Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-11 / 214. szám

19TÍ. SZEPTEMBER 11., VASÁRNAP Kép­es numizmatikai aukció, kiállítás Kettős kiállítást nyitott szombaton Budapesten a MOM Csörsz utcai művelődési köz­pontjában a Bizományi Áruház Vállalat, amely együtt mutatja be a 43. képaukció és a 4. nu­mizmatikai árverés kínálatát. A numizmatikai aukció anyagában 230 ezer forint kiki­áltási áron 195 tétel — régi pénz, emlékérem, rendjel — ta­lálható. Az őszi képaukcióra 249 fest­mény gyűlt össze. Az anyag ezúttal is bővelkedik érdekes és értékes alkotásokban. A SZOLIDARITÁS JEGYÉBEN Amatőr együttesek fesztiválja A szolidaritási hét Pest me­gyei eseménysorozata kereté­ben a KISZ megyei bizottsága és a KISZ városi bizottsága, szolidaritási estet rendezett Szentendrén. A Pest megyei művelődési központ és könyvtár színház- termében a széksorokban a helybélieken kívül a ceglédi városi KISZ-szervezeteknek és a Nagykőrösi Konzervgyár KISZ -szervezetének küldöttei is helyet foglaltak. A megnyitó beszédet Pásztor Eszter, a Pest TV-FIGYELŐ T6l6pCS6k. Kétszer is leve­títették azit a riportfilmeit, amely a Tolna megyei Vá- rong község tsz-elnökének öt­letét örökítette meg. Azt a falumsntő kísérletet: hogyan lehet hirdetéssel új lakókat toborozni egy kihalófélben levő településre. Várongon — láthattuk — sikerült a próbálkozás és az elhagyott házak újra benépe­sültek. Jó ez a mentőakció, orszá­gos mércével mérve is van értelme az efféle faluélesz- tésnek? — csütörtökön kora este erről sugárzott vitamű­sort a televízió. Tegyük hoz­zá tüstént: nagyon érdekes és nagyon közérdekű vitamű­sort, hiszen hány meg hány kisközség lakói fogyatkoznak ugyanúgy, hány meg hány helységben kerül kis táblács­ka előbb az orvosi rendelő, majd az iskola kapujára — zárva... Az előfizetők megnyugvás­sal hallgathatták, hogy mind a termelési érdekeket, mind a településszerkezet fejlődését szem előtt tartó illetékesek a lehető legnagyobb megértést tanúsítják az aprófalvak dol­gában. Mivel emberekről van szó: nincs helye a türelmet­lenségnek. Még a legeslegki­sebb települések is megér­demlik — s meg is kell, hogy kapják — az alapfokú ellá­tást: legyen jó ivóvizük, is­kolájuk, járjon hozzájuk az orvos. Sem sürgetni nem sza­bad az elvándorlást, sem mesterségesen megakadályoz­ni — a maguk természetes út­ján alakuljon az aprófalvak sorsa. Az a sors, amely — pontos statisztikák mutatják ezt — egy nagyon lassú lélekszám- csökkenést jelez országszerte: az aprófalvak 85 százalékából jelentenek mind kevesebb ott- élöt. Hogy mikor kél szárnyra egy új Gyűrüfü neve, ahon­nan — mint emlékezhetünk rá — a legutolsó lakó is el­költözött? A hallottak alap­ján arra következtethetünk, hogy nem egyhamar. A fal- vacskák sorsáért felelős szer­vek nagyon emberséges meg­értésének, tapintaitának jóvol­tából ... Fiatalok órája, az első fá­zós őszi estén kedvetlenre si­keredett a Fiatalok órája. Készítői, közreműködői affé­le muszáj-Herkule$ekként igyekeztek jókedvet csiholni, lendületet adni összeállítá­suknak, de sem ez, sem az nem sikeredett. Fiatalosan... Az a baja ennek a Fiatalok órájának, hogy olyan nagyon kimért, kimódolt, öreges. Nem sza­lad, nem ugrik, inkább csak úgy tityeg-totyog. Meg kéne biztatni, hátha sebesebb jö­vés-menésre is képes ... Akácz László megyei Múzeumok Igazgatósá­gának népművelője tartotta. Elmondta: Szentendrén a me­gyei amatőr