Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-30 / 230. szám
1977. SZEPTEMBER 30., PÉNTEK Az országgyűlés őszi ülésszaka Dr. Szíjártó Károly: Szilárd a közrend és a közbiztonság Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész rámutatott: pártunk és kormányunk következetes politikája mindig alapvető fontosságúnak tartotta a szocialista törvényesség maradéktalan érvényesítését és szüntelen erősítését. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveiről szóló — 1973-ban hozott — határozata pedig valamennyi jogalkalmazó szerv — így az ügyészség — feladatává is tette, hogy segítse a szocialista együttélés szabályainak érvényesülését, lépjen fel a társadalmi tulajdon megkárosítóival, az állami fegyelem és a munkafegyelem megszegőivel szemben, az élősdiség, a spekuláció és a munka nélküli jövedelemszerzés minden formája ellen. Áz ügyészi szervezet az említett társadalompolitikai célkitűzések elősegítése érdekében, az alkotmány és a jog- alkalmazás jogpolitikai irányelveinek megfelelően a bűnüldöző, az ' igazságügyi és más szervekkel jó együttműködésben látta el törvényes feladatait az 1975-ben adott legfőbb ügyészi beszámoló óta eltelt kétéves időszakban is. A legtöbb a vagyon elleni bűncselekmény Az ügyészi tevékenység ismertetése során a szocialista törvényesség érvényesülésének problémáival foglalkozva először a böntetőjogról beszélt dr. Szíjártó Károly. Hangsúlyozta, hogy pártunk következetes politikája, az állami, társadalmi és gazdasági szervek munkája, a szocialista munkakollektívák határozott fellépése, a bűnüldöző és igazságügyi szervek elvi alapokon nyugvó és a, törvényes rendelkezéseknek megfelelő tevékenysége változatlanul biztosítja a szilárd közrendet és közbiztonságot. Hazánkban nincsenek szervezett bűnbandák, ismeretlen a nyugati nagyvárosokat átfogó, olykor még a bűnüldöző szervek soraiba is beépülő üzletszerűen folytatott bűnözés. Mindebből azonban nem vonhatunk le olyan következtetést, hogy nálunk minden rendben van. Az utóbbi két évben kedvezőtlen jelenségeket is tapasztalhattunk. Néhány területen növekedett a bűnözés. Kedvező viszont, hogy a fiatalkorú bűnelkövetők száma csökkent. A bűnözés szerkezetét illetően mindenekelőtt azt állapíthatjuk meg, hogy társadalmi rendünk szilárdságának bizonyságaként fozokatosan csökken az állam, a béke és az emberiség elleni bűncselekmények száma. Ezek az összbűnözésen belül csupán 0,2 százalékot képviselnek. Változatlanul a vagyon elleni bűncselekmények fordulnak elő a legnagyobb számban. A társadalmi és a személyi tulajdon elleni bűncselekmények az összbűnözés több mint felét (57,1 százalékát) jelentik. Az okozott kár a társadalmi és személyi tulajdonban több mint egymillió forint naponta, nem beszélve a morális kárról, amelyet a társadalmi tudat torzításával okoznak a bűncselekmények elkövetői. — A vagyon elleni bűncselekmények után nagyságrendben a közlekedési bűncselekmények következnek, ezeknek az összbűnözésen belüli aránya 16 százalék. Magas az ittas iárművezetéssel elkövetett közlekedési vétségek száma. A harmadik legjelentősebb bűncselekménycsoportot — 11,4 százalékos arányban — az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények alkotják. E kategóriában 1976. évben, 1975-höz képest 5,3 százalékos az emelkedés. A többségében kisebb értékek eltulaidonítá- sával járó utcai rablások, valamint a garázdaságok magasabb száma ielenti a gondot. Az e csoportba tartozó más bűncselekményeknél viszont csökkenés következett be: így például a szándékos testi sértéseknél, a nemi erkölcs ellenieknél és a hivatalos személy elleni erőszakos bűncselekményeknél. A legsúlyosabb erőszakos cselekmények közül az emberölések száma mutat bizonyos állandóságot. 1976-ban 237 ember vesztette életét szándékos bűncselekmény következtében. Az emberölések 60 százaléka rendszerint a családi viszályok következménye, az elkövetés kisérő jellemzője pedig a mértéktelen alkoholfogyasztás. Szólt arról is a legfőbb ügyész,, hogy a korábbiakhoz képest sajnos többen vesztik életüket — hanyagság, gondatlanság következtében is — üzemi baleset folytán. Követelmény a rendszeres, alapos ellenőrzés A bűnelkövetések körülményei kapcsán elmondta, hogy számos bűncselekménykategóriában jelentkezik még ma is az elkövetés okaként p bűnelkövetők tudati elmaradottsága, a bűnözést elősegítő — ismétlődően visszatérő — tényező az egyes gazdálkodó egységek rendszeres ellenőrzésének elmulasztása, illetőleg felületesen végrehajtott ellenőrzés. A társadalmi tulajdon elleni bűnözés adott hely-1 zetének alakulását befolyásolja az is, hogy a társadalomnak még nem minden tagjában tudatosult a közvagyon megóvásának és gyarapításának jelentősége, az egyéni és a különböző csoportérdekeket sok helyen az össztársadalmi érdekek elé helyezik. A csoportérdekek szolgálata senki nem menthet fel a törvényes rendelkezések betartásának kötelezettsége alól. A társadalmi tulajdont károsító vagyon elleni bűnözéshez hasonló veszélyességű bűncselekmény-kategória a népgazdaság rendjét sértő bűncselekmények csoportja. A vesztegetés, üzérkedés árdrágítás társadalmi veszélyessége kiemelkedően nagy, hiszen kedvezőtlenül befolyásolja az áruellátást, az árszínvonalat és a munka szerinti elosztás elvét. Kitért a beszámoló arra is. hogy a fiatalkorú bűnelkövetők száma az utóbbi években csökkent. Az elkövetett bűncselekményeik tárgyi súlya azonban növekedett és a2 elkövetés módja sok esetben az erőszakos cselekményekre való törekvést tükrözte. Minderre azért is kell megkülönböztetett hangsúllyal rámutatni. mert a hivatalosan nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma évről évre fokozatosan növekszik. A fiatalkorúak bűnözésének jövőbeni alakulása szempontjából nem közömbös, hogy a gyermek- és i fiúság védelemben érdekelt állami szervek milyen társadalmi segítségben részesülnek. A büntetés és a nevelés eszközével A továbbiakban dr. Szíjártó Károly arról számolt be, hogy a bűnüldöző és igazságügyi szervek milyen ered- menyességgel harcolnak a bűnözés ellen. Alapvető jogpolitikai elv, s a büntető eljárás céljainak megvalósulása szempontjából is kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a bűncselekményt elkövető kilétét minél előbb meg lehessen állapítani és vele szemben a büntető eljárást rövid idő alatt le lehessen folytatni. 1973. óta évről évre emelkedik azoknak a bűnügyeknek a száma, amelyekben a nyomozást 30 napon belül lefolytatták. 1976-l>an a nyomozásoknak már több mint háromnegyed része ilyen volt. Fontos feladatként említette a büntető bírósági eljárásban való ügyészi közreműködés javítását. Alapelvnek tekintettük munkánk során — mondotta —. hogy a büntetlen előéletű, kifogástalan élet- vezetésű. csekélyebb tárgyi súlyú, szándékos vagy gondatlan módon elkövetett bűn- cselekmények tetteseivel szemben alkalmazott büntetésekben a nevelő jelleg domináljon. Ugyanakkor a törvény szigorának érvényesülését szorgalmaztuk a konok, megrögzött, büntetett előéletű bűnelkövetők esetében és a nagy tárgyi súlyú bűncselekményeket megvalósító személyekkel szemben. Hatékonyabb a törvényességi felügyelet Ezután az általános törvényessági felügyelet gyakorlásáról szólt, aminek fő célja, hogy elősegítsük az állami, az állampolgári fegyelem további szilárdítását és előmozdítsuk az állampolgárok törvényben biztosított jogainak érvényesülését. Az elmúlt két évben az állami. a gazdálkodó és más jogalkalmazó szerveknél több mint hat és fél ezer ügyészi vizsga1 slot tartottak, s e vizsgálatok a’anián az utóbbi két évben 1782 ü'’vészi óvást és 4484 felszólalást nyújtottak be a különböző szervekhez. A tanácsi szervek államigazgatási tevékenysége kapcsán hangsúlyozta, hogy a hatósági döntések törvényessége az általános társadalmi közérzetet is befolyásolja. Az állam- igazgatási hatósági tevékenységre egészében az igényes, szakszerű és törvényes ügyintézés a jellemző. Ez azonban nem jelenti azt. hogy mindig hibamentes valamennyi szakigazgatási szerv munkája. Az általános felügyeleti ügyészi tevékenység nagyon fontos* feladataként említette, egyrészt, hogy segítse a dolgozók munkaviszonnyal kapcsolatos jogainak érvényesülését, másrészt, hogy előmozdítsa a vállalatoknak a munkafegyelem megszilárdítására irányuló törekvéseit, szorgalmazza, hogy a vállalatok és más gazdálkodó szerveik a munkavédelmi szabályzatokat maradéktalanul betartsák és a dolgozókkal betartassák. Figyelemmel kísértük a gazdálkodó szervek tevékenységének jogszerűségét és aimeny- nyiben jogtalan hasznonszer- zést, vagy egyéb jogellenes gazdálkodást észleltünk, gazdasági bírság kiszabására tettünk indítványt. Az 1975. január 1-től 1976. december 31-ig eltelt két év alatt ösz- szesen 26 gazdasági bírság ki szabására irányuló indítványt nyújtottam be az illetékes bí róságokhoz. Az indítványokban tisztességtelen haszonként megjelölt bírságalap meghaladta az 50 millió forintot. A legfőbb ügyészi beszámoló további témái voltak a pol gári peres és peren kívüli eljárásban kifejtett ügyészi te v-ékenység, az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezelésére vonatkozó törvényerejű rendelet végrehajtása, gyakorlat az ügyészségek részéről történő keresetindítás., egyéb eljárás kezdeményezése, illetőleg perbeli fellépés, a jo. erős határozatokban észlelt törvénysértéssk orvoslása törvényességi óvással. Dr. Szíjártó ezután említésit tett arról, hogy a katonai ügyészi szervek az elmúlt években is magas színvonalon, a törvényeknek és a jogalkalmazás jogpolitikai elveinek maradéktalan érvényesítés; vei — a fegyveres szervek parancsnoki és nolitikai szerveivel együttműködve — látták el felelősségteljes feladataikat. A továbbiakban arról szólt, hogy az ügyészi létszámhiány a felére csökkent, kedvező az ügyészek kormegoszlása, párttagsága, szervezettebbé és igényesebbé vált a politikai és szakmai továbbképzés. Ahho azonban, hogv az eredmények még jobbak legyenek, lényeges, hogy minden szerv és mindenki a maga területén tegye meg azokat a lépéseket, és intézkedéseket, amelyek a bűnözés visszaszorítására és általában mindenféle törvénv- sértés m^'’e1őzésér'e irányuló társadalmi mére*ű törekvések fo'vamatá-ban ma szükségesek — mondta végül dr. Szíjártó Károly. Lázár György az Iraki Köztársaságba utazik Lázár György, a Miniszterta- | csa alelnökének meghívására nács elnöke Szaddam Húsz- h.vatalos látogatásra az Iraki szemnek, az Iraki Köztársaság! , forradalmi parancsnoki taná- I Koztarsasagba utazik. fegyveres erők köszöntése Zászlófelvonás, koszorúzás, küiintetések Dr. Szíjártó Károly válasza Dr. Szíjártó Károly köszönettel nyugtázta a beszámolóját kiegészítő képviselői véleménynyilvánításokat. amelyekben — mint mondta —, kifejezésre jutott az ügyészi munka megbecsülése és a segítésére irányuló szándék. A vitában többször, és több szempontból is elhangzott azon gondolathoz, miszerint a törvénysértések, a bűnözés megelőzése. visszaszorítása a bűnüldöző. ügyészi. igazságügyi szerveken túlmenően minden állami, társadalmi, gazdasági szervnek is kötelessége. Hozzátette: kötelessége a társadalom minden tagjának is e célok érdekében a segítőkész közreműködés Helyeslőleg reagált a legfőbb ügyész a vitának azokra a gondolataira, hogy az ellenőrzést minden szinten és területen fokozni. hatéko- 'nabM ke’l tenni, s e tekinte*- -n is társadalmi összefoaäs- vao s<ük<=éa. Ami az alkoholizmus elleni küzdelmet illeti, ezt szintén társadalmi ügynek kell tekinteni. A szabadságvesztésből szabadultak utógondozásához hasonlóan szükséges az alkoholelvonó munkaterápiás intézetből kikerülőik megfelelő — mind egészségügyi, mind szociális — utógondozását is szervezetté tenni. Ennek érdekében a legfőbb ügyész — mint közölte — jogszabályt fog kezdeményezni az igazságügyminiszternél. Interpelláció SIMON ERNÖNÉ (Somogy m. 11. vk.) interpellációjában elmondta, hogy az alkoholisták gyógykezelésével kapcsolatos eljárás rendkívül bonyolult, hosz- szadalmas, és túl bürokratikus. Foglalkozik-e az alkoholelvonó kúrával kapcsolatos eljárás cgyszcrűsí- tésável a minisztérium? — kérdezte a képviselő. DR. SCIIULTHEISZ EMIL egészségügyi miniszter válaszában elmondotta, hogy az alkoholisták gyógykezelésével kapcsolatos bonyodalmakat ismerik, az eljárás egyszerűsítése folyamatban van. Utalt arra, hogy a munkaterápiás intézetbe történő beutalásra bírói döntés alapján kerül sor, s ebben a folyamatban az orvos csak egy, de nagyon fontos láncszem. Döntése meghozatalánál rendkívül nagy fele’ősséget vállal: nem csupán a diagnózist állapítja meg. körü'tekintően kell mérlegelnie. hogy a kényszere'vonás az adott esetben a legm“;fe'e- lőbb gvógvító eszköz-e. Mindez időt. gondos vizsgálatot igényel. Ez azonban nem mo^d ellent annak, hogy az eliárás egyszerűsíthető, s egyszerűsíteni is kell. A fegyveres erők napja alkalmából koszorúzás! ünnepséget rendeztek a Hősök terén. Képünkön: Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Benkci András belügyminiszter és Papp Árpád, a munkásőrség országo parancsnoka koszorúz. Csütörtök reggel a fegyveres erők napja tiszteletére a gellérthegyi Felszabadulásiemlékműnél katonai tiszteletadással felvonták a magyar nemzeti lobogót, és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját. A fegyveres erők napja alkalmából Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter a katonai igazgatás terén hosszú időn át végzett kiemelkedő munkájuk elismeréseként a Haza Szolgálatáért Érdemérem, valamint a Honvédelmi Érdemérem kü- i _ .loöző fokozatával tüntetett ki 87 társadalmi aktivistát. A kitüntetéseket a honvédelmi miniszter nevében Oláh István altábornagy, a magyar néphadsereg vezérkari főnöke, miniszterhelyettes adta át csütörtökön. Az eseményen jelen volt Kovács Jenő, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezető-helyettese. Délelőtt koszorúzási ünnepség volt a Hősök terén a Magyar Hősök Emlékművénél. A Himnusz elhangzása után a Magyar Népköztársaság és a fegyveres testületek nevében Czinege Lajos, Benkei András belügyminiszter és Papp Árpád vezérőrnagy, a munkásőrség országos parancsnoka helyezte el a hála és a megemlékezés koszorúját. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa képviseletében Molnár Béla, az Országos Tanács titkára és Budai László, a Csepel Vas- és Fémművek esztergályosa, az Országos Tanács tagja koszorúzott. A KISZ Központi Bizottsága koszorúját Szűcs Istvánná, a KISZ KB és titkárság tagja, az úttörőszövetség titkára és Hajdú István, a KISZ KB tagja helyezte el. Koszorút helyeztek el az emlékművön a Budapesten akkreditált katonai és légügyi attasék, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport, a Magyar Partizán Szövetség a Magyar Honvédelmi Szövetség képviselői is. Az ünnepség az ] Internacionálé hangjaival, s katonai ctíszegység menetével ért véget. A koszorúzási ünnepséget követően Czinege Lajos fogadást adott a Magyar Nép- nadsereg Központi Klubjának nyári helyiségeiben. A fogadáson megjelent Biszku Beta, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Boroándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Benkei András belügyminiszter és Papp Árpád vezérőrnagy, a mumíásőrség országos parancsnoka, valamint politikai, társadalmi életünk több más ismert személyisége. Részt vett a fogadáson néphadseregünk tábornoki és parancsnoki karának sok tagja, ott voltak a Magyar Partizán Szövetség, a Magyar Honvédelmi Szövetség vezetői, továbbá a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, valamint a Munkásőrség Országos Parancsnokságának vezető beosztású munkatársai. Megjelent Fedot Filipovics Krivda vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka, Jurij And- rejevics Naumenko vezér- ezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője, továbbá a budapesti diplomáciai képviseletek számos katonai és légügyi attaséja. ★ Csütörtökön, szerte az országban a fegyveres erők napját köszöntő ünnepséget tartottak. A hagyományos pá- kozdi demonstráció ezúttal is az 1848-as csata emlékművénél zajlott le. A katonai tisztelgés után Bodnár László- né, a Hazafias Népfront Fejér megyei Bizottságának titkára mondott beszédet, majd a megye és a járás párt-, állami és társadalmi szervezeteinek képviselői megkoszorúzták az emlékművet. Díszoklevél az eredményes együttműködés segítéséért A Szovjetunió Állami Filmbizottsága és a Szovjet Kulturális Dolgozók Szakszerve- tének Központi Bizottsága a szovjet és a magyar filmművészeti együttműködés fejlesztésében és erősítésében kifejtett eredményes munkásságuk elismeréseként díszoklevéllel tüntette ki Fábri Zoltán filmrendezőt, a Magyar Film- és Tévéművészek Szövetségének elnökét, Lugossy László filmrendezőt, a Magyar Film- és Tévéművészek Szövetségének titkárát, Kolonlts Ilona filmrendezőt, Kis József filmrendezőt, Köő Sándor rendező- asszisztenst. Övári Lajos gyártásvezetőt, Szalóky József dramaturgot, Kertész Bálintot, a Hungarofilm munkatársát, Pintér Józsefnét, a budapesti Gorkij Filmszínház, Láng Józsefet, a zalaegerszegi Ady mozi és Heumeyer Ferencet, a ráckevei filmszínház vezetőjét. A szovjet filmek magyarországi terjesztésében és népszerűsítésében kifejtett eredményes tevékenységükért díszoklevelet kapott a Mokép, a Békés, a Hajdú, a Nógrád és a Szolnok megyei Mozi üzemi Vállalat dolgozó kollektívája. A kitüntetéseket csütörtökön a szovjet nagykövetségen Ivan P. Abaimov, a szovjet nagykövetség kulturális tanácsosa adta át.
