Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-21 / 222. szám

története Kiállítás és múzeum A könyvkötészet Visszakerülnek a forgalomba A Vácott élő Váci György könyvkötő kisiparos, a szak­ma kiváló mestere, akinek megrendelői között nagykö­vetségek, országos intézmé­nyek is vannak, évek munká­jával, a könyvkötészet tör­ténetét bemutató kiállítás és egy könyvkötészeti múzeum anyagát gyűjtötte össze. A mú­zeumi anyagot, mely Vác vá­rosát gazdagítaná, most ve­szik számba, a neves művé­szettörténészek rendezte ki­állítás nagy sikert aratott or­szágszerte. Most értesültünk arról, hogy tárgyalások kezdődtek a kiál­lítás Budapesten, a Dunaka­nyar Intéző Bizottság szék­házában, majd Székesfehér­váron, a város művelődési házában való bemutatásáról. Alkalmi idegenvezetők A fóti helytörténeti szakkör tagjai vasárnaponként, délután három órakor idegenvezető­ként lépnek szolgálatba: tár­sadalmi munkában bemutat­ják a -nagyközség műemlékeit az érdeklődő turistáknak. RÉGIEK ÉS MAIAK A fóti moziban, októbertől kezdve minden második hé­ten, szerdán este hat órakor hajdan nagy sikert aratott, il­letve még nem játszott filme­ket mutatnak be. Klubtagsági igazolvány és bérlet a mozi­pénztárban kapható. KÖZÖS KIRÁNDULÁS A múlt hét végén a fóti Ge­nerál Vállalat szocialista bri­gádjai a Nyugat-Dunántúl leg­szebb helyeit keresték fel, Hosszabb időt töltöttek Sop­ronban és Kőszegen is. Kisalagon is vetít filmet eb­ben az évadban, hetenként egyszer, a MOKÉP. XXI. ÉVFOLYAM, 332. SZÁM 19:7. SZEPTEMBER 21., SZERDA Végig a B-4-es soron Havonta teljesítik tervüket Vasárnaponként is találkoznának Az Egyesült Izzó váci gyá­rának B—4-es során egy mű­szakban 6 ezer 20 wattos fény­csövet gyártanak. Ahhoz, hogy ez a félautomata sor zavar­talanul működjék, műszakon­ként 33 asszonynak kell mun­kába állnia, de többször elő­fordult már, hogy keveseb­ben is ellátták a feladatot. Fiatalon — fiatalok között Pápai József, a művezető, 29 éves, szakállas fiatalem­ber. Eredeti szakmája laka­tos. — Ahogy felszabadultam, ide kerültem, a gyárba. Dol­goztam már minden műhely­ben. A művezetői beosztást februárban kaptam meg. Nem volt valami könnyű a kez­det. Ügy válogattuk össze az embereket a műhelyekből, a betanítás több hétig tartott. — Hat hónap után elége­dett a teljesítményükkel? — Nem szólhatok semmit. A tervet eddig sikerült ha­vonta is teljesítenünk. Ne­hézségem akkor adódik, ami­kor egy-egy nagyobb felada­tot akarok megértetni. Sok itt a fiatal, hevesek a viták­ban, de kitartóak a munká­ban. Azt szoktam nekik mon­dani, dolgozzunk, mert a bo­rítékosztáskor együtt sírunk vagy nevetünk. A kétheten­kénti túlórázást is sikerült JEGYZET Fűtsünk vagy dideregjünk? TTjabb fűtési idényhez érkeztünk, és azt hit­tük, az idén mm lesz gond a hűvös idő beálltával a lakások megfelelő hőmér­sékletének megteremtése. — Eddig nem szólj, senki, nem reklamáltak, gond még nincs — mondták az illetékesek. Ezt el is lehetne fogad­nunk magyarázatként, ha néhány napja, az esti órákban a hőmérő higany­szála nem mutatna már csak 8—10 fokot. Hideg, metsző szél fújja át'a vá­rost, azt a kevéske mele­get is kikergetve a laká­sokból, ami jó közérzetet adna. — Mi a teendő? Ez volt a másik kérdé­sünk, melyre a városgaz­dálkodási vállalat igazga­tója és a hőerőmű vezetője azt válaszolta, meg kell várnunk a tartós hideget, akkor már nem lesz aka­dálya annak, hogy a hő­központok meleget adjanak. Addig azonban a távfű­tésbe bekapcsolt lakások­ban didereghetnek, esetleg bekapcsolhatják a hősugár­zókat, a gáztühelyek sütőit, hogy valamivel barátságo­sabbá tegyék a csecsemők és kisgyermekek számára a hőmérsékletet, nekik ugyanis nagyobb szükségük van a melegre, mint a fel­nőtteknek. 'T'avaly s tavalyelőtt is ugyanígy, vitákkal kezdődött a fűtési idény. Feltétlenül muszáj a vi­táknak minden évben megismétlődniük? K. Sz. I. Bérleti hangversenyek a Madách Imre Művelődési Központban Az Országos Filharmónia négy hangversenyből álló so­rozatot hirdet az 1977/78-as évadra a váci Madách Imre Művelődési Központban. A sort december 15-én a MÁV Szimfonikusok és a.Bu­dapesti Madrigálkórus kezdi: Gluck Orpheus című operájá­nak hangversenyszerű előadá­sát Szekeres Ferenc vezényli. Január kilencedikén lesz Szabó tísilla zongoraestje, mű­sorában Brahms-, Debussy-, Schumann- és Kadosa-művek szerepelnek. Február 16-án a Budapesti MÁV Szimfonikusok zeneka­rát vendégkarnagy. Ivan Ma­rínon (Bulgária) vezényli, köz­reműködik Szenthelyi Miklós (hegedű). A .zenekar Csaj­kovszkij D-dúr hegedűverse­nyét és IV. szimfóniáját ad­ja elő. Március 13-án a Budapesti Filharmóniai Társaság kon­certezik városunkban. Vezé­nyel Kórodi András, közremű­ködik Pröhle Henrik (fuvola). Gluck Iphigenia Aulisban cí­mű nyitánya, Petrovics Emil Fuvolaversenye és Beethoven III. (Eroica) szimfóniája sze­repel a műsorban. A bérletek árusítása meg­kezdődött. Valamennyi hang­verseny este hétkor kezdődik. P. velük elfogadtatnom. Sajnos, a tervünk egy kicsit feszí­tett, láthatja, itt nincs meg­állás. Valóban, nincs, sokszor még szusszanásnyi időrésem: a fénycsöveket szállító sza­lag, az állványgyártó gép nyolc órán keresztül megy, szüntelen körforgással. A gyár autóbuszával Rojkovics Katalin, a sze­relőgép mellett áll és a lefutó csúszdáról ügyes mozdula­tokkal szedi le az összesze­relt alkatrészeket. — Ahogy elvégeztem az ál­talános iskolát, ide kerültem. Nem erre a szalagra, mert ez akkor még nem működött, egy másik műhelyben kezdtem. Nem valami változatos ez a munka, de megcsinálom. Ke­szegről járok be, a gyár au- busza szállít minket, mert többen is jönnek a falumból. A délutános műszakot sze­retem igazán, utána legalább kialhatom magam. A legnagyobb öröm Szigeti József és Kiss Jó­zsef beállító lakatosok. Ha jól dolgoznak, nincs semmi baj, mert a fénycső izzószálát gyártó gép automatikusan megy, szünet nélkül. — Lassan tíz éve, hogy itt vagyok — mondja Szigeti Jó­zsef. — Szendehelyről járok be, a feleségemmel, ő is ezen a soron dolgozik. Nagyon sze­retem a gépeket, hiszen az a legnagyobb öröm, ha lá­tom, hogy zavartalanul mű­ködnek, ha nincs semmi hi­ba. Jól érzem itt magam, a fizetés miatt sem panaszkod- hatom, a jó munkát megbe­csülik. — Három éve jöttem ide — válaszol kérdésemre Kiss Jó­zsef, aki ugyancsak egy ha­sonló gépre ügyel. — Ez most az elit gyártósor. Igazán ked­vező körülmények között dol­gozunk. Sok a fiatal, még ma­gam is az vagyok, könnyen megértjük egymást. Naponta ingázva Kővári Mária három itt töl­tött évével már régebbi gyár­belinek számít. Vidámak, könnyűek mozdulatai. — Berkenyén is, ahol la­kom, termel egy üzem. Azt szerették volna otthon, hogy helyben dolgozzam. Nem volt hozzá kedvem. A többi lány mondta, jöjjek velük az Iz­zóba, itt jó a társaság, jól is lehet keresni. — Mennyi a fizetése? — A havi 10—12 túlórá­val, háromezer forint felett kapok. A törpe izzókat gyár­tó műhelyből kerültem ide, két hónapja. Nagyon örül­tem, mert ott ezerrel keve­sebb volt a pénzem. Persze, reggel korán kelek, ha meg délutános műszakból megyek haza, éiiel 11 után kerülök ágyba. Fárasztó ez egy ki­csit, de míg fiatal az ember, könnyebben elviseli. Az uta­zás oda-vissza legalább más­fél óra. Kézimunkázom, meg beszélgetünk a többiekkel. Az NDK-ban dolgoztak Kóczi Lászlóné, a férjével együtt dolgozik ezen a gyár­tósoron. Mindig azonos mű­szakban. A feleség a fény­csőszivattyúra, a férje pedig az egyik nagy gépre ügyel. — Én Békés megyéből in­dultam el az NDK-ba, a fér­jem Szolnokról. Kint ismer­kedtünk meg, ott is fény­csöveket gyártó üzemben dol­goztunk. A végén szakmun­kás-bizonyítványt kaptunk, amikor letelt a szerződés, és hazajöttünk, az ott tanult szakmát akartuk folytatni. — Elégedettek? — A munka megfelelő, nem rossz ez a szalag sem, keres­ni is lehet, de a lakáskörül­ményeink ... A gyár bérelt itt nekünk IBUSZ-szobát, de rosszabb volt, mint az albér­let, mert most abban lakunk. — Lakásvásárlásra nincs lehetőségük? — Volna, az üzem támo­gatna is bennünket, ha 15 éves szerződést aláírnánk. De mi vissza akarunk menni az Alföldre. Talán ott jobb lesz. A műszerész továbbtanul Csiri Magdolna műszerész. Most lett szakmunkás, mind­járt erre a gyártósorra osztot­ták be. — Dunakeszin, a Mechani­kai Laborban voltam szak­mai gyakorlaton. Az a mun­ka teljesen más, sokkal könnyebb és. tisztább. Ez is nagyon érdekes, de én nem akarok itt megállni. Most te­szem le a technikumi külön­bözeti vizsgát, érettségi után, a híradástechnikai szakmában tovább akarok tanulni, üzemmérnök leszek. Akad ezen a gyártósoron több olyan lány, aki megelégszik mosta­ni helyzetével. Az igaz, hogy a gyártmány egyes részeit bárki megcsinálja, ha behoz­zák az utcáról: kicsit tanul, megmutatják neki, mit kell tennie, és megy minden folya­matosan. Én azt mondom, ta­nuljon, aki csak teheti, mert •pár év múlva már olyan gé­pek lesznek, amelyeket nem lehet nyolcosztályosán kezelni. Tóth Istvánná Is elutazott a Békés megyei Sarkadkeresz- túrról az NDK-ba dolgozni. Becsülettel helytállt a vállalt három évben, megtanulta a fénycsőgyártást, most ő is itt dolgozik, a B—4-es soron. — Együtt jöttünk ide Kó- czinéval. Elfogadható itt min­den, csak a lakást nem olyan egyszerű megszerezni. Hiány­zik az a közösségi élet is, amiben az NDK-ban részünk volt, bejártuk az egész orszá­got. Itt még nem szerveztek kirándulást, pedig . szívesen utaznánk. Az ember dolgozik becsülettel, jó lenne eltölteni a vasárnapot érdekes túrával, összejövetellel. Kő Szabó Imre A Dunakeszi Járműjavítóban évente több ezer vasúti kocsit vizsgálnak át. Képünkön: Adamecz György, Hendrik György, Somogyi Péter és Balogh Árpád, a MÁV egyik kiváló brigádjának tagjai, az egyik kocsi hibás világító- és fűtőberen­dezését hozzák rendbe. Az utasok kényelmét szolgálják a puha ülések. Zeller Ferenc és Tóth Ferenc fejtábla-huzatokat varr. Ifj. Fekete József felvételei A TORZSGARDA MEGBECSÜLÉSE Betétkönyvet kapnak az üzemtől akik nyugdíjba vonulnak rinttal nyitnak betétkönyvet nekik. Az idén nyugállományba vonuló törzsgárdatagok ezer. a jövőre pihenni térök 2 ezer majd az 1979-től nyugdíjba kerülők már 3 ezer forintos betétkönyvet kapnak. Az ajándékot ünnepélyes keretek között adják át az idős embereknek, megköszön­ve az üzem érdekében kifej­tett, több évtizedes, eredmé­nyes munkájukat. O. K. A társadalom gondoskodásaként t izenkét evvel ezelőtt, ami­kor Vácott, a Mártírok útján megnyitották az idős embe­rek első napközi otthonát, az intézmény még újdonságnak számított. Később országszer­te elszaporodtak a kényelmes, Gondoljunk a külföldiekre A képen látható tábla fogadja a Vác városába műúton érkező látogatót. Kedves, barátságos a felirata. Az országha­tár felől nagyon sok lengyel, cseh és szlovák turista érkezik, kár, hogy az ő számukra nem több érthetetlen betűhalmaz­nál: Egy-két szomszédos nép nyelvén is üdvözölhetnénk az ide érkezőt... flfrüyen jó érzés külföldön járva magyar szót hallanunk vagy olvasnunk! Grósz Sándor felvétele meleg otthonok, melyekben a társtalam, idős emberek nap­közben pihenhetnek, meg­oszthatják egymással magá­nyukat, többszöri étkezésben és rendszeres orvosi felügye­letben részesülnek. A váci járásban az előző években ugyancsak több köz­ség vezetői áldoztak arra, hogy a helybeli idős emberek­nek kedvező körülményeket teremtsenek: Nagybörzsöny­ben, Szobán, Nagymaroson, Verőcemaroson és Kemencén építettek vagy alakítottak ki az elaggottaknak napközit. Legutóbb, szeptember 10- én, Gödön volt ünnepélyes otthonavató, szombaton, szep­tember 24-én pedig a fóti idős emberek vehetik birtokukba a nagyközség üzemeinek, in­tézményeinek. a község lakói­nak pénzben is sokat érő mun­káiéval. támogatásával ké­szült épületet. B. H. MOZIMŰSOR A váci Madách Filmszín­házban. szept. 22—25. (dél­után) : Vigyázat, vadnyugati (színes, olasz—francia fám), (este): Elveszlek, elhagylak! (zenés NDK film, 16 éven fe­lülieknek). Vasárnapi mati­né: Indul az űrhajó (szovjet film). 'Szept. 26—28: A zsoldos­katona (színes, magyarul be­szélő olasz film). \ A Dunakeszi J ármű javító­ban ezentúl az eddiginél is nagyobb 'megbecsülésben ré­szesítik a törzsgár.dát: az üzemben különösen hosszú időt eltöltött, nyugdíjba vo­nuló szakszervezeti tagokat, munkájuk elismeréseként, ta­karékkönyvvel ajándékozzák meg. Betétkönyvet kap mindem nő, aki 25 éve és minden fér­fi, aki 30 éve, folyamatosan a járműjavító üzem dolgozója: a nyugdíjkorhatárukat meg­előző három évben, ezer fo­l^apközi otthonok — időseknek

Next

/
Thumbnails
Contents