Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-15 / 217. szám
Ptsr ím narr 1977. SZEPTEMBER 15., CSÜTÖRTÖK Hét épületből — egybe ÜJ TANÉV ÜLLŐN AZ ÜJ ISKOLÁBAN Beszélgetés közben fanyar humorral jegyzi meg Csányi János, az üllői általános iskola helyettes igazgatója, hogy a község központi részén szin- 1 te minden utcasarkon állt egy-egy iskolaépület. Ez azonban nem a gazdagság jele volt, hanem a gondoké, hiszen még az elmúlt tanévben is hét épületben tanítottak az üllői pedagógusok. A két műszakos tanítás szüneteiben és az órák között kerékpáron, gyalog mentek egyikről a másik helyre a nevelők, nagyon nehéz körülmények között dolgoztak. . Nyertek egy évet A szeptemberi honfoglalás 1 még nem fejeződött be teljesen. A bejáratnál árválkodó pianinót még be kell állítani ja zeneterembe, a természettu- > dományi előadóteremben is t szakmunkások dolgoznak, egy í ideig még ez lesz a tornaszolba. A régi iskolákból naponta hoznak át különböző felszereléseket, csinosítják, díszítik a tantermeket, a szaktantermi oktatás különböző (kellékei most kerülnek végleges helyükre. — Az eredeti tervek szerint csak jövő szeptemberre 1 épült volna fel az új iskola, ide nyertünk egy teljes tanévet — hangzik a tájékoztató —, amikor a 16 tantermes épületszárnyat már birtokba vettük. Huszonkét osztály költözött ide, az új iskolába, ebből 15 felsőtagozatos. Ök állandóan délelőttösök, a hét alsótagozatos osztály még váltott műszakba jár. A községben 990 iskolás gyerek van, közülük 600-an tanulnak ebben az épületben. A hét régi Iskolaépületből már csak háromban tanítanak. Ideális feltételek Az iskola szomszédságában ott áll a kivitelező vállalat építésvezetőségének faháza, s ahogy az iskolaudvarra kitekintünk, téglarakásokkal, építőanyagokkal körülbástyázva munkások szorgoskodnak a másik épületen. Itt lesz a kazánház, a tornaterem, az orvosi szoba, a napközis konyha és étterem, és lesznek itt különböző szociális helyiségek is. Nagy iramban dolgoznak az építők, mert a kazánháznak október 15-én, a fűtési idény kezdetén már működnie kell. Végigjárjuk a tantermeket. Tágasak, szépek. Üj padok, tanári asztalok, televízió- készülékek mindenütt, az ablakokon ízléses függönyök, elsötétítő vásznak, valóban ideális feltételek a jó oktatónevelő munkához. A kémiaszakteremben minden padsorban beépített mosogató, a fizikateremben a tanulóasztaloknál konnektorok, a tanári asztal mellett írásvetítő, tágas szekrények a szemléltetőeszközöknek. Eddig 1,6 millió forintot költöttek a korszerű berendezésekre. A rendet, tisztaságot, a jobb tanulási körülményeket még meg kell szokni diáknak, pedagógusnak egyaránt, de hát ez már a gazdagodás velejárója. Még megoldásra vár A tantárgyi, szakmai munkaközösségek ezekben a napokban beszélik meg a közös tennivalókat, a kabinetrendszerű oktatás teendőit, hiszen minden tantárgyat külön teremben tanítanak és az osztályok az óraközi szünetekben vándorolnak egyik teremből a másikba. A honfoglalók örömébe még egy-két üröm is vegyül. Az új épületben egyelőre nincsi telefon, az ivóvizet kannákban hordják a gyerekeknek a hivatalsegédek, mert a csapokból folyó vizet a KÖJÁL nem találta ivásra alkalmasnak. Ott is a tiltó tábla minden vízcsapnál: A víz nem iható! Bár kísérőim nem szomorú panaszként mondják mindezeket, azért mégiscsak jó lenne, ha mielőbb megoldódnának ezek a gondok is. ötvenhat nevelő dolgozik a tantestületben, köztük három hyugdíjas és nyolc képesítés nélküli. Az utóbbiak közül hatan már főiskolára, egyetemre járnak és az elkövetkező években diplomát szereznek. Pintér Tiborné matematika—fizika szakos tanárjelölt. Itt lakik a községben, szeptembertől tanít az iskolában. Az egyetemen négy évet végzett el nappali tagozaton, most ötödéves és levelező tagozaton fejezi majd be tanulmányaik Rendezkedő pedagógusok — Az első pár nap szokatlan volt — mondja —, a régi iskolából már áthoztuk a felszereléseket, most rendezzük be a szaktantermek Jól érzem magam, de van egy-két problémám. Fizetés szempontjából én a két főiskolai évet elvégzettekkel vagyok azonos kategóriában. Azt hittem, hogy a négy egyetemi év több mint a két főiskolai, de hát nem így van. Még az is gondot jelent, hogy az itteni munkámat elismerik általános iskolai gyakorló tanításként az egyetemen, de az év során gimnáziumban is kell majd tanítanom 36 órát. Bár van egy szabadnapom, mégsem tudom, hogy tudjuk megoldani ezt a problémák Az új tanárok közül Varga Gizella friss diplomás. Júniusban végzett Nyíregyházán a tanárképző főiskolán, földrajz—biológia szakon. — Hogy került ide Szolnok megyei létére? — Pályázat útján. — Az iskola teljesítette a pályázatban vállalt kötelezettségeit? — Igen. Persze, eljöttünk háztűznézőbe kolléganőmmel, Gulyás Gizellával. Akkor már tudtuk, hogy szeptemberre felépül ez az új iskola. A főiskolai évek előtt a gyakorló- iskolában is hasonló körülmények közt tanítottunk, így hát jóleső érzés úgy folytatni, ahogy Nyíregyházán elkezdtük. Még néhány napig az egyik kolléganőmnél lakunk, de már költözünk az új lakásba: az iskolaépületben kaptunk ketten egy két szoba fürdőszobás lakrészt. Korszerű, új 16 tantermes iskolával gazdagodott Üllő. A gyermekzsivajtól hangos épületben jobb körülmények közt tanulnak a diákok. Kiss György Mihály Kezdődik a tanítás a dolgozók általános iskoláiban Ezekben a napokban megkezdődik a tanítás a dolgozók általános iskoláiban is. A jelentkezéseket általában még nem zárták le, azok akik ezt valamilyen okból elmulasztották, még felkereshetik az iskolák igazgatóit, tagozatvezetőit, a vállalatok mezőgazdasági üzemek oktatási felelőseit. Ma már nemcsak egyéni, hanem gazdasági szempontból is nagy jelentőségű, hogy lehetőleg minden dolgozó rendelkezzék legalább az általános iskola nyolc osztályának ismeret- anyagával. Hangsúllyal foglalkozott ezzel a kérdéssel az 1972-es oktatáspolitikai párthatározat, amelynek nyomán fellendülés volt tapasztalható. Míg az 1972— 73-as tanévben mintegy 25 ezren vettek részt az általános iskolai felnőttoktatásban, egy év múlva ez a szám megközelítette a 60 ezret, és két év múlva a 69 ezret. 1975-től azonban ismét lassú csökkenés kezdődött, s ez annál is inkább figyelmet érdemel, ment ma hazánkban egymilliónál több felnőttnek nincs meg az általános iskolai végzettsége. Ugyancsak a párthatározat nyomán és a gondok ellensúlyozására az Oktatási Minisztérium számos intézkedést tett. Mindenek előtt a már hagyományos oktatási formák — esti és a levelező képzés — mellett újabb lehetőséget teremtett a továbbtanulásra. Gyorsan népszerűvé vált az úgynevezett intenzív tanfolyam, amelyre már az első évben, 1973- ban jóval több mint 30 ezren jelentkeztek. Ez a szám azóta is 30—40 ezer körül van. Itt 16 hét alatt összesen 160 órán vesznek részt a hallgatók. Ugyancsak viszonylag sokan vállalkoznak az egyéni tanulásra is. Mindkét formánál azonban kevés a tanári segítség, a továbbtanulókra tehát nagy munka hárul. A FIDEM 40 éve NEMZETKÖZI ÉREMKIÁLLITÁS A MAGYAR NEMZETI GALÉRIÁBAN Van magaslat is — a csehszlovák Dusán Dzurek, Éva Havelkova, a francia Simone Boisocq, Jean-Pierre De- marchi, Shelomo Selinger, a görög Irene Chariatis, a japán Tanaka Akira, a lengyel Jar- nuszkiewicz fivérek, az olasz Angelo Grilli, a spanyol Jósé Luis Sanchez, a szovjet Guram Gabasvili, Hamlet Musza- jev. Jó úton halad a világ érmészete, mert sok úton halad. Nincs túlsúly, minden elgondolás értékeinek lehetséges csúcsán keresi testesülését. Régen túljutottunk a kör alakú érem beidegződésein, bár a hagyomány az újítószándékhoz hasonlóan erős. Egyre intenzívebben törekszik a világ érmészete, hogy kuriózum helyett életünk teljességét hordozza. Hazaiak a Csontváry-teremben A kiállítás meglepetése a magyar diaszpóra erőteljes jelentkezése. Ausztráliából Mészáros Andor fia, Michael Victor Mészáros, Csehszlovákiából Fodor Imre, Ladislav Kozák, Nagy János, Francia- országból Pierre Székely, Kanadából Böszin Endre és Im- rédy Elek érkezett érmek egész sorával. Dicséret illeti kulturális szerveinket nemcsak a FIDEM remzetközl tárlatának megrendezéséért, hanem azért az új gyakorlatért, hogy e világbemutatóval egy időben a Csontváry-teremben hazai éremművészetünk jelenlegi termése látható, az előzmények a szentendrei Ferenczy Múzeumban. Ehhez járul a soproni országos érembien- nálé, melyet szintén most rendeznek, arról nem is szólva, hogy az orvosi és közlekedési tárgyú érmeinket most a budapesti közönségnek ajánlják közgy űj teményeink. Losonci Miklós HETI FILMJEGYZET Santiago fölött esik az eső Jelenet a Santiago fölött esik az eső című filmből (Allende elnök: itlatcso Petrov, a lánya: Nicole Calían) Majdnem pontosan négy esztendeje, hogy bekövetkezett a chilei tragédia. 1973. szeptember 11-én, a chilei hadsereg puccsa leverte az Allende vezette Népi Egység kormányát, megtámadta és elfoglalta az elnöki palotát, megölte Al- lendét, és sok munkatársát és utána boszorkányüldözést kezdett minden haladó megnyilvánulás, minden haladó gondolkodású chilei ellen. A szomorú tények ismertek, s a chilei junta terrorja azóta is Latin-Amerika szégyenfoltja. Könyvek, elemzések, dokumentumfilmek igyekeztek feltárni a chilei események okát, mozgatórugóit, levonni tanulságait. Az emigráns chilei rendező, Hevio Soto francia—bolgár koprodukcióban forgatott filmje, a Santiago fölött esik az eső, annak a tragikus szeptemberi napnak a történetét mondja el, amelyen, leverték a szocialista kormányt, Soto híven követi az eseményeket, atttól kezdve, hogy egy szocialista aktivista férfi észreveszi a kora hajnalban mozgolódni kezdő tengerészeket Valparaiso kikötőjében, 6 riasztja Santiagóit, addig, amikor Pablo Neruda temetésén a terrorral, is dacolva éltetik a Népi Egységet, Allendét és a forradalmat. Szinte dokumentum hűségű ez a film, de a jól alkalmazottit flash-back technika, (a közbeillesztett visszaemlékező képsorok) segítségével megvilágítja az események előzményeit is. A teherautófuvarozási vállalkozók több hónapos sztrájkjától a hadsereg vezetőinek kétszínű magatartásáig sók mindenről tudomást szerzünk, s megértjük: 1973. szeptember 11-énék előzményei voltak, melyek tulajdonképpen már az Allende- csoportot hatalomra segítő szavazástól eredeztethetőek. Frei, a megbuktatott, velejéig | reakciós elnök már a válasz- tási vereség kiderültén,ek pillanatában elkezdte szervezni az AUende elleni akciókat, így tehát szeptember 11-e már csak végső pontja volt egy módszeresen előkészített támadásnak a Népi Egység ellen. Soto filmje azonban minden dokumentum-hűsége mellett sem dokumentumfilm. Játékfilm ez, melyben nemcsak események, de sorsQk és emberi karakterek is megjelennek. Maga Allende tulajdonképpen nem is központi figura. Sokkal nagyobb figyelmet fordít Soto például egy francia lajptudósító, vagy egy chilei kommunista újságíró, vagy egy textilgyári munkás, vagy egy fiatal miniszter alakjának megrajzolására. Bennük és általuk mutatja meg, milyen volt az a demokratikus, a szocializmus felé tartó társadalmi közeg, melyben az Allende- kormány működött, hogyan is festett ez a hatalom az egyszerű nép, a tömegek oldaláról, mit adott a korábban kizsákmányolt chilei millióknak. Kiérezzük a filmből, hogy a legnagyobb, amit Chile népe a Népi Egységtől kapott, áz emberi méltóság, az emberi jogok voltak, az, hogy a nyomorgó tömegek végre embernek érezhették magukat. Nagyszerű színészek egész sora játszik a filmben — melyet nem csupán színészi feladatnak, hanem a szolidaritás kinyilvánításának, a junta véres rémtettei elleni tiltakozásnak is tekintettek. Bibi Anders- son, Bemard Fresson, Annie Girardot, Jean-Louis Trinti- gnant, Nicole Calf an, Laurent Terzieff és mások, tehetségük javát adták ehhez a megrendítő, szép és tiszta filmhez, mely egyszerre emlék és emlékeztető. Jó, hogy végre eljutott a magyar közönség elé is. A piacere Az olasz kifejezés magyarul azt jeleníti: tetszés szerint. Zenei műszó, az úgynevezett előadási jelek közé tartozik, ezek a partitúrákban találhatók, s az előadóművész számára mintegy eligazításként szolgálnak, miképp kell megszólaltatni, az illető művet, vagy annak egyik vagy másik részét. Hogy ilyen részletesen magyarázzuk, az A piacere jelentését és funkcióját, az nem véletlen. Ez a kifejezés ugyanis Huszárik Zoltán legújabb kisfilmjének címéül szolgál, s egyben összefoglaló címé , is annak az összeállításnak, melyben Huszárik kisfilmjei kerülnek a néző elé. Huszárik film- művészetében pedig igen sok a zenei vonás. Nem csupán építkezésmódja emlékeztet bizonyos zenei műformák szerkezeti felépítésére, (egy másik filmjének a címe is zenei kifejezés: Capriccio), hanemha lehet ilyet mondani, Huszárik képsoraiban a színeknek is zenéjük van — illetve: a kísérőzenének is színei támadnak. Ugyanakkor e rövidfilmeknek ugyanúgy nincsen elmondható cselekményük, mint ahogyan nincsen ilyen egy Mozart szimfóniában, vagy egy Bach versenyműben sem. Abszolút filmek ezek, ahogy a mozarti szimfonikus muzsika abszolút zene. S bár más és más a képi világuk, mégis ugyanarról szólnak: életről és halálról, születésről és elmúlásról, s arról, ami e két végpont között feszül, s amit úgy hívunk: élet. Huszárik ugyanis poéta, aki a lét kérdéseiről töpreng, akár csak Krúdy filmjeinek hőse, Szindbád. Akár a haldokló lovakról beszél (Elégia, 1965), akár a vidám és. szomorú, ra- vaszkodó és szerelmes hóemberekről (Capriccio, 1969), akár egy hazánkból elszármazott nagy szobrász portréját rajzolja meg (Amerigo Tot, 1969), vagy az elmúlás szélén üldögélő anyókák arcát fürkészi (Tisztelet az öregasszonyok- -nak, 1973), és temetőkben, temetéseken lesi meg a halált és a néha hivalkodó gyászt (A piacere, 1976), mindig ugyanazt mondja: az életnek meg kell halnia, hogy újjászülethessen, s bármilyen szomorú, tragikus vagy tragikomikus a halál, mégsem pesszimista aktusa az emberi sorsnak, hiszen minden elmúlás a folytatás kezdete, s maga az élet végül is legyőzhetetlen. És pontosan ez az, ami nagyszerű ezekben a kisfilmekben, Különösen most válik mindez nyilvánvalóvá, hogy így együtt, sorozatban láthatjuk Huszárik filmkölteményeit. Takács István rendre új változatokat teremt kifogyhatatlanul. Sok Pest megyei alkotó Elöl haladunk a nemzetközi mezőnyben, a vezető élbolyban. Borsos Miklós, Kiss Nagy András, Bessenyei Márta, Szabó Iván, Vígh Tamás ma a világ érmészetének egyik meghatározója, s örvendetesen sok Pest megyei alkotót találunk a magyar kiállítók között. A szentendrei Ligeti—Csíkszentmihályi—Asz- szonyi hármas mellett a gödöllői Miró Eszter, a monori Kampfl József, a szentendrei Farkas Ádám, a nagykőrösi Csikai Márta, a sződligeti Bakos Ildikó, a szentendrei Bálint Ildikó szerepel érdekes és tanulságos művekkel. Komolyan fejlődött Szöllőssy Enikő és Szanyi Péter, aki a Ráckevéért emlékéremmel jelentkezett. A formaskála is gazdag. A nyugati elképzelés időnként csak a reklámra, a megrendelés ipari követelményeire figyel, mindig pontos a képlet, hibátlan a megoldás. Az érem különös műfaj. Először is végérvényesen önmaga semmi máshoz nem hasonlítható. Másrészt mégis híd a pénzérme és a kisplasztika között. Olykor nagy szobrok szükséges vázlata, előkészület a műre, a festmény szerkesztőelemeivel formált domborítás bronzból, rézből, aranyból, ezüstből. Alakja régebben kör, ma a mértani formák számtalan változata. Az érem első mestere Pisanello, az itáliai reneszánsz egyik érdekes alakja. Huszonnégy ország termése A FIDEM, az érmészet nemzetközi szövetsége 1937-ben alakult francia kezdeményezésre. Kongresszusait és tagországainak egyesített éremkiállítását kétévenként tartja. Prága és Krakkó után most a negyvenesztendős jubileumi rendezvényeket hazánk vállalta. Huszonnégy ország érméit a Magyar Nemzeti Galériában láthatjuk november végéig. Valóban imnozáns seregszemle tárulkozik elénk: minőség és még több lehetőség, mely Európa, Ázsia, Ausztrália, Amerika érméit tárja elénk. Gazdagodott a technika, hiszen a klasszikusnak számító anyagok mellett ma már elefánt- csontot, poliésztert, öntvényt, üveget, réz'nrar.tát is használnak. A szemléleti gyarapodás pedig
