Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-09 / 212. szám

1977. SZEPTEMBER 9„ PÉNTEK Zöldség damping nappal — és éjjel A Nagy Október tiszteletére A megtermelt termék még nem áru — mondja egy ta­pasztalt kertész., Az árunak jellemzői, jegyei vannak, me­lyek köteleznek. Azután: ma­nipulálni az árut kell, az áru­val viszont nem lehet... Be­takarítás után kezelni, osztá­lyozni, tárolni tehát szükséges mindaddig, amíg'az áruvá lett termény a fogyasztóig el nem jut. Soha annyi zöldséget-gyü- mölcsöt nem termeltünk, mint az idén, és soha úgy nem hiányzott a. tárolófelület mindezekhez, mint éppen most. Az előállítás és az ér­tékesítés közötti átmeneti szakasz napjaink legégetőbb gondja — érthetően foglalkoz­tatja a fogyasztó közönséget Piacon, rákiéban A Bosnyák téri piac este fél tízkor sötét, álmos, mozdulat­lan. A Heves megyei termelő­szövetkezetek árudájának öl- tözőnyi méretű fedett raktár- helyiségében világosság. Pap­rikaszállítmány érkezett, le­rakják a hűvösödő, kora őszi éjszakában, közvetlenül a csillagok alá. Ez ugyan se nem biztonságos, se ném higié­nikus, mégcsak nem is olcsó tárolási mód. Alkalmi infor­mátorom elmondja, hogy 3 forintot fizetnek az áruda előtti betonplacc négyzetmé­tereiért,' teszik ezt a szomszéd árudák tulajdonosai is termé­szetesen, azután áru érkezté- vel „aki bírjü, marja” osztoz­nak a területen. A ceglédi piac ugyanaznap este tizenegy óra körül, ha lehet, a pestinél is kihaltabb. Sehol egy éjjeliőr; úgy tűnik, valóban a felesleget hagyták kint a ponyva alatt az őster­melők, s nem bánják, ha az ízes körtéket, ropogós zöld­paprikákat megdézsmálják netán. Napsütötten langyos a dinnye héja még..így..éjfél“'félé is bizonyságul, hogy itt érle­lődik tovább mindaddig, míg csak meg nem vásárolják. Ez is egyfajta szükségtárolás hát? Kicsiben mindenképp megoldás. A várostól néhány kilomé­ternyíre. magas kerítés mö,- gött' világít az útra a Cegléd környéki Mezőgazdasági Ter­mékfelvásárló Vállalat rak­tárháza. Az éjféli csendben néhány teherautó áll mozdu­latlan, s az idős éjjeliőr. Ba­nal István érthető vonako­dással válaszol a szokatlan órán feltett kérdésemre. — Reggel 6-tól délután 4-ig folyik itt a rakodás, félszáz ember és nyolc teherautó se­gít az áruk elosztásában. Vi­szik az ország minden tájára innen a gyümölcsöt-zöldséget, most éppen Tatabányáról vá­rom vissza az utolsó kocsit. A raktár így kívülről nézve 100—120 négyzetméternyi alapterületű, zárt, fedett épü­let. Elégséges ez a tárolófe­lület? — Bőven termő esztendőnk volt az idén,‘ de még nem csordult túl ajtón-ablakon a gyümölcslé —, vagyis elfér itt minden. Igaz, hogy a for­gás gyors, ahoev hozzák, már .viszik is toyább az árut. Most éppen rtir^-.'r ek. paprikának tranzitváróterme a raktár. Sokat hallani a göngyöleggondokról is. Itt mi a helyzet? — Bőséggel van ládánk, magunk szögeljük, javítjuk, karbantartjuk azokat, hogy a csomagolás miatt ne csök­kenjék az áru értéke. Folyamatos az üzem Nagykőrösi Konzervgyár, éj­jel egy óra. A savanyítóüzem előtt a gyümölcsösrekeszek garmadája. Ugyanott utcányi sorokban felnol-olva üres be- főttesüvegek, fóliával leta­karva. Raktározási nehézsé­gek? Kiss Sándor, az éjszakai műszak vezetője válaszol: — A friss árut a szabadban tároljuk, az uborka, a patisz- szon, a paradicsom — melyek­ből most savanyúságot készí­tünk — csak addig áll a csil­lagos ég alatt, míg a követ­kező szállítmány meg .nem érkezik. Addigra már a gyár­tóvonalon fut... Csakugyan egymás mellett araszolnak a futószálagon a megtöltött befőttesüvegek, közöttük a szovjet és angol exportra. különböző ízekkel fűszerezett patisszon is. Érde­kes, különleges újdonság — itt és most fő erénye, hogy nem romlékony. És a paradi­csom? — Abból sem ütemezünk be egy műszakra többet, mint amennyit fel tudunk dolgozni. Szerződések kötnek: mi át­vesszük a megállapodott mennyiséget, de az átvétel ritmusát a feldolgozóvonal kapacitásához szabjuk. Vita a minőségről A hévízgyörki termelőszö­vetkezet teherautója érke­zik 140 láda uborkával, 30 mázsa paradicsommal. Az uborka minősége vitatható. Vitatják is: a tsz gépkocsive­zetője a gyár kékköpenyes műszaki illetékesével. De csakugyan illetékesek ők el­dönteni, itt és most, hogy ho­vá kerüljön a szállítmány: vissza a tsz-hez, vagy 30—70 százalékos arányban, csök­kentett átvételi árral marad­jon a gyárudvaron? A vita nem indulatos, hevében azon­ban felszikrázik egy fajta is­merős hangulat. A neonfényes gyárudvaron napfényes piaci délelőttöket idéző mondattö­redékek: „Áll az alku? Siet­nem kell, dinnyét viszek reg­gel négyre Gödöllőre . . „A hetven-harmincból nem en­gedhetek. De hogy a kecske is, káposzta is...” Holott: ubor­káról vitáztak. Félreértés ne essék: itt nem két ember al­kudozott a saját zsebére, ha­nem igenis két ember győz­ködött a maga igazáért abban a kínos helyzetben, amikor mindketten tudták, hogy a másiknak is igaza van. Az üzem túloldalán ugyan­csak dolgozik így hajnaltájt a paradicsomvon aí. Fatvan-h-t- váriöt Vágőnnyi paradi­éntíítfr érkezik,, naponta, ezenkí-j vül paradicsorplé tartályko- csikbáh, melyet a termelő gazdaság már korábban zú­zott. passzírozott, előkészített a feldolgozáshoz. Biczó József kihelyezett csoportvezető a párolásról, göngyölegellátásról ’ ezeket mondja: — Nagy kiterjedésű beton­felületünk van a félkész áru tárolására. A tartályok mel­lett még bőven van hely a na­ponta érkező friss szállítmá­nyok részére. Üres ládák is állnak itt garmadával. Mi is ütemezve kapjuk a friss alap­anyagot, így tárolási gondunk nincs. A friss alapanyag természe­tesen a paradicsom, melyet nemegyszer kell itt helyben utóérlelni, merthogy zölden szedik-küldik a gyárba. Miért? A termelő gazuáságok munkaszervezési és gépesíté­si gondjai miatt — hangzik a válasz. A feldolgozás folya­mata egyenletes, az érési idő­pontok, a szedési módok azonban még korántsem tar­tanak lépést a feldolgozóvonal technológiájával. A termelő — a feldolgozó és az értékesítő érdekeit, a •legbonyolultabb szerződés sem tudja minden részletre kiterjedően egybehangolni. A gyorsan romlo áruknál a vá­rakozás, a tárolás helye, .mód­ja, ideje döntő, mert minősé­get határoz meg. M,ásnap délelőtt dr. Bödecs Lászlót, a Pest megyei Tanács kertészeti szakfelügyelőjét ke­restem fel, hogy az átadás-át­vétel legfőbb gondjairól: a tárolás lehetőségeiről beszél­gessünk az elmúlt éjszakai őr­járat tapasztalatai nyomán. . Kuga'masan, hriybsn — A tárolókapacitások je­len helyzete a korábbi hiány- gazdálkodásra vezethetők vissza: amikor hiányzott a zöldség-gyümölcs a piacról, a konzervgyárakból, az export- lehetőségeink közül egyaránt, akkor nem kellett tárolóiáír- ben gondolkodnunk. Most .vi­szont hirtelen termett sok és zömmel jó minőségű áru; hir­telen adódott a feladat is, hogy tárolni kell. Minőségvesz­teség nélkül ezt a fajta, ter­ményt azonban csak hűtőiá- rolóban lehet huzamosan el­tartani, s ez se nem olcsó, se nem gyorsan előállítható fel­tétel. A megyében pályázati rendszer alapján indult meg az érdeklődés a jelentős — hetvenszázalékos — állami dotációval építhető hűtőtá­rolók iránt: Cegléden, Rácke- vén,/Dabason, Dánszentmikló- són, j;yaiatTiiht a Duna és a Szabadság ’ téímeíőSzőVé'tlcefcé- tekben. A pillanatnyi helyzet­képen a rugalmas, helyi meg-1 oldások segíthetnek: a kon­zervgyárak azzal, ha a nyers­anyagot gyorsan dolgozzák fel, ha három műszakban üzemelnek, ha félkész álla­potban tárolnak is. A termelő üzemek azzal, ha úgy üteme­zik a fajták váltogatásával az; érési időpontokat, hogy minél kevesebb csúcsidény adódjon, ha a termelési fegyelmet szó szerint értelmezik s a váloga­tás, előkészítés, minősítés so­rán nem adnak alkalmat vi­tára. * Mivel a megtermelt termék úgy válik áruvá), ha annak je­gyeit viseli is. Bedő Ildikó ■ - ?£. ; ' ' 7 1 _ .......... T Ha táridő előtt adták át az autóbusz-padlóvázat a Csepel Autógyár szocialista brigádjai Paradicsom, patisszon, uborka kerül az ötliteres üvegekbe a Nagykőrösi Konzervgyár vegyes savanyúságot készítő szalagján Ä különleges ízesítésű savanyúságot a Szovjetunióba exportál ják. • • Ütést tartott ai országgyűlés külügyi és • mezőgazdasági bizottsága A külföld még hitelesebben ismerje meg hazánkat Az országgyűlés külügyi bi­zottsága csütörtökön Gyenes András elnöklésével ülést tar­tott. Az ülésen részt vett Pé­ter János, az országgyűlés al- elnöke is. A bizottság meghallgatta és megvitatta a Magyar Nép- köztársaság külföldre irányuló tájékoztató tevékenységéről szóló beszámolót, Randé Jenő nagykövetnek, a Külügymi­nisztérium főosztályvezetőjé­nek előadásában. A bizottság a vita után megállapította, hogy a Magyar Népköztársá-_ ság külföldi tájékoztató tevé­kenysége összhangban van pártunk és áPamunk bel--és külpolitikájával. Propagan­dánk teljes mértékben meg­felel a helsinki záróokmány szellemének. A bizottság ál­lást foglalt amellett, hogy to­vább kell korszerűsíteni tá­jékoztató munkánkat, hogy a külföld még hitelesebben is­merje meg hazánkat. Mivel több 'százra tehető azoknak a magyar szerveknek, intézmé­nyeknek a száma, amelyek hazánk életéről szerteágazóan tájékoztatják a külföldet, fel­tétlenül szükséges munkájuk szorosabb és céltudatosabb összehangolása, A külügyi; bizottság ezután Szarka Károly külügyminisz­ter-helyettes előadásában meghallgatta az ENSZ-köz- gyűlés következő ülésszaká­nak ■ előkészületéiről szóló tá­jékoztatót.^ Ezt követően Barcs Sándor, az Interparlamentáris Unió magyar., csoportjának el­nöke tájékoztatta a bizottsá­got az Unió szeptember 21. és október 1. között Szófiában tartandó 64. konferenciájának előkészületeiről. Az ülésen felszólalt Barcs Sándor, Barthg Tibor, Boros Béla, Brutyó János, Darvasi István, Kállai Gyula, Kelen Béla, Nagy Miklós (Pest me- • gye 28., váci választókörzet), Németh Pál, Pethő Tibor, Réger Antal (Pest megye 29. szentendrei választókörzet), Stock János és Tausz János (Pest megye 22. budakeszi választókörzet) országgyűlési képviselő. Paradicsommal teli ládák mindenütt, amerre a szem ellát. Bozsán Péter felvételei Az erdőgazdálkodás és az elsődleges faipar helyzetéről, fejlesztéséről tárgyalt csü­törtökön Szombathelyen, a megyei tanács nagytermében az országgyűlés mezőgazdasá­gi bizottsága. A tanácskozást dr. Bélák Sándor, a bizottság elnöke nyitotta meg. Dr. Soós Gábor mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­nisztériumi államtitkár a ta­nácskozáson is.mert_tte az er­dőgazdálkodás. a fainar és a faellátás helyzetét. Részlete­sen szólt a szakoktatás, a to­vábbképzés. valamint a kuta­tómunka rendkívüli fontossá­gáról,. majd az erdőgazdálko­dás és az elsődleges faipar fejlesztésével kapcsolatos fel­adatokról. A tájékoztató előadás után számos felszólalás hangzott el. A hozzászólók is hangsú­lyozták, hogy a. lehetőségek szerint tovább kell javítani az erdők faállomány-összeté­telét, növelni kell az élőfa- készlete*. és sokkal szervezet­tebben kell megvédeni az er­dőket, sokkal: takarékosabban kell bánni a kitermelt fával, gyorsítani kell az eszközöket, a hatékonyabban hasznosít­ható, nagyobb termelőkapaci­tások kialakítását, a fafeldol­gozás korszerű ipari • rendsze­rének fejlesztését. Szó esett árról is, hogy az erdőtelepítésb'én, parkerdők, zöldövezetek létesítésébén nagy erőt jelentenek a társa­dalmi munkások, s ezt a lehe- ■ tőséget az eddiginél jobban kell hasznosítani. A vitában felszólalt Mateo- vics József, dr. Schmidt Ernő, dr. Dobi Ferenc, dr. Pál Ist­ván, dr. Molnár Béla. Kovács István, Horváth László, Paló- czi Lajosné, Farkas Pál, dr. Bíró Ferenc, Zsufa Ervin, Antal Imre, Hiitter Csaba és Szigethy Dezső. A tanácskozás után a ne- zőgaztiasági bizottság tagjai megtekintették a Nyugat-ma­gyarországi Fagazdasági Kom­binát szomb^-helyi üzemeit és az erdőgazdaság káld-hi- degkuti erdészetét. Az erdősítés nagy erőforrásai a társadalmi munkások A Csepel Autógyár dolgozói­nak eivuéxezei.es dátum ma­rad 19?/. szepienioer 8. Teg­nap készült el ugyanis az au­tóbusz-gyár résziegoen az öt- vénezreáik Ikarus-padlóváz, mégpedig határidő előtt, a közösség, vállalásának megfe­lelőéin. A két gyártószalag dolgozói déléiő'tt lü órakor néaány percre megszakították a mun­kát,, s összaseregleííek a fel­díszített ötvenezredik járóké­pes padlóváz körül, hogy a vállalat vezetőivel . együtt emlékezzenek még arról a hat- esztendős munkáról, ámely az országosan kiemelt au- tóbuszprogram megvaló­sulását eredményezte. És nemcsak náluk, hanem test. vérvállalatuknál, az Ikarus­ban is. 1971-ben még csak mint­egy 1300 padlóvázat építettek a Csapéi Autógyárban. Idő-. líÖzfíf^p elkészült a., hatalmas. 2.2 ezer négyzetméteres sze­relőcsarnok, . ahol modern technológiával,. jól begyakor­lott, szakemióei'ék szerelik osz- sze a leendő autóbusz elemei­nek 'mintegy, 50 százalékát. A csütörtök délelőtti ün­nepségen Fekete Miklós gyár- résziegvezető jelentette dr. Novak Béla vezérigazgatónak, hogy. a KGMTI-szalagon dol­gozok sikerrel teljesítették vállalásukat, melyet a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója és a va­jascentenárium tiszteletére tettek. Bejelentette: az eddi­gi sikerek arra ösztönzik őket. hogy az éves tervet is határidő előtt, december 29-ra tel- jesítsék. A szocialista muhjcaver- asnyben lcgodaad óbban tevé­kenykedő dolgozók jutalom­ban részesültek. Közöttük volt Vass Sándor és Gelencsér La- jós szerelő, a Fürst Sándor aranykoszorús szocialista bri­gád két tagja is'. Ez a tizenöt tagú közösség áprilisban fel­hívással fordult a gyár többi szocialista brigádjához, hogy a Nagy Október és a vasas- centenárium tiszteletére vál­lalják, hogy az Xkarus-gyár Igényeit maradéktálanul ki­elégítik, s az ötvenezredik, a 200-as típuscsaládhoz tartó- tó padlóvázat az eredetileg megjelölt határidő előtt át­adhassák. A felhíváshoz, első- íént a motorgyáregy-ség szo­icialista brigádjai csatlákoz- 1 tak, s mint Kreisz György I brigádvezető elmondta, öt ki- jváló kollektívával kötöttek szo­cialista szerződést. Meghatá- I rozták, hogy milyen ütem- ! ben kell szállítaniuk a külöh- ! böző alkatrészeket, hogy a i Fürst Sándor brigád vállaló sa teljesülhessen. Nem volt könnyű dol­guk. Az Ikarus-auíóbusz-padló- vázak gyártása a Csepel Au­tógyár termelési értékében már a nagyobb hányadot képviseli. Az ötvenezredik el­készülte is jelzi a termékszer­kezet korszerűsödését, mely­I nek kísérő jóként a technológia j is megújult. ..Joggal állapít* ! háttá meg a tegnapi ünnep­ségen dr. Novak Bála vezér- igazgató, hogy a Csepel Autó­gyár kollektívája biztató jö­vő előtt áll, ~ hosszú távra kialakult tevékenységi köre, s ez a bizonyosság segíti va­lamennyinket a megtisztelő feladatok megoldásában, a I nevezetes évfordulók tiszte- 1 lot éré tett felajánlásaik tel- I jesításében. - T‘ I B. L. Az ötvenezredik autóbusz-padlóváz, a kép előterében balra. Bozsto Péter felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents