Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-30 / 203. szám

19:7. AUGUSZTUS 30., KEDD SMimt Előtérben az ipari háttér (2.) Milyen gép hiányzik? Egyre több szó esik nap­jainkban arról, hogy a mező- gazdaság gépei mennyiségi- leg-minőségileg követik-e a korszerű növénytermesztés-ál­lattenyésztés biológiai ered­ményeit, nincs-e ritmuskülönb­ség, ha a mechanika oldaláról tekintjük a termelő nagyüze­mek munkáját. A Pest me­gyei tanács két munkatársá­tól, Barna László műszaki szakfelügyelőtől és dr. Bö- decs László kertészeti szakfel­ügyelőtől kértünk e kérdésre választ. A példák tükrében — Egy termelőüzem, vagy egy speciális ágazatot művelő tájegység válaszolhatna a kér­désre úgy, hogy egyértelműen megadja a számára szüksé­ges gép, vagy gépsor technikai paramétereit, esetleg a pontos specifikációt, sőt, az elvárt da­rabszámot is. S bár a helyi szakemberek a legavatottab- bak megítélni azt, hogy gaz­daságukban mikor, miből, mi­re és miért van szükség, még­is úgy véljük, a kérdés sokkal összetettebb annál, semmint- hogy néhány géptípus megjelö­lésével megválaszolható lenne. A példák tükrében világosab­ban vetülnek elénk az egy- másbafonódó témakörök, s jobban kitűnik: nem lehet a mezőgazdaság gépeit a ter- mesztés-tartás-tenyésztés fo­lyamatából kiemelve, önma­gában vizsgálni. Tehát: au­gusztus végén járunk, lassan zárul a gyümölcsszüret, s kez­detét veszi a szőlő termésének betakarítása. A gyümölcsök gépi szedése a vártnál kevés­bé terjed, s ennek nemcsak az az oka, hogy a rázógépek nem olcsók. Sokkal inkább az, hogy a mechanikai úton begyűjtött termés jobbára sérült, friss fogyasztásra nem, csak kon­zervipari feldolgozásra alkal­mas. A legnagyobb előrelé­pést Pest megyében a bogyós gyümölcsök gépi betakarítá­sa során tettük eddig, s még itt is vannak hiányosságok, fi­nomítani való technológiai szakaszok. A magyar gyárt­mányú, önjáró, két változat­ban is működő bogyósgyü- mölcs-betakarító gép — me­lyet jelenleg a Szovjetunióban összehasonlító kísérleti vizs­gálatnak vetnek alá —, a fe- keteribizli szüretelésére ma­radéktalanul alkalmas. Piros ribiszkénél, vagy málnánál már gondot okoz, mivel a két utóbbi termés állaga puhább, sérülékenyebb. A bokrok te­lepítési módja is meghatároz­za a gép munkájának minő­ségét; ha a metszés, alakítás sövényrendszere jó, ha a bok- rosodás 20 centire a tálaitól már elkezdődik — úgy a gyűj­tőtálcák kifogástalanul zár­nak, s a termésből nem megy veszendőbe semmi.. Csakhogy: málnánál például még ezek a feltételek sem elegendők: ter­mése különböző időpontokban érik be, szüretelése tehát egy vagy két menetben megoldha­tatlan. A biológusokra, nö- vénynemesítőkre vár a fel­adat, olyan málnafajtát előál­lítani, amelynek termése egy­szerre, vagy legalábbis sző­kébb időintervallumban érik. A zselatinhoz kellene A Dunakanyarban, Szent­endrén, hagyományai vannak a köszmétetermesztésnek. Hogy jelentős mennyiségű gyü­mölcsével megyénkben még­sem számolhatunk, annak egyik oka éppen a gépi tech­nológiák hiánya. Pedig: az élelmiszeripar egyre inkább érdeklődik az egresből kivon­ható pektin iránt, mely a zse­latin egyik természetes alap­anyaga. Eddig szintetikusan állították elő, mostanában azonban jelentős külföldi ke­reslet is mutatkozik a termé­szetes hatóanyag iránt. A szőlő gépi szüretelésének — érdekes módon — nem az az akadálya, hogy nincs gép, hanem az, hogy a jelenleg alkalmazott művelési módok akadályozzák meg annak hasz­nálatát. A megye szőlős terüle­teinek mintegy 20—30 százalé­ka magas művelésű kordon­szőlő; itt dolgozhatna a rázó­gép, ha a kordon betonoszlo­pait faoszlopokkal helyette­sítenék, mivel a fa anyaga rugalmas, kevésbé sérti a gé­pet Az alacsony kordonművelé­sű szőlőket sem