Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-31 / 204. szám

1977. AUGUSZTUS 31., SZERDA !xMűap 5 Ma is őröl az öreg malom Idegenforgalmi látványossá­ga mellett ma is rendeltetés­szerűen működik a Balaton örvényesi partja közelében az ország legrégibb vízimalma. Az aratás befejezése után, a közös termésből kapott gabo­nafejadagot, vagy a háztáji gazdaság termését a környék­beli tsz-tagok ezekben a na­pokban szállítják a régi vízi­malomba. Az öreg ipari mű­emlékhez való ragaszkodás azért is érthető, mert messze vidéken itt állítják elő a leg­finomabb őrlésű réteslisztet, a malom naponta 4—5 mázsa termést őröl. Közben a turistaforgalom is zavartalan. Napjában gyakran 400—500-an kíváncsiak a ko­rabeli oklevelek szerint 1211- es alapokon áll, s a mai for­májában 1740-ben kialakított malomra. Az idei nyáron már három vendégkönyv telt meg. Pest megyében elsőként Jövőre bevezetik az új építési technológiát Nagy feladatot vállalt az idén az érdi Budai Járási Épí­tőipari Szövetkezet! 190 lakást adnak át a járásban, s közben előkészítik egy új módszer, a No Fines technológia beveze­tését. Hogyan, mikorra terve­zik és mit várnak az új eljá­rástól? Erről beszélgettünk Varga Ilona elnökhelyettessel és Hidasi Istvánnal, a pártve­zetőség titkárával, aki egyben szaktanácsadó is a szövetke­zetben. — Sajnos, lakásépítési ter­vünket tavaly nem tudtuk teljesíteni. Felmértük erőin­ket, s úgy látjuk, hogy az idén sikerül pótolnunk a Táptalaj helyett szárítás GYARAPSZIK A MIKROBIOLÓGIAI GÉNBANK A hazai mikrobiológiai gén­bankban jelenleg mintegy 2500 törzset tartanak számon, s most olyan különleges beren­dezést vásároltak külföldről, amellyel újabb törzsek raktá­rozása, életben tartása oldha­tó meg. Mint ismeretes, a legkisebb élőlények, a mikroorganizmu­sok rendkívül gyorsan szapo­rodnak, jó néhány közülük 20 percenként megkétszereződik. A szaporaság következtében lényeges tulajdonságaik is gyorsan változhatnak, ezért az eredeti törzsek megőrzésére hozták létre a génbankot. Ez azért fontos, mert ezeknek a szabad szemmel nem is látha­tó élőlényeknek felbecsülhetet­len a gazdasági értékük: külö­nösen a növénytermesztés, az állattenyésztés, az élelmiszer- ipar és a vegyipar számára hasznosak. A mikroorganizmu­sok 6—8; fontos szerepet ját­szanak a fajtanemesítésben, a tenyésztőmunkában, speciális törzsekkel pedig meghatáro­zott termékeket — főként gyógyszereket — állítanak elő, ez esetben a technológia szer­ves része a szaporodó mikróba. Az élelmiszeriparban többek között a bor erjesztésénél, a sörgyártásban és egyes tejter­mékek előállításában haszno­sítják a mikróbákat. Magyarországon 1975-ben alakult meg a mikrobiológiai génbank szervezete. Ez koor­dinálja a körülbelül harminc intézménynél — tudományos kutatóhelyeken, különböző üzemeknél — fenntartott tör­zsek nyilvántartását. A mikroorganizmusok rak­tározása meglehetősen bonyo­lult feladat, többségük csak különleges táptalajban, az úgynevezett Agar-Agar tenge­ri vörös moszatban tenyészik, s a drága táptalajt hetente frissíteni kell. Ezért jelentős az új, úgynevezett liofilizáló gép beszerzése. A berendezés ugyanis kiszívja ezeknek a pa­rányi élőlényeknek a víztartal­mát, s azok így kiszárítva éve­kig tárolhatók, a nedvesség visszapréselése után pedig eredeti tulajdonságaikat meg­őrizve ismét életre kelthetők. Ily módon a tudományos ku­tató munkához mind nagyobb számban szükséges mikrobák tárolása praktikusabb, s jóval kevesebbe kerül. Budapest III., Flórián tér 3—9. V. , Váci u. 34. VI. , Népköztársaság útja 33. VII., Lenin kft, 41. VII., Rákóczi út 30. XIX., Vörös Hadsereg útja 103-105. >imj A VOLÁN 1. SZ. VÁLLALAT B. C, E kategóriás jogosítvány megszerzésére KÉPEZ KI A vállalat a tanfolyam idejére munkabért fizet, és fedezi a tanfolyam költségeit. A kiképzés feltételei: budapesti vagy Pest megyei lakás, büntetlen előélet, 8 általános iskolai végzettség, betöltött 18. életév. Jelentkezés: munkanapokon 8-15 óra között, az alábbi címeken, a személyzeti vezetőknél: Budapest XIV.. Pillangó u. 13/a. Budapest XIV.. Mogyoródi út 32. Budapest III. Zay u 24. Budapest IX.. Táblás u 36-38. Budapest XV. Bogáncs u. 1—3. Budapest XIII.. Hegedűs Gy u. 45. Cegléd Külső Körösi út 12035 hrsz. Gödöllő, Dózsc Gy. u. 65 késést, s jövőre már csak az előirányzott lakásszámot kell csak megépítenünk. Így alakult ki a fent említett 190-es lakásterv, melyet vár­hatóan teljesíteni fogunk. Természetesen mosit is vannak gondjaink, s éppen a befejező szakasznál, összesen 18 fes­tőnk van, de 38-ra lenne szük­ség. A hiányt részben azzal igyekszünk pótolni, hogy ma­gunk nevelünk szakmunkásta­nulókat, másrészt felkértük a KIOSZ helyi szervezetét, hogy segítsen ki benünket festő kis­iparosokkal. . Soron következik a megyei kórház — Milyen munkán dolgoz­nak jelenleg? — Az első félévben 28 lakást adtunk át Solymáron, a PE- MÜ lakótelepén, ahol ezeken kívül még 84 lakás épül. Száz­halombattán ugyancsak mun- káslakásokat készítünk, szep­temberben 56-ot szeretnénk átadni. Törökbálinton az öt­éves tervben 50 nagycsaládos ház épül, ezekből tízet-tízet adunk át évente. Százhalom­battán az olajfinomító része­ként nagynyomású kísérleti la­boratóriumot építünk fel szep­temberig. A megyei iskola­program keretében az idén az érdi 7-es számú iskolát tata­rozzuk és emeletet építünk rá. Jövőre Törökbálinton készül egy nyoktantermes iskola. Néhány napon belül megkezd­jük Budapesten a Semmelweis Kórház felújítását, mely a ter­vek szerint ötéves munkát je­lent majd, hiszen közben a be­tegellátásnak zavartalanul kell folynia. Házak — egybeöntve — Pest megyében elsőként önök alkalmazzák a No Fines technológiát. Mi ennek az elő­nye és hol tartanak az előké­születben? — Angol módszer átvételé­ről van szó, melyet eieve a hozzánk hasonló középüzemek­re dolgoztak ki. Tulajdonkép­pen az a lényege, hogy egy­beöntve készülnek a házak. Létszámmegtakarítás, jobb gépkihasználást és a lakás- program biztonságosabb vég­rehajtását várjuk tőle. Ha­zánkban már több szövetkezet alkalmazza jó eredményekkel. Ezekhez többször elmentünk tapasztalatcserére, s az előze­tes számítások is azt bizonyít­ják, hogy nálunk is sikeres le­het ez a technológia. Hol tar­tunk a bevezetésével? Felké­szítettük a műszaki gárdát, s a régi dolgozóinkból külön ön­tőbrigádot szerveztünk, akiket elküldünk dolgozni az egyik társszövetkezethez néhány hétre. Ott majd megtanulják az apróbb szakmai fogásokat is. Mire visszajönnek, ne okoz­BELVAROSI VALLALAT felvételre keres: mérnök-szabadalmi ügyvivő mellé német és angol nyelvismerettel rendelkező, gépírni tudó, nemzetközi vonatkozású munkát önállóan is szívesen végző munkatársnőt. Jelentkezés: a 172-941-es telefonon. zon semmiféle fennakadást a gépek kezelése. Tízmillió gépekre — Teriríészetesen nem elég a jól képzett ember, gép is kell hozzá, 10,5 millió forintos beruházást jelent nekünk az új eljárás bevezetése. Bead­tunk egy pályázatot az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztériumba, s a KISZÖV-től is kaptunk támogatást. A szük­séges anyagokat megrendel­tük, sőt a terveket is elkészí­tette az Ybl Miklós Tervező- intézet. Ha a bankhitelt meg­kapjuk, minden készen áll ah­hoz, hogy jövőre a régi mellett elkezdjük az új, termeléke­nyebb lakásépítési eljárás al­kalmazását. T. Ágoston László A duplája Megduplázódott a termelés az új Skoda 20 automata­géppel, amit most állítottak be a Telefongyár nagykátai üze­mében. Képünkön: Rupok Sándor gépbeállító munka közben. Geleta Pál felvétele Régész - ruhatáros - meteorológus MAGANMUZEUM PILISSZENTKERESZTEN Szabó Sándor hobbija a gyűjtés. Pilisszentkereszti há­zában egy szoba zsúfolásig te­le van érmékkel, pénzekkel, régi könyvekkel, népművésze­ti köcsögökkel, tányérokkal. Szakemberek nagyra értékelik gyűjteményét. Géza fejede­lemtől kezdve az összes Ma­gyarországon valaha forga­lomba került pénz napjainkig ott sorakozik a tárlókban. A római kori pénzekből is szinte teljes a gyűjteménye. A há­ború alatt ugyan mindene el­veszett, csupán egy sárgaréz szamovár maradt meg, de né­hány évi kesergés után 1946- ban újból hozzálátott a gyűj­téshez. Amije most van. azt mind azóta szedte össze. Nem olcsó... Tizennégy éves korában ta­lálta az első régi pénzt, s ez olyan örömmel, büszkeséggel töltötte el, hogy azóta tuda­tosan gyűjt. Tagja a Numiz­matikai Társulatnak és a Ma­gyar Éremgyűjtők Egyesületé­nek. — Sajnos rendkívül költsé­ges ez a hobbi — mondja — nemcsak a gyűjtött tárgyak kerülnek sokba, hanem a ka­talógusok is, amelyeket rit­kán lehet kapni. De ezek nél­kül nem lehet boldogulni. A katalógusokban lehet ugyan­is megnézni, hogy egy-egy ér­me milyen korból származik, kik használták. A ritkasági érték és a forgalmi érték is itt van feltüntetve. Az albu­mok és -a tároló szekrények to­vább növelik a költségeket. — Honnan teremti elő a pénzt? — öt éve nyugdíjas vagyok, de még most is dolgozom. A XIII. kerületi sporttelepen ruhatáros vagyok, a Meteoro­lógiai Intézetnek feljegyzése­ket készítek a hőmérsékletről, a csapadékról és a légnyomás­ról. Bizonyos időközönként je­lentést küldök. Az ezekért ka­pott pénzt mind a gyűjtemé­nyem gyarapítására fordítom. Társadalmi kötelezettségeim is vannak. Tanácstag vagyok, a Hazafias Népfront pilisszent­kereszti elnöke, és járási né­pi ellenőr. — Gyűjteményéből mire a legbüszkébb? — Az egészre büszke va­gyok. De nézze meg talán ezt az eredeti céhládát, vagy ezt az első világháborús rézcsaj­kát. Egy orosz hadifogoly réz­karccal díszítette. Valószínű­leg művész lehetett, mert meg­döbbentő a sebesült katona arckifejezése, az ezredorvos ábrázolása. Érdekesek a régi könyvek és iratok is. Egy budai ház padlásán találtam meg Deák Ferenc halotti cé­duláját és egy 1919-es rekvi- ráló papírt. Van egy kézzel írott ószláv bibliám is. Csak le kell hajolni Ezt a szakácskönyvet is ér­demes megnézni, 1833-ban ke­rült ki a nyomdából. Már főztünk belőle. Igazán finom volt, bár egy kis nehézségünk támadt a régi mértékegysé­gekkel, a meszejjel, az itzé- vel, a lattal. A Tsirke vér­mártásból vagy a Kappant csi­gával mindenkinek bátran ajánlhatom. — Soha nem unta meg a régiségek gyűjtését? — A szenvedélyem, Enélkül el sem tudom képzelni az éle­tem. Nincs annál nagyszerűbb érzés, mint amikor bevonulok a szobámba egy-egy új szer­zeménnyel, forgatom, nézege­tem. Természetesen nagy ki­tartás, akarat, szorgalom szük­séges. Én, ha az utcán me­gyek, akkor is a földet fürké­szem, hátha találok valamit — És talál? — A legtöbbször igen. Sze­rintem a legtöbb régiség a szemünk előtt hever szana­szét. Csak le kell hajolni ér­te. Segít a család — A családja mit szól a gyű j temény hez ? — A feleségem eleinte so­kat vitázott, de lassan megsze­rette. Mostanában már ő is órákig elbogarász a ritkasá­gok között. A gyermekeimet kezdettől fogva érdeklik kin­cseim. Nagyon sokat segítenek, értenek a rendszerezéshez, a katalógusok használatához. Az ő kezükben jó helyen lesz majd a gyűjtemény. Ferenczi Annamária N em tudom, más hogy van ezzel, de en­gem örökké gyötörtek, mi leszek, ha nagy leszek? De nem ám viccből, ahogy a kisgyerekektől megkérdezi az em­ber, tőlem tényleg és komolyan akarták a választ. Mindenki. Miért? Hát tudom én? Aztán a tanárom kitalálta a technikumban — mert végül gépipariba jártam —, hogy jó futóalkat vagyok. El is kezdtem. Az iskola körül keringtem másfél órákat. Hát nekem való? Ajánlották a súlyemelést. Megpróbál­tam. Bevezettek valamilyen terembe, azt mondta egy ember, amit ott látok, emelges­sem. Volt ott nagy tálban olyan fehér por — már tudom, micsoda —, mindenki abba márto- gatta a kezét. Én is. Jó mélyen belenyúltam, túl sokat poroltam. Beszippantottam, két hétig beteg voltam. Hagytam a fenébe az egészet. Ja, ott edzettek az ökölvívók is. A másik te­remben. Sok kis mafla ember, ütötte egyik a másikat. De már ott is úgy volt, hogy aki ré­gebbi tag, az üt. Az újat üti. Na, ezt se ne­kem szánta az ég, továbbálltam. Tulajdonképpen belsőépítész szerettem vol­na lenni, de fogalmam se volt, hogy kezdjek hozzá. Hallgattam. Júliusban leérettségiztem, anyám kérdezte, hová megyek dolgozni? Majd kitalálom. Egy hónapig ültem a gangon, gon­dolkodtam. Ettől az anyám ideges lett. Mi akarsz lenni, mi akarsz lenni?! Nem tudom. Akkor választották le a lakásunkat a társ­bérletből, egy mérnök tervezte a munkákat, anyám megkérdezte tőle: nem kell maguk­nak egy műszaki rajzoló? Dehogynem. Be­álltam a vállalatához, húzkodtam a vonala­kat vékonyan, vastagon, keresztbe-kasba. Semmi értelme. A seregből már vissza se mentem. Minek? Nélkülem se maradnak üre­sek a papírjaik. Rajzolgasson, akinek arra van kedve. Valaki szólt, hogy ide föl akarnak venni. Miért pont engem? Ki tudja... Azóta ittva­^Jihor, mii c sin ci L? gyök. Irkálom a számokat, gyártom a kimu­tatásokat, felszólítóleveleket diktálok, megy a verkli. Mit csinálok? Nem tudom. Minek? Fogalmam sincs. Mondják, hogy kell. Akkor csinálom és kész. Érettségi után elhelyeztek volna egy üzembe, de nem tetszett, mikor megnéztem. Nagy hodály, tele esztergapad­dal, az egyiknél én dolgoztam volna. Én al­kotni akartam. Nem örökké széklábakat fa­ragni, mint az a Michelangelo, az Ember tra­gédiájában. Jó az a munka, annak, aki sze­reti. Fontps és hasznos is, tisztában vagyok vele. De én mást akartam. Valami egészen mást. Aztán összeházasodtunk Idával. Dolgoz­tunk, gyűjtöttünk. Most épül a házunk, tár­sasház, hat lakással. Az egyik a miénk. Apá- mék segítenek pénzzel, a miénk még kevés lenne. De nekünk bútor nem kell. Ketten megtervezzük, én meg megcsinálom. Már van egy gyönyörű szék. A kiállításon láttam, gon­dolatban lerajzoltam, kifundáltam, hogy kell, most kész. A többi is így lesz. Van egy bará­tom, a műhelyében dolgozhatom. Addig is, míg a ház felépül. Utánit beszerzek szerszá­mokat, a lakótársak már beleegyeztek, hogy legyen az alagsorban barkácsszoba. Olyan la­kást kanyarítunk Idámmal, hogy csodájára járnak. Faburkolattal, műbőrbevonattal. Min­den bútor egyedi lesz. Olyan, amilyenre meg­álmodtuk. És most mit csinálsz, Tibor? Rajzolok. Ezekből a vonalakból konyhabú­tor lesz, emezekből szekrények a nagyszobá­ba. A díszeket is én esztergálom ... Bálint Ibolya

Next

/
Thumbnails
Contents