Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-09 / 212. szám

sncrrz 'U Ksumm 1977. SZEPTEMBER 9, PÉNTEK Etióp kormánynyilatkozat A UPI hírügynökség New York-i keltezésű anyagában csütörtökön nyilvánosságra hozta az etióp ideiglenes ka­tonai kormányzótanács nyi­latkozatát Addisz Abeba és Mogadishu diplomáciai kap­csolatainak megszakításáról. (Mint közöltük, Etiópia szer­dán jelentette be a diplomá­ciai kapcsolatok megszakí­tását.) Az ENSZ és az Afrikai Egy­ségszervezet alapokmányát és az azokon alapuló határoza­tokat megsértve, a Szomáliái kormány hosszabb ideje ban­ditákat és terrorista csopor­tokat képzett ki, fegyverzett fel és dobott át a határon, hogy szabotázs- és terrorcse­lekményeket, gyilkosságokat hajtsanak végre Etiópia ha­tárain belül. Az utóbbi hóna­pokban a Szomáliái kormány tovább súlyosbította a helyze­tet azzal, hogy korszerű fegy­verekkel felszerelt reguláris csapatokat küldött Etiópiába és rendszeresen kiterjedt ter­ror- és szabotázsakciókat haj­tott végre Etiópia keleti és déli részén. 1977. július 23-án a Szomá­liái kormány a reguláris szá­razföldi csapatok és a légi­erő bevetésével indokolatlan és leplezetlen agressziót haj­tott végre Etiópia ellen. Az Afrikai Egységszervezet jószolgálati bizottságának 1977. augusztus 5—8-ig a gaboni Libreville-ben tartott ülésén a Szomáliái küldöttség maga­tartásából, valamint ezt kö­vetően a Szomáliái kormány nyilatkozataiból és tevékeny­ségéből kitűnt, hogy egyál­talán nincs tekintettel az Af­rikai Egységszervezet alapok­mányában foglalt elvekre és az Etiópia elleni agresszió folytatása mellett döntött. Az előbbiek alapján a szocialista Etiópia ideiglenes katonai kormányzótanácsa úgy véli, hogy semmilyen hasznos célt nem szolgál a két ország dip­lomáciai kapcsolatainak fenn­tartása. Következésképpen a kormányzótanács úgy döntött, hogy szeptember 6-i hatály- lyal megszakítja diplomáciai kapcsolatait a Szomália De­mokratikus Köztársasággal. Az ideiglenes ügyvivőnek, vala­mint az Addisz Abeba-i nagy- követség teljes személyzeté­nek — a nagykövetségen dol­gozó helyi lakosok kivételé­vel — 48 órát adtak Etiópia elhagyására. ☆ Szomália csütörtökön felszó­lította az országban tartózko­dó etióp diplomatákat, hogy 48 órán belül hagyják el az országot. Szomália e tépést nyilvánvalóan válasz Etiópia szerdai döntésére. A Nyugat-Szomáliai Fel- szabadítási Front közleményt adott ki, amelyben lehetséges­nek tartja, hogy Jijiga az etióp csapatok kezére került, mivel a harcok most Harrar közelében folynak. Panama-szerződés — tüntetésekkel Carter amerikai elnök és Omar Torrijos tábornok, pa­namai kormányfő az Ameri­kai Államok Szervezetének washingtoni székházában alá­írta a Panama-csatornára vo­natkozó új szerződést. Az alá­íráson jelen volt külön meg­hívás alapján 14 latin-ame­rikai államfő. Tito hazaérkezett a Szovjetunióban, a KNDK-ban és Kínában tett látogatásáról Tito jugoszláv elnök, aki csütörtökön érkezett vissza a Szovjetunióban, a .Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ságban és a Kínai Népköz- társaságban tett látogatásá­ról, útjáról nyilatkozott a belgrádi repülőtéren. A szovjetunióbeli láto­gatásáról szólva elmondotta, hogy tárgyalásokat folytatott Leonyid lljics Brezsnyevvel és más szovjet vezető sze­mélyiségekkel. Ez a tavaly no­vemberi belgrádi megbeszé­léseink folytatása volt. Ezt az alkalmat használtuk fél ar­ra, hogy ösztönözzük országa­ink, valamint a JKSZ és az SZKP közötti gyümölcsöző együttműködést. Emellett át­fogó véleménycserét folytat­tunk a nemzetközi élet, s a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom számos idő­szerű kérdéséről. Kifejezésre juttattuk kölcsönös meggyő­ződésünket, hogy a nemzet­közi enyhülésnek