Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-31 / 204. szám

1977. AUGUSZTUS 31., SZERDA Gromiko-Arafat tanácskozás A PFSZ vezetőjének moszkvai nyilatkozata Kedd estig két megbeszélést folytatott Andrej Gromikóval, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagjával, a Szov­jetunió külügyminiszterével Jasszer Arafat, a Palesztinái Feiszabadítási Szervezet vég­rehajtó bizottságának elnöke, aki hétfőn érkezett a szerve­zet küldöttsége élén a szovjet fővárosba. A kölcsönös egyetértés je­gyében megtartott baráti lég­körű tárgyalásokon, a kiadott rövid közlemény szerint Gro- miko és Arafat vélemény- cserét folytatott a közel-keleti helyzetről, a térség problé­máinak igazságos rendezésé­ről. Nagy figyelmet fordítot­tak a palesztin arab nép tör­vényes jogai biztosítására. Ezek közé tartozik, hogy a palesztin arab népnek joga van saját független állama megteremtésére, a palesztin menekülteknek az ENSZ ha­tározatai alapján jogukban áll a hazatérés eredeti lak­helyükre. Az Arafat vezette küldött­ség kedden megkoszorúzta a Lenin-mauzóleumot A Jasszer Arafat vezette PFSZ küldöttség kedden ta­lálkozott az SZKP KB póttag­jával, az SZKP KB nemzet­közi kapcsolatok osztálya ve­zetőjének első helyettesével, Vagyirn Zaglagyinnal. Arafat nyilatkozatot adott a TASZSZ hírügynökség mun­katársának. A Szovjetunió az arab né­pék hű, kipróbált barátja — mondotta —, ezt fényesen bi­zonyítják Gromiko szovjet külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseim eredményei. Arafat elmondta, hogy a tárgyalásokat nyílt, baráti lég­kör jellemezte. Rámutatott: moszkvai látogatásának külö­nös jelentőséget kölcsönöz az a tény, hogy a közel-keleti helyzet alakulásának igen sú­lyos szakaszában került rá sor. Ezt az időszakot az jel­lemzi, hogy Izrael fokozta Libanon déli területein ag­resszív cselekményeit és elha­tározta, hogy uralmát kiter­jeszti Palesztina megszállt területeire. Tel Aviv beje­lentette, hogy három új tele­pülést hoz létre a megszállt területeken és az izraeli tör­vények érvényességét kiter­jeszti a Jordán nyugati part­vidékére és a gázai-övezetre. A közel-keleti helyzetet to­vább bonyolította Cyrus Vance amerikai külügyminisz­ter közelmúltban tett látoga­tása a térségben. Az amerikai külügyminiszter megkísérelte figyelmen kívül hagyni a pa- lasztinai problémát, ami pedig bármilyen közel-keleti rende­zés sarkköve. Vance látoga­tása végső soron átgondolt amerikai manőver volt, amely a genfi békekonferencia hát­ráltatását, sőt meghiúsítását célozta. További feladata lett volna az is, hogy a Szovjet­uniót kirekessze a közel-keleti rendezésben való részvételből. A térség problémája pedig csakis és kizárólag a Szovjet­unió részvételével oldható meg — mondotta Arafat. Ha a Közel-Keletet fenye­gető újabb háború veszélyét el akarjuk hárítani, az egye­dül helyes és járható úton kell haladnunk: a lehető leg­hamarabb össze kell hívni a Közel-Kelettel foglalkozó gen­fi békekonferenciát, és bizto­sítani kell munkájában a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet képviselőinek részvéte­lét — mondotta Arafat. Tito kínai látogatása Kedden a kínai kormány meghívására hivatalos baráti látogatásra Pekingbe érkezett Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság elnöke. A jugoszláv vendég üd­vözlésére a pekingi repülőté­ren megjelent Hua-Kuo-feng, Begin makacsul elutasítja a tárgyalást a PFSZ-szel Menahem Begin izraeli kor­mányfő, aki kedden