Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-21 / 222. szám

Alma- és barackszedéshez Egy állvánnyal - mindig feljebb Könnyű, kényelmes A szilvát, a szőlőt már gép­pel rázzák. Legalábbis azt a ré­szét, amelyikből cefre lesz. Ma még sokkal nehezebb az alma és a barack szedése. Főképpen azé, amelyik piacra vagy ex­portra kerül. Nincs vita: az ilyen minőségűt egyelőre sze­menként, kézzel kell leszedni. Az első osztályú és az export minőségű almának az is árt, ha csak fél méterről is egymáshoz verődik. De hát akkor mi a teendő, hogyan lehetne ezek betakarításába belelopni a technikát. A leszedett almával, barack­kal már nincs gond, megfelelő, jó rugózású szállítójármű kell, ami általában nem probléma, noha a szállítás módszereinek javításában is akad még ten­nivaló. A legnagyobb nehézsé­get az a folyamat okozza, amíg ezek a sérülésre érzékeny gyü­mölcsök a fáról a ládába kerül­nek. A gépeket, eszközöket gyártók természetesen ebben is segíthetnek, mint tették azt a Kecskeméti Fémipari Szövet­kezet szakemberei. Olyan gyü­mölcsszedő létrákat, állványo­kat készítettek, amelyek szedő­állványcsaládot alkotnak. Eze­ket az eszközöket a Mezőgaz­dasági Gépkísérleti Intézet megvizsgálta, s elterjesztésü­ket szakvéleményében támo­gatja. A szedőállványok könnyű­fémből, ötvözött alumínium­csövekből készültek. A kol­lekció legkisebb tagja a mind­össze 3 kilós szedőszán, amely tulajdonképpen egy 6Ó cm ma­gas ládatartó állvány. Arra szolgál, hogy a fakorona alsó, földről elérhető ágairól lesze­dett gyümölcs ládába helyezé­se könnyen, gyorsan, sérülés- mentesen történhessen. A csa­lád következő tagja a kétszin­tes szedőállvány. Alsó szintjén két személynek alakították ki egy-egy álláshelyet, míg közöt­tük, a második szinten a gyűj­tőedény helyezhető el. Erről az állványról már körülbelül 1,8— 2,5 méter magasságban közelít­hető meg a fakorona, hiszen az alsó szintek talaj feletti magas­sága 70 cm. A háromlábú szedőlétrán 120 cm magasan állhat a munkás, ennélfogva a még feljebb, akár 3 méter magasságban lévő gyü­mölcsöt is eléri. Az állvány­család ennél is nagyobb tagja, az ugyancsak háromlábú sze­dőlétra, amelynek lábrácsszint- je 2 méter magasan van a ta­lajtól, így az elérhető korona­magasság 2,6—3,8 méter. Ezeket az álványokat a gyár­tók úgy alakították ki, hogy biztosan álljanak meg a la­zább', homokosabb talajú ültet­vényekben is. Tömegük arány­lag kicsi- a legnagyobb, a 2 méteres állványé 13,6 kilo­gramm, továbbításuk sem okoz különösebb nehézséget. F. I. KÖNYVTÁR Kicsi terem, kevés olvasó BIZTATÓ KEZDEMÉNYEZÉS A könyv mind több ember­nek alapvető kulturális igénye. Szaporodnak a magánkönyvtá­rak, csökken azoknak a laká­soknak a száma, ahol egyáltá­jeÍyzet Az egyirányú utca becsülete A közlekedésben szokás a gyakorlatlan kezdőket egyszerűen mazsolának ne­vezni. Érdekes, hogy őket hamarabb megszólják azok, aiknek már van gyakorla­tuk a vezetésben. Még in­kább ezt teszik, akiket egy másik, elmarasztaióbb be­cenévvel lehetne illetni. No nem azért, mert elmond­hatnánk róluk, hogy járta­sak a közlekedésoen, ha­nem, mert bátorságukkal úgy tűnnek fel, mintha ők találták volna fel a négy­kerekűt. Az ilyen típus gyakran hangtompító nél­kül, nappal is kivilágítva közlekedik, mintha éppen versenyre menne. A .ma­zsola hozzá képest tényleg az, vagy éppen szelíd nyúl. Abszolút tehetség, sajnos, mint sok minden másban, a közlekedésben sincs. A vadmotoros vagy a vadul autózó sem az — legföl­jebb ezt hiszi magáról. Mert előbb-utóbb kiderül, hogy a baj kezdete nála is az elemi, nem egyszerűen csak a KRESZ-előírások, hanem az egymás közti érintkezési szabályok meg­szegésével kezdődik. A napokban egy sze­mélygépkocsi jött velem szemben a néhány hónapja egyiránywsított Kossuth La­jos utcában, a Petőfi tér irányából a gyógyszertár felé. Mint mások előtt is is­meretes, a gyógyszertártól a Petőfi tér felé bármely jármű közlekedhet, ellen­kező irányban kizárólag a Volán-buszok vehetik igénybe ezt az útszakaszt. Mindezt táblák jelzik. A szóban forgó gépkocsi ve­zetője ezt figyelmen kívül hagyta. Sőt! Amikor egyik mutatóujjammal szolidan feinyújtva jeleztem neki, hogy egyirányú utcában jön szembe a forgalommal — vidáman intett, hogy tudja, nem kell őf kioktat­ni! Nem vagyok benne biz­tos, hogy ezt mondja, ha teszem azt, nem gyalogo­san, hanem például az út­testet széles sávban elfog­laló kamionnal, esetleg kék színű, fehér csíkos Zsiguli­val'megyek vele szemben. Az, hogy egy utcát egy- irányúsítanak, Gödöllőn sem a véletlen műve. Az, hogy a kezdő vezetőket mazsolának mondják (noha ilyenkor még a ballépése­ket a gyakorlatlanság menti), egyáltalán nem szé­gyen, inkább természetes átmeneti állapotnak mond­ható. Aki viszont vidáman könyveli el magában — sőt megdöbbenés nélkül tudat­ja másokkal is — a szabály tudatos áthágásának té­nyét, ezzel szintén egyfajta természetes állapotára utal. Ám ez sokkal kisebb ran­got ad az így közlekedő­nek, mintha azt mondanák rá: mazsola. Kaposi Z. Pál Anyakönyvi hírek Született: Horváth Sándor és Fries Ildikó: Krisztián, Hoch Tibor és Gyenes Ilona: Beáta Dorottya, Csielka István és Bo- lyós Jolán: Zsuzsanna, Hóka László és Szabó Terézia Erzsé­bet: László, Pege György és Sá­rai Jolán: Viktor, Kovács Jó­zsef és Csorba Rozália: Róbert, Simonfi Ferenc és Dócs Mag­dolna Terézia: Katalin és Fe­renc, Kisfalvi István Béla és Patkó Rozália: Csaba, Szuhai István és Gazsó Eszter: Attila, Szekeres Ferenc és Horváth Anna: Krisztina, Szabó Attila la, Wesselényi Miklós László és Pinczés Mária: László, Ványi István és Petrik Mária: István, Morvái József és Zámbó Ju­lianna: Attila, Nagy Imre és Nisiticki Erika Anikó: Ad­rienn, Agnecz Ferenc és Berke Katalin: Ferenc nevű gyerme­ke. Névadót tartott: Roncsák Já­nos, és Lénárt Piroska: Flórián Henrik nevű gyermekének. Házasságot kötött: Horváth Ferenc és Tóth Ilona, Kiss Im­re és Takács Ilona, Ma tűz Ferenc és Bató Éva: Tímea Henrietta, Balogh Imre és Fa­bula Gabriella: Ildikó, Szilágyi Tamás és Farkas Piroska: Pál, Nagy István és Vass Erzsébet: Zoltán, Csajági Mihály és Bu­dái Rózsa: Anita, Kovács Ist- v m és Ladányi Ibolya Hajnal­ka: István, Gombai József és foós Ilona: Zita, Kovács Jó­zsef és Csemák Margit: Melni- da, Szabó Gábor Tibor és Hal­asi Ilona Margit: Tibor Atti­László Lajos és Rácz Ilona, Petre András és Valent Ibolya, Tesánszki Sándor és Kasza Ju­dit Mária, Tompa Béla és Nagy Katalin, Baranya Sándor és Tóth Margit Terézia, özv. Kiss Imre és özv. Kanizsai István­ná. Elhunyt: Holló András, Gö­döllő, Semmelweis utca 30., Papp Kálmánná Lovránics Te­rézia, Gödöllő, Bethlen Gábor utca 6. Ián nem található könyv, de ez sem kérdőjelezheti meg a köz­könyvtárak létjogosultságát, közművelődési szerepét. Az oktatási év kezdetével a könyvtárak forgalma is meg­növekedett. így van ez Péce- len is. Sajnos a 60 négyzetmé­teres helyiségben mintegy 13 ezer kötetet zsúfoltak össze, új könyvnek alig-alig jut hely. Emiatt az idén a rendelkezés­re álló 100 ezer forintnál na­gyobb összegből csupán 60 ez­ret költhetnek új művekre. A művelődési ház könyvtárának bővítésére irányuló törekvé­seknek is határit szab a kis te­rület. A napokban a tanács végre­hajtó bizottsága is erről a kér­désről tárgyalt. A könyvtáros elpondotta, a beiratkozott ta­gok létszáma ugyan emelke­dett, több mint ötszázan láto­gatják rendszeresen a könyvtá­rat. Ez bizony nem sok, külö­nösen a felnőttek között ritka a könyvtári tag. Hozzájuk talán fiókkönyvtárak létesítésével le­hetne közelebb vinni, az iro­dalmat, ehhez persze megint helyiség kellene és még egy, legalább félműszakos könyvtá­ros. Biztató a szocialista bri­gádok kezdeményezése, ame­lyeknek tagjai közül egyre töb­ben rendszeresen látogatják a könyvtárat. A. IV. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM 1977. SZEPTEMBER 21., SZERDA Klub fórum Veresegyházon Közös eszmecsere, nyílt vita Évek óta eszmecsere folyik az ifjúsági klubok helyzeté­ről, a mozgalom eredményei­ről és hibáiról. Láthatóan és a vitákból érezhetően első­sorban a jövő foglalkoztatja az érte felelősséget érző sok száz klubvezetőt, népművelőt, ifjúsági vezetőt. A KISZ KB intéző bizottsága március 31-i ülésén megtárgyalta a klub­mozgalom helyzetét, megha­tározta a fejlődés főbb ten­denciáit, s az ifjúsági szövet­ség ide kapcsolódó feladata­it. A feladatok végrehajtására létrehozták az Országos Ifjú­sági Klubtanácsot, s a műve­lődésügyi szakigazgatási szer­vek mellett megyei, járási- városi, kerületi klubtanácsok alakultak, amelyek fő felada­ta a klubok munkájának tar­talmi orientálása, tevékenysé­gük összefogása, valamint a klubokban folyó élet módszertani segítése. Az állásfoglalásoknak a megvalósítása járásunkban is megkezdődött. A gödöllői já­rási hivatal művelődésügyi osztálya a veresegyházi Váci Mihály Művelődési Központot bízta meg, hogy a járásban működő ifjúsági kluboknak módszertani segítséget nyújt­son, s olyan lehetőséget bizto­sítson, ahol az ifjúsági klu­bok vezetői, tagjai tapaszta­lataikat , kicserélhetik, egy­mástól, egymást tanítva ta­nulhatnak. A veresegyháziak öröm'mel vállalták a megbízást, s né­hány napja a járásból tizen­kilenc, a városból hét klubot hívtak meg a fórumra. Reggel, a rádió időjárásje­lentése szerint az egész or­szágban, így járásunkban is esett az eső. Nem valószínű azonban, hogy ez volt az oka annak, amiért Veresegyházon a járás ifjúsági klubiai közül csak a bagi és hévízgyörki, a városból pedig csak a Ganz TÚRA Felújították a bölcsődét Mosolygó és síró gyerekek. Van amelyiknek ismerős, hogy sok felnőtt veszi körül, van, amelyiknek szokatlan. Ez a kép fogadta Takács Gyula ta­nácselnököt és munkatársait, valamint az aszódi tanács költ­ségvetési üzeméből Gulyás János műszaki előkészítőt és kollégáit a túrái bölcsődében. Ünnepi percek következtek: átadták a felújított gyermek- intézményt. A rossz padlóza­tó, pergő, vizes falú bölcső­dében két hónapja kezdtek munkához az építők, s bár sokszor küzdöttek anyag­hiánnyal, a vállalt időre elké­szült a lambériázás, az új he­lyiségek kialakítása, a festés, az elektromos hálózat szerűsítése. de vezetője legjobban az el- különítőnek örült, hiszen, ha megbetegszik valamelyik"* ki­csi, elejét vehetik, hogy tár­sait megfertőzze. Az egymillió forintos felújítás nyomán szép, kellemes környezetben élhetnek, játszhatnak a gyere­kek. A tanács lehetőséget te­remtett arra is, hogy új sző­nyegek, újrafestett bútorok tegyék még otthonosabbá a négy foglalkoztatót. Molnár Józsefné, a Sokat segítettek a szülők is, hozzávetőlegesen 500 óra tár­sadalmi munkával szépítet­ték a 40 személyes bölcsőde környezetét, de 'az intézmény dolgozói a továbbiakban isszí- kor- i vesen fogadják á szocialista brigádok támogatását. bölcső- I Árammérőgyár ifjúsági klub­ja képviseltette magát. Furuglyás Géza, a művelő­dési központ igazgatója, a fó­rum házigazdája fél kilenctől fél tízig percenként nézegette a művelődési központhoz ve­zető utakat, de tudomásul kel­lett vennie a tényt: a járás és város huszonhat klubjának a fórumon mindössze öt meg­bízott képviselője van jelen, és természetesen, a házigazda veresegyházi klub vezetője, így kezdődött a tanácskozás, amelyen sok mindenről esett szó. Furuglyás Géza arról be­szélt. hogyan és mire használ­hatják az ifjúsági klubok a művelődési intézmények előterét. Szemléltető példa erre a ve­resegyházi előtérkísérlet ahol a játékok mellett újságokat, folyóiratokat találhatnak az érdeklődők, ezenkívül része­sei lehetnek az itt folyó is­meretterjesztő beszélgetések­nek is. A klubok és más müve lődési közösségek egymásra való hatását elemezve, azt a hasznos együttműködést emel­te ki, amely az irodalmi szín­pad tagjai és a klub között kialakult. Sejtes Vendel csodaládikó- ja, vagy lemezesládája gu­rult a tanácskozás helyéül szolgáló előtér közepébe. Mi van ebben a lemezesládában, amit a veresegyháziak kon­ténernek neveznek? Lemez­játszó, magnó, erősítő, mikro­fon, lemezek, magnószalagok. Alatta négy kerék — ezen gu­rul a csodaládikó oda, ahol zenét, verset, vagy éppen iro­dalmi összeállítást kívánnak hallgatni, de gurul oda is, ahol szónoki emelvényre van szük­ség. Ez a ládikó segíti a dia­programok hangosítását, ze­nei aláfestését is. Hogyan készíthetünk egy­szerű eszközökkel, olcsón han­gosított diaprogramot? — er­ről a kérdésről vitatkoztak a jelenlevők. A hévízgyörkiek el­hozták a stúdiójuk által ké­szített Kincskeresők a Galga mentén című néprajzi sétáju­kat, bemutatták discóprogram- juk szignálját és felajánlot­ták, hogy anyagaikat, amely­ben van öszeállítás a szere­lemről, az életmódról, a szo­cialista hazafiságról, irodalmi összeállítás az Ady-évfordu­lóra, stb. szívesen adják köl­csön a kluboknak. A tanácskozás a Pest me­gyei klubtanács által meg­hirdetett A mi világunk klub­vetélkedő feladatainak meg­beszélésével folytatódott. A legfontosabb feladat a klub- történet elkészítése. Nem tudo­mányos munkára van szükség, egyeztek meg a jelenlevők, hanem fiatalos, ötletes, színes, esetleg magnószalaggal ellá­tott dolgozatokra. A Mi vilá­gunk ’77 pályázat célja a fo­lyamatos, tartalmas munka se­gítése. Az akcióközponlúság és a tematikai kötöttség el­kerülése végett az egész évre elosztva több­féle témából rendeznek vetélkedőt, de ném az ott elért helye­zés a fontos, hanem a felké­szülés. Alapfeladat például*az 1977- es évfordulók közül egynek a feldolgozása a klubban, eset­leg más klubokkal közösen. Ugyancsak alapfeladat a po­litizálás. Ebbe tartozhat ve­télkedő, filmvetítés, vita. A lényeg a folyamatos tájéke-, zottság, a véleményformálás, a vitakészség fejlesztése. Ide­tartozik még legalább egy kő* zös program szervezése más klubokkal, ami lehet kirán­dulás, sport, előadás, műsor. Néhányan jöttek el Veres­egyházra. kevesen vettek részt az első klubfórumon, de akik ott voltak, a távolmaradt klu­bokért is érezték a felelőssé­get, értük is tenni akarnaík. Ehhez azonban szükség van. a közös' eszmecserére, a gondokat feltáró nyílt be­szélgetésre, mert csak így lesz a klub va­lóban a fiatalok . közösségi életének a kovácsolója. A veresegyháziak, mint há­zigazdák, mindent megtettek, de a sikerhez valamennyi klubnak hozzá kell járulni. Áz októberi fórumra már most -megkezdik az előkészületeket. Furuglyás Géza így búcsú­zott: Várunk minden klubot, várjuk a klubvezetőket és -ta­gokat egyaránt, hogifr közös gondolkodásunk alapján a já­rás és a város ifjúságának megfelelő és elegendő szóra­kozási és művelődési alkal­mat tudjunk teremteni. Fercsik Mildly Sz.L. Cfj játékok az új bölcsődében. j zetok, . harmadik a Kossuth I Lajos lakatosbrigád. Az ötta­gú győztes csapatok 500—1500 forint pénzjutalomban és ok­levélben részesültek. A szö­vetkezet ezen felül valameny- nyiüket egynapos kirándulás­ra viszi. A fejtörésben a közönség is tevékenyen részt vett, a vil­lámkérdésekre helyesen vá­laszolók között harminc ér­tékes könyvet osztottak ki. A vetélkedő szünetében ki­sorsolták az egyéni szellemi totó nyereményeit. A szövet­kezet dolgozói egy hónapja kapták meg a szelvényeket, ennyi idejük volt a helyes vá­laszadásra. A beérkezett öí- vennégy szelvény között har­minckettő telitalálatos akadt. Az öt szerencsés totószelvény tulajdonosa egy-egy szép könyvet vi­hetett haza. A Galgaparti Termelőszö­vetkezet szellemi vetélkedő­jét a jelenlevők izgalmasnak, színvonalasnak találták. a szövetkezet vezetőségétől több ilyen és hasonló rendezéséhez kértek támogatást. B. E. / I I t Megtartották a Galgaparti Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet szellemi vetélkedő­jét, amelyet a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére az ik- ladi művelődési házban ren­deztek. A dekorációt az Ok­tóber fényei című plakátkiál- iítás anyagából állították ösz- sze; a rendezvényt az álta­lános iskolások műsora színe­sítette. A Ki tud többet az októberi forradalomról? elnevezésű versengésre három tsz-brigád nevezett. Tíz-tíz, egyáltalán nem könnyű kérdésre kellett válaszolniuk a brigádtagok­nak. A feleleteket héttagú zsűri értékelte, melyben a já­rási pártbizottság, a nagyköz­ségi pártbizottság és a szövet­kezet képviselői foglaltak he­lyet. A résztvevők az ‘első és rhásodik világháború közöt­ti szovjet történelem anyagá­ból igen alapos felkészült­ségről, tudásról adtak szá­mot. A győzelmet harmincpon- :os előnnyel a Bánki Danát jzerelőbrigád szerezte meg. násodik a Voíón-gépkocsive­Brigádvetélkedő Ikiadón

Next

/
Thumbnails
Contents