Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-30 / 230. szám
Az országgyűlés módosította1 a Polgári Törvésiyköiiyvet Pest megyei felszólaló a vitában A legfőbb ügyész beszámolója a parlament őszi ülésszakán Tegnap, csütörtökön délelőtt 11 órakor ösz- szeült az országgyűlés. Az őszi ülésszakon részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor és Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, ott voltak a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülésszakot. A képviselők tudomásul vették az Elnöki Tanácsnak az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését, majd Apró Antal indítványára elfogadták az ülésszak tárgysorozatát: O A Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló törvény- javaslat; O Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész beszámolója; Interpelláció. Ezt követően a képviselők — a napirend, nek megfelelően — megkezdték a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tárgyalását Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter emelkedett szólásra. Az expozé után felszólalt dr. Juhász Tibor, a Bács-Kiskun megyei ügyvédi kamara elnö- kp, a törvényjavaslat bizottsági előadója hangsúlyozta: a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nagy felelőséggel elemezte a tervezet valamennyi fejezetét. A testület több módosítást és kiegészítést indítványozott. Így például azt, hogy a személyhez fűződő jogok kapcsán a képmás védelme ne illesse meg — az eltűnt személyeken kívül —, a súlyos bűncselekmény miatt büntető eljárás alatt álló személyeket sem. A fogyasztók érdekeinek fokozottabb érvényesítésére a bizottság javasolta, hogy a szavatossági jogokra megállapított határidők eltelte után is lehessen kártérítést kérni. A szerződésszegésről, s azon belül a hibás teljesítésről szóló paragrafusokat a következőkkel indítványozta kiegészíteni: ha a szavatossági jogok érPEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 230. SZÄM Ára 80 fillér 1977. SZEPTEMBER 30., PÉNTEK vényesítésére megállapított határidőn belül a hibás árut kicserélik, akkor ne lehessen az áru addigi használatáért díjat kérni. A törvényjavaslatot a bizottsági előadó elfogadásra ajánlotta. A vitában felszólalt Kelen Béla (Budapest), az Esti Hírlap főszerkesztője, dr. Antalffy György (Csongrád megye) egyetemi tanár, a Magyar Jogász Szövetség elnöke, dr. Néz. vál Ferenc (Budapest) nyugalmazott miniszter, Tisza Kálmánné (Fejér megye), az Állami Gazdaságok Agrokomplex Vállalatánál hegesztője, dr. Szabó József (Baranya megye), a megyei NEB elnöke, Pál József (Győr-Sop- ron megye), a Magyar Vagon- és Gépgyár lakatosa, dr. Németh Pál (Borsod megye), a megyei tsz-ek területi szövetségének titkára, Bata János (Pest megye), a gyömrői Ruhaipari Ktsz elnöke. A vitában elhangzottakra dr. Korom Mihály válaszolt. Ezután határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköz- társaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és a megszavazott módosításokkal részleteiben is egyhangúlag elfogadta. A napirendnek megfelelően ezután dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész tartotta meg beszámolóját. A vitában felszólalt dr. Földvári József (Baranya megye), a pécsi tudomány- egyetem rektora. Horváth Miklós (Vas. megye), a megyei pártbizottság első titkára, Takács Imréné (Csongrád megye), a szegedi Textilművek pártbizottságának titkára. Az elhangzottakra dr. Szíjártó Károly válaszolt Az országgyűlés a legfőbb ügyész beszámolóját és a vitában elhangzott felszólalásokra adott válaszát egyhangúlag tudomásul vette. Ezután Simon Ernőné, Somogy megyei képviselő, a Nagyatádi Cémagyár munkása az egészségügyi miniszterhez interpellált. A választ dr. Schultheisz Emil miniszter adta meg. A választ a képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Péter János és Raffai Sarolta — befejeződött. (A továbbiakban dr. Korom Mihály expozéját, dr. Szíjártó Károly beszámolóját, a miniszter és a legfőbb ügyész válaszát, Bata János -felszólalását, valamint az interpellál dót és az. arra adott választ ismertetjük.) Dr. Korom Mihály: Megfogalmazza mindannyiunk magatartási normáit Az állampolgári jogok és biztosítékaik gazdálkodó szervek önállóságának növekedésével megnőtt a szerződéses kapcsolatok jelentősége a termelésben és az áruforgalomban egyaránt Gazdasági életünkben előtérbe került a központi irányítás hatékonysága és a vállalati önállóság egyidejű, jobb összehangolásának követelménye. Ugyanez mondható el a társadalmunkban jelen lévő különféle érdekek összhangba hozásáról, a magasabb érdekek elsődlegessége alapján. Nem szorul bővebb indoklásra, hogy a jognak, így a Polgári Törvénykönyvnek is tükröznie kell e változásokat. Sőt, olyan szabályozást is kell adnia, amely a folyamatosság és az előremutatás igényével fogalmazza meg mindany- nyiunk magatartásának normáit, és ezzel egyben elősegíti a további fejlődést. Polgári Törvénykönyvünk terjedelmes jogszabály: mintegy 700 paragrafusból áll. Az előterjesztés egységes szövegben tartalmazza a régi, bevált rendelkezésekét és a javasolt módosításokat. Ezzel mintegy összeötvözi a régit és az újat, kifejezve a jog állandóságé, nak és folytonosságának dialektikus egységét, a jogrendszer organikus fejlődését. A módosítás elveivel, irányával, konkrét rendelkezéseivel egyetértettek a társadalmi és szakmai viták résztvevői is. Több mint ezer javaslatot juttattak el hozzánk, így az állampolgárok és a szakemberek aktivitása nagy segítséget adott a törvényjavaslat végső elkészítéséhez. Ezért e helyről is szeretném kifejezni köszönetünket. Az 1959-ben megalkotott Polgári Törvénykönyvünk főként az állampolgárok vagyoni és személyi jogviszonyait szabályozta. Ez a most javaAz ügyfél, a fogyasztó védelmében Az állampolgárok, az állami és gazdasági szervek, szövetkezetek úgyszólván naponta kerülnek egymással jogilag is szabályozott kapcsolatba — ezzel összefüggésben is tartalmaz új rendelkezéseket a javaslat. Megszigorítja az államigazgatási és egyes államhatalmi szervek felelősségét az állampolgárok ügyei intézésének körében. Polgári Törvénykönyvünk eddig nem rendelkezett a nem vagyoni kár megtérítéséről Gyakorlati tapasztalatok mutatják, hogy nemcsak vagyoni hátrány esetén kell megengedni a kártérítést. Elegendő, ha arra utalok, hogy például a megrongált ruháért jár kártérítés, ellenben, ha a sérülés „csak” torzulást, vagy a munkaképességet nem érintő testi fogyatékosságot okoz, akkor nem, holott ez a körülmény minden vagyoni kárnál jobban megnehezítheti az érintett személy további életét. A javaslat ezért az indokolt mértékig lehetőséget ad a nem vagyoni hátrány orvoslására is, ha a károkozás a károsultnak a társadalmi életben való részvételét, vagy egyébként életét tartósan, vagy súlyosan megnehezíti. Az állampolgárok valós fogyasztói érdekének védelme állandó kötelességeink egyike, ez közvéleményünket állandóan foglalkoztatja. Az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a szolgáltatás nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a lakosságot jó minőségű árukkal lássa el illetőleg a szolgáltatás színvonala emelkedjék. Egyes gazdálkodószervezeteknél, különösen a szolgáltatóvállalatoknál a tömeges szerződéskötés elkerülhetetlenné teszi az általános szerződési feltételeket tartalmazó blanketták használatát. Az államoolgárok nehezen igazodnak el a sokszor bonyolultan megfogalmazott szertársadalmi, gazdasági valóságát. Az azóta eltelt csaknem két évtized alatt azonban alapvető változások mentek végbe hazánkban: a szocializmus alapjainak lerakása után, az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak megfelelően ma már a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodunk. A törvény megalkotása óta népgazdaságunkban általánosan uralkodóvá váltak a szocialista tulajdonviszonyok. Ipari termelésünk, közlekedésünk, kereskedelmünk, a közszolgáltatás óriásit fejlődött. Szocialista nagyüzemi mezőgazdaságot teremtettünk, szövetkezeti mozgalmunk ki- teljesedett. Dolgozó népünk életszínvonala, kulturális, szociális és egészségügyi ellátottsága lényegesen növekedett. Sokat változott a köz- gondolkodás. A szocialista demokrácia erőteljes fejlődése újabb és újabb emberi értékeket hoz felszínre. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével, a zoaesi xeiteteieK kozott s íg elfogadnak számukra hátra nyos kikötéseket is. A javas lat az efféle helyzettel szem ben nyújt megfelelő védel met, amikor lehetővé tesz hogy közérdekű kezdemé nyezésre a bíróság a sérelme, kikötés érvénytelenségét min denkire kiterjedő hatállys megállapítsa. Ilyenkor a gaz dálkodószervezet ezekkel . feltételekkel a jövőben ner szerződhet. A közérdekű kéz deményezésre való jogosult ságot, a gazdasági bírság in dítványozóinak jogkörébe ki vánjuk majd utalni (szakszer vezetek, tanácsok, ügycszsé, stb.). A javaslat új szerződésfaj faként vezeti be a közszolgái tatási szerződést. E szerződé alapján kell például a vízgáz- és villanyszolgáltatás végezni Ez a rendelkezés rég vita végére tesz pontot. Re méljük, a javaslat végleg el oszlatja azt a tévhitet, hog: a szolgáltató-gazdálkodó szer vezetek közhatalmi jogosítvá nyokkal rendelkeznek, azaz hatóságok. A törvényjavasla félreérthetetlenül kimondja < szerződéskötők egyenrangú ságát, így a közszolgáltatás szerződésben, a felek közöt nem lehet szó fölé. és alá rendeltségről. A javaslat egy ségesen, egyszerűbben és bi. zonyos körben a jelenleginé szigorúbban állapítja meg ; hibás áru szolgáltatásáért va ló törvényi felelősséget, az eb bői származó jogokat és ezel érvényesítésének határidői 1 valamint a jótállás szabá lyait. Világosan rögzíti a vá sárló, a megrendelő jogait választási lehetőségeit a ki javításra, kicserélésre, árle szállításra, elállásra, vagy kártérítésre. Csökkenteni a formalitásokai Üj rendelkezések sora szol gálja az ügyintézés egyszerű sítését, a bürokratikus vonások csökkentését, a jogi szabályozás életszerűbbé tételét A jelenlegi szabályozás az: írja elő, hogy a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének fontosabb jognyilatkozatához a gyámhatóság előzete; jóváhagyása szükséges. Ez lényegében helyes rendelkezés \ gyámhatóság mai, széles íörű engedélyezési jogköre azonban gyakran formális és szükségtelen terhet jelent úgy íz állampolgároknak, mint a »yámhatóságoknak. Jelenleg igyanis minden 10 ezer fo- ■intot meghaladó értékű szerzéshez, így egy értékesebb eözfogyasztási cikk vásárlóéhoz is előzetes jóváhagyást :ell kérni. Ezen változtat a avaslat és — a gyakorlati tapasztalatokra is figyelemmel - ott ijartja fenn az előzetes ngedélyezési jogot, ahol arra alóban szükség van. (Folytatás a 2. oldalon.) Párt- és állami vezetők az ülésteremben f titok, a magánlakás, T valamint a jogi személy céljaira szolgáló helyiségek jogi védelmét. A számítógépek szélesebb körű alkalmazásával összefüggésben indokolt a személyhez fűződő jogok védelmének külön szabályozása is, azért, hogy egyes adatok ne jussanak illetéktelenek tudomására. A törvényjavaslat tiltja a joggal való mindennemű visz- szaélést, amely alatt azt értjük, hogy a jogok gyakorlása nem irányulhat a jog társadalmi rendeltetésével össze nem egyeztethető célokra. Ä törvényben biztosított jogok védelmét — fő szabályként — továbbra is a Magyar Népköztársaság bíróságaira bízza. sóit szabályozás, egységesítésre törekedve, már beépíti a törvénybe a gazdálkodó- szervezetekre vonatkozó — eddig külön szabályozott — lényeges és időtálló polgári jogi rendelkezéseket. A társadalmi tulajdonnak az állami és szövetkezeti gazdálkodásban, a személyi tulajdonnak pedig az elosztás, a szükségletek kielégítése terén betöltött, egybekapcsolódó szerepe lehetővé, sok vonatkozásban pedig szükségessé is teszi az egységes szabályozást, a követelmények azonos meghatározását. Korom Mihály igazságügyminiszter, aki a Minisztertanács megbízásából előterjesztette az 1959. évi IV. törvény — közismert nevén a Polgári Törvénykönyv — módosítását tartalmazó javaslatot, elmondta, hogy az ország- gyűlés 1959-ben alkotta meg a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvét, a magyar polgári jog első, egységes kódexét. E törvénynek azért is kiemelkedő jelentősége van szocialista jogrendszerünkben, mert a társadalmi viszonyok (széles körét fogja át. Elmondhatjuk tehát, hogy nincs olyan állampolgár, nincs olyan állami, társadalmi, vagy gazdálkodó szervezet, amelyet a Polgári Törvény- könyv rendelkezései valamilyen formában ne érintenének. A Polgári Törvénykönyvet a megalkotása óta eltelt csaknem két évtized alatt több alkalommal módosítani kellett. A kisebb korszerűsítések a törvénynek csak egyes részletrendelkezéseit érintették — a szocialista Magyarország Polgári Törvénykönyve kiállta az idő próbáját. Eredményesen szolgálta a szocializmus építését, a szocialista tulajdonviszonyok szilárdítását, az állampolgárok jogi védelmét, a vagyoni és egyéb jogviták elbírálását, összességében jól segítette a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának a jog eszközeivel történő gyakorlati megvalósulását. Mi indokolja mégis, hogy javaslatot teszünk a törvény módosítására, illetőleg továbbfejlesztésére? A törvények tartalmát a mindenkori társadalmi és gazdasági viszonyok határozzák meg. így van ez nálunk is. A Polgári Törvénykönyv tükrözi a megalkotása idejének A törvényjavaslat olyan új rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek az állampolgárok személyéhez fűződő jogok további fejlesztését és polgári jogi védelmét szolgálják, -állampolgári jogokon az egyéneket, a személyeket megillető emberi jogok összességét értjük, amelyeket az alkotmány és az egész jogrendszer biztosít. Ennek megfelelően beszélhetünk gazdasági, szociális és kulturális jogokról, az állampolgárok egyenjogúságáról és az állampolgári szabadságjogokról. Törvényeink nem csak kinyilatkoztatják e jogokat, hanem tényleges érvényesülésük biztosítékait is tartalmazzák. Az alkotmány erre vonatkozó rendelkezéseinek teljes kibontása és részletes továbbfejlesztése szocialista jogrendszerünk egészének, így a polgári jognak is fontos feladata. Ezért a szabályozási körében részletesen rendelkezik a személyhez fűződő jogokról, illetve azok hathatós védelméről. Ennek megfelelően ismétli meg a javaslat alaptörvényünk rendelkezését, kimondva, hogy a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen a magánszemélyeknek bármilyen hátrányos megkülönböztetése nemük, fajuk, nemzetiségük vagy felekezetűk szerint, továbbá a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. A javaslat a személyhez fűződő jogok megsértésének minősíti a kép- és hangfelvételek jogellenes nyilvánosságra hozatalát, biztosítja a jó hírnév oltalmazását, és törvénybe foglalja a sajtó-helyreigazítás alapvető szabályait. A név védelmi körét kiterjeszti a tudományos, irodalmi vagy művészi tevékenységet folytatók által felvett névre. Megerősíti a levéltitok, a magán- és üzleti
