Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-31 / 204. szám

1977. AUGUSZTUS 31., SZERDA Aczé! György köszöntése Aczél Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját, a Minisztertanács elnök- helyettesét több évtizedes munkásmozgalmi tevékeny­ségének és a szocialista társa­dalom építésében szerzett ki­emelkedő érdemeinek elisme­réseként — hatvanadik szüle­tésnapja alkalmából — az Elnöki Tanács a Magyar Nép- köztársaság Érdemrendjével tüntette ki. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Biszku Béla, a Köz­ponti Bizottság titkára. Övári Miklós, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjai és Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács tit­kára. A kitüntetés átadása után az MSZMP Politikai Bizott­sága ebédet adott Aczél György tiszteletére, amelyen részt vet­tek a Politikai Bizottság tag­jai, a Központi Bizottság tit­kárai, valamint Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizott­ság elnöke. A Központi Bi­zottság nevében Kádár János köszöntötte Aczél Györgyöt. A KGST keretében Kutatások a mező- és erdőgazdaságban Kedden megkezdődött Bu­dapesten a KGST-tagországok mező- és erdőgazdasági tudo­mányos és műszaki kutatásait koordináló tudóskollektíva ülé­se. A szeptember 2-ig tartó ülésszakon többek között meg­tárgyalják a KGST-tagorszá­gok mező- és erdőgazdasági tu­dományos és műszaki kutatá­sainak 1976. évi eredményeit. Áttekintik az 1971—75. közötti időszakban befejezett kutatási eredmények bevezetésére tett intézkedéseket is. Előtérben az ipari háttér (3.) Az öntözés fejlesztése érdekében Ez év tavaszán és nyár ele­jén a szeszélyes időjárás, a tartós szárazság miatt fokozott figyelemmel fordultunk az ön­tözés felé. Különösen így volt ez a kertészetekben, azon belül is főként a zöldségtermelésben, ahol a szárazsággal a feszített éves terv megvalósítása került veszélybe. Az üzemek jó munkája, s különösen az ön­tözés terén kifejtett erőfeszí­tése is hozzájárul ahhoz, hogy most a betakarítás fő idősza­kában megalapozottan várhat­juk terveink teljesítését, sőt túlteljesítését. Ezt állapítottuk meg azon az országos bemu­tatón is, amelyen a kertészeti öntözés mai technikáját is­mertettük meg, s annak hely­zetét és fejlesztési kérdéseit vitattuk. A bemutatón felvo­nultatták az új berendezések jelentős részét. Megismerésük és munkájuk értékelése alap­ján véleményt alkothattunk arról, hogy azokkal miként tudjuk kielégíteni a ma és a holnap kertészeti öntözési igé­nyeit. Egy sarkalatos pont Ma a kertészetben uralkodó esőszerű öntözés berendezései­nek több mint 80%-a kézi át­telepítése Elismerés illeti azo­kat, akik ezeket, amennyire lehet, hatékonyan alkalmazzák a mindig változó, fejlődő ter­melés igényei szerint. Haszná­latuk somá felvetődnek alkal­mazásuk problémái, a mai technika kritikus pontjai, s ezzel együtt a fejlesztés kér­dései. Az öntözés drága agrotech­nikai eljárás, ezért helyes al­kalmazása különösen fontos megfelelő hatékonyságához. Az öntözésnél igen nagy az állandó költség aránya, amely jórészt független a felhasznált víz mennyiségétől. Aránylag kevés viszont — főként az ön­tözőberendezéstől függőón 5— 15% körül mozog — az öntö­zéshez szükséges közvetlen munka, főként az öntözőberen­dezések mozgatásának, áttele­pítésének költsége. Számsze­rűen ez azt jelenti, hogy a víz­pótló öntözésnél 1,5—2,5 Fi m;'- enkénti vízköltségből 20—30 fillér a közvetlen munkabér. A drága öntözés alkalmazását mégis elsősorban ez határolja be. Nehezíti a helyzetet, hogy az öntözés az időjárástól erősen függő idénymunka, amelynek az üzemek csak a vezetését tudják megoldani állandó dol­gozókkal. Emellett a mai be­rendezésekkel az öntözés ne­héz munka is. Mindez azt je­lenti, hogy az öntözés fejlesz­téséhez egyik legfontosabb feladatunk csökkenteni és ésszerűsíteni az élőmunka- felhasználást, javítani a mun- kafelíéíeleket. A sikeres csepegtető módszer Az előzőek a kertészeti ter­melésben különösen sok prob- ?, lémát vetnek fel. A nagy ér­( ékű kertészeti növényeknél egy-egy öntözéshez általában kevés, 30—40 mm vizet hasz­nálunk fel, viszont többször szükséges öntözni. Vízpótló öntözés esetén például az uborkánál 5—6 napra csök­kenhet a két öntözés között eltelt idő, az úgynevezett öntö­zési forduló. S ha kelesztő-in- dító, a termés kötődését befo­lyásoló, a gyomirtó vegyszer, vagy a tápanyag hatását bizto­sító és időzítő stb. öntözésre is sor kerül, az öntözési norma és az öntözési forduló is to­vább csökken. Minthogy a be­rendezések munkaigénye első­sorban az áttelepítés módjától függ, kertészeti szempontból elsősorban a könnyen és gyor­san áttelepíthető berendezések jöhetnek számításba. A probléma szélső megoldá­sa az, ha az öntözőberendezés állandóan egy helyen marad, stabil lesz. Az ültetvények­ben, a gyümölcs- és szőlőter­melésben, ahol a növényzet és esetenként a támberendezés amúgy is korlátozza az áttele­pítést, ez a megoldás különö­sen indokolt. Ennek tudható be, hogy olyan szívesen fogad­ják az üzemek a csepegtető öntözést, amelynek egyik jó megoldását találjuk Pest me­gyében, a dánszentmiklósi Mi­csurin Tsz-ben. Más üzemek­ben hasonló módon a növény­hez és a termőhelyi viszonyok­hoz alkalmazkodva az esősze­rű öntözés különböző stabil megoldásait alkalmazzák. Időszerűek a kombinációk A zöldségnövényeknél fő­ként a rendszeres vetés, illet­ve palántázás, valamint a nö­vényápoló és betakarítógépek korlátozzák a helyhez kötött öntözőberendezések alkalma­zását. Itt a különböző vonta­tott. csévélhető, vagy gördülő szárnyvezetékek használata látszik ma megoldásnak. Ez utóbbi alkalmazását egyes nö­vényeknél, vagy a növények egyes fejlődési szakaszaiban jelentkező taposási kár korlá­tozza, vagy kizárja. A talajtól, a növény fejlett­ségétől és attól függően, hogy az öntözéssel mit akarunk el­érni, az intenzitással és a cseppek minőségével szemben is eltérők lehetnek az igé­nyek. Emiatt azonos berende­zésen is szükség lehet a szóró­fejek változtatására. A különböző öntözőberende­zések jellemzőit értékelve úgy látszik, hogy a jövőben egy üzemben, sőt egy növénynél is többször kerül majd sor azok kombinált alkalmazására. Ahogy a talajelőkészítésben, a növényvédelemben stb. van­nak különböző célgépek, vagy gépelemek, ugyanúgy alakul ez ki az öntözésben is. Várha­tó, hogy ez a fejlődés elsősor­ban a nagy értékű, a növény változó vízigényéhez való pontosabb simulást, a jó ön­tözést különösen megháláló kertészeti növényeknél indul el. A termelési idényben a be­mutatók tapasztalatai nagy­részt már a jövőt szolgálják: a meglevő berendezések cél­szerűbb és gazdaságosabb al­kalmazását, s az új berendezé­sek beszerzéséhez szükséges döntés kialakítását. Jó tapasz­talatot adnak emellett azoknak a műszaki fejlesztő, forgalma­zó és irányító szerveknek is, amelyeknek dönteniük és in­tézkedniük kell a berendezé­sek fejlesztése, gyártása érde­kében. Dr. Cselőtei László akadémikus, a GATE tanszékvezető tanára Csak a falak maradnak a Váci Bélésszövőbsn Közös szocialista munkafelajánlás gyorsítja a rekonstrukciót Fővállalkozás. Ez az egyre gyakrabban emlegetett szó azt jelenti, hogy egy nagyobb építkezés, beruházás vagy fel­újítás kivitelezéséért egye.len cég vállalja a felelősséget. Ter­vezik a munkát, összehangol­ják mindazok tevékenységét, akiknek a feladatban bár­milyen szerepük van. A Ma­gyar Selyemipari Vállalat Vá­ci Bélésszövő Gyárában a re­konstrukció fővállalkozó gaz­dája a csehszlovák Centropro­jekt iroda. Az alapítástól a felújításig Hogy megértsük milyen mértékű ez a megújulás, né­hány évtizedet vissza kell lép­jünk az időben. A bélés­áruk gyártására alapított üzem a Neumann és Társa német cég tulajdonaként 1935-ben kezdte meg a ter­melést, 48 darab használt Hodgson szélesszövőgéppel. A második szövőterem 1942-ben készült el. A gépek száma ek­kor 200-ra emelkedett. 1976- ban ugyanezek a gépek dol­goztak a gyárban, ugyanazok­ban az épületekben. A terme­lékenység ugyan a felszabadu­lás óta többszörösére nőtt, hi­szen a 3—4 gépes rendszerről fokozatosan áttértek a 8 gépes rendszerre. Ám az egyre sú­lyosbodó létszámhiány miatt a munkaintenzitás növekedése Új városellátó raktárak, híítőházak, feldolgozóüzemek A ZÖLDÉRT-vállalatok fejlesztéséről tárgyalt a SZÖVOSZ elnökségének ülése A ZÖLDÉRT-vállalatok 1980-ig szóló fejlesztési prog­ramjáról tárgyalt keddi ülé­sén a Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsának (SZÖVOSZ) elnöksége. Mint ismeretes, a Minisztertanács határozata nyomán ez év ta­vaszán sor került a zöldség­gyümölcs kereskedelem to­vábbfejlesztésére; létrejött a ZÖLDKER (a Szövetkezeti Zöldség-Gyümölcs Kereske­delmi Központ), s megalakul­tak megyei vállalatai, a ZÖLDÉRT-ek is. A kormány- intézkedés, a zöldség-gyü­mölcs termelés feltételeinek javítása nyomán már az idén is kedvezőbb, s várhatóan a jövőben is tovább fokozódik a termelői kínálat: mind több és jobb minő­ségű zöldség-gyümölcs áll mad a fogyasztók rendel­kezésére. Az 1980-ra előirányzott mintegy 5,5 millió tonna bur­gonya, zöldség-, gyümölcster­mék 18 százalékát várhatóan a ZÖLDÉRT-ek vásárolják fel, ez a mintegy 990 ezer tonna pedig 32 százalékkal több, mint az 1975-ben fel­vásárolt árutömeg. A ZÖLD- KER-nek és megyei vállala­tainak, a ZÖLDÉRT-eknek a már folyamatban levő és a közeljövőben kezdődő beru­házások szervezésekor tehát feltétlenül figyelemmel kell lenniük a növekvő árumeny- nyiségre, és ebből egyenesen következik, hogy az eddigi hagyományos, jelentős vesz­teséggel és ráfordítással járó raktárak helyett korszerű gé­pesített tárolókra, s a bolti kapacitás bővítésére van szükség. A jelen időszak legfonto­sabb fejlesztési célja — amint azt az elnökség megállapította — a burgonyatárolás korsze­rűsítése. A tervek szerint 21 úgynevezett nagyhal­mos, szellőzéses tároló épül, ezekkel várhatóan megoldódik a főváros, a megyeszékhelyek és az ipari települések folya­matos burgonyaellátása. Ugyancsak fontos fejlesztési célkitűzés a raktárépítés; vá­rosellátó nagykereskedelmi felvásárló-tranzit és szellőzé­ses zöldségraktárak létesül­nek, összesen 44 ezer négyzet- méter területen. Budapesten például megkezdik egy ötezer tonnás szellőzéses zöldségtá­roló építését, egyidejűleg kor­szerűsítik a veszprémi és a zalaegerszegi városellátó rak­tárát is. A városellátó raktá­rak létrehozásával 1980-ra az össz-raktárterület 236 ezer négyzetméterre nő. A tárgyalt fejlesztési prog­ram szerves része a boltháló­zat korszerűsítése is. A tervek szerint 137, az eddiginél na­gyobb — 120 000 négyzetméter alapterületű — zöldség-gyü­mölcs szaküzletet építenek. Még 1980-ig sor kerül a hű­tőházi kapacitás fejlesztésére, ez mintegy 800 vagonnal nö­veli az eddigi befogadóképes­séget. A ZÖLDKER-vállalatok összesen 2 milliárd 9 millió forintot fordítanak 1980-ig burgonyatárolók építésére, raktár-bolthálózat fejlesztésé­re, gépesítésére, hűtőházépí­tésre, bővítésre, feldolgozó- üzemek létesítésére. A SZÖVOSZ elnöksége határozatot hozott a szö­vetkezeti közös fejlesztési alap felhasználásáról. A közö$ fejlesztési alapból 91,5 millió forintos támogatás­sal a fővárosban és vidéken 12 nagy alapterületű ABC- áruház, vendéglátóegység épí­téséhez, továbbá a Cooptou- rist utazási iroda új fővárosi moteljének építéséhez járul­nak hozzá. Ugyancsak döntött az elnökség az ÁFÉSZ-ek kölcsönös támogatási alapjá­nak felhasználásáról. Az ele­mi kárt szenvedett ÁFÉSZ-ek, az újonnan alakult munkás­szövetkezetek támogatására, valamint más szövetkezeti kö­zös érdekű fejlesztésre össze­sen 28,6 millió forintot fordí­tanak. Az elnökségi ülés a továb­biakban megtárgyalta a Fo­gyasztási Szövetkezetek Or­szágos Tanácsának irányel­veit, amelyek a módosított szövetkezeti jogszabályok al­kalmazásával összefüggő szö­vetkezeti és szövetségi felada­tok végrehajtásához adnak út­mutatást. ellenére is csökkent a terme­lés. 1975-ben aztán eljutottak odáig, hogy az egyetlen lehet­séges megoldás a 70—80 éves berendezések kicserélése. A gépvásárlásnál a választás a csehszlovák Zbrojovka gyárt­mányaira esett. A szocialista országok Közül itt Készülnek a legkorszerűbb szövőgépek, melyeket a Szovjetuniótól rz Egyesült Államokig a világ számos országába exportál­nak. Tavaly az MNB jóvá­hagyta a rekonstrukcióhoz szükséges hitelt és ezzel kez­detét vehette a munka. Egy év alatt A gyárban ma még látszó­lag teljes a káosz, de a szem­lélődő — némi képzelőerővel — már kiveheti az új üzem körvonalait. A kompresszor­ház meglepő gyorsan, néhány hónap alatt elkészült a Pest megyei Tanács Építőipari Vál­lalatának kivitelezésében. Itt most már csak a csehszlovák szakemberek ügyködnek, sze­relik a pneumatikus szövőgé­pek lételemét szolgáltató öt légsűrítő berendezést. Rövide­sen kész a régi falak között újjászületett szövőtermek egyike. Vidám sárga falaival, hatalmas tetőablakaival és a padlózat alatt húzódó bonyo­lult vezetékrendszerével. A fület hasogató 90—95 de­cibel hangorkánt kavaró ása- tag gépek közvetlen szomszéd­ságában a Próbaüzem felira­tú ajtó mögött két apró olaj­zöld masina szövi villámgyor­san a vakítóan fehér selymet. — A szövőnők egy része a libeci szövőgyárban ismerke­dik az új gépekkel, mások ezeken tanulják meg kezelésü­ket — mondja Somogyi Lász­ló, a gyár igazgatója. — Egy- egy ilyen berendezés kétszer olyan termelékeny, mint amin eddig dolgoztunk. Fotocellás szem kíséri a szál útját, auto­matikusan jelzi a szálszaka­dást, a hibát, vagy azt, ha te­lített az áruhenger. Némi gya­korlattal egy-egy szövőnő 20 ilyen gépet tud kezelni. Szó­val négyszer termelékenyeb­ben dolgozhatunk majd a jö­vőben. s a zajszint sem lesz magasabb 80—85 decibelnél. Fehér György üzemvezető csehszlovákiai tapasztalatai alapján még megtoldja az el­mondottakat: — Nem kell átcsévélni kis- vetélőkre az anyagot, ezzel megszűnik az anyagelőkészítés a gyárban. Egy-egy nagy hen­gert elvileg 24 óránként elég cserélni. A hodgsonokon hét­percenként kell váltani az orsót. Egy asszony nyolc gépen dol­gozik, ez azt jelenti, hogy nem egészen percenként cserél. Eh­, . , hez még hozzájött a szálsza- hutohazepi- óás £s a sok egyéb tenniva­ló. Sokszor azt is meggondol­ják, hogy a mosdókba kimen- jenek-e, olyan feszített most a tempó. Ami már teljes egészében kész van a felfordult gyár­ban, az a világos sokszínű női öltöző, a sárga csempével díszített mosdó és zuhanyozó helyiség, ahol vibrátor és masszírozógép található. A vállalás A gyárból fénykorában évente 6 millió négyzetméter bélésanyag került ki a több mint 400 dolgozó — ebből H0 szövőnő — keze alól. 1976-ban nem egészen 300-an dolgoztak itt, a szövőnők száma 60—70 volt, s a termelés 4,7 millió négyzetméter. Az idén, a re­konstrukciót figyelembe véve, 3,6 millió négyzetméter a terv, Somogyi László szerint messze alatta marad az igényeknek. — Negyedévenként a cseh­szlovák és magyar partnerek közösen úgynevezett kontroli- napot tartanak, júniusban volt az első — mondja a munkát vezető Centroprojekt mérnöke, Josef Bednarik. — Azután be­szélgettünk Somogyi László igazgatóval, aki azt mondta: valamit csinálni kellene, mert nagyon nagy lesz a termelés- kiesés. így született meg a kö­zös szocialista munkafelaján­lás ötlete, ez alkotmányunk ünnepének, és a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére. — Ennek lényege az, hogy a kompresszorház üzempróbá­ját két hónappal korábbra hozzuk, a szövőgépeket egy, illetve három hónappal előbb szállítjuk. (Eredetileg két ütemben érkeztek volna.) Uzembehelyezésük lehetővé teszi, hogy mintegy két hónap gyártási mennyiségű bélés­szövettel növeljék a termelést. Pendli a határon — Hány vállalkozó munká­ját kellett ehhez összehangol­niuk? — Hirtelenjében nem is tu­dom. A Centroprojekt közvet­lenül 6 vállalkozóval áll kap­csolatban, de azok is további szállítóktól függnek, úgyhogy ebben a rekonstrukcióban 50— 60 vállalat működik együtt. — Voltak a partnereink kö­zött olyanok, akik nyomban és készségesen segítettek. Má­sutt több rábeszélés kellett. — De mint kiderült, ez volt a munka egyszerűbb része.' Mert szállítási kapacitást ná­lunk sem olyan könnyű bizto­sítani. Így most minden el­képzelhető járművel, teher­autóval. személygépkocsikkal, kamionokkal, vonattal hozzuk az alkatrészeket. — Múltkorjában történt, hogy az egyik szállítónál hir­telenjében akadt egy szabad kamion, csak éppen a veze­tőnek nem volt útlevele. A határon meg hiába győzköd­tünk a határőrökkel, hogy csak a lerakodás idejére en­gedjék át a pilótát. Így én át­sétáltam az útlevelemmel, ke­resztülhoztam a kamiont a határon, lerakodtunk, vissza a kamionnal és ismét átsétál­tam. Szóval ilyen nehézségek azért előfordulnak. — Meddig tart még a mun­kájuk itt Vácott? — Remélem nem több, mint három hónapig. Bár nagyon jól érzem itt magam — men­tegetőzik gyorsan — de azért hiányzik már a család. Még két év — A rövidesen megérkező 88 gép átadásával és üzembe­helyezésével csak a rekons­trukció első szakasza zárul le. A teljes felújítás 1980-ig tart, s összesen 140 millió forintba kerül. A várt eredmény: lé­nyegesen jobb munkakörül­mények között majdnem a felére csökkenő létszámmal 9,5—10 millió négyzetméter bélésszövet készül évente a váci gyárban. Hámor Szilvia Paradicsom- és paprikaakció Rendkívüli paradicsom- és zöldpaprika-akciót szervez au­gusztus 31-e és szeptember 10-e között a Pest megyei ZÖLDÉRT Vállalat. A vásár másfél hetében az alábbi ára­kon hozzák forgalomba a be­főzési alapanyagokat. Az étke­zési paradicsomot 3,60-ért, a befőzési minőségűt pedig 2 forintért árusítják. . Az első osztályú zöldpaprika 6, a má­sodosztályú pedig 4,50-ért kap­ható az akció ideje alatt, míg a lecsó minőségű paprika ki­lójáért 2,50-et kérnek. A vásár ideje alatt a Pest megyei ZÖLDÉRT Vállalat gondoskodik arról, hogy va­lamennyi boltjában rendelke­zésre álljon az árak alacso­nyan tartásához szükséges áru­alap. i

Next

/
Thumbnails
Contents