Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-18 / 220. szám

1977. SZEPTEMBER 18., VASÄRNAP Pest megyei vállalatok az őszi BNV-n (Folytatás az 1. oldalról) — Az idei őszi vásárt sze­retnénk felhasználni arra, hogy megismerje a hazai közönség ezt a termékünket. Hiszen külföldön a nagy ver­sengés ellenére is számos pia­cot meghódítottunk már vele. A FORTEZÖT a hazai válasz­ték bővítésére szánjuk. Megtudom, hogy idén 80 ezer négyzetmétert szállítanak be­lőle tőkés exportra, jövőre há- rom-négyszer többet tervez­nek. Ennek ellenére ki tudják elégíteni a hazai igényeket is. Nem fojthatom el a kérdést, vajon számítottak-e új ter­mékükkel nagydíjra? — őszinte legyek — vala­mi elismerést reméltünk, ha nem is nagydíjat — feleli. — Viszont őszintén örültünk, hogy honorálták tőkés export­növelési törekvéseinket. A nagydíjat nyert FORTEZO papír még egyszer 6zóba kerül már a búcsúkézfogás pillana­tában. Kiderül egy jó nírről elfeledkezett dr. Lenyó László. Ez a termékük is elnyerte a Kiváló Aruk Fóruma címet a legutóbbi értékelésnél. Így mostantól már termékeik 60 százaléka ilyen jelzéssel kerül­het forgalomba­Jelszavuk: nélkiiEözhetet-!en! Üdék, frissek, színesek a nagydfjat nyert kelmék — ezúttal fekete fehérben ... Bozsán Péter felvétele A srácok, mindketten Új­pestről jöttek, az Április 4. általános iskolából, izgatottan rágják a tollúkat. Nem titkol­ják: nyerni szeretnének. De ugyan ki az az ember, aki nem szeretne?! Fantázia­név kerestetik! — hirdeti a SZOMBATI KENYER Lehet hideg, csak jó legyen Nap mint nap fogyasztunk kenyeret, s ha olykor a szoká- sosnál később érkezik az üzle­tekbe, vagy kicsit gyengébb a minősége, bosszankodunk. Nincs Szombat reggel a Duna bal partján arról tájkozódtunk, milyen a lakosság kenyérellá­tása. Negyed kilenckor érkez­tünk Dunakeszire, a Liget utca és a Tanácsköztársaság útja sarkán levő élelmiszerüzletbe. A polcon egyetlen fonottkalács árválkodott, kenyér egy mor­zsányi sem, helyette friss kif­lit itínáttfáz eladó,' CstttwÜ l/ászlóné; »t-• !<*- - ! Általában a hat órai nyi­tásra megkapjuk a kenyeret, szombatonként, amikor a szo­kásosnál többet kérünk, nyolc, fél kilenc között hozzák. —Ez tehát azt jelenti, hogy ma hat óra óta senkinek sem tudtak kenyeret adni? — Nem, mert tegnapról ma­radt vagy harminc, s a péksü­teménnyel együtt hoztak tizen­ötöt, Körülbelül negyedórája adtuk el az utolsó darabot... —t a mondatot be sem tudja fejezni, mert bekiáltanak, itt a kenyér. Friss csak déltől A Vác és Környéke Élelmi­szerkiskereskedelmi Vállalat alsógödi 3-as ABC-je előtt má­zolok ücsörögnek. Folyékony kenyér van tehát, és igazi? Az is. A polcokon az üzlet­ben és a raktárban egyaránt pirosra sült kenyerek sorakoz­nak. Fonottkalács, zsemle­vekni, szegedi cipó, péksüte­mény vár vevőre. — A fehérárunk mai — mondja Kosdi Ferenc üzletve­zető, kenyérből azonban csak délben kapunk frisset. Mivel a sütőipar a szombatra rendelt csaknem kétszeres mennyisé­get egy nap alatt képtelen megsütni, már pénteken elké­szíti a szombaton szállításra kerülő áru egy részét. S ha van éppen ráérő kocsijuk, ki is szállftiák még péntek este. Nem is jelentene különösebb gondot, hogy már nem meleg a kenyér, a baj csak az, ho«v ilyenkor egy árnvalattal a mi­nősége is gyengébb. Sorbanállók — Búcsú van — magyarázza Tóth Lajosné, a váci élel­miszeráruház műszakveze­tője —, a szokásos szombati­nál több kenyeret adunk el. Eddig 2000 kilót ren­deltünk, de valószínű, pótren­delést is feladunk. (Fél kettőig nem tették, hanem eladták a szikkadtat, Szakolczay István­nak, a váci kenyérgyár üzem­vezetőjének telefon-jelentése alapján rendelés híján meg­maradt 8 mázsányi kenyerük.) A kórház melletti üzletnél sokan várakoznak, még az ut­cán is. Itt a vásárlók elégedet­tek, finom kenyeret kapnak. A Vác városi tanács végre­hajtó bizottsága a közelmúlt­ban vizsgálta a közellátást és megállapította, javult és egyenletessé vált a kenyér mi­nősége, ami örvendetes az­után, hogy tavaly év elején több mi*t tíz mintát küldtek a KERMI-nek, s mindben ta­lált valamilyen minőségi hibát az intézet'. Az üzletek elegen­dő kenyeret kapnak, s Nieder­müller Farencné dr., a tanács termelés és ellátásfelügyeleti osztályának ...^vezetője, szerint: bátran összehasonlíthatják mi-, nőségét az átlagos fővárosi ke­nyérével. A nyári panaszokra az adott okot, hogy az új liszt sikértartalma nem egyenletes. Üzemi gondok Az Észak-Pest megyei Sütő­ipari Vállalatnak sok gondot jelent a Dunakanyar nagyon változó igényeinek kielégítése. Köztudott, hogy különösen a szentendrei járás ellátása ne­héz, mivel a jobb part három üzemének kapacitását már fö­lülmúlták az igények. (A leg­utóbbi esztendő során, az ide­genforgalom növekedésének eredményeként 6 százalékkal emelkedett a járás kenyérfo­gyasztása. Ezért a Duna bal partjáról rendszeresen szállíta­nak Szentendrére kenyeret, mégpedig hétköznap 20, hét végén 40 mázsát. Hogy ez nem kevés, azt Oláh András, a vál­lalat igazgatója tanúsítja. A váci oldalon hét üzemük van, s együttesen 220 mázsányi kenyeret sütnek az egyéb pék­áru mellett. — Az elmúlt két esztendő­ben nőtt-e a bal parton a sütő­üzemi kapacitás? — kérdem az igazgatót. — Igen, elkészült az új, gödi kenyérgyár, amely két műszak alatt 30—40 mázsa kenyeret, s 60—70 ezer péksüteményt ké­szít. Ugyanakkor váci gyá­runkban csökkent valamelyest a kapacitásunk, mivel egyik kemencénk életveszélyessé vált. A Duna bal partján tehát elegendő, és viszonylag jó mi­nőségű kenyér van, de hogy ezzel a vásárló mennyire elé­gedett, az nemcsak az iparon múlik, hanem a kereskedel­men is. Az ipar például még azt is megteszi — augusztus elején volt is rá példa —, hogy a kifogásolt kenyér helyett új szállítmányt küld az üzletek­nek. Jó volna, ha a kereske­delem is bátrabban vállalná kockázatot, s nem csütörtöki, pénteki kenyeret árulna szom­baton ... Czibor Valéria 775 éve született Kossuth Lajos Példája ma is tanulságul szolgál Emlékülés a budapesti Újvárosházán Kállai Gyula beszéde nista és baloldali szociálde­mokrata, polgári demokrata és más meggyőződésű haza­fiak. & egyre több, a társa­dalom más osztályából és ré­tegéből indult hazafi érezte meg és ismerte fel, hogy a Kossuth nevéhez fűzött ál­maik, reményeik, céljaik csak akkor valósulhatnak meg, ha a munkásosztály forradalmi élcsapatával, a kommunista párttal együttműködve, közös, szilárd, demokratikus egység­frontban tevékenykednek. Eb­ben a széles, előremutató nemzeti összefogásban vált hatékony erővé, és nyert tör­ténelmi igazolást a kossuthi örökség. A Szovjetunió fel­szabadító harca után a ma­gyar munkásosztály, a dolgozó parasztság és a haladó értel­miség nem késlekedett, ha­nem élve a lehetőségekkel, a szocialista fejlődés útjára lé­pett. Az érte vívott küzdelem­ben teremtődött meg, ková- csolódott megbonthatatlanná országunkban a szocialista nemzeti egység. Erre a hatalmas erőre tá­maszkodva tudtunk és tu­dunk új és új, merész, a kossuthi szellemet megőrző, de a kossuthi koncepciót messze meghaladó távlatokat állítani országunk és népünk elé. Kossuth Lajos életének, szellemének példája ma is, a jövőben is élő tanulságul szol­gál — mondta befejezésül Kállai Gyula. A magyar függetlenség és a dunai népek összefogása biztosításához csak semlegességet igényelt — ezt azonban nem kaphatta meg. A cári intervenció megpecsételte Magyar- ország sorsát A vereség után a Kossuth-vezette emig­ráció a magyar függetlenség megteremté­sének előfeltételein munkálkodott. A cár beavatkozását 1849-ben tétlenül szem­A l .•..iii, ., . lélte Európa, mert a Habsburg-hatalom polgári aiaiaxuías irányába a XIX. szá- , ^ hozta meg. Kossuth még március fennmaradását a hatalmi egyensúly fon- zad első felében reformok útján elinduló 3*~?’ n, any^ nappal a forradalom ki- tos biztosítékának tartotta. Sürgető volt Magyarország már három évszázada a ro!:>banasa előtt, a pozsonyi országgyűlé- annak bizonyítása, hogy a magyar füg- Habsburg-birodalom része volt. A re- se? hatalmas beszédben követelt alkot- getlenség összeegyeztethető az „európai formkor liberális programadóinak tehát ,n yt a birodalom valamennyi népe egyensúly” követelményeivel. Ezt a célt lényegében feudális birodalom jelenlété- szarnara. A forradalmi átalakulást az- nyújtotta Kossuth emigrációban készült vei kellett számolniuk. Az országos poli- . . a, király által szentesített törvény Duna-konföderációs tervezete, tikába 1832-ben, országgyűlési tudósítá- ls rögzítette: a polgári alkotmányos Ma- A tervezett államszövetség nem Maevar- saival bekapcsolódó Kossuth külpolitikai tett ország^IfesztásáTa^apuU§ hanemS tájékozódását is e tény befolyásolta. A szei1 ,a birodalmon belül. Kossuth arra <jani megvalósulásának előfeltétele vnlt Pesti Hírlap szerkesztőjeként, 1841-től 8?nd«> hogy az európai hatalmi egyen- hogy tóSlíf adott nézeteinek hirdetésére jelentős fórum SZÖ~ történelmi államkeretek között egymásra kínálkozott. Lapja hasábjain elsősorban vétségben — az uj, erős, alkotmányos találjanak A maevar uralkodó ntrtálvnk a belső gazdasági-társadalmi reformok Magyarország fogja betölteni. ääÄk Kerdesevel foglalkozott, _s Magyarorszag A német egység meghiúsulása — a gekkel, s uralmuk fenntartása éredében onalloságanaK bővítéséről ugyan le nem magyarországi tragikus nemzetiségi a Habsburgokkal kötendő kompromisz- mondva de folyvást a, ilabsburg-biro- konfliktustól függetlenül is — egyelőre szum mellett döntöttek. Az 1867-es ki- dalom keretei kozott küzdött reformja- lehetetlenné tette e koncepció megváló- egyezés végérvényesen egybekapcsolta a vaslatamak elfogad tárásáért. sulását. Amikor pedig a szabadságharc történelmi Magyarország és a nemzetek Az 1840-es évek derekán a feudális során kiderült, hogy az ellenforradalom felett terpeszkedő osztrák birodalom sor­rendbe., megmerevedő Habsburg-biroda- nem hajlandó figyelembe venni Magyar- sát. lom súlyos válságba jutott, mert belül- ország még 1848 előtt élvezett különálló- , , ről a polgári fejlődés és a nemzeti moz- sát sem, Kossuth számára világossá vált: A hazájától távol élő, kilencvenkét évet galmak, kívülről a már fejlett polgári Magyarország és a Habsburg-birodalon megélt nagy száműzött egyedül maradt.' országok vagy a feudalizmus válsága ál- érdekei tartósan nem egyeztethetők ősz- Ahogyan maga fogalmazta, „eleven tilta- tal még nem érintett hatalmak létét két- sze. Indítványa nyomán, a tavaszi had- kozásként” a dualista rendszerrel szem- ségessé tették. járat győzelmeire alapozva, 1849. április ben — s így neve holta után is a job­... 14-én kimondották a Habsburg-ház trón- bágyfelszabadítás kivívása mellett a A nepe« tavaszának lendülete 1848-ban fosztását. Az új, független magyar állam, nemzeti önállásra, a népek egymásra ta- azonban nem a Habsburg-birodalom fel- melynek kormányzó-elnöke Kossuth La- lálására is emlékeztet, bomlását, hanem alkotmányos átalaku- jós lett, fennmaradásához, önállóságának Gergely András plakát a BUDAFLAX Lenfo­nó- és Szövőipari Vállalat ki­állításán. — A pavilon 205- ös szektor — s percek alatt odagyűlnek az emberek. Kide­rül, egy új, százszázalékos pa­mutból készült fameranyagot kísérleteztek ki — a termék tulajdonságai vetekszenek márkás, külföldi anyagokkal —, s ehhez keresnek nevet a tervezők, a szakemberek. Az ötlet jónak bizonyul, csábító az 500 forint jutalom és a mé­retre készítendő farmernadrág. Érthető az érdeklődés. Ám aki „lestoppolt” játszani, már nem megy tovább a kiál­lítás megtekintése nélkül. És ez a tulajdonképpeni cél: fel­kelteni a közönség érdeklődé­sét — Gyakran tapasztaljuk, mennyire ismeretlen az embe­rek előtt, mi minden készít­hető lenből — mondja Andai György, a nagyvállalat marke­tingosztályának vezetője. — Ezért úgy állítottuk össze be­mutatónkat, hogy teljes képet alkothassunk gyártmányaink­ról. Ötletes, színes, impozáns a kiállítás valóban. A díjnyer­tes könnyű ruhakelméktől a legkülönfélébb háztartási tex­tíliákon keresztül a műszaki ipari célra alkalmas lenszöve­tekig látható itt minden. Szür­kék a szavak, nem képesek visszatükrözni a színek kaval- kádját. S amire a legbüszkébb, hi­szen ez a továbblépés a jövő útja a korszerű otthon kiala­kításához: a Győri Graboplast és a Szombathelyi Lakástextil Vállalattal közösen mintázat­ban és színben azonos ter­mékcsaládot dolgoztak ki. Le­mosható tapéta és bútorkárpit együtteshez a BUDAFLAX sötétítő függönyöket készít. Színek, színek, színek — 160 négyzetméteren. Erre szoktuk kzt mondani: ezt lát­ni kell! D. Gy. Kossuth hajós születésének 175. évfordulója alkalmából — a jubileumi ünnepségso­rozat nyitányaként — emlék­ülést rendezett szombaton a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Budapesten az Újvá­rosháza dísztermében. Az ün­nepség elnökségében foglalt helyet dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanacs neiyettes el­nöke, Komidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője, dr. Molnár Ferenc kulturális mi­nisztériumi államtitkár, s je­len voltak Kossuth Lajos szülőhelye. Monok község képviselői is. vetkezetesebb hazai harcosai, a kommunisták Kossuth nevét is a zászlajukra tűzték. Egy­re fokozódó mértékben láthat­tuk ezt a XX. század nagy társadalmi és osztályharcai- ban. Ekkorra a társadalmi viszonyok gyökeresen meg­változtak az egy évszázaddal azelőttiekhez képest. A törté­nelem színterére lépett a szer­vezett munkásosztály, meg­születtek és megerősödtek kommunista pártjai, s élt és legyőzhetetlen erőnek bizo­nyult a világ első szocialista Országa, a Szovjetunió, amely éppen napjainkban ünnepli születésének hatvanadik év­fordulóját. — 1848—49 félbeszakadt tö­rekvéseit ekkor már a tár­sadalmi haladás legkövetke­zetesebb ereje, a munkásosz­tály képviselte, amely az egész nép ügyéért harcolt. A két világháború között, de kü­lönösen a fasizmus és a há­ború elleni küzdelem idősza­kában a kossuthi örökség szó­szólóiként léptek fel kommu­Dr. Szabad György megemlékezése polgárosításáért és önrendel­kezése biztosításáért folyta­tott. Befejezésül az előadó arról szólt, hogy Kossuth utolsó írásában szerepét az óra mu­tatójához hasonlította, amely „jelzi az időt, mely jönni fog, melynek jönni kell”, bízva benne, hogy végül is megszü­letik, amit élete céljának tar­tott, a „szabad haza. Magyar- ország szabad polgárainak”. Tudta, hogy szavait sokszor hallgatják el, még többször siklatják félre, mégis üzent, amíg tehette, igyekezve mi­nél több „magot vetni a jö­vőnek”, mert — egy szám­űzött társának küldött koráb­bi vigasztaló szavai szerint — „a haza örök, s nemcsak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet és lesz”. Bízott bennük, legyünk méltók a bi­zalmára — hangsúlyozta vé­gül Szabad György. A jubileumi megemlékezést követő műsorban közreműkö­dött Bessenyei Ferenc, Né­meth?; Ferenc, Szentpál Mó­nika és Dévai Nagy Kamilla, Az ünnepség a Himnusz hangjaival zárult. Ezt követően dr. Szabad György tanszékvezető egyete­mi tanár mondott emlék oeszé- det. Felidézte, hogy a 175 év­vel ezelőtt született Kossuth Lajos több szeretettel és több gyűlölettel találkozott életé­ben, mint bármelyik magyar kortársa. Halála után pedig a helytállásnak és az előrelépés­nek kivételesen hatékony őr­zőjévé vált, de önkényes ér-, telmezések, kisajátító és tor­zító törekvéseit kiszolgálta­tottjává is. Annyira páratlan volt pályájának az íve, olyan kivételes jelentőségű a törté­nelmi szerepe és messzesu- gárzó a politikai hatása, hogy népszerűségét hosszú ideig le­rombolni nem, csak félresik­latni lehetett, a magasba emel­ve szobrait és mélyre temet­ve gondolatait. De az igazi Kossuth — hangsúlyozta a professzor —, ha időszakosan sokak elől takarta is el a rá­galom és a tömjénfüst, azonos maradt önmagával, azonos az­zal az életének értelmet adó, vereségei ellenére is minden­ki másénál eredményesebb küzdelemmel, amit a maga korában a feudalizmus fel­számolásáért, Magyarország Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Ország»» Tanácsá­nak elnöke méltatta a kos­suthi életművet: — Kossuth Lajos szemé­lyében — mondta — arra az államférfira emlékezünk, aki­nek neve elválaszthatatlan történelmi múltunk egyik ra­gyogó korszakától, az 1848— 1849-es forradalom és szabad­ságharc Magyarországától. Nevét nemzedékek őrizték és ötvözték erőt adó, előremu­tató jelképpé. Történelmi alakjára és szerepére, a nép és az ország sorsát azóta is szüntelenül formáló hatására emlékezünk ma, a szocialista Magyarország állampolgárai, a kossuthi örökség vállalói és továbbfejlesztői. — Kossuth Lajos kivételes életpályája átfogta szinte az egész XIX. századot. Élete ki- lencvenkét esztendeje alatt Magyarország fejlődésének úgyszólván minden sorsfor­dulójára befolyást gyakorolt. Nagy érdeme, hogy az 1848-as polgári demokratikus forrada­lom kifejezésre juttatta: a nemzeti függetlenség kivívá­sa és a népszabadság megte­remtése egymástól el nem vá­lasztható feladat. Vezető alak­ja, fáradhatatlan szervezője lett a szabadságharcnak is, el­ismerést és tiszteletet keltve mindenütt, ahol a nemzeti függetlenség és a népszabad­ság ügyéért harcoltak. Hosz- szú idő óta akadunk egy való­ban forradalmi jellemre, egy férfira, aki népe nevében fel meri venni a kétségbeesett harc kesztyűjét, aki nemzete számára Danton és Camot egy személyben — e szavak­kal emlékezett meg Kossuth Lajosról a kor két nagy for­radalmár gondolkodója, Marx és Engels. — Kossuthra figyelt, tőle merített vígaszd; az ország a könyörtelen Habsburg-önkény- uralom évtizedeiben. Követ­kezetes állásfoglalása éltette azokat, akik az 1867-es ki­egyezés kompromisszumait el­utasítva, változatlanul a nem­zeti függetlenség teljes kivívá­sáért küzdöttek. — Nem véletlen, hogy a XX. század világtörténelmet alakító, az addigi népi meg­mozdulásokat jellegében, ere­jében és hatásában felülmúló munkásmozgalmának legkö-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents