Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-17 / 219. szám
Mindennap jó kenyeret ehetnek Elégedettek a gödiek és a környékbeliek, mert amióta a nagyközségben átadták a kenyérgyárat, mindennap jó kenyeret ehetnek. Joó Gabriella a kétkilogrammos szakajtókba. A kenyerek tésztáját rakja Iványi Károly felvételei Vasárnapi lehcfarúgóműsor A járási labdarúgó-bajnokság 7. fordulóját holnap, szeptember 18-án játsszák a csapatok. Az ifjúságiak délután egy, a felnőttek három órakor kezdik a mérkőzéseket.' 1. OSZTÁLY: Váci Vasutas— Fóti SE (BLASZ jv.), Szob— Esze Tamás (v. Kunya-Petró), Váchartyán—Galgavölgye (v. Vidra—Kiss I.), Szokolya—Verőce (v. Kőbányai—Styevkó), Fóti VSC—Kösd (v. Pusztai— Fodor), Sződliget—Nagymaros (v. Fehér, Kutai—Vígh), Vác- duka—Vácrátót v. Temesváry —Ferenc K.), Márianosztra— Dunakeszi (v. Nagy N.—Bucsá- nyi). II. OSZTÁLY, ÉSZAKI CSOPORT: Kóspgllag—Szokolya IX. (v. Vécsey), Letkés—Kemence (v. Varga F., fél háromkor), Verőce II.—Perőcsény (v. Heincz), Zebegény—Ipolydamásd (v. Wernke). DÉLI CSOPORT: örbottyán II.—Püspökszilágy (BLASZ jv.), Penc—Sződ (BLASZ jv.), Fóti SE II.—Rád (BLASZ jv.), Kisnémedi—Örbottyán I. (BLASZ jv.). W. ^-A^PEST MEGYE I H ÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RESZERE m XXI. ÉVFOLYAM, 219. SZÄM 1977. SZEPTEMBER 17., SZOMBAT Őszi munkák a földeken Kisebb területen - több gabona Egyezség a Hatvani Cukorgyárral ; Lőtéravatás Kisnémedin A kisnémedi MHSZ-lövész- klub holnap, szeptember 18-án délelőtt avatja fel a község fiataljainak széleskörű társadalmi összefogásával megépített lőterét. A klub tagjai eddig nem tudtak megfelelő körülmények között edzéseket tartani, a hat lőállásos lőtér lehetővé teszi majd a heti kétszeri gyakorlást. Felavatása után, a lőtéren megrendezik a váchartyáni közös tanácshoz tartozó község, Váchartyán, Kisnémedi és Püspökszilágy MHSZ-lövész- klubjainak kispuska kategóriájú versenyét. Edzett ifjúságért *■ • Uszóverseny Emléklapot kapnak A Dunakanyar Kupa úszóverseny 3. fordulóját vasárnap, szeptember 18-án, délelőtt 10 órakor rendezik meg a váci strandfürdőben: 16 számban dől el, hogy véglegesen ki nyeri el a másodízben felajánlott kupát. Az első két forduló után, a pontverseny állása: 1. Dorogi AC. 239, 2. Vasas Izzó SE 204, 3. Váci Vízmű SE 161 ponttal. A verseny előtt, 9 órakor, az Edzett Ifjúságért mozgalom követelményszintjének teljesítésére nyílik lehetőség. Az idén úszni tanult gyerekek részvételével, bemutatót láthatnak az érdeklődők, fél tízkor. A bemutató résztvevői emléklapot kapnak. A járás termelőszövetkezeteiben megfelelő ütemben haladnak az őszi munkák. Most a legfontosabb a kalászosok 9 ezer hektárt kitevő termőterületének előkészítése. A szántásra csoportosították át a gépeket. Eddig 3 ezer 600 hektárt szántottak fel. Mindenütt nagyon igyekeznek, nem szabad egy napot sem kihagyniuk, mert kicsúsznak az időből. A műtrágyát is most szórják a földekre. Ott, ahol két egymást követő évben gabonát termeltek, fertőtlenítik a talajt. A 9 ezer hektárból 6 ezer 800 hektáron őszi búzát, 2 ezer 150 hektáron rozsot és 50 hektáron őszi árpát vetnek a járás gazdaságai. A kenyérgabona termesztését az ősztől, az idei alacsony termésátlagok növelése céljából úgy változtatják meg, hogy kisebb termőterületet vetnek be, de jobb eredménynyel, amihez gondosabb ta- I lajelőkészítés és nagy hoza- | mókát adó vetőmag szükséges. . Sok szövetkezet jelenleg csak harmadosztályú vetőmaggal rendelkezik, de helyette drágább, első- vagy másodosztályú vetőmagokat szerez be. A közös gazdaságok szakemberei megértették, hogy másképp nem lehet elérniük a tervidőszak végére előirányzott hektáronkénti 40 mázsás átlagokat. A kenyérgabona vetését a jövő héten kezdik meg és október 20-ig végezni is akarnak vele. Fóton és Szódon már napok óta vetik a takarmánykeveréket, és abban a hat szövetkezetben is, amelyben még nem kezdték meg, hamarosan sort kerítenek rá. Az időjárásra nem lehet panasz, a gépekkel jól járhatók a földek, következésképp kedvező körülmények között foghatnak hozzá a kosdi, let- kési és püspökhatvani szövetkezetben vetett, 413 hektár cukorrépa betakarításához. Sikerült a Hatvani Cukorgyárral egyezséget kötniük, hogy az idén már szeptember végén fogadják a váci járásban megtermelt cukorrépát. Jó szervezéssel, még az esős, fagyos idő beállta előtt végezni akarnak a szedéssel, úgy, hogy a veszteségek a minimálisra csökkenjenek. A nyári burgonya jó termést hozott, a szövetkezetek 51 hektár földből már kiszedték, sőt nagyobb részét folyamatosan értékesítették is. Szedésre vár még 317 hektárnyi téli burgonya. A gépeket előkészítették a burgonyabetakarításra, és szeptember 20- tól, folyamatosan szállítják a termést a tárolóhelyekre. Napraforgót csak a sződi termelőszövetkezetben vetetI tek, 130 hektáron. Betakarí- I tását még nem kezdték meg, . pedig a madarak nem kímélik a táblákat. A nyári zöldségféléket már kiásták, a napokban hozzálátnak a gyökérzöldségek, a káposzta és kelkáposzta beszállításához. Eddig csak két gazdaságban szedték le a gyümölcsöt. Perő- csényben az őszi körte még érik a fákon, de napokon belül ott is ládákba kerül. Az Alagi Állami Tangazdaságban megkezdték a szőlő szüretelését. A szőlészek elégedettek a hozamokkal. Október legnagyobb munkája a kukorica betakarítása lesz a szövetkezetekben. A kombájnokat előkészítették, biztonsággal gördülhetnek ki a 2 ezer 200 hektár nagyságú termőterületre. A háztájikban több mint 2 ezer hektáron terem kukorica, sőt az idén a silónak vetett 2 ezer 600 hektár terméshozama annyira jónak mutatkozik, hogy vétek lenne besilózni, ezért a gazdaságok most felmérik, mennyit lehet még belőle szemes takarmányként értékesíteni. A kukorica szára, répaszelettel, ííyébként is jó minőségű takarmányt ad. A silókukoricából eddig 520 hektárnyit vágtak le és dolgoztak fel. A földeken egypercnyi megállás sincs, 10 ezer hektáron kell elvégezni az őszi mélyszántást, hogy a tavaszi vetések jó helyre kerüljenek. Eddig 250 hektáron fordították barázdákba a földet. November végéig biztonsággal szántanak a traktorok, s ahogyan fogynak a sürgető betakarítási munkák, úgy irányíthatók át szántásra a gépek és az emberek. K. Sz. I. Vác a hazai lapokban A Rokka című üzemi újság képes tudósítást közölt arról, hogy a Váci Fonógyárban átadták a korszerű gépekkel, villanytűzhellyel. robotgéppel felszerelt, új vállalati konyhát. A Népszava hírt adott arról, hogy a csehszlovákiai Zbi ojovka gyár modern gépeivel, s közös szocialista munkafelajánlással, jól halad a rekonstrukció a Váci Bélésszövőgyárban. Az Északmagyarország, Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye napilapja ismerteti az idei műszaki könyvnapokat, s jó gondolatnak tartja, hogy az irodalmi estjeiről ismert váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában lesz az országos megnyitó. Az Építőelem beszámolt a Szentendrei Betonelemgyártó Vállalat legutóbbi szakszervezeti üléséről, amelyet a váci telephelyen tartottak, gazdag napirenddel. A Lobogó Magyar mérnökök iskolái című történelmi visszapillantásában megemlíti, hogy a XVIII. század végén az építészek képzésében sokat segített az 1767-ben, Vácott megalakult Teréziánum. A Hajó-Daru bemutatta Havasi Károlynét, az MHD váci gyárának technológusát, akit a minap tüntettek ki Kiváló Társadalmi Munkás címmel, a Deákváron kifejtett önzetlen tevékenységéért. P. Piaci jelentés JV] őst, az iskolai tanévkezdés 1 ■* urán pillantsunk vissza a múltba, arra a megtett útra, melyen az egykori nemzet napszámosa utódai társadalmunknak erkölcsileg és anyagilag megbecsült tagjaivá lehettek, s a falusi roskadozó, vályogfalú tanodákat korszerű iskolák váltották feL A váci és gödöllői járás iskoláinak három évszázados múltját kutatva, sok érdekes adatra bukkantunk, melyek az egykori tanítóik sorsára is rávilágítanak. Tallózzunk közöttük, s néhányból idézzünk részleteket. Jövedelem Az előző századokban a falu közössége, communitása alkalmazta a tanítót, gondoskodott fizetéséről. Ccmvantióban határozták meg járandóságát, mely elsősorban kántori teendőkért szólt s csak mellesleg a tanításért. A két járásban á múlt század közepén a legmagasabb, 500 forinton felüli a püspökhatvani kántor évi jövedelme, majd a bagié 400, a túráié 300, de a legtöbbé 100—200 forint között mozgott, amiből nem tudtak volna megélni, ezért jegyzőségei is vállaltak. A helyi javadalom azonban többször és több helyen ingadozó. Véber Antal fizetése Váchartyánban: készpénz 73 forint, termény 42 forint. földiövedelem 9 hold után 18 forint, de ....... az ille téké* fizetésnek csak felét lehet behajtani, az igen nagy szegénységben levő ideiglenes lakóktól. A tanítói föld szántását megtagadják.” Stephanszky József péceli kántor oanaszoiíp urtt-ben. a váci püsoökhö7 '"t kérvénvé ben: „Lecticalis fizetésem Visszapillantó tükör tanodában sem asztal, sem pad.,. Iskoláink és pedagógusaink a múlt században nem ér semmit, mert annak nem veszem be 10-ed részit, mind oda van ..., mert többnyire mind conventiosok. Uraság cselédei és oly köny- nyen és bátran feleli, hogy ő Uraság cselédje, hogy ő nem köteles fizetni/ Évi 20 forint segélynek, subsidiumérnak megjavítását is kéri: „... mert az a 20 ft. mit ér, mostani időben, mikor most csak egy pár csizmáért, ki kell vetni 20 ft-on felül Avagy pedig csak egy-két mérő búzát sem vehetek rajta. a faluban pedig egy szemet se kapok lecticalis’oan. hacsak mindég pénzen nem veszek.” Lakás Néhány példát említünk arra, hogy tanítóink milyen körülmények között laktak és tanítottak a legtöbb faluban. Kisújfalun, 1846-ban: „A tanodában sem asztal, sem pad. úgy számoló s betűző tábla hiányzik. A tanítói lak egy szűk kis szobából konyha és kamrából álló, istálló 2 db marhára való igen rossz karban, az udvar pedig rossz kerítéssel.” Zsidón (Vácegres): „A tanoda elegendő tágas, de roskadozó félben van egy fedél alatt a tanítói lakkal, a tanítónak vagy 1 szobája, szoros udvara, szűk keritetlen, 1 konyha és 1 kis kamra.” Pencen, 1860-ban: „A tanító laka, valamint az abban foglalt tanodái kissszerű terem, melyet 50 tanoncok szoktak látogatni, oly rossz helyzetben van, hogy abban egész éven át, legyen tél vagy nyár, szobák allyaiból majdnem vízforrás nyílik, hol az igen szegény, alig 136 új forintokig rúgó állomású tanítónak ugyanazon helyen 25 éveken általi sok nélkülözésekkel küzdve véres verejtékkel és igen fáradságosan szerzett ház bútorait a penész és nedv emészti, még amellett az egészségére nézve is igen káros hatályú.” Ebben az időben a Közoktatásügyi Miniszter rendelete kötelezi a tanítókat gyümölcsnemesítésre és méhtenyésztés- re A tanítógyűlés 1860-ban így válaszol a rendeletre: „ ... de ezt fájdalom kerületünkben négyet kivéve egy tanító sem teljesíti, mert községeink népei még a nevelés és tanítás hasznainak nem értésében tespednek, a tanítók lakainak kertjei, valamint a községek faiskolái puszták, és semmikép nem használható helyeken léteznek. még ott is. hol jó kertek vagy faiskolák találtatnak, a tanító hasztalan fárad, miután azok kerítetlenek. s mikor a vadoncők már nemesítve és befoganozva vannak, nem csak hogy marhák és sertések által szétromboltatnak, de a jövő menők által letöretnek és elidegenítetnek. Méhe- ket pedig nem csak_ azért, hogy rossz karbani kertjeink kerítetlenek, tartanunk nem lehet, de főleg azért, mert fizetésünk oly csekély, hogy csak tengődve, sok nélkülözések mellett alig élhetünk belőle, nem telik, hogy csak egy köpű méhet is szaporítás végett szerezhessünk.” Hálátlanság A négy nyelven tökéletesen értő Szeleczky György tanító, aki egyben a falu jegyzője is volt, 1848-ban megfogalmazta a falu „forradalmi óhajtásait”, s a népképviseleti országgyűléssel eltöröltették szőlődézs- májukat. Sanyaró helyzetében is jobban fáj neki a hálátlanság, amit kapott 25 év után ....... Van elég tanító, ha nem te tszik nékie, elmehet” — volt panaszára a válasz. Nem ment el, még 12 évig működött Pencen. Szlocsányi János viszont 1861-ben ezt írja: „A nép hálátlanságával találkozva, ezennel Bottyán 1 helységi kántor- tanitói hivatalomró1 lemondok s azt ezennel hivatalosan felterjesztem.” A tanítók a túlmunkáért akkor nem kaptak különdíia- zást. Váchartyánban, 1865ben: „A tanítói álláshoz ha- rangozóság is van csatolva, minden fizetés nélkül.” Elaggotton Mi várt az elszegényedett, munkában megrokkant tanítóra, ha nem tudott annyit gyűjteni, hogy abból eltengődjék öreg napjaiban? Nógrádsáp tanítójának a királyhoz írt kérvényéből idézünk: „Alólírott 75 éves munka s szolgálat képtelen agg, 56 évig kántor néptanítói pályán szakadatlanul 150 számot meghaladó tótajku tanonezo- kat magyarosítva oktató különösen itt alsó Sáp községben 40 évig. Fájdalom törvényeink szabta szerint mint túhaladó korú a tanítói nyugdíj alapból kizárva lettem 3-ik éve állásomroli leköszönés óta szobaörző beteg fillér jövedelem nélkül, legnagyobb nyomornak kitéve szegényebb a legutolsó koldusnál. Igaz segély nyújtásáért csupán két katolikus legfőbb méltóságokhoz herczeg Prímást. valamint Kalocsai Érsek ő Exelenciákhoz folyamodtam, fájdalom hiába, sőt költségemre, hol kölcsön vett pénzen posta féle költségeket fedeztem.” Ugyan, kaoott-e segélyt a felséges királytól? ★ Elgondolkodtató, hogy ilyen állapotok közepette is volt elég tanító s élt bennük hivatásszeretet, merthogy akadtak közöttük kiválóak, találtunk rá több adatot. Ma más körülmények között élő pedagógusainktól mennyivel inkább elvárhatja társadalmunk, hogy kövessék elődeik példáját Jakus Lajos Pénteken a váci piacon a burgonyát a termelőszövetkezeti árudákban 4,20-ért, az őstermelők 6 forintért mérték. A száraz tarka bab kilójáért 35, a fehérért 20 forintot kértek. Zöldbabot 12, zöldborsót 26 forintért árultak. A kelkáposztát 4, a fejest 2,50, a pirosat 7 forintért kínálták. A karfiol ára 12 forintra emelkedett. Zöldséget kilóra 7, sárgarépát 4,50-ért, csomóra, vegyesen 3—5 forintért láttunk. A lecsópaprika 4,50, az étkezési 7 forintba került, 12—14 forintba pedig az ecetbevaló és a szárítani való. A főzési pa5- radicsom kilója 3, az étkezésié 4—6 forint volt. A salátaubbr- kát 5, a vizesnek valót 8, az apró, ecetbe valót 10—12 forintért adták, A főzőtököt egészben 4, gyalulva 10 forintos áron mérték. Kilóra csak sóskát láttunk, 10 forintért, csomóra sóskát és spenótot 2.50- ért adtak. A vöröshagyma 6—8 forint volt. A fejes salátáért 3 forintot kértek. A szilva és az őszibarack megdrágult: az előbbit 8, az utóbbit 10—14 forintért kínál- ták. A szőlő ára sem csökkent, ' kilójáért 12—18 forintot kértek. Az alma 5—10, a körte 7—14 forintért kelt, fajtától és minőségtől függően. A görögdinnye kilóját 6 forintra mondták. Láttunk héjas diót, 26 forintot kértek kilójáért. A vasárnapi búcsúra való tekintettel, emelkedett a vágott baromfi ára. A tisztított liba kilóját 65 forintért adták, a múlt heti 60-nal szemben. A kacsákat 200—280 forintra tartották. A termelőszövetkezeti árudákban az élő csirkét 32 forintos áron mérték. A tojásért 1.80—2 forintot kértek. ! k i í