bukaresti tárgyalásait befejezve, haza­tért, Tel Aviv-ban tartott saj­tóértekezletén kijelentette: az, hogy az arab államok ragasz­kodnak a PFSZ részvételéhez a genfi békekonferencián, le­hetetlenné teszi a tanácskozás összehívását. Begin elutasítot­ta azt a Szíriái javaslatot is, hogy az Arab Liga képviselje a palesztinai nép érdekeit Genfben. Az izraeli miniszterelnök megismételte azt a korábbi ja­vaslatát, hogy az arab álla­mokkal külön-külön folytas- i sanak tárgyalásokat. Ugyan-' csak közölte, hogy országa kész közvetítő bevonásával — feltehetően Vance amerikai külügyminiszterre gondolt — megbeszéléseket folytatni. Mint hangsúlyozta, sokat vár attól a megbeszélés-sorozattól, ame­lyet Vance szeptember köze­pén az Egyesült Államokban az izraeli és arab külügymi­niszterekkel folytat. A PFSZ-szel kapcsolatban Begin ismét kijelentette, hogy a szervezet Izrael számára „nem tárgyalópartner, sem Genfben, sem másutt”. Ezzel egyidejűleg Begin azt bizony­gatta, hogy országa békére tö­rekszik, s ennek érdekében mindent igyekszik megtenni. Pretoria atomíenyegetése Dél-Afrika fenntartja ma­gának a jogot, hogy ha érde­kei megkívánják nukleáris potenciálját, másra is felhasz­nálhatja, nemcsak békés cé­lokra — jelentere ki Owen Horwood pénzügyminiszter, a kormányzó nemzeti párt Na­tal tartományi kongresszusán. A miniszter kijelentette, Dél-Afrika biztosítékokat adott, hogy nukleáris prog­ramja békés célokat szolgál és ezek mellett a biztosíté­kok mellett ki is tart. Saját érdekei szerint fog azonban eljárni, ha azok megkövetelik az atomütőerő kifejlesztését. Horwood, a maga részéről visszautasította, hogy bárki be­leszóljon Dél-Afrika ilyen ügyeibe, majd azt mondta, „ideje Carter úrnak és mások­nak tudtára adni, nogy ha nukleáris potenciálunkat egyéb célok érdekében is be akar­juk vetni, vidáman meg fog­juk tenni, saját megítélésünk és elhatározásunk szerint”. a KKP KB elnöke, miniszter- elnök. Hua Kuo-feng, este díszva­csorát adott Tito tiszteletére. A kínai vezető pohárköszön­tőjében nagy teret szentelt Ti­to és a szocialista Jugoszlávia múltbeli érdemeinek és jelen vívmányainak — különös te­kintettel az ország el nem kö­telezettségére és a két állam együttműködésére a békés egy­más mellett élés öt elve alap­ján. Méltatásában erősen ér­vényesültek a sajátosan kínai szempontok, habár ezúttal nyilván tapintatból a vendég iránt, elmaradtak a pekingi po­hárköszöntőkben megszokott, szinte leplezetlen szovjetelle­nes kirohanások. A „szuperha- ' talmak” ostorozásának és a világháború elkerülhetetlensé­gének így is jutott hely Hua Kuo-feng beszédében és épp ez utóbbi volt az a pont, ahol Joszip Broz Tito — a háború elkerülhetőségét hangoztatva — ellene mondott vendéglátó­jának. Nemzetközi kérdésekről szólva Tito mindenekelőtt han­goztatta, hogy az el nem köte­lezettség Jugoszlávia számára „tartós választás”. Más, a házi­gazdák által nem érintett kér­dések kapcsán állást foglalt „a nemzetközi feszültség csökken­tését, az együttműködés ^ fej­lesztését célzó türelmes és épí­tő, erőfeszítések folytatása” mint „az egyetlen lehetséges út” mellett és kijelentette: „noha látványos eredmények Helsinki óta nem születtek, egy realisztikusabb pozitív irány­zat vált uralkodóvá”. Rhodesia Választási komédia Rhodesiában ma úgyneve­zett „általános választásokat” tartanak. Smith, a fajüldöző rezsim feje választási kampá­nyának utolsó nagygyűlésén elutasította az „egy ember — egy szavazat” elvet és kije­lentette, szó sem le te, hogy egyáltalán nem ítéli meg derűlátóan a legújabb an­gol—amerikai „rendezési ter­vet”. Azt mondotta, hogy csü­törtökön Owen brit külügy­miniszterrel és Young-gal, az Egyesült Államok ENSZ-nagy- követével folytatandó tanács­hogy az ország biztonsági erői­nek ellenőrzését átengedje. A választási komédiában az ország 250 ezer fehértele­pesén kívül a 6 millió afrikai­ból mindössze 7000-nek adtak szavazati jogot. Smith kedden este rádió-és televízióbeszédében támoga­tást kért a fehértelepesektől abban, hogy — mint mondot­ta — ellenállhasson a brit és az amerikai kormánynak, amely „nyilván elhatározta bukásunk előidézését”. Smith ismételten kijelentet­kozáson „ellenjavaslatokat” szándékszik előterjeszteni. A belső rendezés lehetősé­geinek kérdésében Smith megismételte már jól ismert álláspontját, amely szerint a mérsékelt fekete vezetőkkel olyan megállapodást kell köt­ni. amely biztosítaná a fehé­rek uralmának fenntartását. Ezekről a tárgyalásokról Smith véleménye szerint ki kell re- keszteni több nemzetközi fó­rum által a zimbabwei nép törvényes képviselőjeként elis­mert Hazafias Frontot. Zsivkov-Cedenba1 találkozó Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a bolgár állam­tanács elnöke kedden Szófiá­ban fogadta Jumzsagijn Ce- denbalt, a Mongol Népi For­radalmi Párt Központi Bizott­ságának első titkárát, a Mon­gol Nagy Népi Hurál elnök­ségének elnökét. Véleményt cseréltek a nem­zetközi helyzetről, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomról. A megbeszélés után Todor Zsivkov átnyújtotta- Cedenbal- nak a Georgi Dimitrov Ér­demrendet, amellyel a mongol párt- és állami vezetőt — hatvanadik születésnapja al­kalmából — másodszor tün­tettek ki. Leszerelési bizottság Uj szovjet indítvány a genii záróülésen Kedden Genfben véget ért a leszerelési bizottság nyári ülésszaka. Az ülésszak plená­ris záróülésén Viktor Lika­cson, a Szovjetunió képviselője kijelentette: a Szovjetunió — elébe menve a nyugati orszá­goknak — a nukleáris rob­bantások általános és teljes betiltásával kapcsolatos szov­jet szerződéstervezethez ki­egészítést nyújtott be az el­lenőrzés kérdéséről. Ez a ki­egészítés számol az összes részt vevő fél álláspontjával. A szovjet kezdeményezés igen széles és kedvező visszhangra talált a bizottságban. Hozzá­Bonni értékelés Brezsnyev közelgő NSZK-beli átjárói A szovjet—nyugatnémet kap­csolatok további kiépítése szempontjából az NSZK kor­mánya nagy jelentőséget tu­lajdonít Leonyid Brezsnyev szovjet államfő, az SZKP KB főtitkára közelgő bonni láto­gatásának. Nyugatnémet rész­ről remélik, hogy konstruk­tív szellemű, tárgyilagos meg­beszélésekre kerül sor és min­dent megtesznek annak érde­kében, hogy a látogatás sike­res legyen — írja az Auslands- Kurier című folyóirat au­gusztusi számában Günther Van Well nyugatnémet kül­ügyi államtitkár. A folyóirat külön mellékle­tet szentel az NSZK és a Szovjetunió kapcsolatainak: ezek történetét Van Well cik­ke bevezető részében foglalja össze. Az államtitkár méltatja a moszkvai szerződés jelentő­ségét és megállapítja: „Hét esztendővel a szerződés alá­írása után elégedetten mond­hatjuk el, hogy ez a megálla­podás fontos szolgálatot tett a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztésében. Bizonyos nehéz­ségek és súrlódások ellenére számos területen eredménye­zett gyümölcsöző, a jövőbe mutató együttműködést, amely hasznos volt mindkét fél szá­mára. Jelentős mértékben hoz­zájárult ahhoz is, hogy sor ke­rülhetett a helsinki európai biztonsági és együttműködé­si értekezletre”. ,MX”-iakéta Újabb fegyverkezés terv az Egyesült Államokban A Pentagon folytatja a leg­modernebb hadászati támadó fegyverfajták kidolgozását. Mint az amerikai sajtó köz­li, az Egyesült Államok kato­nai ereje növelésének tervei­ben különleges helyet foglal el a 10—12 nukleáris robba­nófej célba juttatására képes „MX” új interkontinentális ballisztikus rakéta kifejlesz­tése. A sajtó adatai szerint a Pentagon azt tervezi, hogy 1980-ra 300—500 ilyen rakétá­val rendelkezik majd. Az első ,,MX”-rakétákat Arizona ál­lamban, a Sonora pusztaság­ban helyezik majd el. Az „MX”-rakéták előállítá­sára — amelyek mindegyike mintegy 100 millió dollárba kerül — 5,5 milliárd dollárt szánnak a következő pénz­ügyi évben. A rakétakomple­xum létrehozása és elhelyezé­se, beleértve a több ezer ki­lométer hosszúságú föld alatti alagutakat, összesen 40—70 milliárd dollárjába kerül majd az amerikai adófizetőknek. fűzte: véleménye szerint az ellenőrzés kérdése nem lehet már akadálya a megállapodás­nak. A Szovjetunió ugyanakkor — folytatta Lihacsov — nagy jelentőséget tulajdonít az atomenergia széles körű bé­kés felhasználásának, beleért­ve a békés célú nukleáris rob­bantásokat is. A békés célú nukleáris robbantások azon­ban nem vezethetnek az atom­fegyverek elterjedéséhez, vagy e fegyverek tökéletesítéséhez, sem pedig újabb fegyverfaj­ták kidolgozásához. A Szov­jetunió szükségesnek tartja, hogy az atomenergia békés felhasználásában az együtt­működést olyan biztosítékok kísérjék, amelyek kizárják az atomfegyverek elterjedését. Ez­zel összefüggésben továbbra is sokoldalúan szilárdítani és egyetemesíteni kell az atom- sorompó-szerződést. Lihacsov említést tett arról, hogy a leszerelési bizottság­nak foglalkoznia kell azokkal az intézkedésekkel is, ame­lyek a tenger mélyét teljesen kiiktatnák a fegyverkezési hajszából. A nukleáris és más tömegpusztító fegyverfajtákat a tengerek és az óceánok mé­lyéről kitiltó szerződés érvé­nyességét vizsgáló legutóbbi konferencia — mint ismeretes — azzal a kérelemmel fordult a leszerelési bizottsághoz, hogy haladéktalanul kezdje meg az ilyen értelmű intézkedések megvizsgálását. A Szovjetunió a múlthoz hasonlóan jelen­leg is sürgeti a tengerek mé ■ lyének teljes demilitarizálá- sát, s kész tárgyalni olyan nemzetközi megállapodásról, vagy megállapodásokról, ame­lyek megtiltanák, hogy a ten­gerek és az óceánok fenekén a jelenlegi szerződésben nem szereplő katonai építménye­ket, vagy más létesítménye­ket helyezzenék el, továbbá olyan más intézkedésekről, amelyek megakadályoznák, vagy legalábbis fékeznék e vonatkozásban is a fegyverke­zési hajszát. A Szovjetunió ál­láspontja, hogy e célok eléré­sére minél előbb gyakorlati lépéseket kell kidolgozni. Emberi jogok Az amerikai politika két ellentmondása Charles Yost, az ismert ame­rikai politikus és diplomata, az Egyesült Államok egykori állandó ENSZ-képviselője, a Christian Science Monitor cí­mű lapban megjelent cikké­ben megállapítja, hogy az em­beri jogok kérdésében köve­Merényletek a Francia KP irodái ellen Űjabb merényleteket követ­tek el a hét elején a Francia Kommunista Párt és más bal­oldali szervezetek hivatali helyiségei ellen. Nimes-ben a hétfőre virradó éjszaka az FKP Gard megyei szervezeté­nek irodája előtt robbantot­tak bombát, a kár több tíz­ezer frankra rúg. Az ugyan­csak dél-franciaországi Car­cassonne városában az Aude megyei mezőgazdasági ka­mara ellen követtek el me­rényletet, a robbanás itt _is nagy károkat okozott. Hétfőn este ismeretlen személyek megpróbáltak behatolni a Pá­rizs környéki Champigny-ban az FKP helyiségébe, miután ez nem sikerült, szétverték a bejárati névtáblát. A L’ Humanite keddi kom­mentárjában rámutat, hogy a nimesi robbantásra több ha­sonló merénylet után került sor — ezeknek célpontjai a kommunista párt, a szocia­lista párt és más baloldali szervezetek épületei, helyisé­gei, nem egy esetben aktivis­tái voltak. A merényletek el­követését egyes esetekben nyíltan fasiszta csoportok vall­ják a saját művüknek. A L’ Humanite szemére veti a kormánynak: semmit sem tesz azért, hogy letartóztassa a me­rényletek elkövetőit. A jobb­oldalnak arra van szüksége, írja a lap, hogy a félelem lég­körét teremtse meg: ez ked­vez politikájának. Amnesztia Vietnamban A Vietnami Szocialista Köz­társaság nemzetgyűlésének ál­landó bizottsága a közelgő nemzeti ünnep, szeptember 2. alkalmából rendeletet adott ki, amelynek értelmében „am­nesztiában részesítik az át­nevelő táborok mindazon fog­lyait, akik ezt kiérdemelték megfelelő magatartásukkal”. Harc a szövetkezeti földek védelméért Portugáliában A dél-portugáliai Alentejo tartományban, Evora város közelében hétfőn este és ked­den reggel összetűzések tör­téntek a helyi' hatóságok ké­résére kivezényelt rendőrosz­tagok és a szövetkezeti tulaj­donban levő földek reprivati- zálását megakadályozni kívá­nó parasztok között. Az össze­tűzésekben 31 személy megsé­rült. Hétfőn este a kivezényelt egységek tevékenységével szemben fellépve a „Július 22.” szövetkezet tagjai kivonultak, hogy megakadályozzák a föld­terület felparcellázását. A hét­fői összetűzéskor a hatóságok letartóztatták a szövetkezet egyik vezetőjét. Kedd reggel a letartóztatott személy szabadon bocsátását követelő parasztok összecsap­tak a kivezényelt fegyvere­sekkel. A 31 sebesült közül többnek az állapota olyan sú­lyos, hogy kórházba kellett szállítani. tett amerikai politikának két fontos ellentmondása van, és ezek alaposan aláássák az Egyesült Államok iránti bi­zalmat más országokban. Mint írja, az első ellentmon­dás az, hogy az emberi jogok ügye iránti odaadásról han­goztatott minden nyilatkozat ellenére az Egyesült Államok ez ideig sem ratifikálta az e kérdésben elfogadott ENSZ- konvenciók többségét. Ezek között olyan rendkívül fontos nemzetközi dokumentumok szerepelnek, mint a fajirtás megelőzéséről és az ilyer bűntények megbüntetésérő' szóló egyezmény, a faji meg­különböztetés minden formá­jának felszámolását követelő nemzetközi konvenció, a gaz­dasági, szociális és kulturális jogokról, valamint a polgár: és politikai jogokról szóló nemzetközi egyezmények. Az Egyesült Államok ezek után miképpen várhatja el más országoktól, hogy meg­hallgassák az emberi jogok betartásáról elhangzó ameri­kai prédikációkat, amikor őmaga megtagadja e rendkí­vül fontos dokumentumok ra­tifikálását? — teszi fel a kér­dést Yost. Az amerikai magatartás második ellentmondása, Yos* szavai szerint abban van, hogy a fő hangsúlyt a politikai és a polgári jogokra helyezi, mini­málisra korlátozva a gazdasá­gi és a szociális jogok irán­ti figyelmet, holott az embe­riség jelentős része számára ezek lényegesen fontosabbak. VANG JU-PING a Kínai Népköztársaság moszkvai nagy­követe a szovjet fővárosba ér­kezett. ,

Next

/
Thumbnails
Contents