Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-17 / 219. szám
Hat aranyfcoszorű — Az évek múlnak. A hajdani KISZ-jeizőt elhagytuk már mi is, de még mindig ifjúsági brigád vagyunk — mondja a bemutatkozás után Petényi Zoltán, a szerszámjavító Petőfi szocialista brigádjának vezetőhelyettese. Mellette Gazdag Zoltán mosolyog, ő a brigádvezető, s írd és mondd, ötvenöt éves. Hogy is van tehát? Bizonyítékok KISZ-ií júsági brigádként tizenhat évvel ezelőtt alakultak. Azóta jöttek is meg mentek is a hat szerelőpad közeiből — ez az ő birodalmuk: a szerszámjavító műhely négy brigádja közül az övéké az egyik. S talán a többieket nem sérti a megállapítás: a legjobb. Bizonyítékul mindjárt szemügyre veheti a látogató a kifüggesztett okleveleket- járőr-versenyek győzelmeit tanúsítják. Akad köztük vöröskeresztes elismerés is, a brigád majd 'minden tagja belépett a szervezetbe, rendszeres véradók. A KISZ KB dicsérő oklevelét a 30 tonna hulladék- vas összegyűjtéséért kapták. A felszabadulási és a Hazánk, Magyarország vetélkedők első helyezését is díszbetűs szavak tudatják az okleveleken, s a hat aranykoszorús jelvény is bizonyítja: jó a kollektíva. S hogy a kérdésre is válaszoljunk, az átlagéletkor 30 év. Jogos tehát ’ az ifjúsági—név. Nem véletlenül esett a választásom éppen rájuk. Fedor Istvánnétól, az Árammérőgyár m mkaverseny-felelősétől és Éliás Józseftől, a gyár KISZ-titkárától kértem: a jubileumi verseny fiatal résztvevőit mutassák be. ök javasolták a petőíiseket, akik szerszámkészítők és a gyár többi részlegének kiszolgálói. Valamennyi alkatrészgyártó üzem, műhely szerszámait és készülékeit ők javítják, s ha éopen nincs ilyen munkájuk, új szerszámokat is készítenek Negyedévente 800 javítást könyvelhetnek el. nyolean- kilencen. Mert a tizenhat brigádtag közül az edző az egész szerszámjavító részlegé, hárman független gépes csoport- vezetők. hárman pedig irodán dolgoznak. Nélkülözhetetlen Munkájuk nehezen mérhető önmagában. Petényi Zoltán érzékletesen magyaráz: — Ahhoz, hogy a gyárban gördülékenyen menjenek a dolgok, jó munkánk nélkü- i lözhetetlen. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyben. mi mégsem tudtunk látványos felajánlást tenríf! Feladatunk hogy a többi részleg teljesít- ményét megalapozzuk. A gyár IV. üzemegysége 10 000 egyfázisú mérőt gyárt terven felül. Amit mi vállalhattunk, persze, így sem kevés: a szükséges javításokat gyorsan és jó minőségben elvégezzük. A rnunkaverseny sikere tehát rajtunk is múlik. A csepeliek felhívásához csatlakozva — a többiekkel egvütt — méltón ünnepelhetnek. De a termelés fokozása csak az egyik brigádcél. S a póífelaiánlásban — a gyár brigádjai ebben a formában nevezhettek a iub’leumi versenybe — mérhető vállalásokat is találhatunk. — Igen. a társadalmi munka például ilyen — veszi át a szót Gazdag Zoltán —, a huszonöt 'órányi vállalást meg- toldottuk még hússzal. Dolgoztunk az üzemi óvoda és bölcsőde építkezésen, a városi tanács ideggondozó intézetét patronáljuk. A gyámban már használhatatlan vagy a? ideggondozó által vásárol! ,anyagokból tárolónolcokat. függönytartót, fogast készítettünk. hamarosan elkészülünk a kerítéssel is. A brigádban négyen párttagok, van köztük tanácstag, városi és vállalati vöröskeresztes vezetőségi tag, a városi szakmaközi bizottságban is dolgozik egy petőfista. Vű- lamennyien tanulnak. Összefogás Petényi Zoltán nem helyesli, hogy a szocialista módon élni jelszót aprópénzre váltják a brigádok, a siker reményében: — Ki ellenőrizheti például azt, ha egy brigád vállalja, hogv végignézi a televízióban a Mindenki iskolája sorozatit. Mi nem vállalunk ilyesmiket, csak teliesítünk. Ha kedvünk támad, öten-hatan összef ogunk, s elmegyünk színházba, vagy moziba, vagy egy kicsit mozogni az uszodába. A kisebb brigádmegmozdulásokat már nem is számlálják. Tavaly Kabany Lászfóné és Horváth Szilárdné például felkutatta és összeírta a gyár nyugdíjasait. A közösségi gondolkodás, az egymás iránti figyelmesség a munkában is kamatozik. A jubileumi versenyben is. G. Z. Utat nyitott a fősoragnsk Cj^ozelem az haszegi domloLon Ml készül a járásban? Új lakások, felújított iskola Milliók utakra — óvodák száz-száz gyermeknek Járásunk évről évre fejlődik — sokszor írjuk le ezt a tömör összefoglaló mondatot. Sok minden beletartozik ebbe, nyilvánvalóan szellemi, kulturális gyarapodás is, ám ez is szorosan kötődik anyagi javakhoz. Iskolához, művelődési házhoz, könyvtárhoz, múzeumhoz, sőt még járdához, új műúthoz is, nem is beszélve a kellemesebb munkakörülményekről, tisztább munkahelyről mosdási, fürdési lehetőségekről. Mi ezúttal a látható, mérhető, tapintható, az előbb anyagi javaknak említett dolgokról adunk rövid helyzetképet: Mayer János, a járási hivatal műszaki osztályvezetője tájékbzta- tója nyomán iskolákról, óvodákról, lakásokról, utakról. Újakról, felújítottakról és korszerűsí tettekről. A negyedik Aki a' HÉV ablakából Pest felé utaztában vagy onnan jövet kitekint Kistarcsán, napról napra magasabb épületeket lát a leendő kórház tőszomszédságában. Az összesen kétszáztíz otthont nyújtó lakóházaknak immár a negyedik tömbjét szerelik, de kész az ötödiknek a fogadószintje is. Aszódon a belső szakipari munkákat végzik a huszonnégy új lakásban, teljes befejezésük azonban áthúzódik a következő esztendőre. Veresegyházon az idén négy új otthon készült el, Pécelen hatot építenek. Járásunkban különben három olyan település található, ahol a közművesítettség lehetővé teszi a tömbszerű építkezést: Aszód, Kistarcsa és Pécel. Más községekben is a rendezési terveknek megfelelően folyik a lakótelepek helyének kijelölése. Mindenütt arra törekednek, hogy a lehető legkevesebb házat kelljen szanálni. A beru- házásbk előkészítésének ez egyik alapfeltétele. Jó ütemben halad Aszódon a rendelőintézet bővítése, amelyet a tanács költségvetési üzeme végez. Ugyanezt mondhatjuk el a szadai körzeti orvosi rendelőről, az anya- és gyermekvédelmi rendelőről és az orvosi lakásról. Az egymilliókétszázezer forintos beruházás kivitelezését szövetkezet nem vállalta, szerencsére a kisiparosok is szakszerűen és jól dolgoznak. Ezekben a napokban a belső vakolás van soron, jövő héten a falak külső része kapja meg végső formáját. A befejezés decemberre várható. Aszódon a harmadik, negyedik negyedévben nekilátnak az új tizenkéttantermes iskolának, miután megtörténik a hely előkészítése. Ez utóbbi a kedvezőtlen terepviszonyok és talaj- adottságok miatt nem könnyű, de tennél jobb helyet a községben nem találtak. Az erdőkertest tornaterem építése meglehetősen vontatottan halad, a kivitelező, a tangazdaság építőbrigádja saját háza táján is eléggé el van foglalva. Gond a szigetelés Nemrégiben lapunk is hírül adta, Galgamácsán decemberre fejeződik be teljesén az új, illetve korszerűsített iskola. Egyetlen nehézség merült fel, amely veszélyezteti az év végi átadást. Az épület szigetelésére nem találtak kivitelezőt. Legutóbb a Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalathoz fordultak, vállalják el a munkák szakirányítását, amit helybeli munkások végeznének. Csömörön a jövő héten adják át műszakilag az új százszemélyes óvodát, avatása a hónap végére várható. A túrái, ugyancsak száz gyermeknek helyet adó óvoda elkészült, a valkói, szintén százhelyes műszaki készültsége ötvenszázalékos. Bővítés, rendezés Számos tanácsi kezelésű utat is bővítenék, korszerűsítenek ebben az esztendőben. Aszódon már végeztek az idei penzummal, másfél millió forintot költöttek ilyen célra. Bag kivételesen új utat is építhet a felújításra szánt egymillióból. A községben nagy társadalmi összefogással, Pestről hozott bontott kockakövekből házi brigád készíti. Pécelen másfél millióból hozták rendbe a Kör utcát, Kistarcsán ebben a negyedévben fejezik be a munkálatokat, egymilliót fordtítot- tak belterületi utakra. A közvilágítás bővítésére Veresegyházon kétszáz, Val- kón szintén kétszáz, Galgahé- vízen ötvenezer forintot költhettek 1977-ben. Belvízrendezésre Aszódon két-, Isaszegen egymilliót fordítottak. A költségvetési rovatba tartozó keretekből is sok mindenre futja az idén. Bagón pedagóguslakás, Erdőkertesen általános, iskola bővítésére, Aszódon óvoda toldalékolására, Sza- dán napközi és óvoda bővítésére, és még számos községben fordítanak hasonló célokra 200—300—500 ezer forintot. K. Hát csapat méq veretlen Az 1848/49-es szabadság- harc legdicsőbb győzelmét az isaszegi dombokon aratta a magyar honvédsereg. A tavaszi hadjárat két győztes csatája (Szolnok, Tápió- bicske) után a magyar fősereg sz-éles karéjban űzte maga előtt nyugat felé Windisch- , grätz herceg osztrák főseregét. Klapka György tábornok az I. hadtesttel Sápon keresztül, Damjanich János tábornok pedig Szentkirályon át nyomult Isaszeg felé. A VII. hadtestnek, amelynek Gáspár ezredes a parancsnoka, Bagón át Besnyőn kellett megtámadnia, vagyis tovább űzni a Hatvannál megvert Schlick osztrák tábornok fáradt seregét. Aulich tábornok a II. honvéd hadtesttel (ez volt a tartalék) Dányban telepedett le. Kákán, á főhadiszálláson tartózkodott Görget Artúr fővezér és Kossuth Lajos is. Két lűz közé 1349 áorilis 6-a, nagypéntek napja volt. Déltáiban először Gáspár találkozott az ellenséggel. Bag- nál bukkant Schlick utóvédjére, amit szilaj lovasrohammal Besnyő felé űzött. Majd Bag határában letáborozott (Gás- pár-gödör), s pihenőt rendelt csapatainak. Közben Klapka elővédjei Isaszeg határában, a Királyerdőnél osztrákokba ütköztek, s üldözni kezdték őket. Az erdőből kiérve azonban Jellasics pihent dandárjával találták masukat szemben. Rövid de elkeseredett összecsapás után Klapka már majdnem általános visszavonulást rendelt el, amikor megérkezett Damjanich. Tápióbicske hőse azonnal Jellasicsra vetette magát, aki seregével hátrálni kezdett. Gödöllő felől azonban hatalmas dobpergés közepette »megérkezett Schlick hadteste, amely Gáspár bagi tétlensége miatt nyugodtan magára hagyhatta Gödöllőt, Most Damjanich került két tűz közé. A tábornok felhagyott a további támadással, védelmi állást foglalt el, és minden osztrák rohamot visszavertek. Embsr ember eilen Klapka megtizedelt seregének visszavonását tervezte, amikor megérkezett a csata színhelyére Görgei Artúr. Aulich hadteste közeli megérkezésének hírét hozta, ami újabb erőt öntött az I. hadtest katonáiba. Klapkáék hatalmas lendülettel csaptak rá ismét Jellasicsra, akinek tehermentesítésére Windischgrätz Oitin- ger lovashadosztályát küldte. Az osztrák lovastábornok átkelt az áradó Rákos-patakon és a Királyerdő felé sietett, ahol azonban már várta őt Nagy Sándor József 3000 huszárral. Az osztrák vasasok és a magyar huszárok irtózatos viadala alkonyaiig tartott. Ember ember ellen küzdött, hathétezer lovas kavargott a csata színhelyén. Élénk' kürtszó és félelmetes dobpergés jelezte, hogy megérkezett Aulich ser-ege. a pihent TI. hadtest. Óriási öröm a magyar egységeknél. Aulich hadteste egyenesen az égő faluba rontott be, és a lángokban álló házak fényénél vágta, aprította az elkeseredetten védekező császáriakat. Windischgrätz kénytelen volt belátni, hogy Isaszegen nem győzhet. Először a megtépázott Ottinger-haöosztályt vonta vissza, majd Jellasics is abbahagyta a kilátástalan küzdelmet. A Királyerdőnél Schlick és Damjanich között még javában dúlt a véres harc, de éjféltájban a császári tábornok Gödöllő irányában Visszavonta megtizedelt seregét. A legvéresebb csata« Fényes, hatalmas győzelem volt, amely a szabadságharc legvéresebb csatájának bizonyult. hisz 1500 osztrák és mintegy 1000 magyar katona vére öntözte az isaszegi dombokat. Az isaszegi csata megnyitotta az utat a magyar fősereg előtt nyugat felé, Windischgrätz Vácnál. Nagysallónál még megpróbálta megállítani a győztes előnyomulókat. de Damjanichot. Klapkát, az isaszegi diadalmas hánvédeket feltartóztatni már nem lehetett. Az isaszegiek igaz hazaszeretettel ápolják a nagy csata emlékét. A tárgyi dokumentumokat a falumúzeumban őrzik, a véres ütközet egyik pontján pedig emlékmű hirdeti a magyar honvédsereg hősi tét tét. Asztalos István A városi kispályás labdarúgók szövetségi összejövetelét csütörtökön nagy érdeklődés kísérte. Sok mindenről esett szó. Itt hallottuk, hogy a Humán csapata már kétszer nem állt ki, s ha még egyszer távol marad, törlik a bajnokságból. Képviselőjük ugyan elmondta, hogy négyen megérkeztek a mérkőzés színhelyére, de a játékvezető nem adta meg az engedélyt a játékra. Antal Imre, a Szabadság tériektől balszerencséjüket panaszolta. Már a második mérkőzésen vesztenek 2—0-ról, nyerő állásból az utolsó percekben. A TV Mikro csapatának képviselője nem tudott belenyugodni, hogy d Ganz ellen elmaradt mérkőzésük két pontját a Ganz kapja, holott ők nem tehettek róla. A két osztályban még hét veretlen csapat van. A Vízmű góltermése gazdag. 29-et lőttek 6 ellenében. Sok vita fakadt abból, hogy néhánvan nem ismerik az 1. számú hivatalos közlönyt, amely tartalmazza a versenykiírás függelékét. Ezért idézzük: A szövetségi napot minden csütörtökön délután 17—18 óráig a sport.felügyelőség helyiségében tartjuk. Mindenféle ügyintézés, a mérkőzések időpontjának megváltoztatása, igazolások elkészítése, csak ekkor történik. Minden héten legkésőbb szerdáig a kisorsolt mérkőzéseket le kell játszani. Ha valamelyik fél hibájából 'élmarad a mérkőzés, újrajátszásra nincs lehetőség és a vétlen csapat javára írják a két bajnoki pontot 3—0-ás különbséggel. A szövetségi napon megjelenni kötelező! Vannak csapatok, amelyek az utolsó percben telefonon tesznek bejelentést. E kényelmeskedés gyakran vitához, vezet és a sportfelügyelőség vezetője és a bizottság is ragaszkodik a versenykiírás pontjaihoz, a sportszerűség érdekében. A legutóbbi forduló eredményei: I. osztály: MGI—Erdőgazdaság 2—1, Barátság— Pedagógus 5—0, Veresegyház —TV. Mikro 8—I, Építőipari Szövetkezet—Szabadság tér 4—3, Gépgyár—Vegyesipari Szövetkezet 2—2, ÁFÉSZ—ATÉ 6—3. II. osztály: Városgazdálkodás-Volán 9—3, HTÜ—Humán 3—0 (játék nélkül), KKMV—MGI 5—4, TV. Mikro —Ganz 0—3 (játék nélkül), Vadgazdaság—Vízmű 2—7, Járási Hivatal—Elektromos 1—5. A bajnokság állása: I. osztály 1. MGI 3 3 8-5 6 2. Veresegyház 3 2 1 — 12-3 5 3. Barátság 2 2 15-3 4 4. ATE Gm. 3 2 — 1 12- 8 4 5. ÁFÉSZ 3 2—19-64 6. Vegyesip. Sz. 3 1117-53 7. Erdőgazd. 2 1—18-32 8. Gépgyár 3—215-82 9. Epltőip. Sz. 3 1—24-82 10. Alsópark 2 1 — 1 5-11 2 11. IV. Kér. FC 3 1—2 7-15 2 12. Szab. tér 3-------3 6-14 — 13. Pedagógus 3-------3 3-12 — II . osztály 1. Vízmű 3 3 -------- 29- 6 G 2. Városgazd. 3 3 -------- 22- 9 6 3. HTÜ 3 3-------13-3 6 1. KKMV 3 2 1-11-7 5 5. MGI 3 2—1 17-10 4 6. Ganz 3 2 1-9-64 7. Tv. Mikro 3 1116-63 8. Elektromos 3 1—2 11-23 2 9. Volán 3----------3 8-16 — 10 . Vadgazd. 3----------3 2-15 — 11 . Humán 3----------3 2-15 — 12 . J. Hivatal 3----------3 5-19 — Cs . J. Szombati jegyzet A járási hivatal jelentésében olvastam, hogy a járás közművelődésének fehér foltja a film, a mozi. Csak néhány községben működik filmklub s egykét moziüzemi vezető igényes munkája érdemel dicséretet. Általában nem használják ki az intézmények, a művelődési házak, iskolák és a filmszínházak kapcsolataiban rejlő lehetőségeket sem. Hogyhogy, kaphatja fel a fejét a hír olvastán a rendszeres mozilátogató s az is. aki egyébként nem kedveli a hetedik művészetet; a járásban nem ugyanazokat a filmeket vetítik, mint másutt az országban vagy Budapesten? Netántán eltitkolnak elölünk valamit, s jó filmek helyett csak a silá- nyabbja érkezik el hozzánk? Mert ha igen, akkor valóban baj van a járásiakkal s munkájuk inkább bírálatot érdemel, mintsem dicséretet. Ám a moziplakátok nem ezt mutatják. az ismertetőkben, a kritikákban beharangozott filmek sorra megjelennek községeinkben, az esetleges késedelem pedig legfeljebb a filmpropaganda hatását csökkenti. Nos, valóban: a műsorpolitika nagyjából mindenütt azonos. De csak nagyjából, s hogy megtudjuk, mi van e határozatlan tartalmú kifejezés mögött, ahhoz messzire kell menni. Egészen a film őskorába, vagy legalábbis a kezdeti lépésekig, azokig, amelyeket látva, Lenin a bolsevikok figyelmébe ajánlotta a filmben rejlő hatalmas lehetőségeket. S a filmezés, a filmművészet fejlődésével ezek a lehetőségek egyre bővültek. Mégis, aligha hihetem, hogy valóban nagyszerű lehetőségeit megfelelően kiaknázzuk. A dolog persze összetett. Ha a végére kívánnánk járni, hosszan elmélkedhetnénk a filmgyártásról, a filmről mint művészetről, a filmforgalmazásról — erről éppen mostanában zajlik vita. Az utóbbival egyben már a műsorpolitikához jutunk, a mozik kínálatához. A fővárosi moziműsort böngészve, ma már nem meglepő, hogy stúdiómozit, magyar filmek és szovjet filmek moziját találunk, vagy, hogy mesemozi várja a gyerekeket. A stúdióprogram egyre több filmszínházban színesíti a választékot. A városokban, ahol még mindig több mozi működik egy helyen, ha kevesebb is, mint a fővárosban, szaporodnak a filmklubok, a művészmozik. De mit lehetünk a községekben, ahol általában egy mozi van, s jó, ha igazi az a mozi. Itt ugyebár nem várhatunk specializálódást, nem várhatjuk, hogy a kommersz, jól vagy kevésbé jól szórakoztató filmek — s ez önmagában még nem értékítélet — mellett legyen egy vagy több felszentelt vásznú helyiség, ahol művészfilmeket vetítenek. Egy mozi van, azt kell szeretni vagy elkerülni. A járható út — egyelőre — a községekben, s így a járásban sem lehet más, mint a filmklubok hálózata. Tudomásom szerint klubot szervezni közművelődési feladat, s a közművelődési szakemberek — beleértve a mozik vezetőit is — tennivalói közé tartozna. Ahol ilyen klubok működnek, tömérdek a jó tapasztalat. Kistarcsán, Aszódon népszerűek a sorozatok, s egy jó vitavezetővel, a vélemények kicserélésével, hamarabb válik belsővé az egyéni élmény. Nem hinném, hogy a filmklubszervezés, -vezetés többlet-felkészültséget igényelne inkább leleményt, vállalkozókészséget. S a befektetés, a közművelődés egyéb területein is kamatostul űzetne. Különösen a fiatalok körében. S közelebb jutnánk a lehetőségek mind teljesebb kihasználásához is. Gáti Zoltán ________________________________________________________ .. t V