együttesek feszti­váljával fejezik ki szolidaritá­sukat a felszabadításukért, küzdő népekkel. Elsőként a pilisvörösvári né­met nemzetiségi táncegyüttes lépett a színpadra, s színes népszerű dalokkal, táncokkal szórakoztatta a közönséget. Ezután a ceglédi Dózsa György ifjúsági klub Kaláris együttese következett. Mai da­lokat adtak elő Barátom a dal, s fegyverem a szó címmel. Majd egy képzeletbeli utazás­ra hívták meg a nézőket, ami­nek lakodalom lett a vége, s közben sok meglepetés is tör­tént. Végezetül a veresegyházi Váci Mihály művelődési ház Forrás irodalmi színpada: Hor­váth Péter: A porond című egyfelvonásosát mutatta be Dániel Kornél rendezésében, amely Hippről és Hoppról, a két világhírű bohócról szólt. F. A. A közösségekben a legeredményesebb a művelődés BESZÉLGETÉS DR. MOLNÁR BÉLÁVAL, A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TANÁCSA TITKÁRÁVAL A közművelődés össztársa­dalmi kérdés, megoldása nem korlátozódhat hivatalból érdé. kelt állami szervekre. A Ha­zafias Népfront, mint minden nagyobb jelentőségű probléma megoldásában, társadalmi esz­közeivel ebben is részt vesz. Erről kérdeztük dr. Molnár Bélát, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkárát O A Minisztertanács határo­zatban kérte fel a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, hogy sajátos eszközeivel segít­se elő a közművelődési tör­vényben meghatározott felada­tok végrehajtását. Mi'yen fő területei vannak e tevékeny­ségnek? — Én az első helyen szeret­ném említeni a politikai mű­veltség fejlesztését. Ez ugyan­is a korszerű műveltség el­szakíthatatlan része. A nép­front ebből a megközelítésből Ki tud többet a Szovjetunióról? Az országos vetélkedő első elődöntője Szentendrén Mint ismeretes, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére Ki tud többet a Szovjetunióról? címmel orszá­gos vetélkedőt hirdetett. A versenyzők hat elődöntőn vesznek részt, amelyeken ki­derül, hogy az 57 csapat kö­zül melyik 6 kerül az orszá­gos döntőbe. Az első elődöntőt tegnap rendezték meg Szentendrén, a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár kiállító- termében. A kérdésekre adott pontos válaszokból is kide­rült, hogy a részt vevő 10 csa­patban rutinos versenyzők kerültek egymással szembe. A budapesti Ikarus Mű­vek, a Pamutnyomóipari Vál­lalat, a Székesfehérvári Köny- nyűfémmű és Videoton, a százhalombattai Dunai Kőolaj Vállalat első és második csa­pata, a solymári PEMÜ, a szi- getszentmiklósi Csepel Autó­gyár, a Nagykőrösi Konzerv­gyár, az ikladi Ipari Műszer- gyár versenyzői a Szovjet­unió történelméből, gazdasá­gából, kulturális életének is­meretéből kaptak kérdése­ket. A vetélkedő a versenyzők lexikális tudását, gondolko­dását, rögtönzőképességét is próbára tette. A szoros me­zőnyből az Ikarus csapata jutott a budapesti döntőbe. A Nagykőrösi Konzervgyár versenyzői a Székesfehérvá­ri Könnyűfémmű játékosai mögött harmadik helyen vé­geztek. A döntőre előreláthatóan október végén, a Munkás- mozgalmi Múzeumban kerül sor. foglalkozik vele, ésszerű mun­kamegosztásban más szervek­kel, intézményekkel. • Milyen konkrét feladatai vannak a népfrontmoxgalom- nak a politikai műveltség fej­lesztésében? — Ez sokrétű munkát fog­lal magába, de talán fontossá­ga miatt a népfrontbizottságok sorozat jellegű fórumrendszerét emelném ki. Ezekre általában a téli hónapokban kerül sor, mert az emberek Edekor job­ban ráérnek. Szinte nincs olyan falu, ahol bizottságaink ne tartanának ilyen találko­zókat. Szeretném elmondani, hogy több százezer ember vesz részt ezeken a beszélgetése­ken. amelyeknek formái rend­kívül változatosak. Az utóbbi egy-két évben azt tapasztal­juk, hogy erőteljesen megnőtt az érdeklődés a szocisdista életmóddal összefüggő kérdé­sek iránt. — A népfront közművelő­dési tevékenységének másik fő területe a részvétel a köz­oktatás fejlesztésében. Az a meggyőződés vezet bennünket, hogy a közoktatás sem csak a hivatalos intézmények dol­ga, hanem társadalmi feladat. • Mi az, amiben a népfront e területen hatékonyan tud közreműködni? — Mindenekelőtt a tanköte­lezettségi törvény érvényesí­tésének elősegítésében. Ma­gyarországon régóta törvény, hogy a gyerekek kötelesek el­végezni a nyolcosztályos álta­lános iskolát, lehetőleg tizen­négy, de tizenhét éves korukig feltétlenül. A valóságban megengedhetetlenül sokan van­nak, akik ebben az életkor­ban nem fejezik be az isko­lát. Ennek oka a szülők gon­datlansága és gyakran a tör­vény liberális értelmezése. Társadalmi jelzésekre tettek is konkrét intézkedéseket, ez azonban önmagában kevés. A népfront éppen ezért tartja Tisztességgel, szorgalommal MUNKÁK: ÉS MINDENNAPOK sőbb megszűnt a gyárban a bojlergyártás, más üzemben kezdhettem elölről a tanulást. Azért valahogy szerencsés em­ber voltam. Mindig jó mun­katársak vettek körül, szíve­sen léptem át reggelente a kaput. — El sem képzelhetem, ho­gyan tudsz majd otthon meg­lenni — halljuk váratlanul, s mindketten meglepetten néz­zük a hang gazdáját. A beszélgetést hármasban folytatjuk eztán. Hamarosan kiderül, Munkácsy Jánost a csepeli Lemezhengerműből csábította át a mama. Lázadó Hűség — A hengerdei munka után kezdetben valósággal, köny- nyűnek éreztem itt a dolgo­mat. Targoncavezetést bíz­tak rám a belső szállításon. Ám, amint teltek az évek, kezdtem érezni a koromat, különösen a lábaimmal volt sok bajom. Igaz, a rengeteg lemez emelgetése, rakosgatá- sa is egyre nehezebben ment — morfondírozgat, s messzi­re fújja a cigarettafüstöt. Jani bácsi. Így szólítják őt munkatársai és főnökei. Meg­járta a vállalat valamennyi raktárát, ahol rendet kellett tenni, oda küldtük. Szorgal­mát, munkaszeretetét sok fiatal eltanulhatná — mondta róla egyik vezetője. — Nézze, nekem 2400 fo­rint a havi keresetem. öt­venhat évesen már több fize­tésért sem mennék el más­hová. Nem vagyok én ván­dormadár. De, az bosszant, ha új dolgozókat magasabb bérért vesznek fel. Mert", volt rá példa — heveskedik. Felesége nem engedi bele­melegedni a témába, derűs nyugalommal tereli a beszél­getést más mederbe. Súg is férjének: ne feledd! Idén a vállalat kiváló dolgozója let­tél. Mire e sorok napvilágot látnak, Munkácsynét sem ta­lálják gépe mellett munka­társai. Maga sem tudja még mitől, hetek alatt rengeteget fogyott, megromlott az egész­sége. Lehet, hogy a korábbi évek nehéz fizikai munkája bosszulja meg magát? Vagy csak egyszerűen érzi már az ötvenkét év súlyát? Nem is találgat. Örül, hogy vezetői megértették gondját, s most a szállítási osztály admi­nisztrátoraként dolgozhat. Éppen az otthonra, a csa­ládra kanyarodna beszélge­tésünk, amikor kopogtatnak. A belépő két lány — asz- szony — meghökkenve nézi szüleit. Örülünk a jól sike­rült meglepetésnek, s az idő­sebb jogán Marika — Freu­denfeld Ernőmé — veszi át a szót. — Nem tartoztam a leg­jobb