Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-17 / 219. szám

1977. SZEPTEMBER 17., SZOMBAT A Pest megyei képviselőcsoport ülése , Tegnap délelőtt a Pest me­gyei Bíróság épületében ülé­sezett az országgyűlési képvi­selők Pest megyei csoportja. S. tiegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, a megyei képviselő- csoport vezetője tájékoztatta a Résztvevőket az országgyűlés őszi ülésszakának tervezett napirendjéről. Ezt követően dr. Zalka Károly, a megyei bí­róság elnöke a polgári tör­vénykezésről és dr. Major Miklós megyei főügyész a me­gye törvényességi helyzetéről számolt be. Munkasiker a barátság­műszakon Rekordteljesítményt értek el a nemzetközi barátság­műszak részvevői az arhan- gelszki papírgyárban, az egyik papírgyártó gépen. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom tiszteletére rendezett ün­nepi műszakon magyar dolgo­zók is részt vetitek. Cegléden és a járásban Hogy mindig elégedettek legyenek az ügyfelek Cegléd város és a járás megyei tanácstagi csoport­jának legutóbbi, Abonyban megtartott ülésén — a ta­nácsi ügyintézés helyzetével és egyszerűsítésével, a pa­naszok és közérdekű bejelentések intézésével foglalkoz­tak. A felnőtt lakosok általában évente egy vagy több alka­lommal megfordulnak a lakó­helyük szerint illetékes taná­csoknál. Az ügyes-bajos dolga­ikat intézők száma annak mér­tékében emelkedett az utóbbi években, ahogy növekedett a községi és a városi tanácsok hatásköre. Fellebbezés: egy százalék A ceglédi járás községeiben az átlagosnál magasabb szín­vonalú a tanácsi munka. Ezt példázza a többi között az abonyi nagyközségi tanácsnál kialakult brigádmozgalom, amely már a szocialista ügy­intézés vonásait tartalmazza. Az abonyiak a járás többi köz­ségi tanácsához versenyfelhí­vással fordultak, amelyben pontosan meghatározzák a maguk elé állított magasabb követelményeket. Az ügyfelek általában elégedettek határo­zataikkal, tavaly ezeknek csu­pán egy százalékát fellebbez­ték meg. Ez is azt mutatja, hogy megfelelően érvényesül a tanácstörvény szelleme: az idén a járásiban nem született törvénysértő határozat. A központi törekvések mel­lett helyi kezdeményezések is születnek a tanácsi munka ész- szerűsítésére és egyszerűsítésé­re. A járásban megalakult, ezzel foglalkozó bizottság rendszeresen figyelemmel kí­séri az ügyintézést, és a javas­latok alapján javaslatokat tesz a megyei tanács vb-titkára mellett működő hatósági kol­légiumnak. Az összehangolt kezdeményezések nyomán már intézkedés született a többi között az építéshatósági eljá­rásban, az ebadó egységes ke­zelésében, az egyes adófajták több évre való kivetésében, a gépjárműadó fizetésében, a kisajátítási eljárások egyszerű­sítésében és a járltytlevél keze­lésében. A közérdekű bejelen­tések általában tanácstagi be­számolókon. testületi üléseken és falugyűlésen hangzanak el. Ezekre vagy a helyszínen szó­ban, vagy később írásban vá­laszolnak. Dévái! az iroda A ceglédi városi tanács 1971 óta háromszáz hatáskört vett át, így összesen kettőezer­nyolcvanban illetékes. Tavaly több mint 28 • ezer ügyiratot iktattak. A határozatok két százaléka kerül fellebbezés folytán magasabb fórumok elé. Még mindig sok, 6-7 százalék a 30 napcm túl elintézett ügyek száma. Ezen javítani kell. Jól bevált az ügyfélszolgálati iro­da, amelyet naponta több mint kétszázan keresnek fel és az ügyfélforgalom 30-40 százalé­kát bonyolítja. Cegléden egy idő óta kihe­lyezett ügyfélszolgálattal kí­sérleteznek. A nagyobb válla­latoknál — előre meghirdetett időpontban — a tanács leg­jobb szakemberei jelennek meg és a helyszínen adnak fel­világosítást, tanácsot, illetve hivatalukba visszatérve keres­nek megoldást a rájuk bízott ügyekre. Egyelőre az emberek még nem élnek eléggé ezzel a lehetőséggel, holott éppen az volna a cél, hogy a munkaidő rovására menő utánjárást csökkentsék. Abonyban és Cegléden sok­féle tájékoztató röplappal könnyítik meg az ügyfelek dol­gát. A városban évek óta rend­szeresen megjelenő hasznos olvasmány a Tanácstagi Hír­adó, amelyből sok fontos, köz­érdekű ismeretre tesznek szert az érdekeltek. Felkészülten A tanácstagi csoport ülésén kialakult álláspont szerint a tanácsapparátusban a jelenle­gi fizetések hozzáértő, színvo­nalas munkát feltételeznek'. Ezért arra kell -törekedni, hogy az ügyintézők állandóan gya­rapítsák politikai és szakmai tudásukat, jól ismerjék az ér­vényes jogszabályokat és meg­felelő hangnemben tárgyalja­nak a hozzájuk forduló embe­rekkel. T. T, Megnyílt az őszi BNV (Folytatás az 1. oldalról) — Az utóbbi öt évben ke­reken megkétszereződött fo- gyasztásicikk-importunk, s ez év első hét hónapjában — a tavalyi azonos időszakhoz vi­szonyítva — több mint 18 százalékkal emelkedett. Tel­jes kiskereskedelmi forgal­munknak csaknem egyötöde származik importból. — Fogyasztási cikkeket elő­állító iparunknak fontos sze­rep jut az ötödik öitéves terv exportbővítő céljainak meg­valósításában. Az elmúlt év­ben a külföldi vevőknek szál­lított fogyasztási iparcikkek teljes kivitelünknek több mint egyhatodát tették ki. Az itt felsorakozó színvonalas áru­kínálat alapján bízhatunk benne, hogy a fogyasztási- cikk-ipar — beleértve az idén ismét önálló kiállítással fel­vonuló élelmiszeripart — a belföldi ellátáson felül a jö­vőben is nöyekvő mértékben kiveszi részét az exporttervek teljesítéséből. — Az idén új színfolttal gazdagodott az őszi BNV: el­ső ízben rendezik meg kere­tében az Interplayexpo nem­zetközi játékkiállítást és vá­sárt. Biztos vagyok benne, hogy e csaknem 5000 négy­zetméteres kiállításnak nagy sikere lesz, egyben bizonyá­ra további ötleteket, ösztön­zést ad hazai játékiparunk­nak. — A vásár megrendezésére olyan időpontban kerül sor, amikor az egész szocialista közösség, s annak tagjaként a magyar nép együtt az egész haladó emberiséggel, a világ- történelem sorsfordulóját je­lentő Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulójának megünneplésére ké­szül. Üzemeinkben jubileumi munkaverseny folyik és e nagy eseményt tükrözi több vásári rendezvényünk is. Ezekből külön felhívom, fi­gyelmüket arra a dokumentá­ciós kiállításra, amely a Szovjetuniónak az 1941. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron való részvételére emlékeztet. Ezekből a dokumentumokból is kitűnik, hogy a magyar nép nagy tömegei az akkori súlyos viszonyok között is rokon- szenvtüntetést rendeztek a Szovjetunió mellett. Egész ki­állításunk pedig — amely fo­Németh Károly a PEVDI kiállításán. A kép jobb szélén Édes Ist­ván, a vállalat igazgatója. gyasztásicikk-iparunk fejlett­ségének jelenlegi helyzetét mutatja — tükrözi azt az utat, amit megtettünk azóta, mióta a Szovjetunió felszaba­dított bennünket, tükrözi né­pünk alkotó szellemét, munka­szeretetét. A vásáron kiállí­tott cikkek jó része kifejezi a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott ju­bileumi munikaverseny ered­ményeit. A miniszter végül köszöne­tét mondott a vásár szerve­zőinek, rendezőinek és kiállí­tóinak, majd az 1977. évi őszi Budapesti Nemzetközi Vásárt megnyitottnak nyílvánította. KÖRSÉTA A VÁSÁRON Tetszést arattak a Pest megyei termékek Az ünnepélyes megnyitó el­hangzása után körsétára in­dultak a vendégek. Első állo­másként a B-pavilon bejáratá­nál álltak meg, ahol vitrinek­ben láthatók azok az eredeti dokumentumok, és fényképek, melyek a Szovjetunió 1941. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron való részvételét idézik. A pavilonban körsétájuk so­rán megtekintették a Tiszai Vegyi Kombinát kiállítását, az Alumíniumgyár legújabb ház­tartási cikkeit, valamint a svájci óragyárosok szövetségé­nek bemutatóját. Néhány hazai és külföldi ne­hézipari vállalat kiállításánál hosszabban is elidőztek a ven­dégek. A 16-os pavilonban Az Alacsony-Tátrábél Salgótarjánba Száznegyven kilométer a partizánok útján Tóth József gödöllői tanár solymászsapkája már az első napokban jelképpé vált. Egy­részt: az élen haladó robusz­tus fiatalember citromsárga fejfedőjét látva, bizton tud­tuk, hogy még erőnk teljében vagyunk, hiszen tartani iud- juk a lépést. Másrészt, ha az esőűző kalpag lekerült a fe­jéről, végre megállhattunk, le- vehettük 15—20 kilogrammos málháinkat. s hozzákezdhet­tünk a sátorveréshez, a gumi­matrac felfújásához, a tűzra­káshoz. A sárga solymászsapka, 'e tréfás szimbólum, mindvégig ott imbolygott a nyolcvan Pest megyei KISZ-fiatal előtt, akik arra vállalkoztak, hogy egy hét alatt végigjárják azt az utat. amelyet harminchárom évvel ezelőtt Nógrádi Sándor partizáncsapata a németek megszállta Szlovákián át meg­tett. Akkor öt partizán indult útnak az Alacsony-Tátra hegy­gerinceiről Salgótarján felé. hogy megszervezze a meg­szállt vidéken az ellenállást, s egyben felderítő (tevékeny­ségével segítse az előrenyomu­ló szovjet csapatokat. A mos­tani emléktúra KISZ-fiata1 jai mellé útitársként csatlakozik a riporter is. velkedik látnivalókban, is­meretekben, érdekességekben. Még közeli az élmény, a besz­tercebányai Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeumának megte­kintése, amikor a partizán­mozgalom újabb emlékével ta­lálkozunk : Kalistyére érvén, az emlékműre figyelünk fel. Ezt a hegyvidéki apró fa­lut, melynek házai elszórtan kapaszkodnak a lejtőbe, meg­rohamozták a német fasisz­ták, s minden lakosát megöl­ték. Azt állították, hogy a helybeliek együttműködnek a partizánokkal. Döbbenetes a látvány. A néhány épen ma­radt ház ma is úgy árválko­dik a halott faluban, mint harminchárom évvel ezelőtt, a támadás után; a kályhában ott a piszkavas, az ablakokban muskátlik virítanak. A hatást fokozza a hatalmas bronz­emlékmű — formátlan testek megnyomorított alakok káo­sza —, érzékelhető közeibe hozza a múltat. Hegyipásztorok között Lucsatinen keresztül a Ca­ramon át, Ljubetovába vezet az út. Tíz, tizenkét kilométer. Innen a hegyeken keresztül indulunk Ponicka Huta irá­nyába, de sajnos, az a fránya tájoló sem segít. Eltévedünk. Még szerencse, hogy távol a völgyben, akolok és karámok látszanak. Hegyvidéki — ju­hokat tartó — pásztorokkal találkozunk. A pásztorok nagyon barát­ságosan fogadnak. Bár egy szót sem beszélnek magyarul, még­is megértjük egymást. Ke­mény emberek, akik hónapo­kat töltenek kint a szabadban anélkül, hogy bemennének a falvakba. Hüledeznek, amikor elmeséljük, honnan, hová me­gyünk. Barátságuk jeléül iuh- tejjel és juhsajttal kínálnak. Aztán megmutatják az irányt: a harmadik hegyge­rincen kell átkelni, s máris úticélunknál vagyunk. Persze, 33 évvel ezelőtt bizonyára mindez sokkal bonyolultabb volt. A partizáncsapat útja, melyet nem jelölt semmilyen térkép, fenyőfák alatt, mélybe rohanó patakok völgyében vezetett. Ránk esteledik, mire elérjük Ponicka Huta első házait, melyek mellett elha­ladva csodálatos tisztáson ütünk tanyát. Kalapcsere — következményekkel Szalai Gábor, a százhalom­battai DKV műszakvezetője és felesége, a városi könyvtár munkatársa, huszonkilenc évükkel már nem számítanak tizenévesnek, de ez nem lát­szik rajtuk. Legalábbis ahogy a kilométereket tapossák. Sza­lai Gábor az egyik délután be­vásárolt a faluban, s új kalap­ban tért vissza. Azt mondta: megismerkedett egy helybeli­vel, kézzel-lábbal elbeszélget­tek, s tőié kapta. Akkor nem tulajdonítottunk különösen nagy jelentőséget a dolognak. Másnap reggel. Még alszik a tábor. Hangos fékezéssel megáll a közeli úton egy trak­tor. Viharos sebességgel nyíl­nak ki a sátrak. Mit látunk? Ódivatú masinát, melyről egy két méter magas, legalább 130 kilós óriás huppan le és „Gá­bor, Gábor” kiáltással átkel a tábor mellett csörgedező pa­takon. Előbukkan az elég vé­kony dongájú, vörös hajú Gábor is, mire a derűs idegen átöleli, csak úgy ropognak a fiú csontjai. A falubeli fér­fi — fején Gábor fehér sap­kájával —. úgy szívébe zárta a magyar fiút, hogy eljött el­búcsúzni. A csomagokból ha­marosan előkerül ez is, az is — egy kis hazai... Ez a nap is jól kezdődött. Amikor e sorok megjelen­nek, a Pest megyei KISZ-fia- talokkal már túl vagyunk áz út nehezén, körülbelül száz kilométert tettünk meg. Ma Abroncspusztára érünk, ahol megkoszorúzzuk a Nógrádi Sándor vezette partizáncso­port hősi halottainak emlék­helyét. Ugyanitt találkozunk a volt szlovák ellenállókkal, majd holnap, vasárnap indu­lunk Karancsberénybe, ahol ifjúsági nagygyűlésen veszünk részt. Virág Ferenc Zuhogó esőben koszorúz- zuk meg a KISZ-fiatalokkal az emlékművet, majd gyors menetben indulunk az első tá­borhely felé, melyet egy má­sik falu, Mostyenica közelé­A halott falu ben- jelöltek ki. Hát, ez a nap is jól kezdő­dik?! Bényász Erika máso­dikos ceglédi gimnazista há­tizsákkal a vállán belepoty- tyan a térdig érő patakba — derékig. Donovalyból, erről a Besz­tercebánya közeli településről, vágtunk neki 'a száznegyven kilométeres útnak. Megkez­dődött hát a túra, amely bő­.jÍmMJKÍsS Spirk Tibor túravezető és Tóth Józset Felfelé a lejtőn. megnézték többek között a Hűtőgépgyár termékeit, köz­tük a vásári nagydíjjal kitün­tetett S 150 pb-gázüzemelésű hűtőszekrényt is. Tetszéssel szemlélték a séta- résztvevői az idén először megrendezett nemzetközi já­tékkiállítást, majd a vásár leg­nagyobb csarnokába, az A-pa- vilonba vezetett útjuk. A haT talmas kiállító csarnokban több külföldi bemutatót is megtekintettek. A leglátványo­sabb volt köztük az 1500 négyzetméteren kiállító Szov­jetunióé. Kilenc külkereske­delmi vállalat két és fél ezer terméket állított ki; képet kaphattak a vendégek a nagy hagyományokkal rendelkező szovjet műszaki cikkekről, de a népművészetről és háziipar­ról is. Több éves szünet után elő­ször állított ki a Kínai Nép- köztársaság, állandó résztvevő viszont a Budapesti Nemzetkö­zi Vásárokon Lengyelország Mindkét pavilonban időztek a magasrangú vendégek. Néhány percre a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat kiállítása előtt is megálltak a vendégek, elégedetten szemlél­ték a színpompás női ruházati cikkeket és a szép bőrdíszmű termékeket. A budakalászi Bu- daflax Lenfonó és Szövőipari Vállalat színes kirakatai sem kerülték el figyelmüket: a gaz­dag kiállítás ugyancsak tet­szést aratott. Impozáns bemutatóval fo­gadta a vendégeket a C-pavi- lon, ahol a Videoton és az Orion harminc működő színes tele-, víziója „állt sorfalat”. Köztük természetesen a sztár — a nagydíjat nyert Super Star te­levízió család is látható volt. Ezután a nemzetek csarno­kába vették útjukat a megnyi­tó résztvevői, Brazília, Kuba, Görögország kiállításán időz­tek. A séta végezetéül a min­den eddiginél gazdagabb és látványosabb élelmiszeripari pavilon következett, ahol az érdi Bentavölgye Tsz hűtő­pultjánál is megálltak, pillan­tást vetve a különféle húské­szítményekre. ★ Az 1977-es őszi BNV egy órakor szélesre tárta kapuit a nagyközönség eiőtt. Már az első nap délutánján megteltek a kereskedelmi vállalatok tár­gyalói, s megkötötték az első üzletet is. Három és fél millió dollár értékben. hatszázezer pár kesztyűt szállít a Pécsi Bőrgyár Kanadába. Ma és vasárnap egész nap a nagyközönség rendelkezésére áll a nemzetközi árusereg­szemle. D. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents