Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-11 / 214. szám

1977. SZEPTEMBER 11., VASÁRNAP ~k/filial) 3 Keresztezéssel növelik a tejhozamot Megfizetik a borjút a nagyüzemi gazdaságok Szándékok, tervek, tanulságok Szüreti előkészületek A borgazdasági vállalatok felkészültek a szüretre, vár­ják a termelők szállítmányait. A termés várhatóan jobb lesz a tavalyinál. Kialakultak a borszőlő, a must és a bor 1977—78. évi felvásárlási árai. A tárcaközi ár- és termékforgalmazási bi­zottság határozata szerint a termelői és a fogyasztói ér­dekeket összehangolva az el­múlt gazdasági évben kiala­kult — az Alföldön a tavalyi ötszázalékos fagy miatti fel­ár nélküli — felvásárlási árak maradnak érvényben. Kivé­tel Tokaj-Hegyalja, ahol az egyes terültek közötti helyes árarányok biztosítására 15 százalékos áremelést hajta­nak végre. Idén négy százalékkal csök­kent a szőlőtermő terület, a visszaesés mértéke nagyobb az elmúlt évek átlagánál. Miután hazánkban a termőte­rületet 185—190 ezer hektár­ban akarják stabilizálni — a jelenlegi 184 ezer hektár — a termelőknek nagyszabású te­lepítési és rekonstrukciós ter­vet kell megvalósítaniuk. mert amellett, hogy csökken a terület, annak több mint fele elavult, kiöregedett, csu­pán egyharmada tekinthető korszerűnek, olyannak, ahon- nak a nagyüzemi gazdálko­dáshoz méltó hozamokat le­het várni. Valaha javasasszonyok, fü­ves emberek voltak a gyógyír tó hatású növények ismerői. Tudományukból meglehető­sen kevés maradt ránk. A ka­millát, a hársfa virágát, a csipkebogyót néhanapján most is leszedjük kirándulás köz­ben, hasznunkra válhat a téli, influenzás napokban. Pedig a gyógynövények ennél sok­kal több figyelmet érdemel­nek. A manapság használatos gyógyszerek egyharmadának hatóanyagát különböző növé­nyekből vonják ki, s újfajta gyógyhatásokat is kutatnak szerte a világon. A svájci Hoffmann professzor például évekig élt dél-amerikai primi­tív törzsek között, hogy elles­se a varázslók tudományát. Vizsgálódásai nyomán kide­rült, hogy az őserdőben élő bennszülöttek növényekkel, még a születésszabályozást is megoldották. Orvosságok, mérgek A gyógynövénykutatás — ha nem is ilyen romantiku­san — hazánkban is régi ke­letű. E tudomány úttörője, dr. Augustin Béla, éppen száz éve született. A mai Budakalászi Gyógynövénykutató Intézet jogelődje 62 éve alakult meg az ő vezetésével. A budakalá­szi intézet és a körülötte el­terülő mintagazdaság a maga nemében legnagyobb Európá­ban, de kutatási eredményeik is tiszteletet parancsolóak. Dr. Pallós László igazgatóhelyet­tes, dr. Földesi Dezső agronó­miái osztályvezető és dr. Ka­posi Pál botanikus segített munkájuk bemutatásában. Mindenekelőtt arra hívták fel a figyelmet, hogy az in­tézet nem csupán a gyógyá­szatban használt növényekkel foglalkozik, hanem azokkal is, amelyeket fűszer-, illatszer­vagy élvezeti cikként használ­nak. A kutatás több irányú. Kísérleteznek növénynemesí­téssel, vetőmag-szaporítással, hatóanyag-kutatással, fajta­honosítással és a vadon ter­mő gyógynövények szelídíté- sével, azaz a nagyüzemi ter­mesztés módszereinek kidolgo­zásával. Ma is itt díszlik a ke­reskedelmi forgalomba, illetve exportra kerülő gyógynövé­nyek kertje. Erre a munkára Hogy még több, jobb és frissebb tej kerüljön a fo­gyasztók asztalára, ebben a nagyüzemeken kívül a háztá­ji gazdaságoknak is jelentős szerepük lehet. A megyei te­hénállomány mintegy 25 szá­zaléka — csaknem 10 000 magyartarka szarvasmarha — 7000 kisgazda háztáji tulajdo­nában van. A Pest megyében megtermelt tejnek negyedét ugyancsak ezek a kistermelők fejik a sajtárba ... Szakembe­rek körében ■ tudott . dolog, hogy az Amerikából származó holstein-friz fajta jóval több tejet ad a hagyomá­nyos magyartarkánál: ennek okán keresztezik egyre inkább nagyüzemeink a két fajtát. Az Országos Állattenyészté­si és Takarmányozási Fel­ügyelőség, a Pest megyei Ál­lattenyésztési Felügyelőség ré­vén, most igyekszik bevonni a fajtanemesítésbe a háztáji állományt. Az a kistenyésztő, aki magyartarka tehenét hol- stein fajtával termékenyítteti meg, jelentős mértékű ártá­mogatásban részesül. íme né­hány adat a számok tükré­ben: a borjankénti felvásárlá­si ár eddig 45 forint volt kilónként, most az új ár 75 forint, természetesen csak a keresztezett utódok esetében. már csak azért is szükség van, mert bár a gyűszűvirág, a ten­geri hagyma, a nadragulya, a maszlag, a beléndek erősen mérgező hatású, nélkülük azonban jó néhány nagy hatá­sú gyógyszerrel lennénk szegé­nyebbek. Említsük meg mind­járt azt is, hogy gyógyszereink egynegyede készül szerves anyagból, többnyire gyógynö­vényből. Sugárkezelt- mákmag Az ismertető után lássuk, milyen eredményekkel dicse­kedhet a budakalászi intézet? A ma már nyugállományban levő Békési Miklós Állami-dí­jas vezetésével dolgozták ki az anyarozs termesztésének nagyüzemi technológiáját. Az- előtt egy ^ hektárról 40 kilót, ma két mázsát takarítanak be belőle. Érthető, hogy egyre több gazdaság vállalkozik a nagyüzemi termesztésre. A mák sokáig azért nem terjedt el a nagyüzemekben, mert egyelése fáradságos, sok em­bert igénylő munka, ha pedig ritkán ültetik a magokat, nem kelnek ki. Az intézet igazga­tója, dr. Tétényi Péter veze­tésével oldották meg a kér­dést. Az egészséges vetőmag­vakat olyan besugárzottal ke­verték, amelyik csak addig él, ameddig segíti a napfényre törni a később szárba szökő egyedeket. Ma már innen lát­ják el vetőmagvakkal a leg­több gazdaságot. Cukorban, fogkrémben, italban, cigaret­tában sokan szeretik a mentholos ízt. Ezt a kristá­lyos anyagot a menta nevű növényből nyerik. Mivel nagy­üzemi termesztésre alkalmas fajtát eddig nálunk nem ta­láltak, drága pénzen impor­táltuk ezt az ízesítőt. Az in­tézet munkatársai a Szahalin szigetén termők között talál­tak a legmegfelelőbbre, amit honosítás után nálunk is ér­demes termeszteni. Kidolgoz­ták a csipkebogyó és a ka­milla nagyüzemi művelési technológiáját is. Az előbbi­hez gépészeik a Gödöllői Gép- kísérleti Intézet munkatársai­val együttműködve betakarító­gépet is találtak. Némi átala­kítás után a magyar bogyós szedő kiválóan megfelelt erre a célra. Az ötlet nemcsak a termelőknek jó, hanem a gép értékesítési lehetőségeit is nö­veli. A nagyüzemi termesztés- I hez természetesen nemcsak a I technológiát kellett kikísérle­Egy 80 kilós magyartarka— holstein-friz üszőért a kis­termelő tehát 6000 forint át­vételi árat kap. A nagyüzemi gazdaságok pedig ily módon a háztájiból vásárolt — immár holstein-friz fajta tulajdonsá­gokkal rendélkező állatok­kal — gyorsabban tudják pó­tolni, kiegészíteni tejelő tehénállományukat, benépesíteni szakosított tele­peiket. Felvetődik persze a kérdés: mihez kezd a gazda, ha üsző helyett bikaborjat ellik a te­hene? Végül ennek a valószí­nűsége 50—50 százalék ... Nos, a megoldás adott, s a termelő részére anyagilag ugyancsak nem kedvezőtlen. Ha leszerződik az állat tulaj­donosa a húsipari vállalattal keresztezett bikaborjú hizla­lására, úgy darabonként 1000 forint ártámogatásra is szá­míthat. Örvendetes, hogy egyre in­kább mérséklődik a háztáji tehénállomány létszámcsökke­nése. A közelmúltban életbe­lépett új szabályozók, az álla­mi támogatási rendszer ered­ményeképpen nő a tenyésztői kedv: egyre több gazda tart megyénkben is egynél több tehenet. Be. I. tezniük, hanem az arra leg­jobban megfelelő fajtákat is itt nemesítették ki. A világpiacon is Csak néhány példát sorol­tunk a sokból, hiszen a kuta­tók munkája évről évre ered­ményesebb. De érdemelnek-e ennyi törődést elek a sokáig lénézett növények? Föltétle­nül, vallják, a szakemberek. Hazai gyógynövényeinknek magas a hatóanyag-tartalma, bármilyen mennyiségben piac­ra találnak külföldön is. A nagyüzemi termesztési techno­lógia alkalmazásával tisztes hasznot hoz a termelőknek is. Ehhez teremti meg a feltéte­leket a budakalászi intézet növénynemesítéssel, a legjobb termesztési módszerek kidol­gozásával. Több Pest megyei mezőgazdasági üzem is -hasz­nát látja munkájuknak. A gödi Duna menti és a szödi Virágzó tsz tanácsaik alapján mustármagot termel. A Tö­rökbálinti Állami Gazdaság­ban mentával foglalkoznak, a budakalászi tapasztalatok alap­ján. A kerepesi Szilasmenti termelőszövetkezet pedig már nemcsak termesztéssel, hanem különböző kivonatok gyártá­sával is sikeresen foglalkozik. Szerződéses kapcsolatban fii­nak a kutatóintézettel. A Idén Pest megyében 57 ezer forinttól 164 millióig terjed a helyi tanácsok fejlesztési alapjának pénzértéke, per­sze, a két szélső pont, a leg­kevesebb és a legtöbb, össze nem hasonlítható feladatokat takar. Egy valami azonban bizonyos, az, hogy az 57 ezer, meg a 164 millió forint is ke­vés, a felhasználásról döntő helyi tanácsnak sokkal több megoldandó feladata van, mint amennyire pénzügyi fe­dezete. A kettő közötti távol­ság egyetlen településen sem csekély, éppen ezért a gazdál­kodás folyamatosságát, egyen­súlyát az előrelátás, a meg­alapozott tervezés teremtheti csak meg. Papíron egyszerű Tervezni persze, sokféle módon lehet. A gödöllői já­rás egyik, főváros környéki községének tanácselnöke pél­dául úgy vélte, rövid úton megoldja a szemétgyűjtés és -szállítás gondját. Hatalmas szemétlerakó helyet kanya- rított volna ki a község hatá­rában a Budapestről odaszál­lított hulladéknak, ha a vál­lalat ennek fejében a köz­ségben is összegyűjti a napi néhány kocsira való szeme­tet... Az aránytévesztést nem érzékelte, sőt, hitte, di­cséretes dologban fáradozik, folytat már-már megállapo­dásig eljutó tárgyalásokat, amikor testületi határozat állta útját az elhamarkodott tervnek. Nem véletlenül emeltük ki a testületi határozat jelentő­ségét. A sokat emlegetett közös bölcsesség minden dön­tésnél fontos, de a tanácsi munkában, a település fej­lesztésének lényeges kérdé­seiben egyenesen elengedhe­tetlen. A puszta papír enge­delmes, nem mond ellent, nem közöl új, esetleg az ere­detitől eltérő tényeket, s ezért a tanácsi vezetők némelyike hajlik arra, hogy a papírral folytasson egyoldalú párbe­szédet, úgy gondolva, ami már papírra kerül, az jó terv. Igen, de máshol Vannak azután ügyek, ese­tek, amikor a tervezés meg­alapozottnak látszik, ám a változó feltételek miatt még­sem érhető el az eredeti cél. Ilyen cipőben járnak most Vecsésen. A természetes sza­porodás örvendetesen magas számadatai miatt elengedhe­tetlen egy újabb, 175 gyer­meket befogadó óvoda épí­tése. Kézenfekvőnek látszott, a nagyközségnek azon a ré­szén épüljön fel a gyermek- intézmény, ahol kis helyen a legtöbb fiatal .házas találha­tó, az ún. OTP-lakóteleoen. Amíg azonban a szándékból terv lett, kiderült, állami nagyberuházásként bővítik, korszerűsítik a Ferihegyi re­pülőteret, márpedig a le- és felszálló gépek zaja, s az óvo­da kizárja egymást. Meglesz, persze, az óvoda, de másutt, a Bajcsy-Zsilinsz- ky Endre úton, igaz, ehhez in­gatlanvásárlásra van szük­ség, pénzre, időre. Kérdés, s egyértelmű felelet nem ad­ható rá, mennyiben előzhette volna meg körültekintőbb mérlegelés az eredeti dön­tést, hol rejlenek azok a re­pedések, melyeken át elcso­rog a területfejlesztés össz­hangjának, egységének kötő­anyaga. A helyi tanácsok ugyanis sűrűn kész tények előtt állnak, országos szer­vek, hatóságok nem kezelik őket partnerként, nem kon­zultálnak a tanácsokkal el­képzeléseikről, bár erre mi­nisztertanácsi határozat írja elő kötelezettségüket... Van­nak persze népgazdasági, or­szágos érdekek, s ezek sú­lyuknál fogva megelőzik a helyi érdekeket, szándékokat, de az összhang itt is, előze­tes tervegyeztetésekkel, meg- terehnthető. Mai tapasztala­taink alapján jórészt csak kí­vánalomként szólhatunk er­ről, s kétségtelen, ez zavar­forrás a tanácsi tervezőmun­kában. Jogos megalkuvás Fényesre koptatott igazság, a tervezés nem más, mint igények és lehetőségek, szük­ségletek és fedezeti forrá­sok egyeztetése. Ezzel termé­szetszerűen együtt jár a meg­alkuvás is, annak ésszerű be­látása, mire telik, mire nem. Érdekes módon a tanácsok, tervezőmunkájukban, úgy félnek a megalkuvás elisme­résétől. mint gyermek a ha­rapós kutyától. Szándékaikat tüntetik fel célként, s bizony­gatják, nem rajtuk múlik, hogy a cél jelenleg elérhe­tetlen. Márpedig cél csak az lehet, ami reálisan elérhető, szándékok helyett tehát az, amire — feladatként — fede­zet teremthető. Szemléletes példát lelhe­tünk az ésszerű, elfogadható megalkuvásra Gödön. A nagy­községben — ahogy a többi hasonló, főváros környéki te­lepülésen is — egyre nehezebb gond az általános iskolás kort elért gyermekek tanítá­sa. A tanács először egy meg­levő iskolát kívánt bővíteni nyolc tanteremmel, de a ter­vezők kiderítették, a műszaki feltételek hiányoznak ehhez. Üj iskolára van szükség, s bár nem kevesebb, mint 4.5 millió forint értékű társadal­mi munkára kötött szocialis­ta szerződést a nagyközségi ta­nács a településen tevékeny­kedő gazdasági egységekkel, a bővítés és az új iskola épí­tése közötti pénzbeli különb­ség már-már áthúzta a ter­vet. Keserves tioródás árán, de kialakult a megoldás, úgy énül fel az új iskola, hogy ké­sőbb — a hatodik ötéves terv­Tegnap este a sződligeti KISZ-iskolán idősek és fia­talok ültek egymással szem­ben. KISZ-fiatalok várako­zásteli arccal, érdeklődéstől csillogó szemekkel. Idős, ma már nyugdíjas férfiak, akik­nek arcára barázdákat szán­tott sok év munkája, gondja, s öröme. A Nógrádi Sándor vezette partizáncsoport há­rom hajdani harcosa — Mol­nár János, György Béla és Papp Gazsi Béla — jött el a fiatalok közé, hogy azokról a ma már történelmi esemé­nyekről beszéljen, melyek­nek a második világháború . ben — kapcsolódik hozzá a I tornaterem, majd további i négy tanterem, s ha lépésről j lépésre is, korszerű oktatási ' intézmény kerül tető alá. Érlék a tapasztalat Voltak és vannak — bátor­talan — kezdeményezések ar­ra, hogy a tanácsi tervező- munka tapasztalatait az érin­tettek kicseréljék. A megyé­ben a helyi tanácsok prog­ramkészítése nagy különbsé­geket mutat, van olyan kö­zéptávú és éves terv, amelyet tanítani lehetne az így kell tervezni jelmondaté, s kép­zeletbeli tanfolyamon, de olyan is, amely riasztó példaként szolgálna. A tervezőmunka színvonalának nagy eltérései részben azzal magyarázha­tók, hogy az önálló tanácsi gazdálkodás hagyományai sze­rények, néhány esztendőre, s nem évtizedekre alapozód­nak. Ezzel az objektív okkal azonban nagy hibának bizo­nyulna mindenfajta tervezé­si gyengeségre menlevelet adni. Közrejátszik az egye­netlenségben, a kiegyensúlyo­zatlanságban az is, s nem csekély mértékben, hogy né­mely helyen egy vagy két ta­nácsi vezető személyes köte­lezettségének és jogának fog­ja fel a tervezést, úgy gon­dolja, ő tudja a legjobban, mi miként legyen. A tervezés: kollektív munka! A gyengeségeket éppen a ta­nácsi tervezőmunka fejlődé­se, eredményessége világítja meg, s hívja fel a figyelmet arra: a tapasztalat érték, becsülni kell, s alkalmazni a további tervezésben. A két véglet, a lehetőségek túlbecsü­lése és aláértékelése ma nem ritka szereplő a programok­ban, hiszen olyan községben, ahol a volt tanácsi vezetők szerint képtelenség a társa­dalmi munka szervezése, az új vezetők két év alatt más­fél millió forintot hoztak ösz- sze. yan, persze, ellenkező előjelű példa is, sokszorosan eladósodott, a nagy bajból támogatásokkal, kihúzott ta­nácsoké, s bár a szélsőség so­hasem fogható fel jellemző­ként, figyelmeztetésként azon­ban igen. A végletesség táp­lálója az a szemlélet, hogy vágjunk neki, azután majd lesz valahogyan. Ahol már fölismerték a tapasztalatok értékét, ott is elhangzik, vág­junk neki, ám rögtön azt is megmondják, hogyan lesz az a valahogyan. Mészáros Ottó utolsó időszakában maga is cselekvő részese volt. — öten indultunk útnak — mondta Molnár János, aki kezdettől ott volt a partizá­nok között —, hogy a néme­tek megszállta területeken megszervezzük az ellenállást, zavart keltsünk a fasiszták so­raiban. Ugyanakkor számos értesülést és hírt szereztek tőlünk a szovjet csapatok. György Béla egy epizódot mesélt el a fiataloknak: — A harcok színtere állan­dóan és gyakran változott. Maroknyi csoportunkat egy­szer észrevették a németek, gyűrűbe fogtak minket. Egy bunkerban húztuk meg ma. gunkat, magam is megsebe­sültem. A véletlen segítségé­vel sikerült kijutnunk a ha­rapófogóból. Ilyen és hasonló eseménye­ket beszéltek el a KISZ-fia- taloknak az idős veteránok A KISZ-esek pedig ma útra kelnek — autóbusszal, aztán 142 kilométeren át gyalog —, hogy Besztercebányától Ab- roncsospusztáig hátizsákkal és sátrakkal a vállukon jár­ják be azt az utat, melyet partizánbarátaik több mint 30 évvel ezelőtt megtettek. A 80 fiatal ezen az utolsó állomáson, ahol a Nógrádi Sándor partizáncsoport 14 tagja hősi halált halt. meg­tekinti az ellenállók emléké-1 re alapított múzeumot, majd a helyi ifjúsággal közösei! nagygyűlésen vesz részt. V.F. Csulák András • • Ötvenezer tégla naponta Egy percre sem hagyják abba a téglaégetést az abonyi gyárban, pedig nagyszabású építkezés kezdő­dött az üzem terü­letén. A most napi 50 ezer tégla gyár­tására alkalmas, száz méter hosszú alagútkemence mellé egy má­sikat is építenek, amellyel megdup­lázzák a terme­lést. Az építő­anyagra azonban addig is szükség van. Két műszak­ban dolgoznak a formázó gépek, az alagútkemencé- bcn pedig éjjel­nappal égetik ’ téffi át Nagy Iván felvétele Ä füves emberek utódai Gyógy növénytermesztés nagyüzemi módszerekkel Ä partizánok útján Ma indulnak a Pest megyei fiatalok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents