Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-15 / 217. szám
Mindentudó erőgépek A győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár mezőgazda- sági erőgépei forradalmi változást hoztak a magyar mezőgazdaságban. A 245 lóerős motorral felszerelt erőgépek rendkívüli teljesítményre képesek. Tízórás műszakban, kedvező talajviszonyok közepette, akár 40—50 hektárnyi területet is felszántanak. A győri Rába Gyár a nagy teljesítményű erőgépek gyártását az amerikai licenc alapján kezdte el. Az idén eddig 457 Rába-—Steiger erőgépet gyártottak. A gazdaságoktól 200 darab 180-as erőgépre érkezett megrendelés az idén. Védelem alatt a kócsagtelepek Hazáink ősi természeti értékei között kiemelkedő szerepe van a Tiszának. A folyó Tiszafüredtől Szolnokig terjedő szakaszán már korábban felmérték és számba vették a védelemre szoruló vízparti madárrezervátumokat, arborétumokat az őshonos fafajokat. A Szolnoktól Tiszaugig terjedő folyószakaszt a közelmúltban hajóval bejárták a természet- és tájvédelemben érdekelt országos és megyei szervek szakemberei. Az út eredményeként a természetes tájvédelem tiszai térképén újabb bejegyzéseket eszközöltek. A tiszakürti arborétum után védelem alá helyezik a vezsenyi és a törökszent- miklós-óballai kőcsagtelepe- ket. A háborítatlan folyó menti részeken korlátozzák az építkezéseket, csak olyan építményeket engedélyeznek, amelyek nem befolyásolják károsan a táj képét. A Közép- Tisza vidéki tájvédelmi körzetről a közeljövőben rendelet is megjelenik. Klímaberendezések Elsősorban vágóhidak és konzervgyárak számára készít hűtőberendezéseket a budapesti Klíma Ipari Szövetkezet szentmártonkátai üzeme. A 100 embert foglalkoztató telepen — egyelőre még mostoha körülmények között — 120 millió forint értékű termék készül az idén. Az említett ipari hűtőberendezéseken kívül például olyan vízhűtő berendezéseket is készítenek, 'amelyeknek ott veszik jó hasznát, ahol kevés az ipari víz, így azt egymás után többször is fel lehet használni. Ezek a berendezésék olyan nagyok, hogy megfelelő fedett hely híján az udvaron szerelik össze őket mindaddig, amíg új fedett csarnokuk, melyet 12 millió forintért építenek, el nem készül. A hatalmas hűtők mellett eltörpülnek az üzem új termékei, a Rába—Man motorok előszűrői, amelyeknek többségét a győri üzem építi be termékeibe. Tizenhatezer darab készül ebből a fontos alkatrészből, amelyből 14 ezret küldenek Győrbe, kétezret pedig a MOGÜRT alkatrészként értékesít az idén. Szalagon a dohánytermesztés Rétfalvi József operatőr a permetezőgép helyes beállítását filmezi Hazánk egyik legfontosabb ipari növénye a dohány. Egy- harmadát Szabolcs-Szatmár megyében termesztik. A kor. szerű gazdálkodás megkívánta, hogy létrejöjjön a Felső- Tiszavidéki Dohánytermesztési Társulás, amely lehetőséget nyújt a legmodernebb agrotechnika alkalmazására. .4 gesztor szerepét a Nyír-Tassi Állami gazdaság tölti be, ahol Kikapcsolódás, pihenés a természetben Vadászati és horgászati cikkek árusítással egybekötött kiállítása a Skálában, szeptember 12-től szeptember 24-ig. A vadászati és horgászati cikkek gazdag áruskálájával várja kedves vásárlóit a SKALA. több mint 200 hektáros területen termelik a legjobb fajtákat. A Cokkel, a Burley, a különböző Virginia fajták nagy része