tanulók közé, így aztan az általános iskola után mind­járt dolgozni kezdtem. Korán bekötötték a fejemet is, alig 19 évesen mentem férjhez. Nem bántam meg, ezt tiszta szívvel állítom. Férjem víz­vezeték-szerelő. Ügyes kezű,s szorgalmas ember. Főként en­nek köszönhetjük, hogy vég­re saját lakásunkban élhe­tünk. A saját otthon okozta öröm még egészen újkeletű, né­hány hónapja költöztek csak el a szülőktől. Mivel ideig­lenes építési engedélyt kap­tak, OTP-hitelt sem kérhet­tek. Így aztán összefogott a család, jöttek a barátok, a munkatársak, s kezük nyo­mán formálódott falakká a tégla, a habarcs. Tanulás — gyes-en Megtudom, hogy Marikáit húga csalogatta át a Mecha­nikába: hadd legyen együtt a család! Ez 1969-ben történt Különféle irodai munkák­kal bízták meg, nem is oko­zott ez neki nehézséget. Még­is, amikor kisebb lányával otthonmaradt gyermekgon­dozási segélyen, úgy érezte, tanulnia kellene. . — Ha már úgyis otthon vagyok, szerzek legalább va­lami szakmát — idézi akkori gondolatait. — A valami szak­ma a munkámhoz is szüksé­ges gyors- és gépírás volt. A férje következik A csendben hallgató-figyelő szülők közül a mama szól közbe: — Azért csak Ilonka a családunk örökös tanuló­ja! Nevetnek ezen mind a né­gyen, magyarázattal termé­szetesen a legfiatalabb csa­ládtag — Kun Lászlómé — szolgál. — Anyuék engem nem hagytak az általános után azonnal dolgozni menni, ab­ba az iskolába írattak, ahová Ilonka évek múltán jutott el. Ahogy teltek az évek — ép­pen tíz esztendeje lettem a Mechanika dolgozója —, úgy éreztem kevés, amit tudok. Levelező tagozaton szerez­tem meg a gimnáziumi érett­ségit, majd pedig a marxiz­mus—leninizmus középiskola következett. — No, sok pihenést, szü­netet nem engedélyezett ma­gának a mi kislányunk. Idén a Közgazdasági Szakközép- iskolába iratkozott. — Ezt az apa veti közbe. — Valoo'Sn. De ez csak egy kétéves kiegészítő — folytat­ja Ilonka a megzavart gon­dolatsort —azután a férjem következik. Szeretne ő is to­vábbtanulni ... Dodú Györgyi Munkácsy Jánosné Munkácsy János Marika Ilonka egyik fő feladatának a szü­lők egyéni felelősségének hangsúlyozását. A segítségnek egyik fő csatornája a szülői munkaközösségek hálózata. A Hazafias Népfront az Oktatási Minisztériummal és a taná­csokkal együttműködve irá­nyítja, segíti munkájukat. • Régi gyakorlat, hogy a népfront és az Oktatási Mi­nisztérium minden tanév kez­detén tájékoztató levéllel for­dul a szülői munkaközösségek­hez. — Az új tanév alkalmával a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának, vala­mint az oktatási miniszternek közös levelével olyan ajánlást küldtünk a szülői munkakö­zösségeknek, amelyben a csa­lád megnövekedett szerepére és felelősségére hívtuk fel a figyelmet, továbbá rámutat­tunk az alapvető nevelési té­nyezők (család, iskola, társa­dalom) együttműködésének fontosságára. Az ajánlásban olyan más fontos kérdésekkel is foglalkozunk, mint az egészséges testnevelés, a rend­szeres sportolás fontossága, továbbá tájékoztatást adunk az új tantervekről. Az isko­lákban az idén közösen tár­gyalják meg ezt az ajánlást a szülői munkaközösségek, a tantestületek és a társadalmi szervek. • Következő nagy közmű­velődési tevékenységi területe a népfrontnak a különböző társadalmi művelődési mozgal­mak gondozása és támogatása. — A mozgalom a közműve­lődés közösségi formáit tekin­ti a legfontosabbnak, ezeket támogatja leginkább. Két je­lentős társadalmi közművelő­dési mozgalom gazdái va­gyunk. Egyik az Olvasó népért mozgalom. Nagyon nagy a fej­lődés;-az idén például 82 ol­vasótábort szerveztek az or­szágban, 4000 ember részvé­telével. A részvevők többsége fiatal, pontosabban általános és középiskolás diák, de már több felnőtt olvasótábor is van. Ezek az olvasótáborok, amelyeket a népfrontbizottsá­gok az írószövetség fiatal tag­jaival együttműködve szervez­nek, szinte az Olvasó népért mozgalom káderképzését töltik be. A mozgalmat gazdagítják különböző konkrét akciók, például az MSZBT kezdemé­nyezte Kell a jó könyv akció. — A honismereti mozgalom több tízezer fiatal és idős em. bérből áll. és rendkívül sok­rétű. Tartalmaz üzemtörténet­írást, helytörténetírást, műem­lékvédelmet. széles körű nép- művészeti gyűjtőmunkát, a forradalmi munkásmozgalom személyiségeinek, mártírjai­nak, fontosabb eseményeinek felkutatását, múzeumgyarapí­tást, nem egy esetben mú­zeumalapítást is. « A harmadik ilyen mozga­lom. amely szinte külön szel­vénye a közművelődésnek: a klubmozgalom. — Igen, a klubmozgalom nagyon elterjedt, és ha sike­rül ezekben nemcsak jó szó­rakozást, hanem az önműve­lődést is vonzóan szolgáló kö­zös cselekvést meghonosítani, akkor a hatása még nagyobb lesz. A klubokban politikai, zenei, népművészeti tevékeny­séget folytatnak. Sok klubban kórusok, pávakörök működ­nek. Nagyobb vállalkozásként említem meg, hogy a tv-ben előkészítik a Repülj páva kö­vetkező fordulóját. Sajátos vo­nása lesz, hogy a közösségi teljesítményt, az együttes pro­dukciót állítjuk előtérbe. — E munkában vannak mindig bizonyos alkalmakhoz kötődő események. Ilyen pél­dául az Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója, amely meghatározó a közmű­velődés minden területén. A következő két esztendőben, 1978-ban és 1979-ben ilyen meghatározóvá válik közmű­velődési tevékenységünkben az 1918-as polgári demokrati­kus forradalom, majd az 1919- es Tanácsköztársaság 60. év­fordulója — fejezte be a be­szélgetést. Bíró Zoltán — Rólam ..., engem ..., én...? — dadog is szinte, úgy ipar­kodik a kérdő tiltakozással. Nem érti, miért éppen őt vá­lasztottuk, miért róla aka­runk írni. — Miért éppen őt, azaz őket választottuk? — ismétli a kérdést a pártbizottság titká­ra is. •— Egyszerűen csak azért, mert megérdemlik. Fér­. je és két lányuk is nálunk dolgoznak, valamennyien tisz­tességgel, szorgalommal. Hétköznapi az életem.. Máris megtudhatták tehát olvasóink, ezúttal nem egyet­len emberre vetítjük a ref­lektorfényt, hanem egy egész családdal kerülhetünk köze­lebbi ismeretségbe. S árul­juk el gyorsan azt is: a tö­rökbálinti Mechanikai Mű- vekben vagyunk. — Téved ám, ha azt hiszi, hogy holmi nagy dolgokról mesélhetek. Hétköznapi az én életem a javából — tilta­kozik mégegyszer Munkácsy Jánosné. Amint a múltat idézi, sza­vai nyomán háromműsza­kos, nehéz-fizikai munkával eltöltött korszak elevenedik fel. Tíz éve egy gumit gyártó üzemben, ahová semmi más nem kötötte, csak hűsége, áll­hatatossága ... Bevallja, ma­gától nem is hagyta volna ott. Szerencséjére, valamiféle át- szervezéssel, a Mechanikai Művekbe helyeztek, vagy ti­zenöt embert; köztük őt is. — Ez 1965-ben történt — akkor először a bojlerüzembe kerültem — mondj á. — Sor­ban megismerkedtem a mun­kaműveletekkel, s iparkodtam legjobb tudásom szerint. Ké-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents