Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-30 / 230. szám
£r"rr *é/7r W KSurUm 1977. SZEPTEMBER 30., PÉNTEK AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról.) A szomszédok, társbérlők egymásközti, sajnos, szép számmal előforduló birtokhá- borítási vitáit elsősorban a tanácsok intézik, és csak végső esetben kerül az ügy a bírósághoz. Ez a megoldás bevált. Gyakorlati tapasztalatok azonban pontosabb szabályozást és a formalitások csökkentését indokolják. Ma a tanácsi szerv nem köteles az ügyben érdemben dönteni, és 15 nap után átteheti az ügyet a bírósághoz. Ez felesleges aktatologatás, ami az ügyek elnúzódásat eredményezi. A javaslat ezeket a felesleges kitérőket szünteti meg, amikor lehetővé teszi, hogy a szakigazgatási szerv meghatározott időn belül érdemben döntse el az oda tartozó vitát. Az öröklési jog korszerűsítését szolgáló új rendelkezések közül egy kérdést szeretnék kiemelni: az özvegyi haszonélvezetet. Ismeretes, hogy ha az örökhagyónak leszármazottai vannak, a hagyatékot azok öröklik. Az özvegyet a gyermekek által örökölt vagyon hasznonél vezet e illeti meg. A haszonélvezet, vagy más kifejezéssel az özvegyi jog nagyon régi jogintézményünk. Rendeltetése az, hogy biztosítsa a túlélő házastárs eltartását, ahol annak anyagi, vagyoni lehetősége megvan, ma már bizonyos esetekben a szabályozás merevsége mind az özvegyre, mind a gyermekekre méltánytalan. Ha a hagyatékban például tartós használati tárgyak vannak, ezek a haszonélvezet fennállása alatt elhasználódnak, vagy értékük jelentősen csökken. Mire az örökös az örökségéhez ténylegesen hozájutna, vagy nem kap semmit, vagy értékében jelentősen csökkent vagyontárgyat vehet át. Sokszor hátrányos a mai helyzet az özvegyre is, hiszen a haszonélvezet tárgyával szabadon nem rendelkezhet. A javaslat ezért lehetővé teszi, hogy a haszon- élvezetet — a lakás, és az özvegy által használt berendezési és felszerelési tárgyak kivételével —» megválthassák. Ez a szabályozás természetesen nem járhat az özvegy kisemmizésével, mert a jog ehhez nem nyújthat segédkezet. A gazdálkodó szervek kapcsolatai A Polgári Törvénykönyv szabályainak jelentős szerepe van gazdaságpolitikánk gyakorlati megvalósításában, a gazdaságirányításban, a termelés és a javak elosztásának megszervezésében. A szocialista gazdasági egységek önállósága folytán megnőtt a szerződések tényleges jelentősége, szervező szerepe a gazdálkodó szervezetek kapcsolataiban. Ezért szükségessé vált a szerződésekre vonatkozó szabályozás korszerűsítése, s általában az összhang megteremtése a jogi szabályozás és a gazdaságirányítás mai rendje között. A gazdálkodó szervezetek számára jogszabályokban, így a Polgári Törvénykönyvben is biztosított önállóság és az eredményes gazdálkodásra való törekvés nem egyeztethető össze a tisztességes gazdálkodást sértő magatartásokkal Ezeket jogunk ma is tiltja és különféle szankciókat fűz hozzá, például a gazdasági bírságot. A jelzett tevékenység a polgári jog területét is érinti. A javaslat ezért az alapelvek közé veszi fel azokat a rendelkezéseket, amelyek tiltják a tisztességtelen gazdálkodást. így különösen a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, továbbá a tisztességtelen haszon szerzését. A törvényjavaslat fontos elvként állapítja meg az együttműködési kötelezettséget a gazdasági szerződések megkötésében, de a gazdálkodás egész menetében is. A felek a szerződéskötést megelőző tárgyalások során a szerződést érintő minden lényeges kérdésről egymást tájékoztatni kötelesek. Az együttműködési kötelezettség pedig különösen jelentős a szerződés teljesítési szakaszában. Nem szorul bővebb indokolásra, hogy mi ennek a gazdasági jelentősége. Gondoljunk csak arra. hogy egy- egy jelentősebb beruházás megvalósításában sokszor a vállalatok százainak összehangolt, tervszerű munkájára van szükség, amelyet a szerződési rendszernek is hathatósan elő kell segítenie. A fogyatékosság kiküszöbölésére például létrehozzuk az úgynevezett előszerződést. Ez a hosszabb távú, tartós gazdasági kapcsolatok megszervezésének hatékony eszköze lehet, amelyre a gazdálkodó szervezetek terveiket biztonságosabban alapozhatják. A tulajdon különböző formái A törvényjavaslat több olyan rendelkezést húz alá nyomatékosan, amely szocialista elveinkből következik. így: megismétli és megerősíti az állami tulajdon egységességének és oszthatatlanságának elvét. Aláhúzza, hogy az állami szocialista tulajdon az egész nép vagyona, amelynek a népgazdaságban meghatározó szerepe van, és az népünk jólétének, hazánk erejének legfőbb anyagi alapja és biztosítéka. Az eddig kialakult — és más törvényekben is rögzített — helyzetet a Polgári Törvénykönyvben is kodifikáljuk a szövetkezeti tulajdonnal kapcsolatban, amikor kimondjuk, hogy a szövetkezeti szocialista tulajdon a társadalmi termelés, az elosztás és a szükségletek közös kielégítése céljából önként társult állampolgárok csoportjának oszthatatlan tulajdona. Űj rendelkezést hoz a javaslat a társulási tulajdonról, annak megengedésével, hogy az állami és szövetkezeti tulajdont a jogi személyiséggel felruházott társulás keretében egyesíteni lehet. Ez a szabályozás előremutató jelentőségű. Saját tapasztalataink, de a szocialista országok tapasztalatai is mutatják, hogy a termelés korszerűsítése, az anyagi és emberi erőforrások egyesítése, egyszóval a gazdálkodás hatékonyságának növelése szempontjából nagy jelentősége van a különféle gazdasági társulásoknak, akár az azonos tulajdoni formák, akár pedig az állami és a szövetkezeti szektor között. Ezek a valós igények alapozzák meg azokat a rendelkezéseket, amelyek megállapítják a gazdasági társulások alaptípusait és lehetővé teszik, hogv társulásokat közös termelésre, vagy kooperációra, vagy gazdasági tevékenység összehangolására is létre lehet hozni. Polgári Törvénykönyvünk minden, az alkotmány állal elismert tulajdoni formáról rendelkezőt. így az állami, a szövetkezeti tulajdon mellett szól a kisárutermelők társadalmilag hasznos tevékenységet szolgáló magántulajdonról és az állampolgárok személyi tulajdonáról is. Személyi tulajdon az állampolgároknak a személyes és családi szükségleteik kielégítését közvetlenül szolgáló javakból áll. Az elmúlt évtizedekben a személyig tulajdon gyarapodása népünk élet- színvonala emelkedésének egyik kézzel fogható bizonyítéka. Nagyon sok lakás, üdülő, telek van személyi tulajdonban, nem is szólva olyan vagyontárgyakról, mint az autó és más értékes közfogyasztási cikkek. A személyi tulajdon megszerzésének fő formája a jövőben is a munkával szerzett jövedelem lesz. A jognak üavelnie kell arra. hogy ez a tulajdoni forma ne téjlődiön túl a személyes és családi szükségletek kielégítésén. Ezért alkottunk az elmúlt években olyan jogszabályokat, amelyek korlátokat emelnek a személyi tulajdonban tartható ingatlanok megszerzése elé. Tehát a személyi tulajdonhoz való jogot is csak a társadalmi rendeltetésének megfelelő módon védelmezi a törvény. Erről is rendelkezik a javaslat. A központi irányítás és önállóság A Polgári Törvénykönyv az állami vállalatok jogi helyzetére, szervezetére vonatkozóan csak a legalapvetőbb rendelkezésedet állapítja meg. A további szabályozás külön törvény feladata lesz. amelyet a kormány most készít elő és később terjeszt majd az országgyűlés elé. A gazdálkodó szervezetek működési elvei közül mégis kiemelésre méltó, hogy a javaslat segíti a népgazdaság központi irányítása hatékonyságának növelését. Ezt elsősorban a szerződési rendszer már említett továbbfejlesztésével kívánja biztosítani. Tény, hogy a polgári jogi kapcsolatokban általánosan érvényesülő elv a szerződéskötési szabadság. Ezt az elvet azonban nem lehet abszolutizálni, mert az anarchiához vezetne. Ezért a javaslat megerősíti a szerződéskötési kötelezettséget is. Ennek a rendelkezésnek különösen a beruházások körében van nagy jelentősége, ahol nem lehet mindig csak a vállalatokra bízni, hogy kivel hajlandók szerződést kötni és kivel nem. A központi irányítás növelése körében még egy rendelkezésre szeretném a figyelmet felhívni. Előfordulnák olyan esetek, amikor állami vállalatok, vagy szövetkezetek az őket megillető követeléseiket nem érvényesítik partnereikkel szemben. A gazdálkodó szervezeteknek ezt az „elnéző” magatartását a jog bizonyos esetekben, például költségvetési támogatásnál, nem ismerheti el. Ilyen esetekre vonatkozólag a javaslat úgy rendelkezik, hogy a szerződésszegésen alapuló igényeket a gazdálkodó szervezetnek kötelező érvényesítenie. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a pénzkövetelésre vonatkozó igényt a kifizetéseket teljesítő pénzintézet az állam javára érvényesítheti. A szocialista gazdálkodásban az irányító szerveknek nemcsak jogaik, a gazdálkodó szerveknek pedig nemcsak kötelezettségeik vannak. A törvényjavaslat ezért megerősíti azt a ma is érvényes szabályt, hogy a gazdálkodó egységek a jogszabályokban meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodnak a rájuk bízott vagyonnal. E vagyontárgyakat rendeltetésüknek megfelelően, a terveikkel összhangban álló feladataik ellátása érdekében szabadon használhatják fel. Összhangban a szocialista etkölccsel Jogszabályaink egyik jellemzője. hogy összhangban állanak szocialista ekrölcsi elveinkkel. Helyes alkalmazásuk erősíti a szocialista erkölcsi elveket. Társadalmunkban mind nagyobb teret hódít az egészséges közerkölcs, amely a szocializmust építő munkásosztály és a többi dolgozó milliók felfogását tükrözi és fejezi ki. Ezért is tűnnek szemünkbe élesebben manapság a szocialista jogi rendelkezésekkel és erkölcsi elveinkkel ellentétes jelenségek és cselekedetek. Nincs az életviszonyoknak még egy olyan területe, ahol a jog és az erkölcs kölcsönhatása olyan széles körben jelentkeznék, minit a polgári íog területén. Természetesnek tűnik, hogy a törvényjavaslat az emberi követelményeket az állampolgárok kapcsolataiban általában magasabb szintre emeli. Arra azonban külön is fel kell hívni a figyelmet, hogy a jogi és erkölcsi követelmények a vállalati magatartásra, a gazdasági döntésekre is azonos értelemben vonatkoznak, sőt, a kollektívák nagyobb szervezettsége és felelőssége miatt talán még nagyobb súllyal bírnak. Sokat kell még tennünk azért, hogy a jogaival mindenki helyesen éljen, hogy egymás bogait megfelelően tiszteletben tartsuk. 1976-ban mintegy 175 Pest megyei képviselők padsoraiban. Az első sorban S. Hegedűs László (24. vk.) és Győré Sándor (9. vk.), a második sorban dr. Palotai Sándor (15. vk.), Tarjányi Béláné (17. vk.) és Barát Endre (29. vk.). ezer polgári peres ügy érkezett a bíróságokra. Igaz, ez a szám 1966-ban tízezerrel magasabb volt, de a csökkenés lehetne gyorsabb is. Tavaly 42 ezer, a gazdálkodó szervezetek közötti jogvita volt a bíróságok előtt. Ez a szám évek óta nagyjából azonos, a törvényjavaslat a szocialista erkölcsi elvek jogi kifejezéséBata János: vei, erősítésével és megfelelő alkalmazásával sokoldalúan szolgálja a közgondolkodás fejlesztését. Ezért az e törvényben szabályozott életviszonyok területén az új jogi szabályozás végrehatjása során sokrétű nevelő, tudatformáló munkával is elő kell segíteni e helyes folyamat erősítését, terebélyesedését. A törvényjavaslat hatálybaléptetése időpontjául 1978. március 1-ét fogjuk javasolni. Erre a viszonylag hosszú időre szükség van, hiszen a törvény sok rendelkezése változik és alkalmazására jól fel kell készülni a bíróságoknak és más hatóságoknak, de az állampolgároknak és a gazdálkodó szervezeteknek is. • • Összhangban a Jogok és a kötelességek — Nem vagyok a jogtudományok szakértője — kezdte felszólalását Bata János, Pest megye 12. monori járási választókerületének képviselője. — Kapcsolatom a Polgári Törvénykönyvet módosító törvényjavaslattal ott kezdődött, hogy ez év elején tagja lettem a Hazafias Népfront Pest megyei Elnöksége mellett működő közjogi társadalmi bizottságnak, amely részt vett e törvény előkészítésében. A társadalmi vitában nők és férfiak, fiatalok és nyugdíjasok, hivatásos jogászok és közéleti emberek mondtak véleményt. E vélemények többsége megegyezett abban, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának megállapításai szerint a társadalom szocialista építésében, a politikai és gazdasági eredményekkel együtt a jogszabályokat is tovább kell fejleszteni. Ezért vált szükségessé a Polgári Törvénykönyv módosítása, amely egyaránt vonatkozik a tulajdonviszonyokra, az állami vállalatokra, a szövetkezetekre és az egyénekre, korszerűen szabályozza a gazdasági élet minden területét. — A módosítást indokolta — folytatta hozzászólását Bata János —, hogy a szocialista gazdálkodó szervezetek egymás közötti kapcsolataiban o gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével jelentős változások következtek be. Ezek közül az egyik legjelentősebb a vállalati önállóság növekedése, az egymás közötti kapcsolatban pedig a jogi mellérendeltségen alapuló gazdasági kapcsolatok rendszere. Nőtt a vállalatok közötti szerződések jelentősége, fokozódott a szerződések gazdasági szervező szerepe, mivel a vállalatok szabadon állapodnak meg kapcsolataik valamennyi kérdésében, beleértve a korábbi hatósági árak helyébe lépett megegyezéses árat is. Mindebből következik, hogy előtérbe került a szerződési fegyelem kérdése. — Bár társadalmunkban eddig is adobtak voltak a szocialista gondolkodásmódnak és életformának az írott és íratlan törvényei, mégis akadtak olyanok, akik meglevő törvényeink paragrafusai között esetenként megtalálták a kibúvás lehetőségét. A gazdálkodó szervek visszaélési lehetőségei között — jóllehet, nem nagy számban és csökkenő tendenciával — még mindig előfordul a gazdasági erőfölény, a monopol helyzet, a nagyobb állami vállalatok kitérése a szövetkezetekkel kötendő szerződések elől. Annak ellenére, hogy szövetkezeti törvényünk egyértelműen szocialista tulajdonná nyilvánította szövetkezeteinket, elvétve ugyan, de előfordul, hogy valamely nagyobb állami vállalat csak a tanácsok közvetítése útján köt jogügyletet az általá még mindig magánszektorként kezelt szövetkezettel. Ezért helyes, hogy a jelen törvénytervezetben helvet kavott a gazdasági erőfölény és a monovolkelyzet kihasználásának elítélése. A továbbiakban a tisztességtelen haszon kérdésével foglalkozott a felszólaló. Minit mondotta: törvény tervezetünkben szerepel a tisztességtelen haszon üldözése is. — Ügy vélem — mondotta —, hogy ez a gazdálkodó szervekre csak kisebb, az egyénekre viszont fokozottabban jellemző. A tisztességtelen haszonszerzés tipikusan kispolgári szemlélet. Ezért a jogi eszközök alkalmazása mellett erősíteni kell azt a közszellemet. amely elítéli a munka- nélküli jövedelemszerzést. A törvénymódosítás megkönnyíti a jogalkalmazók munkáját, mert egész szerkezetében a korábbinál egyértelműbben határozza meg a jogokat és a kötelességeket. — Egyetértek azzal az el- gondo’ással is — mondotta—• amely a hatásosabb jogpropagandát kívánja elősegíteni. A jogalkalmazók felelősségteljes és szakértelmet igénylő munkája mellett az eddiginél jobban támaszkodni kell a jogtudományokban kevésbé jártas, a helyes szocialista közgondolkodás alapján álló, becsületesen dolgozó tömegek véleményére —. feiezte be felszólalását Bata János. Dr. Korom Mihály vitaösszefogialója Dr. Korom Mihály összefoglalva a vitát, válaszolt az elhangzott észrevételekre, javaslatokra. Azzal a képviselői indítvánnyal kapcsolatban, miszerint a kiskereskedelmi forgalomban a törvény engedje meg. hogy alacsonyabb szintű jogszabály, lehetőleg a kormányrendelet — a forgalom sajátosságainak beható elemzése alapján —, a vevőre kedvezőbb szabályzatot állapíthasson meg. a miniszter közölte: már a tanácskozás szünetében, az érdekelt miniszterekkel és más illetékesekkel közös megállapodásra jutottak. Kezdeményezni fogják. hogy a módosított és eny- séges szerkezetbe foglalt Polgári Törvénykönyv végrehajtására készülő minisztertanácsi rendelet foglalkozzék ezzel a kérdéssel. Hozzátette dr. Korom Mihály: a fogyasztók érdekvédelme természetesen, mindig csak a valós, jogos érdekek védelmét jelentheti- ez viszont a kormánynak is és mindenkinek szívügye kell, hogy legyen. Ezután örömmel szólt a törvényjavaslat általános és egyértelműen kedvező fogadtatásáról. Kitért arra. hogy a korszerűsített PTK megalkotása további teendőket — a hatályba lépésig feltétlenül elvégzendő feladatokat — tesz szükségessé. mindenekelő+t a ics- alkalmazók megfelelő felkészítését felkészülésé* e munka személyi és különféle egyéb feltételeinek biztosítását, még a felügyeleti szervek felelősségének javítását is. Felhívta azonban a figyelmet - ennek kapcsán arra is. hogy a végrehajtásra felkészülve nem szabad a túlszabályozottság hibáját elkövetni. Jogos társadalmi igény és követelmény hogy a törvényt mind szellemében, mind betűiében a szocialista törvényesség elveinek és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által megállapított jogpolitikai irányelveknek megfelelően kell alkalmazni. A törvényerőre emelkedő jogszabály a feilett szocialista társadalom ügyét és érdekét szolgálta, de igazából a gyakorlat lesz maid ennek a törvénynek is a valóságos próbája.
