Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-25 / 199. szám

1977. AUGUSZTUS 25.. CSÜTÖRTÖK Kibontakozó egyéniségek Kiállítások a Dunakanyarban HETI FILMJEGYZET A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja, Nagymaros Nagyközségi Tanácsa és a Dunakanyar Intéző Bizottság által közösen rendezett VIII. nagymarosi nyári tárlatot Vészits Fe­renc, a Művészeti ALap és dr. Aradi Nóra, az MTA Művészet- történeti Kutató Intézetének igazgatója nyitotta meg. A ki­állítás szeptember 4-ig tekinthető meg naponta 10-től 18 óráig a nagymarosi művelődési házban. Az idei díjazott művészek: a Művészeti Alap díját Eigel István Munkácsy-díjas érdemes művész kapta -r- a Nagymarosi Nagyközségi Tanács Király Sándor gobelinjét, a Dunakanyar Inté­ző Bizottság Papp Zoltán festőművész teljesítményét díjazta. Ifj. Pál Mihály szobrászművész kiállítását dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese nyitotta meg a váci Vak Bottyán Múzeum Fő téri kiállítótermében. A tárlatot szeptem­ber 18-ig tekinthetik meg az érdeklődők, hétfő kivételével, naponta 10-től 18 óráig. NAGYMAROSI NYÁRI TÁRLAT lenül visszatér. Egyáltalán; a megfontolás, az értelem és a festői ösztönösség egysége ma már nélkülözhetetlen. Csak ebben van kötöttség, a képi fogalmazás szabadsága növek­szik, párhuzamosan az igé­nyességgel. Eigel István gondolati pal- lérozottsága a képformálás árnyalásaiban tükröződik, Papp Zoltán szakmai becsü­letességének állandósága je­lenti a haladás jó irányát. Király Sándor a népi motívu­mok felhasználásának és gya­rapításának bartóki útján ha­lad. Méltán kaptak mindhár­man díjat. Kiemelkedik a sorból Cs. Nagy András is, aki évtizedek óta egyenletesen ki­tűnő képeket fest, de eddig a díjak elkerülték, pedig vér­beli festő kisiklások nélkül, aki talmi csillogás helyett szí­vós következetességgel való­sítja meg eszményeit. Ez a belső igény Nagymaroson ál­talános — ez mozgatja Ja­kab Eszter, Juhász Erika, Ko­vács Nagy Ira képvezetését, ez a munkával, huzamos szem­lélődéssel kivívott ábrázolás- mód jellemzi Gádor Emil, Bojtor Károly, Vali Dezső, Zöld Anikó újdonságait. A nagymarosi nyári tárlat a formák változatosságával is kiemelkedik. Máriási Iván kozmikus realizmusa a csil­lagrobbanás képzelt pillana­tát ülteti át földi környeze­tünkre, Kárpáti Éva arcok sorával talál az Emlék fele­dett és nem feledhető érté­keire, álmot és valóságot egyeztet. Breznay József mon­gol forrásra bukkant, Uhrig Zsigmond remek Halas csend­élettel jelentkezett —, szinte mindannyian érzik már tör­vényeiket, egyre jobban szám­űzik az idegen elemeket, egy­re szabatosabbak, egyre ke­vésbé hasonlítanak a művek önmagukén kívül bárkiéhez. Tavaszy Noémi Ady értelme­zésében — a költészet képre vált, mint ahogy a virág, Levelezők, képesítés nélküliek IFJABB PÁL MIHÁLY SZOBRAI VÁCOTT Rendkívül kultúrált, ere­deti és fegyelmezett ifj. Pál Mihály művészete. Tökéletes nála a szobrászi intuíció és kivitelezés méltósága, belső arányrendje. Szabadon és ma­gabiztosan közlekedik a fa, ólom, bronz, alumínium, mész­kő ajánlatai között, s az ered­mény mindig jó szobor. Ez fe­gyelem kérdése is; ezt látta édesapjától, id. Pál Mihály- tól, társától, B. Szabó Edittől. Gyomron született 1936-ban, Pátzay Pál, Szabó Iván tanít­ványaként kapott szobrász­diplomát 1961-ben a Képző- művészeti Főiskolán. Azóta az országos és megyei kiállítá­sok rendszeres résztvevője, köztéri alkotásait Gyomron, Szobon és Zircen láthatjuk. Mindig van mondanivalója, de ezt a szobrászi szűksza­vúság, szinte az epigramma tömörségével jelzi. Amikor édesapja portréját mintázza, akkor a felvetett áll energiái­ban emberségének és szobrá­szi invencióinak áradását ér­zékelteti, a Március iramló lányaiban a fiatalságot és a forradalom évszakát. Ezzel szi­lárd ellenpontban a Kalapos fej tagolt méltósága maga a fenkölt mozdulatlanság. Kü­lön világ, külön életérzés az Isis, az Áldozat — egyiptomi és biblikus töredék a szobor teliességében. Ilyen epizód a Pelikán, a Néger anya és a Halász —. az élet három kü­lön egysége, létfoka és sor­sa. A mai magyar kisplasztika egyik fő erőssége ifj. Pál Mi­hály, aki érzékeny árnyalás­sal és magabiztos kidolgozás­sal ragadja meg az élet és a valóság szobrászáttal kife­jezhető új elemeit, az alak­zatok és mozdulatok tökéle­tes és hiánytalan feltárásával. Hosszú érlelési idővel talál­ja meg az időtlenségbe ka­paszkodó mozgásgesztusokat, melyek érzelmeket jelölnek, sorsot, magatartást hordoz­nak, s példájával döbbent rá valamennyiünket, hogy a mű tökélyének megoldási kulcsa Veri az ördög a feleségét Veri az ördög a feleségét. Együtt a főszereplők (balról jobbra: Szabó Lajos, Bíró Zoltán, Spányik Éva, Sarlai Imre, Pásztor Erzsi, Pécsi Ildikó. Volt olyan idő, nem is túl régen, amikor szakma és kri­tika enyhén lenézte a film­vígjátékot, különösen a ma­gyar filmvigjátékot. Nem csupán azért, mert akkori­ban valóban sok gyenge, sőt, rossz filmvígjáték született nálunk, hanem lenézte magát a műfajt. Szórakoztató fil­met készíteni — ez valamifé­le alacsonyabb rendű munka volt. Aztán változtak az idők, rájöttünk, hogy a vígjátékra — a jó, tartalmas, mai kérdé­sekről szóló, jól megcsinált és valóban víg játékokra — igenis szükség van, hogy ezt is lehet színvonalasan csinálni, hogy ezt sem kell kiseprűzni művelődéspolitikánkból. A változásban nyilván köz­rejátszott az is, hogy megszü­letett néhány jó filmvígjá­ték. Talán az emlékezetes Ju­talomutazás jelentette a front- áttörést Dárday István sajá­tos stílusú filmje, mely a do­kumentumhűséggel megidé­zett cselekménysort csípős iróniával fűszerezte, nagy si­ker volt, de megfogalmazását tekintve eléggé egyszeri mű­nek bizonyult. Utánzása, má­solása, stílusának más rende­zők által való ismételgetése nem mutatkozott lehetséges­nek. Csak szemléletét tart­hattuk követendőnek, ezt a hozzánk és rólunk szóló, csep­pet sem kíméletes, erősen kri­tikai, de sosem agyondoron- goló ironikus-szatirikus látás­módot, amellyel Dárday mai életünk fonákságait kipécéz- te és elénk tárta. A most a mozikba kerülő új magyar filmvígjáték, a Ve­ri az ördög a feleségét, első­filmes rendező munkája. And­rás Ferenc — játékfilmrende­zőként legalábbis — ezzel a művével debütál. Egy doku­mentumfilmjét (Dózsa népe) már láthattuk 1973-ban, s ren­dezett egy tévéjátékot is (Ko­csis István Magellan című drámájából, 1977-ben). Tehát: nem gyakorlatlan filmesről van szó, s önálló munkáin kívül az is gyarapította úgy­nevezett manuális felkészült­ségét, hogy évekig asszisz- tenskedett kitűnő filmrende­zők mellett Volt alkalma meg­tanulni a filmkészítés min­den csínját-bínját, volt alkal­ma ellesni a technikai fogá­sokat, s volt hozzá tehetsége, hogy ne váljon senki epigon- jává, hanem a tanultakat sa­ját önálló stílusává gyúrja össze. A mesterségbeli tudás hang- súlyozása nem pusztán azt je­lenti azonban András Ferenc esetében, hogy megtanult fil­met csinálni, hanem azt is, hogy ezt a technikai biztonsá­got arra használja fel, hogy mondanivalóját határozottan, pontosan, dadogás, megtorpa­nások, félbemaradt mondatok, végig nem gondolt szituációk nélkül adhassa elő. A Veri az ördög a feleségét ebből a szempontból egyáltalán nem elsőfilmes munkának tűnik, olyan biztos kezű, annyira jó dramaturgiai építkezésű, olyan hiteles a figuralátása, oly biz­tos a színészvezetése (sőt: a színészválasztása, ami sok esetben döntő egy filmnél). András tudja, mit szeretne el­mondani, és azt is tudja, hogy ezt hogyan kell elmondani. És amiről beszélni kezd, azt be is fejezi, végig is mondja. Maga a történet tulajdon­képpen roppant egyszerű: egy balatoni községben élő famí­lia (Kajtárék) egy napját, ne­vezetesen épp egy augusztus 20-át mutatja be a film. Ebben az egy napban, kora reggeltől késő délutánig, rengeteg do­log belefér. Az ünnepi ebédre készülődő Kajtárék megismer­tetésétől a Pestre került Jo­lánnal vendégségbe jövő nagy ember, Vetró elvtárs bemu­tatásáig, az iszonyatos mére­tű ebéd aprólékosan megmu­tatott előkészületeitől a di­vatos kripta megszemléléséig, a 19-es vörös matróz (és a Horthy-időkben a Szent Job­bot szállító Aranyvonatot ve­zető nyugdíjas masiniszta) nagypapa kvaterkázásától az „aranykezű” kőfaragó, a ha­talmas, mélák unoka, Pityu rámenős protezsálásáig, Vet­ró elvtárs gyomorbajos sa­vanyúságától Jolán és a Kaj- tárok betongyomrú zabálásáig, szentistvánnapi körmenettől az új Kajtár-villa megtekinté­séig, borgőzös rokonlátogatás­tól Vetróné nyílt „ezeknek miből telik erre?" irigyke­déséig ezernyi apró, kis villa­nás, jellemző megfigyelés dú­sítja fel a filmet a legjobb hagyományokat követő, s még­is eredeti, mert egy, az anya­gát tökéletesen ismerő ren­dező szeretetteljes csipkelő­dését magán viselő stílusú realista vígjátékká. S míg őszinte jókedvvel nevetünk a filmen (végre egy filmvíg­játék, amin nevetni is lehet!), szinte észre se vesszük, mi­lyen fontos kérdésekről beszél nekünk a rendező, s forgató­könyvíró társai: Bereményi Géza és Kertész Ákos. Azt mondja: Kajtárék jómódjá­nak, pénzbőségének nagyon nagy ára van: a szakadatlan, semmire időt nem engedő ro­bot, amelytől nem érnek rá igazán élni az életet. Gür­cölés a gürcölésért, szerzés a szerzés kedvéért, harc a fo­rintokért az öncélú bőség je­gyében. De azt is mondja: a Vetrók sem élnek okosabban, mert belőlük meg a hivatali „hajtás” szívja ki az értel­mesebb, okosabb és teljesebb élethez szükséges fizikai és szellemi erőt. A filmet ragyogó színészi alakítások sora (Szabó Lajos, Pásztor Erzsi, Pécsi Ildikó. Sarlai Imre, Spányik Éva, Anatol Konstantin és mások) fémjelzi. Koltai Lajos egyen­rangú alkotótárs, mint a film operatőrje. S ha egy-két je­lenet felesleges, vagy felesle­gesen hosszú is a filmben, a Veri az ördög a feleségét az utóbbi két év legjobb magyar filmvígjátéka. 1789 A dátum ismerős; a fran­cia polgári forradalom kitöré­sének éve ez. Eseményekben — véres, nem ritkán kegyet­len eseményekben is — gaz­dag esztendő. A most a stúdió- hálózatban bemutatott fran­cia film különleges élményt kínálva eleveníti fel a híres történelmi dátumot. A film ugyanis tulajdonképpen egy nagyszerű avantgarde szín­ház, a Théatre du Soleil (Nap­színház) előadásának filmre rögzítése. Ariane Mnouchkine, a színház vezetője és az 1789 című játék rendezője (ő ren­dezte a filmet is) nálunk alig ismert eszközökkel él az elő­adásban, de az még a film ridegebb közegén is átsüt, milyen óriási hatással volt ez az előadás a közönségre. Takács István Kalapos fej ez az emberi és szobrászi lel­kiismeretesség. Oly egysze­rűnek tűnik mindez, s oly kevesen járják ezt az utat, pe­dig ez vezet magaslathoz. Minden idegszálával a nagy szobor teljesítményére készül. Ez a lappangó monumentalitás feszíti kisszobrait, hiszen Kút- tervének elementáris sodrása nagy teret lenne képes betöl­teni az emberi szépség forrá­sának értelmezésével. Ez az erő rostokol és vár a maga idejére több álló és fekvő fi­gurájában, s mindenekelőtt a Magányban, mely kivételes mesterműve. Az összetetté kristályosult, mentett életsors hullámzik a magány gyűrt drapériájában, s olyan szépen, olyan nemesen, hogy a fájda­lom lassan elillan belőle, s csak a tökéletesség marad a lehaj­tott fejű merengő tétova alak­jában, a művészet hiánytalan teljessége, mely képes a szo­morúság, a bánat megsemmi­sítésére is. Ez az a kapaszkodó, melyen nagy lelkierővel, szob­rászi tudással és emberséggel ifj. Pál Mihály halad. Nem egyedül, hiszen születő művei kísérik; jövőjének társai. Nem sorsa, hanem küldetése. Losonci Miklós Ä VIII. nagymarosi nyári tárlat tágasabb, nyitottabb az eddigieknél. Tágasabb, mert a Nagymaroson alkotó törzs­tagok mellett egyrészt a Du­nakanyar számtalan festője is szerepel Szobtól Vácig és Gö­dig, másrészt Szentendre, Pécs is követeket küldött új mű­vekkel. A nyitottság eleve a nagymarosi nyári tárlat sajátos­sága. Szerettük volna látni Garabuczi Ágnes, Batári Lász­ló, Baska József festményeit, kíváncsiak lettünk volna új­donságaikra annál is inkább, mivel ők az elmúlt évek nagy­marosi díjnyertesei voltak. Az újonnan érkezők között üd­vözölhetjük Balogh László, Berki Viola, Kelle Sándor munkáit A nyitottság nem­csak a művek sokasodását je­lenti, hanem a megújulást Vajon érzékeljük ezt, vagy megfontolt előrelépésről be­szélhetünk? Az utóbbiról van szó ezúttal Nagymaroson, de ezt általánosságban mond­hatjuk. Tény, hogy a kiállítás színvonalának átlaga emel­kedik — minden lapon érző­dik az alkotó erőfeszítése, hogy jobbat, nemesebbet hozzon létre. Az is sajátosság, mely Nagymaros vonzerejéből adó­dik, hogy az, aki egyszer ven­dége volt e tájnak, az szünte­Az új tantervek jegyében A pedagógusok továbbképzésében nincs szünet a szakmunkásképző iskolák­ban a történelmet, irodalmat, matematikát, testnevelést. Ezeknek a közismereti tár­gyaknak a tanítására még szeptember első napjaiig fel­készítik a pedagógusokat. Ezek a lépések még az el­sők., Jövőre újabbak követik, mert a következő tanévtől új tanterv szerint oktatják majd az általános iskolák első osz­tályaiban a kömyezetismere­tet. a matematikát, a magyar nyelvet és irodalmat, a tech­nikai ismereteket, s a rajzot, énekét, testnevelést. De újdon­ság lesz a harmadik-negyedik osztályokban az osztályfőnö­ki óra, s az ötödik osztály­ban az új tantervű matema­tika, a hatodikban a fizika. Kísérletek is folynak me­gyénkben; az Országos Peda­gógiai Intézet például a szent­endrei járás iskoláiban pró­bálja ki az alsótagozatos kör­nyezetismereti órák tananya­gát. A Pedagógus Továbbképző Kabinet látja el a vezető pe­dagógusok felkészítésének fel­adatát is: Pécelen az általá­nos és középiskolai igazgatók vesznek részt novemberben egy tanfolyamon, ahol pszi­chológiai, szociológiai, okta- tásgazdaságtani, valamint gya­korlati vezetési-szervezési tudnivalókról hallanak majd. A pedagógushiány idén sem szűnt meg megyénkben, szük­ség van még képesítés nél­küliek alkalmazására. Szá­mukra a legalapvetőbb okta­tás- és neveléselméleti isme­reteket kell nyújtani; erre ke­rül sor majd a hat-hat napos tanfolyamokon, melyeken óvó­nők, napközis pedagógusolt, s tanítók lesznek a hallgatók. A megyében oktatók közül 1600-an most folytatják főis­kolai tanulmányaikat — leve­lező tagozaton. Sokukat se­gítik a vizsgákra való készü­lődésben. Vácott és Cegléden ötszázuk számára tartottak bentlakásos konzultációt a fő­iskolai vizsgatárgyakból. De nem csupán a gyakorló­pedagógusok képzése a felada­tuk: az ez évi munkatervből kiderül, hogy a járási-városi közigazgatási intézmények mű­velődésügyi osztályvezetői ok­tóber végén a sződligeti KISZ- ; iskola épületében hatnapos tapasztalatcserén találkoznak. ’ Négy megyéből érkezik a hat­van résztvevő, a nógrádiak, : komáromiak, hevesiek, s a vendéglátó Pest megyeiek; idő- ■ szerű oktatáspolitikai és igaz­gatási feladatokról hallanak i majd. V. G. P. — A tanév még nem kez­dődött meg, de a pedagógusok felkészülése már igen — tá­jékoztat Meszlényi Miklós, a Pest megyei Pedagógus To­vábbképző Kabinet igazgató­ja. — Az iskolai gyermekvédel­mi felelősöknek indítottunk tanfolyamot augusztus 17-én, s most, két héttel a tanévnyi­tó előtt kezdődik hasonló kur­zus az általános iskolád má­sodik osztályaiban matemati­kát tanító 170 nevelő számá­ra Cegléden. Nagykőrösön a tanyai isko­lák összevont osztályaiban magnóval tanítók kapnak út­mutatást a kísérleti órák ve­zetéséhez. Ugyancsak mód­szertani tudnivalókról halla­nak azok a középiskolai ma- gj^r szakos tanárok, akik há­romnapos nagykőrösi tanfo­lyamunkon vesznek részt. A ceglédi Dózsa György Kollé­gium a nem ének szakos, de felső tagozaton éneket tanító pedagógusokat látja vendé­gül, s a tanévkezdésig 140 ta­nárt készítünk fel háromna­pos tanfolyamon az új 6—7. osztályos tanterv szerinti ma­tematikaoktatásra. Az oktatók kétharmada Pest megyében kilenc és fél ezer pedagógus tevékeny­kedik. Közülük idén 6 ezer 300-an vesznek részt a peda­gógus-továbbképzés vala­mely formájában. A többség egy-két napos előadássoroza­tokon, 2 ezer 800-an pedig a 38 hosszabb időtartamú bent­lakásos tanfolyam valamelyi­kén. A továbbképzés költsé­gei ebben az esztendőben’meg­haladják a 3,2 millió forintot. De megéri: korszerűbb mód­szerekkel, hatékonyabban ta­níthatnak. s az így átadott tudás értéke szinte felmérhe­tetlen. Vegyük csak például a nagy­kőrösi énektanf olyamot: az előadások címei beszédesek: élménynyújtás az énekórá­kon, a népdalok szépségeiből, iskolai kórusélet. az úttörő- mozgalom és a zenei nevelés, a zene* olvasás-írás feladata’, zeneműelemzés, a tankönvvek dalanya gáról az egész^é^es életmódra nevelés az ének­órákon. • Matematika, közismereti tárgyak A, tantervi reformmal lépési kell tartani a Pedagógusok to­vábbképzésinek. fey idén 97( alsó- és 250 felső tagozatot oktató matematikatanár vesj részt az új tanterv szerint: ismeretnvújtást előkészítő tan­folyamokon. Már ebben az esztendőber az új tanterv szerint tanítjál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents