Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-18 / 220. szám
VS™ 4fl? K/fiiJap 1917. SZEPTEMBER 18., VASÁRNAP TV-FIGYELŐ Kísértés. Ilyen is ritkán van: a magyar televízió fölfedezett egy magyar írót. Megszoktuk ugyanis, hogyha írói talentumok fényességének megmutatásáról van szó, akkor rendre határainkon kívüli tollforgatók jöhetnek csak számításba. Most azonban más történt: Szántó Erika dramaturg és Esztergályos Károly rendező hogy, hogy nana, fűmre vihető anyagra bukkant egy bizonyos Székely János nevű egykori hazánkfia Kísértés című regényében. Ki is volt ez a Székely? Még az irodalmi kézikönyvekből is nehéz összeszedni néhány adatot róla. Elsősorban filmíróként tartják nyilván a Budapesten született, majd a Tanácsköztársaság bukása után előbb Béesben, aztán Berlinben, végül — Hitler föllépésétől — az Egyesült Államokban tevékenykedő szerzőt, akinek java művei háborúellenes, antifasiszta témákról szólnak. Filmforgatókönyvek mellett regényeket is írt, köztük a magyar tv által most megfilmesített Kísértést, amely nem kevesebb, mint öt kiadásit ért meg az USÁ-ban. Hogy regénynek milyen a hotelszolgává emelkedett egykori parasztfiú története, nem tudhatjuk, de még így, képre váltva is kiérződött belőle, hogy az alapélményt a maga legszemélyesebb sorsaként élte meg az író. A Kísértés szereposztása viszont igen érdekes volt: különösen a két csehszlovákiai vendég, a Kekinét élveteg szőkeségként megelevenítő Anna Nehrebecka és a Szépmiskaként ugyancsak remeklő Valentin Gaft játéka tetszett. A főszereplő, Hegedűs D. Géza viszont sokkal erőteljesebb egyéniség annál, mint aminek eljátszására fölkérték. Ibolya elment. * notórius tv-nézők mindig örömüket lelik a Takács Marika vezette Postafiók 250. című műsorban. Hogyne lelnék, hiszen e sorozat az adások mögöttes dolgairól szól: a programok hátországára nyit ajtót, ahova — lévén az előfizetők túlnyomó többsége örök gyermek — mindig izgalmas a betekintés. Aki most, pénteken kora este is végignézte ezt a 250. sorszámú Postafiókot, különösen érdekes fejleményeikről szerezhetett tudomást. A le- geslegfontosabb értesülésünk az volt, hogy jó húszévi élős- ködés után végre elköltözött Ibolya. Notórius tv-nézöket említettünk az imént, így hát fölösleges lenne aprólékosan elmagyarázni, hogy Ki az az Ibolya? A hasonló című dokumentumfilm ismeretében ki-ki tudhatja: ő az a prófétaasszony, akiről Molnár Margit forgatta emlékezetes képsorát. Dicséretére az egyszeri témát folytonosan követő riporternek, most már azt az örömhírt is tudomásunkra hozhatta, hogy kialakulóban van a szóban forgó család egyensúlya. Ibolya eltűnt? Nem mi — maga a nagy port fölvert tv- müsor készítője hívta fel a nézők figyelmét, hogy vigyázat: szép számmal járkálnak még közöttünk Ibolyák, ilyen-olyan szekták tagjai toboroznak maguknak híveket, és nemcsak azoknak a körében, akiket áldozatul dob a tudatlanság, hanem a dupla-, sőt triplapecsétes Oklevelek birtokosai között is. Nemrég egy mérnök hagyta ott feleségét, újszülött kicsijét valami kóbor igehirdető szózuhatagá- nak hatására... Vigyázat tehát: Ibolya ugyan elköltözött, de azért még mindig kísértenek az Ibolyák. Akácz László Alkotómunka és közművelődés MEGNYÍLT A KÉPZŐMŰVÉSZETI VILÁGHÉT Design — ipari formák a lakásban címmel, 114 nagyipari