Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-11 / 214. szám

2 iMúim 1917. SZEPTEMBER 11., VASÁRNAP BVT-ulés ENSZ: május 23-június 28. Vita a beszámolóról Berlinben szombaton Ro-1 mcsh Chandrának, a Béke-vi lágtanács elnökének vezetésé- | vei folytatódott a Béke-vi- tanács elnöksége irodájának kibővített ülése. A Romesh. Chandra által előterjesztett beszámoló felet­ti vitában számos javaslat hangzott el a Béke-világta- nács, általában a nemzetközi békemozgalom soron követke­ző feladatairól, azoknak a döntéseknek a végrehajtásá­ról, amelyeket a béke építői­nek az idén Varsóban meg­tartott nagyszabású tanácsko­zása hozott a nemzetközi eny­hülés megszilárdítása érde­kében. Az öt világrész béke­mozgalmát képviselő ülésszak résztvevői többek között in­dítványozták. hogy a BVT forduljon felhívással az ENSZ szeptember 20-án megnyíló XXXII. közgyűléséhez és az ENSZ leszerelési bizottságá­hoz, s ebben kérje fel a vi­lágszervezetet, hogy lépjen fel minden rendelkezésére ál­ló eszközzel a fegwerkezési verseny megfékezéséért. Javaslat hangzott el arra vo­natkozóan is, hogy a BVT ösz­tönözze annak a világméretű kampánynak a megerősítését, amelynek célja a leszerelési világkonferencia előkészítése és összehívása. Az ülésen olyan kezdeményezés is el­hangzott, hogy a Béke-világ- tanács terjessze a Belqrád- ban október 4-én megnyüó | találkozó küldöttei elé a béke­szerető emberek álláspontját, I leszögezve, hogy a jugoszláv fővárosban megtartandó kon­ferenciától konstruktív kez­deményezéseket várnak az eu­rópai enyhülés megszilárdítá­sa terén. Az ülésen teljes az egyetértés abban, hogy a Bé- ke-világtanács fejezze ki leg­élesebb tiltakozását a neut­ronbomba tervezett amerikai gyártása ellen, s hívjon fel minden békeszerető embert arra, hogy vívjanak erőteljes harcot a neutronbomba és a hasonló tömegpusztító fegy­verek ellen. Az ülésszak vitájában töb­ben indítványozták, hogy a világ békeszerető erői külön­böző akciókkal támogassák az afrikai népek harcát az impe­rializmus legújabb manőve­rei, a fajüldözés és a neokolo- nializmus ellen, s hogy a bé­kemozgalom lépjen fel a V zel-keleti válság megoldásá­nak elősegítése, a chilei haza­fias erők fokozott támogatá­sa érdekében. A BVT Elnöksége Irodájá­nak ülésén felszólalt Kumar Banerdzsí, az ENSZ főtitkár- helyettese, aki Kurt Wald­heim főtitkár megbízásából üdvözölte a tanácskozást és sok sikert kívánt a résztvevők­nek. Az ENSZ képviselője hangsúlyozta, hogy a béke- mozgalom leszerelési törekvé­sei hatékonyan támogatják a világszervezet céljait. D’Estaing-nyihtkozat Edward dereknek, a LEMPT KB első titkárának közelgő franciaországi látogatásával' kapcsolatban Valery Giscard d’Estaing francia köztársasá­gi elnök nyilatkozatot adott a Zycie Warszawy párizsi tu­dósítójának. Az elnök nyilatkozatában nagyra értékelte a hagyomá­nyos francia—lengyel barát­ságot, méltatta a gyorsan fej­lődő gazdasági kapcsolatokat, s külön kiemelte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Franciaország és Lengyelor­szág tett és tesz a jövőben a világbéke szilárdítása érde­kében. Valery Giscard d’Estaing hangsúlyozta, hogy Helsinki Franciaország és Lengyelor­szág számára a megfelelő szel­lemet és a megfelelő progra­mot jelenti: hozzáfűzte: a belgrádi találkozó ténye ön­magában tanúsítja Helsinki szellemének életképességét. Franciaország és Lengyelor­szág kétoldalú kapcsolataival jelentősen hozzájárult az eny­hülés folyamatához. A leszereléssel kapcsolatos jövőbeni francia kezdemé­nyezéssel összefüggésben a francia köztársasági elnök ki­jelentette, hogy a világ vala­mennyi országához hasonlóan Franciaországot is aggasztja a fegyverek rendkívül nagy­fokú felhalmozódása. Osztjuk azoknak a véleményét — mondotta —. akik a fegyve­rek világméretű fejlesztésé­nek korlátozását, majd pedig e fegyverek csökkentését sze­retnék elérni. Természetesen, a fegyverek korlátozására irányuló lehetőségeket kutat­va, figyelembe kell venni, hogy az államoknak jogukban áll saját biztonságukat sza­vatolni. A rendkívüli leszerelési ülésszakról New Yorkban 1978. május 23-tól június 28-ig rendezik meg az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli leszerelési ülésszakát, amelynek fontos szerepet kell betöltenie a leszerelési világ­konferencia előkészítésében. Ezt az egyhangú döntést hoz­ta a rendkívüli ülésszak ösz- szehívását előkészitő bizott­ság, amelynek munkájában 54 állam, köztük a Szovjet­unió képviselői vettek részt. Az előkészítő bizottság sok­ra értékelte azokat a javasla­tokat, amelyeket a Szovjet­unió és más szocialista orszá­gok terjesztettek elő a rend­kívüli ülésszak záródokumen­tumainak tartalmára. Ezek a javaslatok a konstruktív jel­leg biztosítására, a fegyverke­zési hajsza megfékezésére, a leszerelésre, az enyhülés gya­korlati megvalósítására irá­nyulnak. A szocialista országok két fontos dokumentumot ter­jesztettek a leszerelési bi­zottság elé. Az egyik: a le­szerelésről szóló nyilatkozat alapvető tételei; a másik: a leszerelés akcióprogramjának alapvető tételei. Mint H. Ja- roszek, Lengyelország állandó ENSZ-képviselője egyebek között hangsúlyozta, e javas­latok jóváhagyása a rendkí­vüli ülésszakon a leghatéko­nyabb módszer lenne annak elérésére, hogy lényeges ha­ladás történjen a legfontosabb és hosszútávú cél — az álta­lános és teljes leszerelés — megvalósításában. Az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli leszerelési ülésszaká­nak határozottan állást kell foglalnia az enyhülés minden módon való megszilárdítása mellett, annak érdekében, hogy ez a folyamat visszaesé­sek és ingadozások nélkül ha­ladjon előre. A Szovjetunió és más szo­cialista országok a továbbiak­ban javasolják, hogy a rend­kívüli leszerelési ülésszak jö­vendő dokumentumainak hangsúlyozniuk kell: minde­nütt meg kell valósítani azt az elvet, hogy az erőszakot kiiktatják a nemzetközi kap­csolatokból. Csak röviden... MILORAD BOZSINOVICS, a belgrádi európai biztonsági együttműködési találkozó ju­goszláv végrehajtó tátikára, külön-külön fogadta a Föld­közi-tenger melléki országok jugoszláviai diplomáciai kép­viseleteinek vezetőit. Bozsi- novics ez alkalomból Tuné­zia, Marokkó, Algéria, Liba­non, Líbia és Szíria kormá­nyának hivatalos meghívást nyújtott át, • hogy képviselőik vegyenek részt az október 4-én kezdődő belgrádi európai biztonsági és együttműködési találkozó befejező szakaszá­nak munkájában. A BIZTONSÁGI TANÁCS rövid, 20 perces ülést tartott pénteken a ciprusi kérdésről. A BT a vitát időpont nélkül elnapolta. MA állítják helyre Barce­lonában Josep Taradellas, a katalán generalitás szám­űzetésben élő elnöke és a spa­nyol kormány megállapodása alapján az ideiglenes katalán generalitást, a katalán auto­nóm kormányt. A NAGY OKTÓBERI SZO­CIALISTA FORRADALOM 60. évfordulójának megünneplé­sével kapcsolatos előkészüle­teket tekintette át e heti ülé­sén az SZKP moszkvai váro­si bizottsága. PÉNTEKEN ESTE Alvaro Cunhalnak, a PKP főtitkárá­nak és a PKP politikai bi­zottsági tagjainak jelenlété­ben megnyílt az idei A van te !