Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-10 / 213. szám
1977. SZEPTEMBER 10., SZOMBAT *Mh§m 3 A Vöröskereszt V. kongresszusa előtt Pest megyében Négy esztendő mérlege Egészségnevelés, véradás, családpolitika Tevékeny év közepén tart, s eredményekben nem szűkölködő négy esztendőről készít számadást a Vöröskereszt Pest megyében. Az országos szervezet október 29—30-ra hívta össze az V. kongresszust, s addig az előkészületek folynak. A taggyűléseken és a vezetőségválasztásokon már megkezdődött a számvetés; az elmúlt négyéves időszak alatti fejlődés eredményeiről szólhattak a beszámolók, melyekből kitűnt: nő a szervezet társadalompolitikai szerepe, sajátos egészségnevelési és gyakorlati feladatainak eleget tesz. Szemléletformálás A mérlegkészítők, s az eddigi választásokon felszólaló négyezer tag szavai arról tanúskodnak, hogy hatékonyabbá vált a vöröskeresztes munka, s a Pest megyei alapszer- ' vezetek az eddiginél nagyobb részt vállaltak az egészség- ügyi, szociálpolitikai és köz- művelődési célok valóra váltásából. Négy esztendő alatt 8 ezer 470 egészségügyi felvilágosító előadás hangzott el, s ezek hallgatóinak száma 1973 óta 12 ezerrel gyarapodott. Sok szó esett a betegségek megelőzéséről, a családvédelemről, s az alkoholizmus elleni küzdelemről. Több mint 77 ezer résztvevője volt a házi betegápolásról, a munkahelyi egészségügyről, elsősegélynyújtásról szóló tanfolyamoknak, s a nagylányok, a szülők, vagy a családi élet iskoláinak. A tanfolyamok és előadások szervezői között élenjártak a budai, a váci, a ceglédi járás és Nagykőrös, valamint Gödöllő város vöröskeresztesei. Az elmúlt években a hagyományos módszerek mellett Újak alakultak ki: a korszerű, s á résztvevőket aktivizáló formák közül kiváltképp a fiatalok körében váltak népszerűvé az egészségnevelési vetélkedők, klubfoglalkozások, nyomkereső játékok, bábversenyek. Csupán tavaly több mint 800 ilyen rendezvényt j tartottak. ] A ráckevei és ceglédi járás, t s Százhalombatta a tanács-1 adással, kóstolóval, bemutatókkal fűszerezett kiállítások szervezésében jeleskedett, propagálva így is az egészséges életmódot. Országszerte nagy hírnévre tettek szert a szentendrei egészségnevelési napok, s a gödöllői fogászati konferenciák. Tettek is... Nem elegendő azonban az egészségről beszélni, tenni is kell érte. így vallják a megye vöröskereszt-szervezeteinek tagjai, s erről tanúskodnak áz eredmények is: négy esztendő alatt majdnem 130 ezren adtak vért önkéntesen, s 42 ezer 786 liter életmentő nedvvel segítettek a rászorulókon. A váciak, százhalom- battaiak, gödöllőiek vezetik a sort az egy lakosra jutó véradásban. A cselekvés kevésbé látványos módja az a segítő-szervező munka, mellyel a védőoltások, szűrővizsgálatok előkészítéséből, a mozgósításból vették ki részüket a Vöröskereszt aktivistái. Nagy múltra tekint vissza az időskorúak társadalmi gondozása Pest megyében. S a szervezet tagjai körében szintén: 5 ezer 337-en gondoskodtak a takarításról, bevásárlásról, mosásról, vagy a születésnapi köszöntőről és virágról — ezt az általuk támogatott 4 ezer 266 család és több mint 5 ezer egyedülálló idős ember tanúsíthatja. A felnőtt és ifjú vöröskeresztesek évente ezer állami gondozott gyermeket patronáltak, s részt vettek a veszélyeztetett családok, gyermekek felkutatásában. Sokan közülük személyes gyámságot is vállaltak. Szeszmentes kirakatok, tejtermék-bemutatók, filmvetítések, kiállítások voltak a meggyőzés fő eszközei az alkoholizmus elleni hónapok rendezvényein. A hétköznapokon pe- ] dig a munkahelyi szervezetek I ellenőrizték a szeszárusítási I tilalom betartását, a veszélye- \ sebb üzemekben időnként még alkoholszondás vizsgálattal is. De az alkoholista betegek utógondozásában is nagy volt a szerepük. Sorolhatnánk még: a tisztasági mozgalom, az elsősegélynyújtók, vagy az önkéntes ápolónők, polgári védelmi egészségügyi szakaszok képzése, a kis egészségőrök és ifjú vöröskeresztesek versenyei, a kismamaklubok találkozói — megannyi esemény, melyek a jól végzett munkát tükrözik. Új feladatok Az eddig említett eredmények is mutatják: a Vörös- kereszt élő, fejlődő szervezet megyénkben. Az előző kongresszus idején 44 ezer 700 tagot számlált, s azóta újabb 10 ezer 800-zal gyarapodott a létszám. Nőttek a feladatok is. melyekkel a mérlegkészítéskor ugyancsak számot kell vetni. A megyét átszövő Vöröskereszt-hálózat előtt minőségi munkát kívánó teendők állnak. Annál is inkább, mert a megye maga is fejlődik: sokan települnek a fővárosykörnyéki agglomerációs övezet falvaiba, s a bejáró dolgozókra, köztük a nőkre is — eddig nemigen terjedt ki a Vöröskereszt figyelme. Mint ahogy a jövő teendői közé tartozik, hogy az apákat is megnyerjék: vegyenek részt a szülők iskolája tanfolyamokon. Vagy — hogy az agglomerációnál maradjunk —, új véradókat „szervezzenek be” a rövidesen működésbe lépő kis- tarcsai kórház vérellátásának biztosítására. De említhetnénk az önkéntes ápolónőket is, akiknek képzéséről eddig példaadóan gondoskodtak megyénkben. Ideje őket is bevonni a szervezet munkájába, ahol ez eddig nem történt meg, s a már megszerzett képesítésükhöz mért gyakorlati feladatokat keresni nekik — például az üzemi és lakóterületi elsősegélynyújtó tanfolyamok oktatói lehetnének. A megye dolgozóinak egy- hetede a mezőgazdasági szövetkezetek tagja. S mégis: a termelőszövetkezeteknek alig több, mint felénél alakult eddig Vöröskereszt-alapszerve- zet ... Akárcsak az eredményeket, sorolhatnánk még a teendőket is, melyek most a mérleg másik serpenyőjét terhelik. A Magyar Vöröskereszt V. kongresszusa előtt tartják meg a megyei értekezletet: szeptember 24-én a váci Madách Imre Művelődési Központban 285 küldött hallgatja majd meg a megyei vezetőség beszámolóját, a két kongresszus közötti időszak mozgalrpi munkájáról, s hoz határozatot a további feladatokról. V. G. P. A Nógrádi-partizáncsoport útján Vasárnap indulnak endéktúrára Pest megyéből 120 fiatal Már augusztusban hírül adta lapunk: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére emléktúrát indít a Magyar Partizán Szövetség. A KISZ Pest megyei bizottságának szervezésében 120 fiatal vesz részt a túrán a megyéből. A részletekről Babati Lajos, a KISZ Pest megyei bizottságának sportfelelőse, a túra egyik vezetője tájékoztatott bennünket: vesztette életét, a németrpáncé- losokkal vívott tűzharcban, megkoszorúzzák a mártírok emlékművét. — Szeptember 18-án tér vissza a Pest megyei fiatalok csoportja Magyarországra, s Karancsberényben megtekintik a Nógrádi Sándor Emlékmúzeumot, majd a helyi fiatalokkal közös ifjúsági nagygyűlésen vesznek részt. V. G. P. — Már ma, szombaton megérkeznek a sződligeti KISZ- iskolába a túra résztvevői, s ez a nap a készülődésé, a csomagolásé. Este a Nógrádi Sándor vezette partizáncsoport négy Magyarországon élő tagjával találkoznak — Dékán Évával (ő volt a csoport rádiósa), valamint György Bélával, Molnár Jánossal és Papp Gazsi Bélával, ök is elkísérik a fiatalokat erre az útra. — Vasárnap hajnalban indul két autóbusszal a 78 Pest megyei dolgozó fiatal, és 32 középiskolás, tíz vezetővel. — Besztercebányán, hajdani szlovák ellenállókkal találkoznak majd, s Donovaly- tól 142 kilométeren gyalog követik a partizáncsoport útját az Alacsony-Tátrán át. Di- vinben szlovák fiatalokkal, Losoncon pedig a partizáncsoport Szlovákiában élő tagjaival beszélgetnek a résztvevők. Abroncsospusztán. ahol a Nógrádi-csoport 11 tagja Ülést tartott a KPVDSZ i Pest megyei Bizottsága. A ta- ! nácskozáson részt vett dr. Krekács György, a KPVDSZ főtitkára, Fodor László, az SZMT titkára