nincs más alternatívája. Ezért állandó erőfeszítéseket kell tenni a bizalom és az együttműködés, s ezzel a nemzetközi bizton­ság erősítéséért. Ezzel össze­függésben kölcsönösen alá­húztuk a belgrádi európai biztonsági és együttműködési találkozó jelentőségét. Meg­állapítottuk, hogy nézeteink a nemzetközi helyzet számos más kérdésében is azonosak. A KNDK-ban tett látoga­tásáról és Kim Ír Szén el­nökkel sorrakerült tárgyalá­sairól szólva Tito hangoztat­ta: meggy őződésünk, hogy kapcsolataink bővítése a Ko­reai NDK-val elő fogja se­gíteni a világ különböző tér­ségeinek országai közötti bi­zalom és megértés erősödését is, márpedig ez rendkívül je­lentős az egész világ békéje szempontjából. A Kínai Népköztársaság­ban tett látogatásról és Hua Kuo-fenggel, valamint más kínai vezetőkkel folytatott megbeszéléséről szólva Tito kijelentette: őszinte tárgyalá­sunk az első legmagasabb szintű kontaktus volt szocia­lista országaink között. Egyet­értettünk abban, hogy Jugo­szlávia és Kína kapcsolatai nak a szuverenitás és területi integritás, a belügyekbe való be nem avatkozás, a két or­szág politikája és fejlődési út­jai tiszteletben tartásának el­vein kell nyugodniuk. A jugoszláv államfő végül elmondotta, hogy úton haza­felé, Teheránban rövid és igen hasznos megbeszélést folytatott Reza Pahlavi iráni uralkodóval. A szerződés csak akkor lép érvénybe, ha az amerikai sze­nátus ratifikálja és Panamá­ban erre a célra rendezett népszavazás jóváhagyja. A szerződés értelmében a csa­torna az évszázad végén Pa nama ellenőrzése alá kerül. Külön szerződést írtak alá arról, hogy a felek biztosít­ják a csatorna semlegességét és hogy az Egyesült Államok­nak jogában áll mindenkor a víziút megvédése bármilyen fenyegetéssel szemben. Az okmány aláírása előtt az Amerikai Államok Szer­vezetének székházánál több ezer nacionalista és reakciós érzelmű tüntető vonult fel, és az amerikai érdekek eladásá' val vádolta Carter elnököt. Az aláírást követő ünnepség alatt több százan tiltakoztak a Fehér Ház előtt amiatt, hogy az amerikai elnök latin-ame­rikai katonai diktátorokat, köztük Pinochetet is hajlandó fogadni. Panalnavárosban a szerző­dés aláírásával egy időben tűn. tetők vonultak fel az utcákon és követelték, hogy az Egye­sült Államok haladéktalanul adja át a csatorna feletti ren­delkezési jogot. A Panamai Néppárt Köz­ponti Bizottságának Politikai Bizottsága közzétett nyilatko­zatában rámutat, hogy az új Panama-csatornaszerződés nem felel meg maradéktalanul a tel­jes nemzeti felszabadulásért küzdő panamai nép és a Pana­mai Néppárt követeléseinek. Csak röviden... NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt fő­titkára, román köztársasági elnök hivatalos, baráti láto­gatása befejeztével elutazott Bulgáriából. VANG JU-PING, a Kínai Népköztársaság nagykövete a Kremlben átnyújtotta megbí­zólevelét Mahmadula Holov- nak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökhe­lyettesének. A NYUGATNÉMET kor­mány teljes hírzárlatot ren­delt el valamennyi hatóság és hivatalos szerv számára a Schleyer-ügy fejleményeivel kapcsolatban. A szövetségi bűnügyi rendőrség felszólítot­ta Schleyer elrablóit, küldje­nek személyes megbízottat, hogy meggyorsítsák és egy­értelművé tegyék a tárgyalá­sokat a teroristák és a ható­ságok között. GENFBEN megtartotta so­ron következő találkozóját a Szovjetuniónak és az Egye­sült Államoknak a stratégiai támadófegyverek korlátozá­sáról folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon részt vevő kül­döttsége. MEGFELELŐEN javul Do­lores Iborrurinak, a Spanyol Kommunista Párt elnökének egészségi állapota a kedden végrehajtott szívműtétet kö­vetően. La Passionara orvosai csütörtökön közölték, hogy a 81 éves kommunista vezető pénteken elhagyhatja a kór­házat és 8—10 nap múlva folytathatja politikai tevé­kenységét Hatvanhétezer levél Moszkvában október 4-re összehívták a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának rendkívüli ülésszakát, amelyen az új szóv- jet alkotmánytervezet megvitatására kerül sor. Az alkotmány­vita elmúlt három hónapja során bizonyságot nyert, hogy a szovjet emberek aktív résztvevői a politikai életnek, a legszé­lesebb országos vitát a szabad akaratnyilvánítás jellemezte. Ez a megállapítás azon a sajtókonferencián hangzott el, ame­lyet a szovjet és a külföldi sajtó képviselőinek rendezték. Július végén, az alkot- mányozó bizottság közlemé­nye kitért arra a széles körű visszhangra, amelyet az új alaptörvény-tervezet országé, vitája váltott ki. A bizottság, a helyi szervek, a sajtó, a rá­dió és a televízió címére 67 ezer levél, hozzászólás érke­zett, amelyek a tervezet ér­tékelését, a szövegre vonat­kozó javaslatokat tartalmaz­ták. Ennek a fontos dokumen­tumnak a megvitatása a Szov­jetunió szövetségi és autonóm köztársaságaiban, megyéi­ben, városaiban és falvaiban folyik. Ennek a dokumentum­nak széles társadalmi hátterét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a vitá­ban részt vevő milliós töme­gek a lakosság valamennyi rétegét képviselik. Az orszá­gos vitában a tervezet elfo­gadásával a szovjet nép azon — az emberi jogokról és azok anyagi biztosítékairól szóló — elv mellett dönt. amely az Októberi Forradalom legna­gyobb vívmánya volt. Természetesen. az alkot­mánytervezet általános elfo­gadása nem zárja ki. sőt, igényli az egyes fejezetekre vonatkozóan a dolgozók ja­vaslatait és észrevételeit. Nem maradt egyetlen olyan fon­tos gondolat, vagy konstruktív hozzászólás sem. amelvet az alkotmányozó bizottság fi­gyelembe ne vett volna. Eze­ket képzett szakemberek, mi­niszterek, közéleti személyi­ségek elemzik..A széles körű vita során elhangzott hozzá­szólásokat három szempont alapján vizsgálták: szükse- ges-e a tervezet szövegének módosítása, mennyiben érin­tik a jelenlegi törvényhozás megváltoztatását, valamint, hogy milyen mértékben szük­séges a párt- és állami szer­vek részvétele a mindennapi életben feltárt hiányosságok megszüntetéséhez? Az nlkotmányvitn a szovjet emberek állampolgári jogai iránt érzett felelősségéről, fej­lett, érett véleménynyilvání­tásáról. az állami és társadal­mi ügyek iránt kifejezett élénk érdeklődéséről tanús­kodik. Melyek azok a kérdések, amelyek a legélénkebb ér­deklődést váltották ki? A gazdasági élet, a népgaz­daság irányítása, a munka- fegyelem további megszilár­dításának számos problémája. A sajtóban élénk érdeklődés kíséri a szocialista tulaidon- formákról szóló vitát. A ter­vezetben a szocialista tulaj­don három formája van meg­határozva: az állami, a szö­vetkezeti és a társadalmi szer­vek tulajdona. A kérdés lé­nyege az. hogy a szovjet tár­sadalom gazdasági alapját va­lamennyi, vagy csak az első két forma alkotja-e? Élénk érdeklődést vált ki a szovjet külpolitikáról szóló fejezet. Ebben a fejezetben törvényes megfogalmazást nyer a szovjet állam békesze­rető külpolitikája, amelynek alapját a lenini békedekré­tum képezi. A szovjet alkot­mány békeszerető jelleginek még nagyobb hangsúlyozásá­ra olyan javaslat született, hogy a 28. cikkely szövegét még jobban pontosítsák a kö­vetkező módon: A Szovjet­unióban a háborús propagan­da a legsúlyosabb, törvényel­lenes bűncselekménynek mi­nősül. Sok javaslat és hoz­zászólás foglalkozik a szov­jet állampolgárok jogainak és kötelességeinek összhangjá­val. A levelek özöne azt a javaslatot tartalmazza, hogy a 7. -fejezet a kötelességek fel­sorolásával kezdődjön és szól­jon ezen kötelességek telje­sítéséből fakadó felelősségről is. A vélemények azonban nem mindenben egyezőek. A Pravda közölte L. Szkvorcov hozzászólását, aki az 59. cik­kely következő megfogalma­zását javasolta: A Szovjet­unió minden állampolgára köteles megvédeni a szocia­lista társadalmi eszméket, tépjen fel szigorúan a társa­dalom ellenségeivel szemben, mindenkor a társadalmi ér­deket képviselje. Sok olvasó nem ért egyet azzal, hogy az alaptörvény tartalmazzon ilyen kiegészítést. Hiszen a szovjet emberek nem csunán kötelességből védték és védel­mezik ezeket az eszméket, ha­nem a lenini ügyek igaza iránit érzett szívbeli meggyő­ződésük diktálja ezt. A szovjet emberek teljes egyetértésével találkozott tervezet 39. cikkelye is: az ál­lampolgári jogok és szabad ságok alkalmazása nem lehet káros a társadalmi és álla­mi érdekek érvényesítésé­ben. Nyugaton ezt gyakran úgy értelmezik, mint az ál­lampolgári jogok bizonyos megrövidítését. Nyilvánvaló, hogy az ilyenfajta értelme­zés azoktól ered, akik a szo­cialista országok ellen irá­nyuló. fellazító propaganda- kampányt szervezik. Igaz, hogy ez a megfogalmazás ta­lán túlságosan általános jelle­gű, s megtalálható az ENSZ- nek az emberi jogokról szóló nemzetközi egyezményében is. A nyugati sajtó ilyenfajta ki sórleteire több szovjet jogügyi szakember hívta fel .a figyel­met. Így például a nyugatné met polgári politikai hetilap, a Der Spiegel az alkotmány- tervezet össznépi vitáját tisz­ta formalizmusnak nevezi. A szovjet sajtó hasábjain köz­zétett, egyazon kérdésre vo­natkozó, egymással szöges el­lentétben álló vélemények va­lóban formalizmusról árul­kodnak? Az állampolgárok millióinak közös részvétele saját alkotmányuk kidolgozá­sában — ez a szocialista de­mokrácia egyik legnagyobb eredménye. Ügy látszik, hogy nyuga­ton az ilyen és ehhez hason­ló mítoszok szerzői nem tud­nak belenyugodni abba a ténybe. hogy a szovjet embe­rek ezekben a kritikai hoz­zászólásokban is határozott, többmilliós igennel szavaztak alkotmányuk Olga Trofimova Üdvözlő táviratok Köszönti ük a bolgár népet Tavasz az őszben — Bul­gáriában gyakran említik így 1944. szeptember 9-ét. Ezen a harminchárom év előtti őszi napon teljesedett be az évszá­zadokon át idegen hódítóktól gyötört, reakciós földesúri- burzsoá klikkek által kizsák­mányolt bolgár nép álma. Ezen napon söpörte el a népi felkelés az országot a kataszt­rófába vezető fasiszta rezsi­met, amelynek sorsa a fel­szabadító szovjet hadsereg előrenyomulásával ekkor már végleg megpecsételődött. Az áldozatkész, nehézsége­ket nem ismerő, szorgos mun­ka történelmileg rövid idő, alig több, mint három évtized alatt virágzó, erős szocialista államot teremtett a Duna és a Fekete-tenger szögletében. A szocialista Bulgária dol­gozói jogosan büszkék a megtett, évszázadok mulasztá­sait pótló útra. Jól tudják, az új feladatokat, a még na­gyobb eredményeket csak cél­tudatos, lelkes munkával vé­gezhetik, érhetik el. Nemzeti ünnepükön ehhez kívánunk további sikereket bolgár ba­rátainknak. Todor Zsivkov elvtársnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa elnökének, Sztanko Todorov elvtársnak, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének, Szófia Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, valamint az egész magyar nép nevében elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük Önöknek és a testvéri bolgár népnek nemzeti ünnepük, Bulgária felszabadulásának 33. évfordulóján. örülünk és elismeréssel adózunk azoknak a kimagasló eredményeknek, amelyeket a bolgár nép, kipróbált vezető­jével, a Bolgár Kommunista Párttal az élen elért a fejlett szocialista társadalom építésében, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet minden területén. Nagyra értékeljük azt a következetes harcot, amelyet a Bolgár Népköztársaság, a Bolgár Kommunista Párt a testvéri szocialista országok közössége együttműködésének erősítése, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége érdekében folytat. Mindezt az egész világon nagy megbecsülés és elismerés övezi. őszintén örülünk, hogy a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság barátsága napról napra mélyül, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt kapcsolatai szüntelenül bővülnek a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján. Kapcsolataink fejlődéséhez jelentős mértékben járulnak hozzá országaink vezetőinek rendszeres találkozói. Testvéri barátságunk és együttműködésünk az élet minden területén jól szolgálja országaink és népeink érdekeit, elősegíti a szocialista közösség erejének gyarapodását, erősíti összeforrottságát. Nemzeti ünnepük alkalmából kívánjuk Önöknek és a testvéri bolgár népnek, hogy hazájuk további felvirágoztatá­sát, a fejlett szocialista társadalom építését újabb, nagy sikerek koronázzák. Budapest, 1977. szeptember 9. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke A KNBK nemzeti ünnepén Korea népe hosszú történelme godtak bele kudarcukba és során évszázadokig tartó küz- alig két évvel később, 1950. delmet folytatott az idegen júniusában kiprovokálták a hódítók ellen. Csak századunk- három évig tartó gyilkos há- ban, a szovjet hadsereg má- borút. A koreai nép a kom- sodik világháborús győzelme munista párt vezetésével tette lehetővé, hogy a nép le- szembeszállt az agresszorok- írázza a négy évtizedes japán kai, s a szocialista országok igát. Amíg azonban a Vörös anyagi és erkölcsi segítségével Hadsereg, feladatát befejezve, visszavonulásra kényszerítette kivonult az országból, az ame- az amerikai betolakodókat és rikaiak reakciós fordulatot se- csatlósaikat, gitettek elő délen, kettészakí­tották az országot és létrehoz­ták a szöuli bábrezsimet. Er­re válaszul — általános vá­A koreai nép imponálóan rövid idő alatt végezte el a lerombolt ország úijáépítését, s indult el a fejlődés útján. lasztások után — alakult meg Korea Legfelsőbb Népgyűlése, Az új feladatokhoz a nem- amely kikiáltotta a Koreai zeti ünnep alkalmából dolgo- Népi Demokratikus Köztársa- zó népünk további sikereket ságot. kíván a szocializmust építő Az imperialisták nem nyu-testvéri koreai népnek. Kim ír Szén elvtársnak, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság elnökének, Pák Szong Csői elvtársnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közigazgatási tanácsa elnökének, Phenjan Kedves Elvtársak! A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulásá­nak 29. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és az egész magyar nép nevében forrón köszöntjük Önöket és Önökön keresztül a Koreai Mun­kapárt Központi Bizottságát, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közigazgatási tanácsát, a testvéri koreai népet. A koreai nép, a Koreai Munkapárt vezetésével, szilárd léptekkel halad a szocialista társadalom építésének útján, és jelentős eredményeket ért el hazája nemzetközi tekintélyének erősítése terén. Biztosíthatjuk Önöket, hogy pártunk, kormányunk, a magyar nép továbbra is támogatja a koreai népnek ha­zája demokratikus alapokon történő békés egyesítéséért, a Dél- Koreában állomásozó külföldi csapatok haladéktalan kivoná­sáért vívott igazságos harcát. Meggyőződésünk, hogy országaink és népeink hagyományos testvéri barátsága és együttműködése a jövőben tovább erő­södik a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionaliz­mus elvei alapján, közös ügyünk, a szocializmus és a béke javára. Budapest, 1977. szeptember 9. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents