögezi, hogy megengedhetetlen a kizsákmányolás minden formája. A férfiak és a nők egyenlő jogokkal rendelkeznek, és egyenlő mértékben viselik a törvény előtti felelősséget. Minden 18 éven felüli állampolgár választójoggal rendelkezik. Az Afgán Köztársaság törvényhozó szerve a nagy gyűlés. A képviselőket, akiknek 50 százaléka a parasztok és a munkások soraiból kerül ki, négy évre választják meg szabad, általános és közvetlen választáson, titkos szavazással. Az alkotmány alapján a köztársaság első elnökévé hatéves Időtartamra Szardar Mohamed Daud-ot választották meg. Októberben két jelentős nemzetközi idegenforgalmi esemény színhelye lesz Budapest. Ma, szerdán kezdi 21. kongresszusát a FIJET, az Idegenforgalmi újságírók és Írók Nemzetközi Szervezete, s ebben az időben rendezik meg az IBUSZ 75 éves fennállásának ünnepségeit, amelyen a világ legismertebb utazási irodáinak vezetői is részt vesznek. Az események az idegen- forgalomra terelik a figyelmei, s önkéntelenül is felvetődik a kérdés: mit jelent hazánk számára a turizmus. Kérdezhetjük természetesen úgy is: hol a helyünk a világ idegenforgalmában, számítunk-e valakinek ebben a modernkori népvándorlásban? A válasz lehetne egyetlen tőmondat is, de az idegenforgalom jelentőségének és szerepének megismeréséhez kissé több teret kell szentelni. A nemzetközi statisztikai adatok szerint tavaly 218 millió turista járta a világot, és az utazások során elköltött összeg körülbelül 40 milliárd dollár volt. Az idén — az elsíő nyolc hónap tapasztalatai alapján — mind a turisták száma, mind a bevételek összege emelkedni fog. Mire vezethető vissza ez a nagy utazási kedv? A nagyarányú és gyors fejlődés több tényezővel magyarázható. Ide sorolható az életszínvonalváltozás, az életkörülmények alakulása, a közlekedési technika fejlődése, a nemzetközi helyzet kedvező feltételei stb. A turizmus fejlődését elősegíti, hogy majd mindenütt megvalósult a törvényesen biztosított évenkénti szabadság rendszere. (MagyarorszáA magyar idegenforgalom (1.) Helyünk a modem népvándorlásban gon például 100—110 szabadnap jut egy emberre évente.) Változást hozott a szállítási eszközök fejlődése, a repülés tömeges elterjedése is. Lecsökkentek a földrészek közötti távolságok, hiszen a hatalmas sugárhajtású gépek órák alatt elérhetik a legtávolabbi utazási célt is. A gépkocsik elterjedése ugyancsak nö. véli az utazási kedvet és többnyire a szomszédos országok meglátogatását segíti elő.' Mindezek lehetővé tették, hogy az utazás kikerült a luxus kategória fogalmából és jelentősen demokratizálódott: megfigyelhető, hogy az idegenforgalom tömeges elterjedése megváltoztatta az utazók társadalmi összetételét. Mind több a közép- jövedelműek aránya, akik a középárú és olcsó utakat keresik. Egy tanulmány szerint azokban az országokban, ahol az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem eléri a 600—800 dollárt — vagy annál több —, ott már nemcsak a létminimum meg. teremtésére jut pénz, hanem az utazásra is. A megélhetési színvonal változásai tehát újabb rétegeket vonnak be a turizmusba. Utaznak az emberek. (Bán a nemzetközi turizmusról írunk, szükséges megemlíteni, hogy a legtöbben saját országukon belül utaznak. Becslések szerint tavaly körülbelül 800 millióan vettek részt a belföldi turizmusban. Sőt, egy sor országban — mint például Nagy-Britannia, Franciaország, az NSZK — éveken át kampányt folytattak, hogy állampolgáraikat — és velük együtt a pénzt — otthon tartsák.) A külföldi utat választók közül legtöbben európai országot keresik fel. Jó öreg kontinensünk a favorit, hiszen a világ idegenforgalmából 70 százalék, kai részesül. A tavalyi 218 millió turistából 155 millióan Európát választották úticélul, s a már jelzett 40 milliárd dollárból 25 milliárdot itt költöttek eL Magyarország földrajzi helyzeténél fogva szerencsés helyet foglal el az európai turizmusban. Érinti az északi országokból a déli, melegebb vidékekre induló áramlási tevékeny részese a nyugat—keleti turistaforgalomnak és központi szerepet vállal a szocialista országok közötti áramlatból. Különös figyelmet érdemel a szocialista országok egymás közötti forgalma, amelynek jóval több mint 30 százalékát hazánk bonyolítja le. (A KGST-országok részesedése a világturizmusban 20 százalékot képvisel.) Hazánkat i97l-ben 6,1 millió turista kereste fel, számuk 1976- ban már majdnem 10 millió volt, s az-idén tovább növekedett. A tavalyi beutazók közül 5 és fél millióan legalább egy éjszakát nálunk töltöttek, míg a kirándulók és átutazók száma 4 és fél millió volt. S hogy továbbra is a számoknál maradjunk: a külföldről érkezők 72 százaléka az úgynevezett rubelelszámolású baráti országokból érkezett, és 2,7 millióra tehető a konvertibilis valutával fizetők száma. Hazánk a vendégért folytatott nagy versengésben az európai középvonalba tartozik, de hozzá kell tenni, hogy közvetlenül a vezető, hagyományos idegenforgalmi orszá. gok után következik. Ezt bizonyítják az év első nyolc hónapjának adatai is, miszerint hazánk határait januártól augusztus végéig 9 millió 277 ezer külföldi lépte át, s ebből 5 és fél millióan bennünket választottak végső — vagy legalábbis huzamos — úticélul. Nemcsak fogadunk vendégeket, utazunk is. A tavalyi esztendőben 3,9 millió hazánkfia járta a világot, a felnőtt lakosság fele. Az idén augusztus végéig a kiutazók száma már 3,3 millió volt. A felmérések szerint nálunk az emberek tavaly az üdülésre szánt idő 58 százalékát töltötték külföldön és csak 42 százalékát idehaza. Kapalyag Imre (Következik: A turizmus hatása és haszna.) a kulákbirtokok vannak túlsúlyban, a köztársasági kormány 1975-ben földreformot hirdetett meg, amelynek fokozatos, - óvatos végrehajtása már megindult. Az ipar és a bányászat részesedése a nemzeti jövedelem előállításában 10 százalék alatt van. Az országban működő mintegy 200 gyár, illetve üzemjellegű vállalat körülbelül 40 ezer munkást foglalkoztat. Afganisztán első számú kereskedelmi partnere a Szovjetunió, amely érdemi segítséget nyújt a ma is viszonylag elmaradott közép-ázsiai ország gazdasági fellendítéséhez. Ez év áprilisában nagyjelentőségű szovjet—afgán gazdasági megállapodást írtak alá, amely a gazdasági, műszaki és kereskedelmi .együttműködés hosszú távú alapokra helyezését, szerződések útján történő bővítését irányozza elő. A szerződés 12 évre szól, de automatikusan meghosszabbítható. A múlt évben aláírt ötéves kereskedelmi megállapodás alapján az árucsere 1980_ig további 50 százalékkal bővül. Jelentős hiteleket nyújt az országnak Irán, Szaúd-Ará- bia és Kuwait, illetve az Egyesült Államok, az NSZK és Franciaország is. Afganisztán tervgazdálkodást folytat. Nemrég kezdtek hozzá a hétéves (1976/77 —1982/83 gazdaság- és társadalomfejlesztési terv végrehajtásához. A terv keretében végrehajtandó intézkedések egészükben Véve a fejlett nemzetgazdaság megteremtésére, a nép anyagi és kulturális színvonalának emelésére irányulnak. KÜLPOLITIKA. Afganisztán a bonyolultabbá vált külső tényezők ellenére is szilárd, pozitív, el ném kötelezettségi politikát folytat a térség békéje, politikai stabilitása érdekében. Hagyományosan ápolja .és feljeszti politi- kái.’.és gazdasági kapcsplatait .a . KZQciJjilista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. A Szovjetunió 1973-ban elsőként ismerte el az újonnan kikiáltott Afgán Köztársaságot. A szovjet államfő 1975- ben tett., hivatalos látogatást Kabulban, és ez alkalommal további tíz évre meghosszabbították a szovjet—afgán semlegesség! és meg nem támadási szerződést, amely 1931 óta a két ország kiegyensúlyozott politikai viszonyának szilárd alapját alkotja. Mohammed Daud, a köztársaság kikiáltása óta eltelt négy évben kétszer járt a Szovjetunióban, legutóbb ez év áprilisában, már államfői minőségben. MAGYAR—AFGÁN KAPCSOLATOK. 1956-ban létesült diplomáciai viszony követi szinten, ezt 1964-ben nagyköveti szintre emeltük. Eddig Hdllai Imre és Rácz Pál külügyminiszter-helyettes járt Afganisztánban, 1971-ben, illetve 1974-ben. A közeli napokban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke látogat Kabulba. Gzadasági kapcsolataink alakulásában fontos lépés volt a szabad devizás kereskedelmi egyezmény aláírása 1974- ben. Ez a megállapodás fektette le tulajdonképpen a gazdasági kapcsolatok alapját. Az egyezmény alapján az Afgán Köztársaság gyapotot, gyapjút, különböző bőr- és szőrmeféleségeket, szőnyegeket, gyógyszer-alapanyagoka és szárított gyümölcsöt szállít. A magyar fél mezőgazdasági berendezéseket, orvos, műszereket, kórházi felszereléseket, szerszámgépeket, kisüzemeket, gyógyszereket, vegyi anyagokat és különböző fogyasztási cikkeket exporté' Afganisztánba. Az árucsereforgalom az idei év első felében már több mint a háromszorosa volt a három évvel ezelőttinek. A múlt évben hazánk és Afganisztán képviselői már a második kulturális együttműködési jegyzőkönyvet írták alá. A magyar felsőoktatás' intézményekben az elmúl tanévben 20 afgán ösztöndi. jas tanult. Hazánk részt vett a nemzetközi atomenergia- ügynökség szervezésében épülő kabuli sugárterápiái központ építésében. A KÖZTARSASAGI RENDSZER súlyos gazdasági és kulturális problémákat örökölt a régi rendszertől, és az új vezetés intézkedései, erőfeszítései ellenére Afganisztán még mlÄdig’ a '■ legszegényebb- ’lés1 legfejletlenebb országok közé tartozik. Afganisztán döm tőén agrárország. A feudális kötöttségektől terhes mezőgazdaság a nemzeti össztermék struktúrájában több mint 50 százalékot képvisel és a munkaképes lakosságnak mintegy kétharmadát foglalkoztatja. (Csaknem kétmillióra tehető azoknak a száma, akik még mindig nomád életmódot folytatnak.) A mezőgazdaság fő ága az állattenyésztés, ezen belül a juhtenyésztés. Évente kb. két és fél millió karafcülbőrt és nagy mennyiségű gyapjút exportálnak. Termelnek gabonát, fejlett a kertészet, a szőlő- és gyapottermesztés is. A földesúri nagybirtokok és