és Sáron Sándor, az MSZMP Pest megyei bizottságának munkatársa. Áz ülésen megtárgyalták a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója j tiszteletére indult munkaverseny eddigi tapasztalatait, a megyei bizottság első félévi költségvetésének alakulását, valamint a vállalatok és szövetkezetek szociálpolitikai terveinek teljesítését. A testület ezután személyi ügyekben döntött. Dr. Krekács György előterjesztésére, Lippai Józsefet, a megyei bizottság titkárát érdemeinek elismerésével —. mivel a Nyugat-Pest megyei ÉlelmiszerKiskereskedelmi Vállalat igazgatójává nevezték ki —, felmentették megyei bizottsági tagsága és titkári teendői alól, a KPVDSZ központi vezetőségi tagságának, valamint SZMT-tagságának érintetlenül hagyásával. A KPVDSZ főtitkárának javaslatára a megyei bizottság Lörincz Ernőnél bizottsági tagnak kooptálta és a megyei bizottság titkárának megválasztotta. Lőrincz Ernő- né eddig a KPVDSZ budapesti bizottságán a szövetkezeti titkárság vezetője volt. ★ Az ülésen dr. Krekács György átadta Lippai József- j nek tevékenysége elismeré- j séül a Szakszervezeti Mun- [ káért kitüntetés arany fokozatát. Az első vonalban I „A pártmunka színvonalát és eredményességét nagymértékben az határozza meg, hogy a munka miként halad a végrehajtás első vonalában, az alapszervezetekben.” (MSZMP XI. kongresszusa.) A Pest megyei pártbizottság vezető szervei a fenti idézetben foglaltaknak megfelelően a XI. kongresszus óta eltelt két és fél év alatt megkülönböztetett figyelmet fordítottak a pártszervezetek munkájának fejlesztésére. Ennek bizonyítéka, hogy a megyei párt- bizottság megtárgyalta a termelőszövetkezetek pártalapszervezeteiben folyó eszmei, politikai munka helyzetét és további feladatait, napirendre tűzte a megye nagyüzemi párt- szervezeteinek fejlődését. Legutóbb — széles körű vizsgálat után — a megyei párt-végrehajtóbizottság foglalkozott az alapszervezeti taggyűlések szerepével a párthatározatok végrehajtásában, és megfelelő határozatokat hozott. A taggyűléseknek meghatározó szerepük van az alapszervezetek életében. A szervezeti szabályzat szerint: „Az alapszervezet legfőbb szerve a taggyűlés.” Ez az alapszervezet vezetési fóruma, amely a helyi politikai témákban döntési-, beszámoltatási- és felelősségrevoná- si joggal is rendelkezik. A taggyűlésen ismertetik, dolgozzák fel és alkalmazzák a helyi viszonyoknak megfelelően a Központi Bizottság és a többi irányító pártszerv határozatait. A párttagság a taggyűléseken vesz részt a .párt politikájának alakításában, formálásában és a taggyűlésen aktivizálódik a párttagság a politika végrehajtásában. A párttaggyűlés az a fórum, amelynek fontos szerepe van a párttagság nevelésében, a kommunisták eszmei, politikai felkészítésében és az egységes cselekvés megteremtésében. A taggyűlések szerepét és a pártalapszer- vezetek ez irányú munkájának tartalmát, ennek megfelelően vizsgálta a megyei párt-vb. A testület jó érzéssel állapította meg, hogy a megye pártalapszervezeteinek munkájában érvényesülnek a pártélet lenini normái. Ez kifejezésre jut mindenekelőtt abban, hogy valamennyi taggyűlés a központi bizottsági határozatok szellemében tárgyalja és jelöli meg a helyileg legfontosabb feladatokat. A határozathozatalt az alapszervezetek döntő többségében kollektív munka, pártszerű vita, a bírálat, önbírálat érvényesülése, a végrehajtásért érzett felelősség jellemzi. A megye kommunistáinak nagy többsége átérzi, hogy a napi politikai munkában, a gazdasági életben, magánéletükben tanúsított magatartásukkal erősítik a párt egységét és felelősséggel tartoznak a taggyűlés előtt. A végrehajtó bizottság úgy ítélte meg, hogy a vezetőségek sokoldalú, tartalmasabb előkészítő munkájának eredményeként a taggyűlések a korábbinál jobban betöltik szerepüket