exporttermék. A Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Minisztérium AGRO- INFORM elnevezésű tájékoztatási irodája most a társulás taggazdaságaiban készített filmet a korszerű dohánytermesztésről. Nyírtasson, Papon, Sza- bolcskán és Nyírkárászon forgatnak immár tavasz óta. A félórás színes oktatófilm, amelyet az ország valamennyi dohánnyal foglalkozó gazdaságában bemutatnak majd, végigkíséri a dohány útját az ültetéstől a dohánygyárakig. Régius János, a termesztés nemzetközileg ismert magyar szakemberének rendezőelvei szerint forgatják a filmet. Rétfalvi József operatőr ezekben a napokban a negyedik permetezést veszi fel. A forgatásnál dohányipari szakemberek tanácsadóként segédkeznek. A MÉM és a Dohányipari Vállalatok Trösztje a filmtől azt is reméli, hogy á korszerű módszerek alkalmazásának megismerése mellett, a társulás példája növelni fogja a termesztési kedvet. Hányódó fiatalok (1.) Bea egy napon nem ment haza Bea elkényeztetett gyerek volt, egyszem lány. Apja értelmiségi, anyja tisztviselő, több szobás ház az otthonuk. Autójuk, jól berendezett balatoni villájuk van. A kislány már 12 éves korában egyedül utazott külföldre levelező- partnereihez. A szülei sokat adtak arra, hogy nyelvet tanuljon. Gimnáziumba íratták. A fővárosból járt haza mindennap tanítás után. Félévkor kiderült, hogy bukásra áll. A megdöbbent szülők az ismerős módszert alkalmazták: célprémiumot tűztek ki. Az ajándék náluk 1500 forintnál kezdődött. De a gyerek továbbra sem tanult jól, a szülők és a kislány között megromlott a viszony. Kezdte eladogatni az értéktárgyait. Otthon azt mondta, hogy az iskolában ellopták, ha pedig nem ért idejében haza, azt füllentette, hogy KISZ- vagy osztályfoglalkozás volt. A szülők nem tartották fontosnak, hogy az osztályfőnökkel beszéljenek. Az első félévben Bea kimaradt az iskolából, aztán egy napon már nem is ment haza... Vissza a nagymamához Dr. Bonin Annával, a Pest megyei Tanács budai járási hivatala igazgatási osztályának vezetőjével beszélgetünk. Száz ilyen esetet mesélhetne. De mit mond a jogszabály? — A jogszabály kimondja, hogy a 18. életév betöltése előtt a szülői ház elhagyásához gyámhatósági engedély szükséges. Ugyanez a jogszabály azt is kimondja, hogy a 16. életévét betöltött lány gyámhatósági, Illetve szülői engedély nélkül házasságot köthet. Továbbá: a 16. életévét betöltött gyerek önállóan munkát vállaihalt, keresményével szabadon rendelkezik. A legtöbb . probléma az úgynevezett rendezetlen családokban adódik, különösen az agglomerációs övezetben. Sok a bevándorolt a járásban. Ha a szülők nagyobb gyereket is hoznak magukkal, esetleg azok nem szoknak meg az új helyen, mert a szülőhelyen ottmaradtak a barátaik, az udvarló. Gyakori, hogy visz- szamennek a nagymamához. Kikerülnek a szülői felügyelet alól, a nagymama esetleg már nem tud hatni rájuk. Vagy vissza se mennek, hanem valahol csavarognak. Hasonló helyzet alakulhat ki, amikor a vidéken élő szülők a fővárosba engedik tanulni vagy dolgozni a fiatalkorút, családoknál, rokonoknál helyezik el. Ott már nem ügyelnek rá úgy, mint a szülői környezetben, azt mondják, már nagylány, nagyfiú. Fegyházban a notórius tolvaj A ráckevei járásbíróság ítéletet hirdetett Babai Tibor székesfehérvári alkalmi munkás ügyében, aki 1967 óta nyolc esztendőt töltött sorozatos lopásért különböző büntetőintézetekben. A 27 éves fiatalember utolsó büntetéséből idén áprilisban szabadult, s alig egy hónap múlva Tökölön újabb bűncselekményt követett el. Először egy lakásba besurranva arany ékszereket és műszőrme bundát lopott, csaknem nyolcezer forint értékben, majd néhány nap múlva az Aradi utca egyik házának kerítésén átmászva karóval a kamraajtót próbálta betömi. Az utcán azonban felfigyeltek a zajra és üldözőbe vették, majd elfogták a menekülni próbáló tolvajt. A bíróság visszaesőként elkövetett lopás bűntettéért háromévi fegyházra ítélte Babait, s elrendelte szigorított őrizetbe vételét is. Az ítélet nem jogerős. A. I. Gyakran keresik fel ilyen gyerekek szülei a gyámhatóságokat: vigyék vissza a gyereküket, pedig előzőleg ők adták rokonokhoz. Állami gondozás? Az ilyen esetekben nem sok eredményt lehet várni az eljárástól. Gyakran úgy kell előkeríteni az elcsavargott gyereket, s mire előkerül, mire lefolyik az eljárás, addigra esetleg nagykorúvá válik; vagy már késő: a csavargásai során bűncselekményt követett el, eljárás indult ellene, és még jobb eset, ha csak a gyógyító-nevelő intézetben köt ki és nem a börtönben, bár ez utóbbi nagyon ritkán fordul elő. Ha előkerül és még nem követett el bűncselekményt,. akkor sem egyszerű a helyzet. A gyámhatóság kötelezi a munkába állásra, kötelezi arra, hogy hazatérjen. Mindegyikük meg is ígéri, de nem biztos, hogy betartja a Szavát. Mit tehet a hatóság? Pénzbírságot alkalmazzon? Aszúiét büntesse, aki a védelmet kéri? Ez visszás helyzetet szülne. Élhetnének az állami gondozásba vétellel. De 17 éves gyereket vegyenek állami gondozásba? Amikor a 18. életéve betöltésével az állami gondozás úgyis megszűnik, vagy pedig már addigra betölti a 18. évét, mire megszületik az állami gondozásba vételi határozat. A védő-óvó intézkedés gyak- ■ ran erdménytelen akkor is, amikor a megtalált gyereket munkára kötelezik, mert mire a gyámhatóság megkapja a munkáltatótól a jelzést, hogy a fiatalkorú dolgozik, esetleg már a harmadik helyen van. Ezért mondja dr. Bonin Anna, hogy a társadalmi összefogásnak olyan fajtájára lenne szükség, amikor az ilyen gyerekeket a munkahely azonnal felkarolná. Különösen a KÍSZ-eséknek kellene nagy gonddal törődniük azokkal a fiatalokkal, akik váltogatják a mfinkahelyeiket. Leányanyák Elrontottnak látszó alig helyrehozható életek kerülnek aktákba a gyámhatóságon. Sok gondot okoznak itt is, a családban és saját maguknak a leányanyák. Gyakori eset. Többnyire úgy kezdődik, hogy a lányok elhagyják a családot, teherbe esnek, s a 16 év körüli lányt nehéz visszakényszeríteni a családba. Nem is mindig célszerű. A kétségbeesett szülő nekiesik a gyereknek, aki már esetleg élettársi kapcsolatban van a gyerek apjával. Félig rendezetlen család alakul ki, mert ugyan megvan az apa, de, ha a lányanyát vissza- kényszerítik a családba, nehezebb a kisgyerek családi jogállását rendezni, mert az élettárs esetleg utólag vitathatja, hogy tőle van a gyerek. Mint dr. Bonin Anna mondja, a budai járás viszonylag előnyös helyzetben van, mert a lakosság egy részét nemzetiségek teszik kii Ennek az úgynevezett zárt környezetnek köszönhető, hogy a megesett lányok szülei az ország más tájain előforduló esetektől eltérően viselkednek. A járásban még nem fordult elő, hogy egy lányanya lemondott volna a gyerekéről. A járásban nincs nagyszülő, aki ne vállalta vokía az unoka nevelését Télen otthon Nem egy példa van arra is, hogy miután bírósági úton rendezték az apaságot a nagyszülő kéri, hogy a gyámhatóság indítson pert, változtassanak a gyermek elhelyezésén. A legtöbb esetben gyerektartást se kérnek, csak azért, hogy az apa —, akit nem tartanak alkalmasnak a gyerek nevelésére, mert bírói úton kellett kötelezni az apaság vállalására — ne tarthassa magánál a gyereket. Az ilyen elcsavargott fiatal anyák rendszerint nagyon zavaros körülmények között élnek. Férfiismerőseik tartják el őket, de csak átmenetileg tartózkodnak egy-egy férfinál, gyakran váltogatják partnereiket és sokszor az egész ország területén csavarognak. Inkább a tél az az időszak, amikor hazakényszerülnek. Sok ilyen lány fordul meg a gyámügyi osztályon, fogadkoznak, hogy többet nem csavarognak, munkába állnak. Többnyire így is van, s ez lehet a fordulópont az életükben. De csak: lehet. Sok múlik a munkahelyi kollektíván. Ha a munkatársi környezet jó hatással van rájuk, ha nem veti a szemükre régebbi kicsapongásaikat, meg is maradnak. Ha a női kollektíva a szárnya alá veszi és nem hagyja, hogy a fiatal lány közpréda legyen, minden rendbe jöhet. És esetleg továbbra Is a nagyszülő neveli az unokát, vagy unokákat. Hatos Erzsébet (Folytatjuk.) 'Jecnih A főutcán gusz- tálgatom a csalogató kirakatokat. A vendéglő-eszpresszó kiralcatá- ban oldalt egy kis fecni: „A vezetést Szetye Péter vette át. Lakás: Sarok utca 4.” Ujjé, végre! Már rég át kellett volna vennie a vezetést Szetye kartársnak. Mindjárt berobbanok és kezet rázok vele. Ám alig szívódik fel bennem a lelkesedés, a következő kirakatból újabb fecni sandít rám: „Minden este Kolompár Rudi muzsikál!" — Nem hiszek a szememnek. Tényleg itt muzsikálna az a Rudi? Az igazi, nagy, isteni Rudi? Meglehet. Egyszerűen szerződést kötött ezzel a kisvendéglővel, hogy emelje a színvonalát és végzetes bukásba döntse előző munkaadóját. Üjabb kirakat, újabb fecni: „Jogos gyermektartási díját dr. Horgász Ödön ügyvéd, peresíti, a II. emeleten!" Már elképzelem, hogy ha kilépek a kirakatok fényköréből, a járásbíróság ajtaján is találok egy fecnit, ezzel a felírással: „A végrehajtást Pista bácsi foganatosítja!” De nem találok több fecnit, s ez elkeserít. Halálra, mély sírgödörre gondolok, de oda is a temetkezési válalat közkedvelt Bercije kísérne ki egyéniségéhez méltó külső pompával. Ám hiába állok meg a temetkezési intézmény kirakata előtt, a koporsók, művirágok között nem találok egyetlen fecnit. Talán Csak a díszes kirakatok, pompás reklám- szövegek között kellenek ezek a fecnik. Bizonyára el is rendelte a minisztérium, hogy aszongya: „Asszonal jöfök! — vagy: A postára metem billogért!” Csak egy kis fecni, s más ízt, színt kap az egész főutca. Mi vevők is gondolkodóba esünk; a kirakat- rendezők szép munkáját akarattal csúfítják el a gyűrött papirosokra firkált kriksz- krakszokkal? Már csak az hiányzik, hogy a siralomház ajtajára az alábbi gyűrött kis fecnit akasszák ki — s a halálraítélt szíve bizonyára az örömtől dobbanna utolsót: — Nyugi! Az' ítéletet Frici bácsi fogja végrehajtani! d Elképzelhető, miért ne? Ha a boltokban szabad ... D.G. 1977. SZEPTEMBER 15., CSÜTÖRTÖK