- ünnepség. JASSZER ARAFAT jószol­gálati missziójának eredmé­nyeként Líbia és Egyiptom megkezdte csapatai visszavo­nását a határkörzetből. ANGLIÁBAN ÉS WALES­BEN bérkövetelő sztrájkba lépett a két országrész 57 ezer sütőipari dolgozója, és a fe­nyegető kenyérhiány egy csa­pásra hatalmába kerítette az országot. SZÓFIÁBAN bolgár—román közös közleményt hoztak nyil­vánosságra Nicolae Ceauses- cunak, az RKP főtitkárának, Románia elnökének szeptem­ber 5. és 8. közötti hivatalos, baráti bulgáriai látogatásá­ról. A PÁRIZS északi perem­városában fekvő Courneuve- parkban megkezdődött a Francia Kommunista Párt na­pilapjának, a l’Humanitének kétnapos ünnepsége. INDIA 100 000 tonna búzát szállít Vietnamnak élelmi­szergondjai enyhítésére. Az Afrika úgynevezett szarva- ban folyó Szomáliái—ctiópia! ellenségeskedések tovább tar­tanak, a héten sor került a két ország közti teljes diplo­máciai szakításra is. A vissza­térő kérdés mégis az, hogy miként alakul a hadihelyzet? Politikai krimi, különösen vé­res és kegyetlen, zajlott le Kölnben, abban a városban, ahol az NSZK belügyminiszté­riuma székel. A nyugatnémet gyáriparosok szövetségének el­nökét elrabolták, testőreit és gépkocsivezetőjét meggyilkol­ták. Jogos a kérdés: milyen politikai következményekkel járhat a Schleyer-ügy? MIKÉNT ALAKULT A HADI­HELYZET AFRIKA SZARVÁ­BAN? A Szomáliái támadás éle Ji- jiga és Harar városok ellen, irányul. Egy pillantás a tér­képre meggyőz arról, hogy a hadműveletek célja átvágni Etiópia egyetlen vasútvonalát, azt, amely Addisz Abebából Dzsibutiba vezet és így össze­köttetést teremt az Adeni-öböl- lel. A két város közelében van még egy nagy nemzetközi re­pülőtér is. Ehhez hasonlót csak az etióp főváros mellett találni, továbbá az eritreai As- marában, de köztudomású, hogy Asmarát az eritreai fel­kelők szorongatják. Jijiga nincs száz kilométerre sem a Szomáliái határtól, Harar irá­nyában az említett vasútvonal hozzávetőleg kétszáz kilomé­terre esik. Nyilván a hadihelyzet alaku­lásával is összefüg, hogy a hé­ten az etióp ideiglenes kor­mányzó tanács megszakította a diplomáciai kapcsolatot Szo­máliával. Mogadishuban ezt követően az etiö" diplomaták kiutasítását hat' ták el. Az Addisz Abeba-i kormányzóta­A hét két kérdése Jijiga és Harar Hírzárlat az NSZK-ban nács nyilatkozatban hangoztat­ta, hogy Szomália leplezetlen agressziót hajtott végre Etiópia ellen, de a kormányzótanács önmérsékletet tanúsított, re­mélve, hogy Szomália figye­lembe veszi az afrikai közvé­leményt és abbahagyja az ag­ressziót. A kelet-afrikai problémák szóba kerültek Gromiko szov­jet külügyminiszter és Kurt Waldheim főtitkár moszkvai eszmecseréjén. Waldheim utá­na sajtóértekezleten emlékez­tetett arra, hogy az ENSZ is ki­mondta az afrikai határok megváltoztathatatlanságának elvét. Most kísérlet történt en­nek az elvnek a semmibevéte­lére, ezt az ENSZ nem tűrheti. Az Arab Liga kairói ülésén szintén szó volt az etióp—Szo­máliái viszályról, tekintve, hogy Szomália tagja ennek az államcsoportnak. Az Arab Li­ga a konfliktusba való be nem avatkozás álláspontjára he­lyezkedett hivatalosan, de egyes sajtóértesülések szerint a reakciós arab államok fegy­vereket szállítanak Szomáliá­ba. Viszont ilyen körülmények között úgyszólván fölösleges­nek mutatkozik, hogy például az USA is adjon fegyvereket Szomáliának. Az Egyesült Ál­lamok hivatalos nyilatkozat­ban közölte, hogy nem ad el fegyvereket a mogadishui kor­mánynak. (Érdemes arra em­lékeztetni, hogy Etiópia koráb­ban az USA befolyási övezeté­be tartozott. Amerikai katonai tanácsadók voltak, izraeliekkel együtt, Addisz Abebában, ők képezték ki az etióp hadsereg tisztjeit.) Az Addisz Abeba-I rádió je­lentése szerint az etióp kor­mány szabadon bocsátott 894 személyt, akiket forradalom­ellenes tevékenység gyanújával vettek őrizetbe. A rádiójelen­tés ezenkívül beszámol néhány személyi változásról a kor­mányhivatalokban és a hadse- » regben. MILYEN POLITIKAI KÖ­VETKEZMÉNYEKKEL JÁR- HAT A SCHLEYER-ÜGY? Talán nem fölösleges emlé­keztetni arra, hogy a nyáron a nyugatnémet polgári sajtó mindegyre a Schmidt—Gen­scher-kormány válságáról cik­kezett. Voltak, akik azt latol­gatták, mikor fordít hátat a szociáldemokratáknak a koalí­ció kicsiny, de nélkülözhetet­len tagja, a szabaddemokrata párt? Kétségtelen sok vita ka­vargóit a gazdasági helyzetben a munkanélküliség ellen, ho­gyan biztosítsák az exportot, akár az infláció növekedése és a márka értékének csökkenése árán is, és így tovább. A Kapp- ler-botrány sem volt éppen kellemes a bonni kormány Szá­mára, bár éppen a jobboldali ellenzék megnyugvással és elégtétellel fogadta, hogy nem történt semmi a háborús bű­nös SS-alezredes elfogatására. A terrorizmus már évek óta politikai vitakérdés az NSZK- ban. A Baader-Meinhof cso­port, vagy az állítólagos Vörös Hadsereg F.rakció, amelynek a mostani szörnyű kölni bűntet­tet tulajdonítják, a polgári sajtó beállítása szerint bal­oldali és forradalmár len­ne... A terrorizmus elleni harc címén a kormányt az or­szágban igen jelentékeny jobboldali erők jobb felé akar­ják tolni. A kinek használ? kérdésre most, Schleyer elrab­lása után is csak azzal lehet válaszolni: a jobboldalnak. A kormány az úgynevezett nagy válságtörzs üléseire meg­hívta Kohlt, a CDU vezetőjét. Franz-Josef Strauss, a CSU vezére, az események kezdetén Kanadában üdült, majd gyor­san hazasietett, hogy maga is részt vegyen a következő for­dulatok alakításában. A helyzet komolyságára jel­lemző, hogy a bonni kormány teljes hírzárlatot rendelt el, ami elég szokatlan az NSZK- ban, hiszen ott inkább a tájé­koztatás demokratizmusát sze­retik hangoztatni. Az NSZK-hatóságok nemcsak megtagadták a megszöktc*ett náci háborús bűnös, Kappler kiadatását Olaszországnak, ha­nem még félmillió márka nyugdijat is megállapítottak számára — fr,ia az Unsere Zeit, a Német Kommunista Párt lap­ja szombati számában. Semmi hír Hans Martin ScbTeyerróI, a Nyugatnémet Gyárinarosok, Szövetségének el­nökéről és 'elrablóiról. Denis Payot genfi ügyvéd, akit a bonni kormány közvetítőnek jelölt ki a hatóságok és a ter­roristák között szombaton dé­lig nem. tudott Uanesoiatot te­remteni a Vörös Hadsereg Frakció nevű szélsőbaloldali szervezettel. emoer 4-1 emui£vai«sz»,iiso.Kviii érkezett el az ország e századi örténetének legjelentősebo ordulatához: a baloldal hat jártját tömörítő választási szö­vetség jelöltje, Salvador Allen- ie többséget szerzett az el- lökválasztason, s ezzel meg­szakadt a katonák és a pol­gári pártok kormányzásának »ok évtizedes sorozata. A Né­pi Egység győzelme új korsza­kot nyitott Latin-Amerika „nadrágszíjországának” törté­nelmében. A chilei dolgozók érdekeit képviselő baloldali hatalom megkezdhette az el­maradott, szegény ország po­litikai, gazdasági, társadalmi viszonyainak gyökeres átalakí­tását. Majd nehéz, gondokkal teii és sikerekben sem szűköl­ködő három esztendő után, ugyancsak szeptemberben —, ma négy esztendeje — a re­akció brutális támadása korunk egyik legvéresebb, leggátlásta­lanabb fasiszta diktatúrájának nyitott kaput. A haladás a világot megrázó kísérletének három éve és az erőszak, az ellenforradalom, a világot el- borzasztó rémtetteinek négy" esztendeje között a kiáltó el­lentmondást ma már nemcsak a baloldal erői tartják tűrhetet­lennek, hanem jóformán min­denki, aki számára még jelen­tenek valamit az emberi mél­tóság, az egyenlőség, a sza­badság értékei. A hetvenes évek chilei eseményei az em­beriség alapkérdésének, a ha­ladás és a visszalépés dilem­májának példáját adják. A tragédia évfordulójára, Allende és a többi hazafi mártíromsá- gának mementója megköveteli, hogy felidézzük ezeknek a sorsdöntő éveknek eseményeit, a Népi Egység korszakának vívmányait, küzdelmeit és a terror sötét hétköznapjait. A BALOLDAL, győzelmé­nek örömünnepét már akkor, hét esztendeje is beárnyékol­ták a változásoktól rettegő reakció fenyegetései. Allende sikere megrémítette a demok­ratikus és a szélsőséges jobb­oldal minden rétegét. Már akkor, 1970 szeptemberének első napjaiban megindult az az aknamunka, amely végig­kísérte a Népi Egység ural­mát. A reakció erői előbb megkísérelték a jobboldali többségű parlamentet rábírni, hogy a demokratikus szavazás eredményétől függetlenül aka­dályozza meg az új elnök be­iktatását. A chilei polgári de­mokrácia hagyományai azon­ban akkor még visszatartották a polgári .fiártok képviselőiI ettől az alkotmányellenes lé­péstől. Pedig a szélsőjobbol­dal mindent megtett, hogy élezze a politikai feszültséget Miután sikertelenül próbál­ták rákényszeríteni a közbe­lépésre a hadsereget, októ­berben meggyilkolták Reni Schneider tábornokot a fegy­veres erők főparancsnokát aki keményen ellenállt í reakció nyomásának és szilár­dan kitartott a hadsereg alkot­mányt védő szerepe mellett Allende elnökségének else másfél esztendeje a sikerei időszaka volt. A jobboldal szélsőségesek szabotázsai, me rényletei, provokációi ellené re a Népi Egység eredménye sen haladt előre programjá nak megvalósításában. Föld reformot hajtottak végre, ál lamosítottak — egyebek kö zött az ország legfontosabl természeti kincsének, a réz nek kitermelését —, emeltél a dolgozó tömegek bérét, be fagyasztották az alapvető köz szükségleti cikkek árát. Sike rült fokozatosan visszaszoríta ni a hazai és a külföldi tőkéi Mindezt olyan körülményei között, hogy a jobboldal többségű parlament mindin kább szabotálni igyekezett < kormány elképzeléseinek vég rehajtását. , 1972 TAVASZÁTÓL az el lenzék megkezdte összpontosí tott támadásait a kormán; megdöntésére. A Népi Egyséj törvényjavaslatait szinte ki vétel nélkül elvetette a par lament. A jobboldal futószala­gon szervezte a befolyása alatt álló középrétegek tün­tetéseit, sztrájkjait. A kis- és középvállalkozók árurejtege­téssel nehezítették az amúgy is súlyos ellátási Helyzetet. Kialakult a feketepiac, ahol az árak magasra szöktek. Az állami üzletekbe pedig egyre nehezebben jutottak el az áruk. Krónikussá vált az élel­miszerhiány. 1972 őszén a reakciós vezetésű teherautó­fuvarozók szakszervezete sztrájkot hirdetett, hogy telje­sen megbénítsa az ország el­látását. Eközben sűrűsödtek az illegális ultra jobboldali bandák garázdálkodásai. Eb­ben a súlyos helyzetben a hadsereg akkori, demokra­tikus érzelmű vezetői ki állta k a kormány mellett, s hosszú küzdelemben sikerült átvé­szelni a válságot. A jobboldal ekkor a már­ciusi parlamenti választások­ra 'összpontosította erőit. Ügy vélték, hogy a súlyos belső problémák miatti országos elégedetlenséget szítva és ki­használva demokratikus úton tudják megbuktatni a Népi Egység kormányát. A balol­dal nagyszabású politikai kampányával azonban mozgó­sította a munkástömegeket, s a kormányszövetség nyolc százalékkal növelte szavaza­tainak arányát. A REAKCIÓ SZAMARA így egyetlen út maradt: a ka­tonai államcsíny. A hadsereg jobboldali főtisztjei fokozato­san szorították ki a fegyveres erőket addig vezető, az alkot­mányt védő tábornokokat. Végül sikerült lemondatniuk Carlos Prats tábornokot, a főparancsnokot is. Utóda egy bizonyos Augusto Pinochet lett, aki 1973 augusztusának végén hűséget esküdött' Allen- dének. Pedig a puccs tervei akkor már készen voltak. A rohamosan romló politikai és gazdasági helyzetben a katonák a megfelelő alkalomra vár­tak. A kormány ekkor már nem tudta leküzdeni a legsú­lyosabb problémákat: a teher­autó-fuvarozók sztrájkja való­sággal megbénította az orszá­got, nem volt élelmiszer,. az üzletek előtt hiába álltak ná- pokon keresztül hatalmas so­rok. S 1973. szeptember 11-én megindult a hadsereg. Allen- de és környezete az utolsó pillanatig hősiesen védekezett az elnöki palotában, de a túl­erő végül is győzedelmeske­dett. A bosszúhadjárat meg­kezdődött. AZ EREDMÉNY jól ismert Négy év alatt sok ezer bal­oldalit gyilkoltak le, tízezre­ket hurcoltak, kínoztak meg Chile hatalmas fogolytáborrá vált. A junta még egykori szálláscsinálóit, a polgári pár­tokat és a reakciós szakszer­vezeteket sem kímélte. A fegyverek, az erőszak logiká­ja lett az egyetlen érve Chik új urainak. De az effajt: rendcsinálás még sohaserr teremtett igazi rendet. Az or­szágban ma, négy évvel az ál­lamcsíny után Pinocheté nem ülhetnek örömünnept A junta mindinkább elszige'c lődik a határokon belül é világszerte egyaránt. A gaz dasági bajok semmit sert enyhültek, a tőkés világ se gítése éppen a kegyetlen ter­ror miatt nem lehet olyar mérvű, amilyenre a diktáto­rok vártak. Ma már nyilva1- való, hogy a hadseregen belő is növekszik az elégedetlen ség. Az antifasiszta összefo­gás már nemcsak álom Chik ben. S egy egész nép ellen r legkegyetlenebb terrorral kor­mányzó hatalom sem s’áli' • sokai ff R7Pmhp A. K. A Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata A Magyar Szolidaritási Bi­zottság szombaton nyilatkoza­tot tett közzé. Ez többek kö­zött hangsúlyozza: Negyvennyolc hónapja an­nak, hogy a világ haladó köz­véleménye megdöbbenve érte­sült dr. Salvador Allendének, Chile törvényes elnökének meggyilkolásáról. A véres puccs óta Pinochet a legke­gyetlenebb terrorrendszert te­remtette meg: a népi hatalom tisztségviselőinek, kommunis­táknak. szocialistáknak, pár- tonkívüli aktivistáknak és egyszerű szimpatizánsoknak ezreit ölték meg vagy a leg­kegyetlenebb körülmények között kínozzák a koncentrá­ciós táborokban és a junta börtöneiben. A katonai junta törvényen kívül helyezett minden poli­tikai pártot, meghosszabbítot­ta a rendkívüli állapotot, ami­vel nyilvánvalóvá tette azt a törekvését, hogy folytassa törvénytelenségeit és újabb bűntetteket kövessen el. De ezek az intézkedések nem erejét, hanem gyengeségét bi­zonyítják. A zsarnokság nem tudja letörni a chilei nép ki­tartó ellenállását, amely ezer és ezer formában valósul meg. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a chilei nép elszántsága és a nemzetközi szolidaritás ereje győzedelmeskedni fog a chilei nép hóhérai fölött.

Next

/
Thumbnails
Contents