a párthatározatok megismertetésében és a helyi feladatokra való mozgósításban. A taggyűléseket megyénkben — a szervezeti szabályzat követelményeinek megfelelően —, valamennyi pártalapszervezetben legalább kéthavonta megtartják. A megnövekedett sokirányú feladatok miatt az alapszervezetek túlnyomó többségében ennél többször, 9—11 alkalommal tartanak taggyűlést. A kommunisták gyakoribb összehívását indokoltnak és politikailag szükségesnek tartjuk. Tapasztalataink szerint ez kedvezően hat a folyamatos politizáló légkör továbbfejlesztésére, a pártdemokrácia szélesítésére, a cselekvési egység erősödésére. Hozzájárul a párttagság eszmei, politikai neveléséhez, a konkrét feladatok tisztázásához, a párttagokkal szemben támasztott követelmények teljesítéséhez. Rendszeresen döntenek — a munkaterveknek megfelelően — a taggyűléseken, a politika helyi végrehajtásának különböző kérdéseiben, a pártba való felvételről, beiskolázásról és állást foglalnak hatáskörükbe tartozó személyi kérdésekben. A taggyűlések egyre színvonalasabban töltik be szerepüket a párttagság folyamatos tájékoztatásában is. A határozathozatalt megelőzően többségében alkotó, tartalmas vita folyik a taggyűléseken. A párttagság 15—20 százaléka mond véleményt; ez a politikai érettséget és azt bizonyítja, hogy a tagság él demokratikus jogaival. Az esetek nagy többségében a vita véleménycsere jellegű, nem a vezetőség reális javaslatait kérdőjelezi, hanem a1 megoldás módjára, az adott lehetőségek jobb kihasználására irányul. A taggyűléseken a legnagyobb aktivitást a helyi gazdasági feladatok megtárgyalása váltja ki. A vitaszellem, a kommunisták aktivitása különösen az utóbbi két esztendőben jelentősen fejlődött. A XI. kongresszus határozatai, az V. ötéves terv helyi feladatait, a Központi Bizottság 1975. október 23-i határozata összességében olyan politikai légkört teremtettek, amelyekben a párttagság egészének konkrét tennivalói vannak. Fokozódtak a kommunistákkal szembeni követelmények és ez nagyobb érdeklődést, aktivitást váltott ki. Párttagságunk a taggyűléseken kritikusan szól abban az esetben, ha a napi munkában visz- szásságot, hanyagságot, felelőtlenséget tapasztal. Jó érzékkel bírálja a helyenként jelentkező, társadalmunktól idegen életvitelt, a ha- rácsolást, az önzést, a közügyektől való elfordulást, ami környezetükben előfordul. A határozathozatali tevékenységük is alapvetően jó, rendszeresek megyénkben a taggyűlések. A pártmegbízatások egyre jobban kapcsolódnak a határozatok végrehajtásához. Egyre gyakoribb; hogy taggyűlésen adnak pártmegbízatást egyes párttagoknak és ott is kérik számon. Helyes, hogy a taggyűléseket egyre inkább a pártcsoportok révén készítik elő. Részt válalnak a szervezésből, mozgósításból. Több helyen (pl. a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, a Pestvidéki Gépgyárban, a Dunai Cement- és Mészműben, a Csepel Autógyárban) gyakorlattá vált, hogy a pártcsoportok előzetesen megismerik a taggyűlések elé kerülő napirendeket. Véleményt mondanak, javaslatokat tesznek a megvitatásra kerülő témákkal kapcsolatban. Mindez az érdemi munkát segíti, növeli a párttagság felelősségét és jogaik gyakorlását. Ellenőrző szerepüket is egyre tartalmasabban betöltik. A vezetőségek nagy többsége a két taggyűlés közötti munkáról, a határozatok végrehajtásának helyzetéről tájékoztatja a párttagságot. Az ellenőrzések alapvető formája a beszámoltatás. Különösen a gazdaságpolitikai, termelési feladatok végrehajtásának ellenőrzése vált sokoldalúbbá. A gazdasági vezetők rendszeres beszámoltatása mellett néhány nagyüzemben (pl.: a Csepel Autógyárban, a Diósdi Csapágygyárban, a Mechanikai Művekben) gyakorlat, hogy taggyűlésen a reszortfelelősök, vagy a pártcsoportbizalmiak, kommunista szakszervezeti tisztségviselők, KISZ-vezetők, valamelyike ad számot a pártelet, az ideológiai- és tömegszervezeti munka, illetve a termelőtevékenység eredményeiről és gondjairól. Kedvező tapasztalat, hogy a tervteljesítés ellenőrzésén kívül a taggyűléseken többet foglalkoznak az eszmei-politikai nevelő munka helyzetével, alapszervezeti feladataival, a pártépítő munka, a kádernevelés, a munkásőrség tevékenységének értékelésével. Az ellenőrző munkában ma még nem általános, de egyre több alapszervezetben gyakorlat az önállóan kezdeményezett vizsgálat. Egy-egy fontos kérdésben a taggyűlés által megbízott csoport vizsgálatot folytat és a szerzett tapasztalatok alapján javaslatot tesz. Ezt a módszert, főleg a termeléssel, a gazdálkodással kapcsolatban alkalmazzák. Így foglalkoztak például a Csepel Autógyár pártalapszervezeteiben a nagyértékű szerszámgépek kihasználtságával és több műszakos üzemeltetésével, a Diósdi Csapágygyárban az importgépek gyors üzembe helyezési lehetőségeivel. A pártellenőrzés e formája is segíti a helyi gazdasági vezetést a helyi döntések meghozatalában, a termelési feladatok végrehajtásában. A végrehajtás ellenőrzése során az alapszervezetek — nagyon helyesen — egyre erőteljesebben támaszkodnak. a dolgozók véleményére. Munkájukban hasznosítják a termelési tanácskozásokon, tanácsüléseken, tömegszervezetek testületi ülésein elhangzó észrevételeket, jelzéseket. Az alapszervezetek az eredményesen végzett munkát taggyűlésen is elismerik, megbecsülik. Egyre következetesebbek abban az esetben is, ha a pártmegbízatásukat elhanyagoló, feladatokat felületesen teljesítő kommunistákat keil taggyűléseken elmarasztalni. Összességében erősödött — a XI. kongresszus óta, a megyei pártbizottsági határozatok nyomán — az alapszervezeti munka hatékonysága, emelkedett a színvonala, ezenbelül növekedett a taggyűlések szerepe a politikai célok kitűzésében, a döntések kollektív meghozatalában, a végrehajtás megszervezésében és ellenőrzésében. Megyénkben a pártalapszer- vezetek taggyűlései alapvetően teljesítik a szervezeti szabályzatban meghatározott feladatokat. Indokolt a párthatározatok még következetesebb végrehajtása és. az eredményesebb munka érdekében, hogy az irányító pártbizottságok az eddigieknél is több segítséget adjanak a pártalapszervezetek vezetőségeinek, a taggyűlések elé kerülő napirendek megválasztásában, előkészítésében. Segítsék elő, hogy a központi határozatokból adódó helyi feladatokat megfelelően válasszák ki, és taggyűléseken alkotó vita eredményeként határozzák meg a további tennivalókat. Szükséges az is, hogy a pártalapszervezetek vezetőségei az eddigieknél jobban vonják be a pártcsoportokat a döntések előkészítésébe, a határozatok végrehajtásába. A taggyűlések politikai és szervezeti erősítése során a pártcsoportok, az egyes párttagok eszmei-politikai felkészítésére nagyobb figyelmet fordítsanak, munkájuk rugalmasabban igazodjon a határozatokból adódó feladatokhoz, a. végrehajtáshoz szükséges meggyőző, felvilágosító, mozgósító tevékenységhez. Tovább kell erősíteni a taggyűlések szerepét, a párthatározatok végrehajtásának megszervezésében. Arra kell törekedni, hogy a taggyűléseken mindazok feladatot kapjanak, akik egy-egy határozat érdemi végrehajtásában részt tudnak venni. Ez azt eredményezi, hogy az alapszervezetekben tovább fejlődik a munkamegosztás, és egyenletesebb lesz a párttagok terhelése. Kívánatos, hogy a taggyűlések legyenek egyre inkább — a feladatmeghatározáson túl — az ellenőrzés fórumai is a pártszerű kritikai légkör fejlesztésével. A munka konkrét értékelésével, az elismerés és a bírálat bátor alkalmazásával segíthetjük elő, hogy növekedjék a kommunisták aktivitása, a határozatok végrehajtásában. ARATÓ ANDRÁS J Felmentés, kinevezés Ülést tartott a KPVDSZ Pzst msgyei Bizottsága
