Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-31 / 204. szám

1/ 4 1977. AUGUSZTUS 31.. SZERDA /UJ ÁBÉCÉSKÖNYV 1978-TÖE Játékos betűbirodalom MOGYORÓDI PEDAGÓGUSOK ÍRTÁK Vitairatok sora jelent meg az utóbbi években az alsótago­zatos tankönyvekről. A tanul­mányok részletesen elemzik és támadják az iskoláskönyvek konzervatív, apaközpontú csa- ládmodelljét és a társadalmi munkamegosztásnak több évti­zeddel ezelőtti állapotokat reprezentáló képét. A tanköny­vek mesterkélt világával szemben viszont ott a valóság, amelyben a gyerekek élnek, s a szülők nem mindig hibátla­nok, s időnként elcsattan egy­két pofon is... Központban a gyermek A kritikák egyértelműen bi­zonyították az olvasmányok el­avultságát, s mind sürgetőbbé tették a korszerű tankönyvek megírását. Elsőként egy új ábécéskönyvre hirdetett pá­lyázatot 1975-ben a Tankönyv- kiadó, s azóta már végleges formában elkészült az elsős tankönyv kézirata is. Szerzői, beszélgető partnereink: Ro- mankovicsné Tóth Júlia és férje, Romankovics András, fiatal mogyoródi pedagógusok, akik mindössze hét éve végez­ték el a főiskolát, s 1978-tól már az ő tankönyvükből tanít­ják a betűket országszerte az elsősöknek. — összevetve a régi ábé­céskönyvvel, hogyan fogal­maznák meg az új tankönyv koncepcióját? — Gyerekközpontú könyvet próbáltunk írni. Abból indul­tunk ki, amit a haladó peda­gógia Rousseau óta már any- nyiszor hangoztatott, hogy a gyerek nem kicsinyített fel­nőtt. A 6—7 évesek sajátos vi­lága távol állt az eddigi olva­sókönyvek szövegétől, amelyek inkább azt mutatták, milyen­nek akarták látni néhányan két évtizeddel ezelőtt a társa­dalmat és az embereket. — Mit jelent közelebbről ez a sajátos gyerekvilág, s hogyan jelenik meg a könyvben? — Jóval több lesz a mese és a képzeletvalóság határán álló történet, mint eddig, mert a mindennapokat is így élik meg a kezdő kisiskolások. Igye­keztünk sok játékos-bolondos verset, mondókat beválogatni az anyagba, s úgy hisszük, nem kell mindegyiknek görcsösen valamilyen erkölcsi tanulsá­got hordoznia. Két részes szerkezet — Ügy tűnik, a régi könyvek írói azt hitték, akkor tesznek legjobbat a gyerekeknek, ha egy tökéletes világot mutatnak meg, amely egyébként éppen tökéletessége miatt rémületes. Röviden: mi lesz a tanmesék­kel? — A jelenlegi könyvekben túlteng a szülők iránti hamis áhitat. A gyerekek büszkék szüleikre, s, ha a tankönyv- szerző szóba hozza a szülőket, akkor a gyerekek arca kipi­rul, szemük csillog és egész lényükön, valami boldog révü­let ömlik el. S a túlharmóni- zált szülő-gyerek viszony csak része az egésznek, a minden ízében tökéletes társadalom­nak, ahol például az áruház nem zsúfolt, hanem nagy a forgalom. Ebben a tökéletes világban természetesen csak tökéletes felnőttek és minta­gyerekek léteznek — így jel­lemezte az egyik szociológus alsótagozatos tankönyveinket, s igaza volt. — S milyen lesz az új könyv? — Szerkezetileg két részből áll majd. Az elsőt a betűtanu­lás idején használják a gyere­kek. Ebben pontosan megszer­kesztett, mondatokra van szükség, olyanokra, amelyek­ben már minden betűt ismer a kisdiák. Ennek az első kötet­nek az olvasmányait mi írtuk, mai történetek ezek egy csa­ládról. Reális alakokat és konfliktusokat próbáltunk te­remteni, ezekben nem feltétle­nül a szülőknek lehet igazuk. A második kötetet már teljes egészében irodalmi értékű szövegekből állítottuk össze. — Kiknek a művei szere­pelnek ebben a könyvben? — A költőik közül Weöresé, Nemes Nagy Sándoré, Tamkó Siratóé, József Attiláé, Pető­fié ... A versek válogatásakor a bőség zavarával küszköd­tünk, a prózai művek kivá­lasztása viszont már keserves volt, mert kevés az igazán jó írás. Végül is Lázár Ervin fi­lozofikus meséjén, a Lyukas zoknin kívül egy-két Jani- kovszky-történet került mind­össze a könyvbe a mai ma­gyarországi gyermekirodalom­ból. Viszont szinte véletlenül rábukkantunk egy romániai magyar írónak, Henvay Gizel­lának a Kritérionnál megje­lent Kobak könyve című kö­tetére, amelyből több részletet is átvettünk. A Kobak törté­netekben eredetien keveredik a valóságos és irreális világ, s mint már mondtuk, ez igen jellemző a hat-hét évesek gondolkodásmódjára. Szimbólumok és betűképek — Végül egy meglehetősen szakmai kérdés. A pedagógu­sok között hosszú ideje tart a vita az olvasástanítás módsze­reiről ... — Igen, a vita a globális és analitikus módszer hívei kö­zött zajlik. Globális oktatásnál a gyerek már ismert felira­tokból, szimbólumokból (mint a Mozi, Közért, Metró), vagy­is szavakból vezeti le a betű­ket. Ennek a módszernek elő­nye, hogy serkenti azt a nagy tanulási ambíciót, amivel az elsősök az iskolába érkeznek. Ugyanis anélkül, hogy ismer­nék a betűket már olvasnak is. Tankönyvünk szerint a gyere­kek az első három héten glo­bális módszerrel olvasnak majd, remélve, hogy az első sikerek tovább inspirálják őket a tanulásra. A három hét eltelte után viszont a hagyo­mányos, analitikus módszer­rel folytatódik az olvasás, vagyis előbb a betűket tanul­ják meg, s abból állítják össze a szavakat. A könyv tehát kombinálja a két módszert, de lényegében az analitikus okta­tásra épül. Babus Endre Tehetséggel,szeretettel EMLÉKPLAKETT A PILISVÖRÖSVÁRI NÉMET TAGOZATOS ÓVODÁNAK A magyar békemozgalom emlékplakettjével tüntette ki az Országos Béketanács a pi­lisvörösvári hetes számú né­met tagozatos, napközi ottho­nos óvoda kollektíváját, amely ebben a mintaóvodának épült intézményben mintaszerűen tevékenykedik. Csodálatos ház... Áz ünnepi beszédek, kö­szöntők, jókívánságok után fehér asztalnál beszélgettek az óvodáról, az ottani mun­káról a kollektívát képviselő Sebők Dezsőné vezető óvónő, Manhertz József né, a helyet­tese, Kocsis János fűtő, vala­mint a kitüntetetteket a hely­színen üdvözlő Mógor Béla, az MSZMP budai járási bi­zottságának titkára, Peller János, a pilisvörösvári nagy­községi tanács elnöke, s a ki­tüntetést átadó Fábián Ferenc, az Országos Béketanács alel- nöke, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtit­kárhelyettese. Ezen a baráti beszélgetésen képet kaptak az óvoda min­dennapi életéről és munkájá­ról azok, akik még nem lát­ták. Sebők Dezsőné jól tudja, hogy az elismerés valameny- nyiüknek egyformán szól, s nem mulasztja el bemutatni, legalább megnevezni közvet­len kollégáit. Mindjárt a mel­lette ülő helyettesével, Man­hertz Józsefnéval kezdi: — Kati vezető óvónő volt egy másik pilisvörösvári óvo­dában. Amikor 1973-ban fel­épült a mi csodálatos házunk, rábeszéltem, jöjjön át hoz­zánk. Az ember általában nem szívesen ad fel vezetői munkakört, de talán nem kel­lett megbánnia. Vagy meg­bántad, Kati? — Hát itt lennék különben? — kérdez vissza Manhertzné. — Nálunk nincs különbség vezető és beosztott között. A munkában mindenki egyen­rangú. — Hadd folytassam a be­mutatást Kocsis Jánossal, aki az egyetlen férfi az óvodában — mondja Sebőkné. — A be­osztása szerint fűtő, de, hogy olyan az óvoda környezete, udvara, parkja, amilyen, azt neki köszönhetjük. Bármikor bárki megnézheti, hozzánk nem jöhetnek váratlan ven­dégek. Amit végez, annak nagy része nem munkaköri kötelessége. Többen is kérdez­ték már tőlünk: külön kerté­sze van az óvodának? Kocsis János szűkszavúan csak ennyit mond: — Sok mindennel foglalkoz­tam már életemben, sok min­denhez értek. De ehhez a munkához szív kell elsősor­ban ,.. Bennük folytatódik A kiváló kollektíva többi tagjának most csak a nevével ismerkedjünk meg, közülük is az óvónőkével, ugyanis hu- szonketten vannak a kony­haiakkal együtt. A már emlí­tett két vezetőnőn kívül Man­hertz Mátyásné és Majnek Pálné csoportvezető óvónők. Kondákor Pálné, Zemplényi Józsefné és Gulyás Györgyné óvónők, valamint öt dajka ne­veli a három csoportra osz­tott kilencven gyereket. A há­rom közül kettő nemzetiségi csoport. — Milyen módszereket al­kalmaznak a nemzetiségi ne­velésben? —• A módszerekben nincs különbség, mindössze arról van szó, hogy o nagycsoporto­sok már a nyelvet is tanulják. Távlati terv, hogy később már a kicsiknél kezdjük a nyelvtanítást. Ezek a gyere­kek otthon alig hallanak né­met szót. Ha a nagyszülők tudják is még a nyelvet, a szülők már nem; a gyerekek otthon nem tudják elsajátíta­ni a nyelv alapjait sem, és bennük enélkül nem folyta­tódhatna a nemzetiségi kul­túra. A mai nagycsoportosok játszva, nyelvtani alapok nél­kül tanulnak németül, de mi­re iskolába kerülnek, már nem ismeretlen előttük a nyelv. A tantervi előírás sze­rint száz szót kellene elsajá­títaniuk hatéves korukra, de — a két Manhertzné igyeke­zetének kösizönhetően — erre az időre 250 szót is megtanul­nak. S hogy el ne felejtsük meg­említeni: a pilisvörösvári he­tes számú óvoda különleges intézmény. A megye minta­óvodája, ennek megfelelően egyedi terv szerint épült négy évvel ezelőtt, sok társadalmi segítséggel. Miben különleges ez a ház? Négyszög alakban épült, négyzet alakú udvart zár körül. A belső udvarban pancsolómedence van, az ud­var felé néző oldalak üvege­zett fala mögött húzódik kör­ben a folyosó, emögött van­nak, mintaszerűen elrendezve, a belső helyiségek. A három óvodáscsoport terme egymás­tól elkülönített, az épületben külön reggeliző- és ebédlőhe­lyiség van, valamint egy téli­kertszerű szoba, ahol a gye­rekek a televíziót nézik. Az óvoda a gondosan ápolt parkkal együtt egy holdon fekszik. Harminckét négyzet- méteres úszómedence van a külső udvarban és egy olyan KRESZ-park, ahol a gyerekek Tanémyitó: szeptember 5. Az első tanítási nap: szeptember 6. Néhány nap múlva benépe-1 sülnek az iskolák, megkezdő- | dik az új tanév. Azok a ta­nulók azonban, akik tavaly egy vagy két tantárgyból megbuktak, már ezekben a napokban beülnek — ha csu­pán néhány órára is — az is­kolapadokba; az igazgatók ál­tal megjelölt időpontban kerül sor a javítóvizsgákra. A pedagógusoknak véget ért a szabadság. Az iskolákban ezen a héten tartják meg a nevelőtestületi tanévnyitó ér­tekezletet. Az 1977/78-as tanév az álta­lános és a középiskolákban szeptember 5-én, hétfőn, a tanévnyitó ünnepéllyel kezdő­dik. Az első tanítási nap: szeptember 6., kedd. Az iskolákban az úttörő- és a KISZ-szervezetekben az új tanévben méltóképpen emlé­keznek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60., valamint Ady Endre születé­sének 100. évfordulójáról. Az oktatási miniszternek az új tanév feladatairól és mun­karendjéről júniusban megje­lent utasítása foglalkozik a 11 napos tanítási ciklussal. .Fel­hívja a figyelmet arra, hogy azokban az iskolákban, ahol a feltételek adottak és még nem vezették be a .11 napos cik­lust, az alsó tagozatokban él­jenek ezzel a lehetőséggel. A már korábban megjelent miniszteri utasítások szerint az 1977—1978-as tanévtől az általános iskolákban ország­szerte megszervezik az egy­éves időtartamú iskolaelőké­szítő foglalkozásokat az 1. osztályba lépő és óvodába nem járó gyermekeknek. A foglalkozások október 1-én kezdődnek és május 31-ig befejeződnek. A leendő elsősök összesen 192 óra alatt kapnak felkészí­tést. Szeptembertől az általá­nos iskola 1. és 2. osztályát egy fejlesztési szakaszként ke­zelik. Eszerint az elsősök ta­nulmányi eredményét a tanév végén nem a hagyományos számjegyekkel, hanem jól megfelelt és megfelelt bejegy­zéssel minősítik. Az a tanuló, aki nem értelmi fogyatékos, de fejlődésében, a tantervi követelmények teljesítésében lemaradása olyan nagymérvű, hogy a legalaposabb pedagó­giai munkával sincs remény az osztály többségéhez való felzárkózásra, az első év vé­gén bizonyítvány helyett lá­togatási bizonyítványt fog kapni és tanulmányait ismét az első osztályban folytatja. Fát első könyvárusító helye Egy évtizede működik Foton a veresegyházi takarékszövet­kezet kirendeltsége, de csak két éve költözött takaros ön­álló üzletházba. Az új székház pedig tovább növelte vonzerejét. Ennek köszönhető többek között a betétállomány jelentős gyarapodása. Ritka kirendeltség az, ahol a 17 mil­lió forintot meghaladja a be­tétek összege egyetlen község­ben. Az ez évi növekedési ter­vük 2 millió volt a jubileumi verseny keretében. Ezt már június végén teljesítették, tag­létszámuk pedig 3431-re gyara­podott. Tíz évvel ezelőtt még csak 523-an voltak. A kiren­deltség kölcsönökkel segíti tag­jait: jelenleg 850 személy 3,2 millió forintot vett igénybe, ennek egyharmadát építési kölcsön formájában. A kirendeltség májusban bekapcsolódott a közművelődé­si szolgáltatás rendszerébe is: megkezdték a könyvárusítást az aszódi szövetkezeti köny­vesbolt bizományosaként. Ez azért fontos, mert Foton ed­dig nem volt semmilyen bolt, ahol a lakosság könyvet vásá­rolhatott volna. Hónapról, hó­napra, ahogy a köztudatban elterjed, növekszik az érdek­lődés is. Dalmácia és Szentendre kékjei Festői jegyzetfüzetének lap­jairól friss színekkel áramlik e különös világ sajátos költé­szete a maga hétköznapi való­ságában, melyet meghatároz a vakítóan kék ég, a kövek csöndje, a fák és a tenger. Tár­gyilagosan mondhatjuk, hogy Szánthó Imre jelentős képi terméssel érkezett haza, L. M. megtanulják a közlekedési szabályokat és megtanulnak kerékpározni. S bár igaz, hogy a ház belső felszerelése is mintaszerű, de hogy igazán az legyen, ahhoz az itt dol­gozó nevelők saját készítésű szemléltetőeszközökkel is hoz­zájárulnak. A jövőnek épült És van ott egy kollektíva — erről legyen most szó —, amely ezt az egész mintaóvo­dát kézben tartja, s amely­nek tagjai úgy gondolják, hogy egy mintaóvodát csak mintaszerűen szabad működ­tetni. Ehhez is tartják magu­kat, Mindenki tehetsége leg­javát adja az oktatásban, ne­velésben, s ennél nehéz leime többet' kívánni. Mógor Béla ezt így fejezi ki: — |JÓ csapat dolgozik ott. Tényleg mintaszerűen látják el feladatukat. Hogy jó a kollektíva, az meg is látszik a gyerekeken. Ez a csapat azonban azért is igyekszik tehetsége legja­vát adni, mert tagjai tudják, ők maguk is kiváltságos hely­zetben vannak a községben levő többi, hozzájuk képest hátrányosabb helyzetben dol­gozó kollégáikhoz képest. S mert mintaóvoda, sokan járnak ide látogatóba. Nem győzik sorolni, milyen orszá­gokból fogadtak már náluk vendégeket. — A mi óvodánk ötven év múlva sem avul el — mondja Sebőkné. — Nem is a mának, hanem a huszonegyedik szá­zadnak épült. Örülök, hogy ilyen _ munkatársakat kaptam, akiktől nem lehetne annyit követelni, amennyit meg ne csinálnának. Fábián Ferenc odafordult Sebőknéhez: — Bár úgy tűnik, hogy amit csinálnak, észrevét­len, de ne higgyék, hogy az emberek nem veszik észre. Sebőkné válasza: — Akkor sem tudnánk másként dolgoz­ni, ha nem vettek volna észre bennünket Hatos Erzsébet SZÁNTHÖ IMRE KÉPSOROZATA ROVINJRÓL Rovinj kedves halászfa­lucska, középkori hangulatú dalmát kisváros az Adria part­ján. Szánthó Imre, aki Szent­endrén a dalmát házban lakik, itt járt a rovinji dalmát há­zak között a nyáron. Fürge gyorsasággal egyeztette a du­nai és az adriai kék ég tónus- arnyalatait, a szentendrei és a rovinji kisváros kanyarokat rejtő szűk utcáinak olykor enyhe, máskor meredek kapta­tóit. É sorozatában megtalálta és felfedezte számunkra is Ro­vinj és Szentendre rokonságát. L

Next

/
Thumbnails
Contents