sorozatgyártásra készített formatervet mutat be az Iparművészeti Múzeum nagyszabású kiállítása. A szombati megnyitó ünnepségen Pozsgay Imre kulturális miniszter mondott beszédet, s egyúttal megnyitotta a képzőművészeti világfeladata a művészeteknek. Az alkotók, köztük a képző- és iparművészek ebben fontos szerepet vállalnak társadalmunkban — hangsúlyozta a miniszter. Az Iparművészeti Múzeum első emeleti nagytermében csaknem egy esztendeig látható kiállításon gazdag tematikával mutatkoznak be a körhét hazai eseménysorozatát. A többi között hangsúlyozta: — Immár harmadszor rendezik meg hazánkban a képzőművészeti világhét gazdag eseménysorozatát, s ezúttal is a közművelődés jegyében. A művész és közönsége, a művészet és közönsége találkozhat számos kiállításon. A képzőművészet, iparművészet, ipari formatervezés szerves egységet alkot. Amikor ipari formatervezésről beszélünk — hangsúlyozta —, arra kell gondolnunk, hogy a közönség nem puszta .tárgyakkal lép kapcsolatba. A mű és a közönség egymásra találása az egyik leglényegesebb közművelődési gondolat. A kulturális miniszter szólt arról: az idei képzőművészeti világhéten az ipari formatervezés, az iparművészet jelenlétét az otthonteremtés gondolata hatja át. Az, hogy olyan társadalmi, emberi kapcsolatokat teremtsünk, amelyben az emberi környezet nem fenyegető idegenként vesz körül bennünket, hanem az otthonosság érzetét kelti. A közterület, annak képzőművészeti alkotásai, az üzem, a munkahely vagy a lakás egyaránt megteremthetik az otthonosság érzését. E művészetek, a tervezett ipari forma művészi színvonala ma már egyaránt az ember mindennapi szükségleteit elégítik ki. Az ipari civilizáció ne fordulhasson az ember ellen — ez lehet egyik nyezetünket harmonikus tárgyakkal benépesítő formatervezők. Kiállítottak munkagépeket, egészségügyi, oktatási eszközöket, bútorokat, lakástextileket, különféle háztartási eszközöket Nem hiányoznak a bemutatóról a játék- és sportfelszerelési formatervek, valamint az ízléses kiegészítő öltözékek sem. A tárlat az idei képzőművészeti világhét mottóját fejezi ki: A művész, mint a társadalom hasznos tagja mutatkozik be, egyúttal bizonyítva azt is, hogy a sorozatgyártás nem feltétlenül vezet uniformizáláshoz. A megnyitó ünnepségen részt vett Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének elnöke, valamint dr. Miklós Pál, a múzeum főigazgatója. KÖNYVPREMIER A látás iskolája A Képzőművészeti Világhét alkalmából a Corvina Kiadó, az Állami Könyvterjesztő Vállalat és a TIT Budapesti Művészeti Szakosztálya közös rendezésében holnap, hétfőn délután 6 órakor, a Kossuth Klubban (Bp. VIII. kér. Múzeum utca 7.) színes diavetítéssel illusztrált könyvpremieren mutatja be A látás iskolája — Tanulmányok a vizuális esztétikai nevelésről című kötetet A könyv szerkesztője: Domonkos Imre. A rendezvény keretében megtekinthető az 1973-ban, Budapesten megrendezett INSE nemzetközi gyermekrajz-kiállítás anyagának a Horváth Mihály téri általános iskola tulajdonában levő része. A holnap látomásai HINCZ GYULA KIÁLLÍTÁSA A CSONTVÁRY TEREMBEN I Hincz Gyula Kossuth-díjas kiváló művész kiállítása a budapesti Csontváry-teremben látható szeptember 29-ig, naponta 18, szombaton 14 óráig. Vasárnap a kiállítás zárva van. RENDKÍVÜLI teljesítmény Hincz Gyula művészete, régóta tudjuk. Fontossága és egyre inkább hatása is európai mértékű. Példát adó mester, százak haladnak képi jelei nyomán jó irányban. Képzelete termő ág, új hajtásokkal. Minden Hincz-mű összetett, kezdeményez is, véglegesít is, több faktort érint, egyszerre nyitány és finálé, rajt és cél; ebben rejlik dialektikája. Belső táj ez, itt belül nyílnak a rétek, itt belül zúgnak az erdők az eszmélés földjén. Minden érzékszervével és sürített gondolkodással építi festményeit, melyek nem egyszerű képek, hanem a holnap humanisztikus terének első látomásai. A rajz zsonglőrje, a szín virtuóza, de a lényeg több ennél. Felületeinek csigás örvénylése, szakadó zuhataga, hengeres iramlása, tágított nagyvonalúsága és aprózott lüktetése eszmét közelít, eszmét jelöl, — megszületik a világ új szépsége. Immár nem természeti, hanem emberi tartalommal. Hincz Gyula nem másol hegyet, nem ír le színekkel fát, — rendelkezik ő — elég madárral, virággal — mely lelkületében virágzik, tudatában száguld, ez az állandó ihletője; a gondolkodásában, rajzi álmaiban növekvő, halmozott valóság. E színrobbanás nem rombol, hanem éltet, — szemünket gyönyörködteti, érzelmeinket ápolja. A határ gépészei vezetőjük nagyra becsüli szak- a három hét alatt, amikor nem MUNKÁK ÉS MINDENNAPOK Az igazán nagy autóversenyzők egytől egyig kiváló szerelők is — hallani a róluk szóló híradásokban. Egyikük se kockáztatná, hogy olyan kocsiba üljön, amelyikben esetleg valamilyen hiba van. Ezért nélkülük nem is szabad hozzányúlni a motorhoz, s ha tehetik, minden csavart maguk húznak meg. A versenyautó a gyilkos futamok 'közben csak akkor marad a pályán, a gép csak akkor nem hagyja cserben a gazdáját, s akkor ér elsőik körött a célba, ha a motor és irányítója jól kiismerik egymást. Kicsit talán furcsa autóversenyzőkről morfondírozni, amikor az ember szerelőkkel, kombájnosokkal és munkahelyi vezetőjükkel akar megismerkedni. A példa azért egészen mégsem sántít. A szakértelem, a gép szeretete és a kiváló eredmények tekintetében ugyanis nincs eltérés. A Zsámbéki medence Lenin Termelőszövetkezet tmk-főmérnö- ke és a három szerelő, akikről a következőkben szó lesz, tagadhatatlanul rendelkeznek ezekkel a tiszteletre méltó tulajdonságokkal. Hol vannak már a kormosok... Olyan mindent tudó ezermesterre számítottam, amikor a gazdaság műhelyfőnökét kerestem. Jó péhány éve ugyanis a legtöbb szövetkezetben mit az ilyen „aranyembereknek” volt keletjük, akik az írógéptői kezdve a traktorig mindent megbütyköltek. Zsámbékon a tsz teherautóit javítják, Pá- tyon a földművelő gépeket. De van másmilyen műhely is, például, ahol a MERKUR megrendelésére is az új teherjárműveket látják el különböző szerelvényekkel. Műhelyfőnök tehát van Pátyon, több is. Pető Lászlót kerestem meg, aki titulusa szerint a tmk műszaki főágaza tvezető je. Sok minden kiderült beszélgetés közben, csak éppen az nem, amire számítottam. Pető László 1973-ban végzett az agráregyetem gépész karán Gödöllőn. Űj fiúnak mégsem mondható a mezőgazdaságban, hiszen gimnazista kora óta minden nyarát a termelőszövetkezetben töltötte. Talán, mert hasonló korúak vagyunk, közös emlékekre is bukkanunk. Mind a kettőnknek megmaradtak az emlékezetében azok a lassan már két évtizedes hideg hajnalok, amikor még sötétben a traktorosok begyújtották a benzinlámpát, hogy bemelegítsék a kormost. De hol vannak már a kormosok Pátyon? John Deere és Rába traktorokkal szántanak, s hasonló hagy teljesítményű gépekkel aratnak, permeteznek. Bár fiatalember, Pető László emlékezik még a szőkébb esztendőkre is. Az első kombájnokra, köztük egy magyar gyártmányúra, amelyiken segédvezető volt, az első SZK- ra, s arra, amikor az első John Deere kombájnt körbe állták. Ma tehetős gazdaság a Zsámbéki medence szövetkezete, gépeik nagy teljesítményűek, drágák, nagy a felelőssége azoknak, akik rajtuk, velük dolgoznak. Érthető, hogy nemcsak szerelőik kiválóak, hanem vezetőjük is képzett, diplomás ember. Ezzel magyarázza Pető László gyors karrierjét. Hogy éppen rá esett a választás, abban azért bizonyára annak is szerepe van, hogy a szövetkezet ösztöndíjasa volt. a szerelőkkel, kombájnosokkal is sokat dolgozott együtt. Nemcsak a vezetők bíztak benne, hanem jövendőbeli beosztottjai is elfogadták. Kombájnok gazdái Most 70—75 ember tartozik hozzá, de a számuk évszakonként, havonként változik. A szerelők télen sokkal többen vannak, hiszen a traktorosok is a műhelyben dolgoznak. Az aratás és az őszi betakarítás idején viszont még az állandó létszám is megcsappan, hiszen csak a legjobbakra bízhatják a milliós gépeket, olyanokra, akik kinn a földön is megjavítják gépüket, ha szükség van rá. Közülük való Könyves Kálmán, Pozsonyi Károly és Simon József. Hogy miért éppen őket említjük a 75-ből. annak az a magyarázata, hogy értelmüket. Ök a gazdái annak a három John Deere kombájnnak, amelyeknek döntő része volt abban, hogy a megye szövetkezetei közül a legjobb eredményt érték el az idei gabonabetakarításban. Útközben, amíg a határt járjuk utánuk, kikerekedik a kép, miért is tartják olyan nagyra őket. Aratás idejen megállás nélkül mentek a gépeik, 53 mázsa búzát arattak egy hektárról. Míg máshol a 4 százalékos szemveszteség is jó eredménynek számít, itt a fél százalék volt a mérce. De most a silókukorica betakarítása idején is ők viszik a prímet. Utána ismét kombájnra ülnek, 1200 hektárról törik a tengerit. Ha csak 35 mázsás termést számítunk is hektáronként, 600—700 vagon májusi morzsolt lesz belőle. Némi túlzással azt is állíthatnánk — mondja a főmérnök —, rajtuk áll vagy bukik, lesz-e elegendő takarmány télire. Ha egy- egy ilyen kombájn, vagy traktor nem dolgozik, a többi már nem képes behozni a lemaradást. De mindig megússzák nagyobb baj nélkül. Hogy miért? „A mi csapatunk" Pátyon mindig pontos menetrend szerint készülnek a munkákra. A szerelők mondják meg jó előre, miiyen alkatrészekre lesz szükség. Tudják mi romolhat el, hiszen az alatt a színekben állnak, nekik kell ráülni. Télen ők szedik apró darabokra, s ők raknak.» helyére minden egyes csavart. Amikor van rá idő, hetekre viszavedlenök diákká, rajzok, műszaki leírások mellett tanfolyamokon ismerkednek gépükkel. A három szerelő közül kettő érettségizett mezőgazdász, s az sem lehet véletlen, hogy Pozsonyi Kálmán a traktoros szocialista brigád vezetője is. Pozsonyi Károly az öreg szaki rangját vívta ki magának, pedig csak harmincas. Ha valaki megakad javítás közben, a leggyakrabban hozzá fordul tanácsért. Simon Józsefnek, akinek már csak néhány éve van a nyugdíjig, a higgadtsága, kiegyensúlyozottsága, jó kedve a nélkülözhetetlen. Ennyit tudtam meg róluk, másoktól. Elismeréssel szólt róluk a szövetkezet elnöke, szeretettel, megbecsüléssel a javítóműhely főmérnöke. Vajon mindig ilyen jó volt az összhang? — Amikor diákként dolgoztam itt — emlékezik Pető László — akkor tőlük tanultam meg a szakma csínját- bínját. Amikor visszakerültem vezetőnek, egy párszor levizsgáztattak, hogy fogott-e rajtam az. egyetem. Ügy látszik mindent rendben találtak. mert azóta egyetértés van köztünk. Ezt bizonyítja, hogy a mi csapatunkon nem múlik a szövetkezet boldogulása. Csulák András Pető László Pozsonyi Károly Simon József Könyves Kálmán Bozsán Péter felvételei LÁTOMÁSAINAK indulati igazsága okozza, hogy belső ébredések közepette művészetének sok ellenfele válik barátjává. A megvilágosodás az, melyet fokoz bennünk, úgy érezzük, képei, szobrai, kerámiái között, hogy a létezés bővült, az ember nem tűri, hanem irányítja az időt éppen a tér grandiózus átalakításával. Hincz Gyula a gondolat, az érzelem szerkezetét sejti meg, s ezt a felderítést érleli spirális futamaiban, a mű testesült győzelmévé. Mérlegelő eksztázis termi, teremti az eszme vegetatív burjánzását, — e sodrás, e villámlás, e sziporkázó tűzijáték, a vonalak szédítő futama elkerüli a veszélyt. Nem semmisül meg, mert amit felszabadít fantáziája, azt uralja egyben. MŰVÉSZETÉNEK nemcsak minősége, hanem távlata van. Nagy csírázás tombol e már vissza nem fogható duhaj formákban, mintha a fák egy rezdülés alatt nőnének a felhőkig, olyan gyors ez az egyetemes érés, hogy ami mag, virág, — az egyben azonnal gyümölcs is. E heves növekedés energiája a gondolat vulkanikus kitörése, mely a színek lávájával terjeszkedik, halad előre, megszakított és újra születő vonalakkal. Belső térkép ez, feszült híradás álmainkról és az emberi értelemről. S ez a belső tér olyan intenzív, hogy akár a jövő városa szerveződhetne e színes vágtából, egy Hincz tervezte magyar „Defense”. Művei egymást építik, nem különülnek el —, egységes kép az életműve, lehetőség az első árkádmúzeumra, mely lehetne Vácott, vagy Budapesten, kicsit a szentendrei Czóbel, Bar- csay, Kmetty gyűjtemény ellenpontjaként. SZÍNES ORGIÁBAN tárgyak peregnek, Növényember tápászkodik fel a föld tüzes központjából, vörös nap sugározza be a végtelen teret, Afrikát, gépeket, s olyan erős a színfény, hogy az árnyék is violás. S a madár —, művészetének lényeges szimbóluma! Hajnali madarak röptéznek az éj rácsozatából virradatot lehelve, csak az egyik alakzata marad ép, a többi napsugárrá, virággá, szemmé oldódik a festészet metamorfózisában. A sebesség éltető irama telíti felületeit formacsírákkal, lilássfu- mátóval, legyezős, bábus foszlányokkal. Olyan gyors a motívum, hogy szipte már önmaga átalakulásában születik, nem statikus valójában. A madár — ezért növény, ember, holnap — legkevésbé pacsirta. A sistergő zöld pázsitkörnyezet is tűzforrás, az élet fészke, tojásalakú nyugalom felesel a viharzással. Csak ami lesz, annak van bokra — jelezte napjainkat József Attila költői igazsága. Ez a prófécia korunkat értelmezi és akaratlan is felismerteti Hincz Gyula küldetését, hiszen olyan kincset hozott létre, mely nem tűri a semlegességét, mely a holnap szövetségét keresi, ezért hasonlít művészetére egyre inkább a világ, mert annak nem egyszerű visszatükrözése, hanem alakítása. Losonci Millió?