rázni, sem selejtezni nem lehet — hiszen zömmel az 1960-as évek ele­jén telepítették azokat, még fiatal ültetvénynek számíta­nak. Azután: a gép nemcsak magas művelést, hanem a te­rületet is igényli, s egyféle fajtasorrendet, ahol a koraitól a későn érőig, megfelelő rit­musban követik egymást az érési szakaszok. Komplex technológiák Nemcsak megyénkben, ha­nem országosan gond a kuko- koricaszár betakarítása. Elvi­leg ez dán és holland gépso­rokkal megoldható, beszerzé­sükkor mindössze két kérdési kell tisztázni az üzemnek: egyrészt, hogy mikor törik a kukoricát, mivel a túl kései időpont a szár feldolgozását céltalanná teszi, másrészt, ha egy menetben takarítják be a termést a szárral, kapnak-e olyan biológiailag értékes ta­karmányt — a szárrészből is! —, mely megéri az anyagi rá­fordítást? A szalma felhasz­nálásánál hasonló a helyzet: egy-egy Big-Baler óriás bálá­zógép önmagában nem meg­oldás. Komplex gépsor kell ahhoz, hogy a szalma szállí­tása, kazlazása, feldolgozása és a takarmányozásban való újrafelhasználása megoldód, hassék. Kérdés tehát, meg­éri-e mindez, s hol, mikor miért? A szalmafelhasználás témaköréhez kapcsolódik az állattenyésztés híg trágyájá­nak felhasználási gondja is. Mivel korszerű istállók al­mot nem használnak, a híg trágya gyűjtése, kiszórása, újbóli talajba juttatása hal­latlanul gépigényes, miköz­ben nem minden esetben ad hatékony talajerő-utánpótlást. A közegészségügyi feltételek is nehezítik a kiszórást, a tá­volságok is, a jelenlegi gépek teljesítménye csekély, s maga a híg trágya sem érett, nem egy esetben tartalmazhat to­xikus (mérgező) anyagokat is. A megoldás itt is egy olyan komplex gépsor, vagy inkább technológiai sor lenne, mely, bár külföldön már sokhe­lyütt ismert, kérdés, hogy szá­munkra megérné-e annak al­kalmazása? Egyértelműen hiánycikk azonban majd minden ter­melőüzemben a pótkocsi. A statisztika adatai szerint ugyan túlteng a mennyiség, de ez csak számszakilag igaz. Mű­szaki állagát tekintve kevés a használható, üzembiztos pót­kocsi, ami a munkacsúcsok idején a szállítást nehezíti. A SZOT elnökségének ülése Az ésszerű szemlélet azt dik­tálja, hogy inkább használ­junk egy, minden irányban billenő, mozgékony mezőgaz­dasági pótkocsit, szállító jár­művet, mint három más fel­újított. hagyományos, nehe­zen manőverező típust. Ez utóbbi vonóerő-kihasználása is jobb a felázott, vagy lejtős talajviszonyok között. A most lezárult aratási idényre visz- szapillantva a munkaművelet gépi hátterével is elégedet­tek lehetünk: mindössze né­hány jelzés érkezett a tarló­művelés folyamán kormány- lemeztörésről, ekevastörésről és a korábbiakban, a betaka­rítás során immár örökzöld­dé vált ékszíjgondokról. Ez utóbbival kapcsolatban azon­ban azt a tájékoztatást kap­tuk, hogy mintegy két hónap­ja állt át a gyártó cég új gyár­tási technológiára, így várha­tólag a következő betakarítá­si szezonban már tartósabb, jobb variátorszíjakat vásárol­hatnak a gazdaságok. A túlbiztosítás Az alkatrészgondokhoz kap­csolódva hadd jegyezzük meg: a hiánycikk újratermelődhet, ha akár jogos aggodalomból, akár a túlbiztosítás miatt, na­gyobb mennyiséget tárol egy- egy gazdaság a szükségesnél. Az indokolatlan depókra sem az előállító, sem a forgalma­zó szerv nem tud eléggé fel­készülni, s ezért az elosztása munkacsúcsok idején arány­talanná válik. S ez nemcsak az akkumulátorra, ékszíjra, hanem minden alkatrészre igaz, melyeknek összehangolt munkája adja a mezőgazda- sági gépparkok eredményes tevékenységét. Bedő Ildikó A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége hétfői ülésén megtárgyalta a válla­lati törvénytervezet társadal­mi vitájának tapasztalatairól és a szakszervezeti sportmoz­galomról készített előterjesz­tést, valamint a Vegyipari Dolgozók Szakszó •?ze*ének jelentését az ötödik ötéves szociálpolitikai *erv időará­nyos részének végrehajtásáról. Az ülésen beszámoltak an­nak a széles körű társadalmi vitának összegezett tapaszta­latairól, amit a szakszervezeti testületek kibővített ülésein folytattak az Igazságügyi Mi­nisztérium és az érintett fő­hatóságok által kidolgozott vállalati törvény tervezetéről. A legfontosabb feladat: megismertetés és mozgósítás Az ifjúsági termelési mozgalmak vizsgálata Legutóbbi ülésén fontos té­máról tárgyalt a KISZ Pest megyei bizottsága: a jelen­levők meghallgatták az ifjúsá­gi termelési mozgalmak vizs­gálatának Pest megyei tapasz­talatairól készült beszámolót. Fontos része volt a jelentés­nek az MSZMP Pest megyei Végrehajtó Bizottsága Í976. október 4-i határozatának megállapítása: A KlSZ-szer- vezetek vállaljanak nagyobb részt a fiatalok munkássá ne­velésében. beilleszkedésük gyorsításában, az ifjúsági fluk­tuáció csökkentésében. Tegye­nek lépéseket az újonnan be­lépő dolgozók közéletbe való bevonására, keressék a szocia­lista versenymozgalom ifjúsá­gi formáinak szélesítését, tar­talmi gazdagítását. S a té­nyek pontos ismeretében nyu­godtan leírhatjuk: a KISZ Pest megyei bizottsága gazda­ságpolitikai tevékenysége so­rán mindinkább igyekszik megfelelni a határozatból idé­zett követelményeknek. Kettős feladat A beszámolóból kitűnt: Pest megye munkásifjúsága — szá­muk hozzávetőlegesen eléri a negyvenhatezret, s közülük tizenháromezren tartoznak a KISZ tagjainak sorába —, 836 üzemben, ipari szövetkezet­ben dolgozik. Az ifjúsági szer­vezet gazdasági építőmunká­jában kettős feladatot old meg: megismerteti a fiatalok­kal a legfontosabb célkitűzé­seket, s mindezen túlmenően sajátos eszközeivel mozgósít azok elérésére. A vizsgálat kiterjedt egy rendkívül fontos kérdésre is: egy-egy intézményen belül megfelelőképpen bevonják-e a KISZ-szervezeteket a terve­zésbe? A nagyobb ipari üze­mekben ez a gyakorlat, már általánosnak tekinthető — így például a MÁV Dunake­szi Járműjavítóban, a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában, a Csepel Autógyár­ban, vagy az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban —, de vannak olyan vállalatok is. ahol ez a gyakorlat még nem terjedt el teljes mértékben. A Nagy Október tiszteletére A megye üzemeiben, ipari szövetkezeteiben dolgozó fia­talok eredményesen tevékeny­kednek a gazdaságpolitikai cé­lok eléréséért. Az ifjúsági versenymozgalmak jelentős mértékben segítik a feladatok teljesítését. Mindenekelőtt a szocialista brigádmozgalom eredményességéről kell szól­ni: Pest megyében csaknem ötvenhatezer szocialista bri­gádtag dolgozik, s közülük majdnem tizennyolcezren har­minc éven aluliak. Az ifjú­sági szocialista és ifjúsági brigádok száma több mint fél­ezer, s e közösségekhez kilenc­ezren tartoznak. A KISZ-alapszervezetek, if­júsági munkakollektívák tett- rekészségét bizonyítják azok az akciók, amelyek egy-egy jelentősebb gazdasági felada­tokhoz, politikai eseményhez kapcsolódnak. Jó például szol­gál ennek bizonyítására az 1976-os esztendő, amikoris a KISZ IX. kongresszusa tiszte­letére a megye 170 üzemé­ben tartottak kommunista műszakot, harmincnégyezer fiatal részvételével. Az így be­folyt összeget pedig a börzsö­nyi úttörővasút építésére Tapasztalatok, vélemények, javaslatok Egyeszfendős a megye legnagyobb élelmiszer-áruháza A roskadásig rakott állvá­nyok között hosszú folyosón percenként változik a kép: időhajszolta emberek dobál­ják kosarukba a gondolatban előre kiválasztott árut, más j hanyagul vállra vetett sza- ' tyorral sétál, tétovázik, ve­gyen, ne vegyen? Hétköznap délelőtt van, csöndes az üzlet, alig lehet ötven vásárló Pest megye legnagyobb élelmiszer­árudájában, a váci élelmi­szer-áruházban, amely a na­pokban lesz egyesztendős. Nagyobb a vevőkör A Váci Élelmiszerkiskeres­kedelmi Vállalat régi, 10-es boltja — amely most a kö­töttárugyár reprezentatív, áru­sítással is foglalkozó bemuta­tóterme — évente 38 millió forint értékű árut adott el. Az új áruház viszont ennek több mint két és félszeresét, mintegy 100 millió forint be­vételt ért el működése első 12 hónapjában. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a rend­kívül bő választékot kínáló üzletet a város távolabbi pont­jain lakók, a környékbeli te­lepülésekről érkezők. is rend­szeresen fölkeresik. Mint az az idősebb asszony, aki kisunokáját kézenfogva táblából, még nem döntötte el, mint vegyen, de vásárolni akar, mert falujában, Borsosbe- rényben, mindössze két élel­miszerbolt van, az egyik sza­badságolás miatt éppen zár­va, a másikhoz pedig sokat kell gyalogolni otthonuktól. Több szatyorral fölszerelve érkezett az Abelovszki házas­pár, s a bejáratnál már elő­relátóan nem kosarat, hanem kocsit választottak, tudván. Fárasztó lesz körbe”'-ni ezt a nagy üzletet a mind jobban megrakott kosarakkal. — Csehszlovákiában nya­ralunk az idén — mondja a fiatalasszony —, és nem szí­vesen mondanánk le a meg­szokott falatokról... Abelovszkiék a város szé­lén laknak, de hetente leg­alább egyszer útba ejtik az áruházat. Orgován Károlyné, a váci szemészet asszisztense ugyancsak egyszer jön egy hé­ten. Üj élet érik ölében, ve­szélyeztetett terhesként van betegállományban, s Ipolyda- másdról, ahol lakik, ideutaz­ni, bizony, fárasztó. — Legjobban az tetszik ebben az üzletben, hogy nyu­godtan válogathatok, közelről megnézhetek mindent. Nem állnak a nyakamon az eladók, de ha kérdezni akarok vala­mit, nem kell sokáig keres­nem, minden soron van ke­reskedő. A legjobb iskola Kurdi Mária másodéves ta­nuló: — Az elsó félévben a tan­boltba jártam gyakorlatra, a második félévben kerültem át ide. Tulajdonképpen verseng­tünk, kinek sikerül, mert mindannyian erről álmodoz­tunk, hiszen árut ajánlani iga­zán jól csak akkor lehet, ha magunk is ismerjük, kipróbál­tuk valamennyit. Ha felszaba­dulok, szeretnék továbbtanul­ni közgazdasági szakközépis­kolában. A mintegy 5 millió forintos árukészlettel rendelkező üzlet körülbelül húsz nagykereske­delmi vállalattal áll kapcsolat­ban. A szállítók szívesen hoz­nak ide árut. hiszen az egész, vagy majdnem az egész rako­mányukat itthagybatiák. Az -fnétvétel fete’őcRését két he­lyettes vezető vállára tették. (Az áruházvezetővel együtt nyolcán irányítják az üzlet munkáját.) Ez a két szakem­ber szinte be sem jut az üz­letbe, mert mindig hoznak árut, visznek göngyöleget. Munkájuk nagy figyelmet kö­vetel, tudják, hogy az áru­hiány egyik gyakori oka a kel­lő körültekintés nélküli áru­átvétel. Nem is volt leltár­hiánya az üzletnek! Nem elég nyereséges A Váci ÉKV vezetőinek is szerepe volt abban, hogy nem romlott az ellátás színvonala az elmúlt esztendő során. Ha kellett, naponta adtak elmé­leti és gyakorlati segítséget az üzlet irányító szakembereinek. A vállalat teljes forgalmának egytizedét ez az üzlet bonyo­lítja. Nyeresége ugyan egye­lőre a vállalati átlag alatt ma­rad, mégsem kevés, 2 száza­lék. Rendkívül nagyok az üze­meltetési költségei: a világítás például ötször többe kerül, mint a régi 10-es üzletben, a drága gépek és hűtőberende­zések után fizetendő eszközle­kötési járulék is nagyon sokat elvisz a nyereségből. A bolt jövőjéről Palotás Jó­zsef főkönyvelővel, Kegyes István, áruforgalmi osztályve­zetővel és Molnár Erika terv­előadóval beszélgettünk. El­mondták, hogy a legközeleb­bi tervek szerint oktatókabine­tet építenek az üzlet mellé, bogy a jelenleginél több ta­nulót képezhessenek a legjobb körülmények között. (A jö­vőben a vállalat összes keres­kedelmi tanulóját egy helyen tanítják.) További élelmiszer- áruházak épülnek a deákvá­ri lakótelepen, az AFlT-szer- viz mellett és a Földvári té­ren, ezen kívül a megye más településein: Dunakeszin. Mo- noron, Érden és hibáson. Czibor Valéria ajánlották fel. De van köve­tésre méltó kezdeményezés napjainkból is: a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére ki­bontakozott szocialista mun­kaversenyből kiveszik részü­ket a fiatalok is. Dunakeszin a Gyümölcs- és Főzelékkon­zervgyár ifjúkommunistái el­határozták, hogy KlSZ-véd- nökséget vállalnak a tészta­üzem építése felett, s mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az átadás ne december 31-én, hanem november 7-én legyen. Hasonló célt szolgál a százhalombattai Dunai Kő­olajipari Vállalat KlSZ-bi- zottságának kezdeményezése: a maleinsav-anhidrid üzem­ben a munkaerőhiány meg­szüntetése érdekében Egy műszak az MSA-ban akciót hirdettek. A más munkaterü­letről odaérkezők nem keve­sebb, mint ezerötszáz társa­dalmi munkaórát teljesítet­tek. ! A partszervezet cselekvési programjára épülve A helyzet reális ismereté­hez azonban — mint azt a vizsgálat is hangsúlyozta —. hozzátartozik egy kritikai megjegyzés: még nem min­denütt terjedt el az a jó gya­korlat, hogy az alapszerveze­tek gazdaságpolitikai felada­tait az ifjúsági brigádok vál­lalásainak segítségével oldják meg. Viszont mindenképpen örvendetes: jövőre az alap­szervezeti akcióprogramok je­lentős része a gazdasági fel­adatok meghatározásánál a helyi pártszervezet cselekvé­si programjára épül, s konk­rét teendőket tartalmaz. Ilyen körülmények között pedig a KISZ-tagok évi munkájának minősítésekor, az ifjúsági bri­gádok értékelési rendszerében egyre nagyobb rangot kap a napi gazdasági tennivalók be­csületes végrehajtása. Az ifjúsági termelési moz­galmak vizsgálatáról szóló be­számoló értékelte a KISZ- védnökségek jelenlegi hely­zetét is. A százhalombattai ipa­ri centrum felett vállalt köz­ponti védnökség tavaly ősz­szel ugyan lezárult, mégsem fejeződött be. A Dunai Kőolaj­ipari Vállalat és a beruházás KISZ-fiataljai küldöttgyűlé­sükön a III-as beruházási üzem — ide tartozik egyebek közt a benzinizomerizáló és a tárolóhelyiségek — építése felett helyi védnökséget vál­laltak. A kivitelezésben részt vevő vállalatok KlSZ-szsrve- zetei eddig nyolc, úgynevezett zöld utas levelet továbbítot­tak az elmaradó szállítások sürgetésére, ezzel is hozzájá­rulva az építkezés meggyor­sításához. A Csepel Autógyár­ban a járműprogrami védnök­ség tapasztalatait eredménye­sen hasznosítia a nagyüzem fiatal kollektívája, az Oer- likon- és a Volvo-proeram si­keres teljesítéséhez. Az auló- aváriak KISZ-alapszervezetei idegen nyelvű oktatásokat szerveztek a termékszerkezet­módosítás eredményes végre­hajtása érdekében: a korsze­rű gépeket, berendezéseket ugyanis külföldről vásárolták. Az épülő kistarcsai kórház­i\Z epuio Kwwrcsui Hun­nál is megtalálhatjuk a megye ifjúkommunistáit: itt ifjú­szakemberek KlSZ-meebíza- , tásként — egy-két hónapig tartó munkájukkal —. eny­hítik az építkezésen a mes­teremberek hiányát. S amíg ezek a fiatalok Kistarcsán dolgoznak, brigádtársaik mun­kahelyükön az ő munkájukat is elvégzik. S feltétlenül szólni kell a Szobi Kőbánya és a Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiósze- lei gyárában dolgozd KISZ- esek vállalásáról. mindkét helyszínen a paksi atomerő­mű építéséhez kapcsolódva. A szobiak szükséges mennyisé­gű terméskő leszállítása ér­dekében. a tápíószeleiek pedig a nehéz- és könnyűszerkeze­tes elemek megépítése felett vállaltak helyi védnöVríqet. F. G. k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents