Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-25 / 199. szám

1977. AUGUSZTUS 25., CSÜTÖRTÖK SS» y/5- * KÁlmi av Nevet keresnek a pomáziak... Tovább bővült a termékválaszték — Üzemszerűen idén kezd­tük meg a gemkapocs gyártá­sát, folyamatosan állítottuk termelésbe a gépeket — ma­gyarázza Gáspár István, a Pomázi Írószer Szövetkezet főmérnöke. — Idén tervünk 250 tonna, ez hozzávetőleg 500 millió darab. A hosszú ideje hiánycikknek számító termék­ből ennél nagyobb lenne a kereskedelem igénye, de idén még nem tudtunk többet vállalni. Mostanig mintegy 120 tonnát értékesítettünk, év végéig piacra küldjük a tervezett mennyiséget. Megtudjuk, hogy a gemka­pocs csak egyike, mondhatni apró, jelentéktelen terméke a szövetkezetnek. Nagy mennyi­ségben készül fűzőkapocs — 2,5 millió doboz éves tervük —, vagy 17, különböző nagysá­gú lyukasztógép, golyóstollak, töltőtollak, a nagy közked­veltségnek örvendő rostironok: más vállalatokkal együttmű­ködve különféle műszereket gyártanak a járműprogramhoz; műanyag dobokat a MOM di­gitális óráihoz... — Termékösszetételünk, amelyet eddig is az igényeknek megfelelően alakítottunk ki és rugalmasan változtattunk, a második félévben tovább bő­vült — mondja a főmérnök, s szavait kis bemutatóval ^il­lusztrálja. Szebbnél szebb szí­nes gombok, műanyag tálkák, kis és nagy dobozkák, s még számtalan, főként a háztar­tásokban használatos műanyag termékek kerülnek az íróasz­talra. — Július elsejétől be­olvadt a szövetkezetünkbe a pesti központú Műanyagtech­nika Szövetkezet, s ezáltal meg is szűnt a korábbi „tiszta” irodaszer profilunk. Telephe­lyeink vannak Salgótarjánban, Balassagyarmaton és Orosz­lányban, tehát már több megyére kiterje­dő vállalkozásra bővült a szövetkezet. Nevük még a régi — a szö­vetkezet vezetői szeretnének valami új, a megváltozott ter­mékösszetételhez jobban illő nevet felvenni —, ezt isme­rik az országhatárainkon túl is. Idén 82 millió forint ex­port árbevételt irányoztak elő, az első félévben 50 millió fo­rintot könyvelhettek el. Nye­reségtervüket is nagymérték­ben túlteljesítették: az egész évre tervezettből — ez 55,5 millió forint — 34,5 millió fo­rintot értek el hat hónap alatt. De, nem csökkent a termelés üteme júliusban és augusz­tusban sem. Gáspár István büszkén mu­tatja az új, négyezer négyzet- méter alapterületű csarnokot is; a mintegy 18 millió forin­tos beruházás tovább ja­vítja a munkakörülmé­nyeket, s megoldódnak a raktározási gondok is. D. Gy. Több, mint táncmulatság Antikocsma minden szerdán Gazda italbolt. Érd. A Pest . _________________ me­gy ei Vendéglátóipari Válla- lalat 112. számú üzlete, vagy ahogy errefelé titulálják: az „antikocsma”. Egy utraibolya égő. A fe­hér blúzok, az ingek fehér csíkjai vakítóan vibrálnak, a fogak zöldesen fluoreszkálnak. És még a fényorgona. Sár­ga, kék, vörös villanykörték villognak váltakozva — a ze­ne ritmusára. Pulpitus. Rajta a felirat, HILL DISCO. Fölötte két lám­pa: az egyikben zölden fény­lik egy négylevelű lóhere, a másikban vörösen egy csillag. Csőre függesztett lepedő. A pulpitus mellett ez a rögtön­zött vetítővászon. Diaképek változnak: pop-sztárok fotói, rajzfilm-figurák. Zeneszerszámok. Két szte- reo-magnó, egy erősítő, két hatvan wattos hangfal, sza­lagok. Egyéb tudnivalók: a. kö7-°,n"------------------------- seg a ti­zen- és huszonéves fiatalok csoportja. Válogatás nélkül. Tanulók, munkások kato­nák, téesz dolgozók, értel­miségiek. Mindannyian tán­colnak. Egyszerre kétszáz csí­pő ring, hajfürtök röppennek, szőkék, barnák, feketék. A hangfalakhoz közel táncolok gyomrukban is érzik a rit­must — a karok, lábak, nya­kak mind erre mozdulnak. Aki elfárad, asztalhoz ül, jaffás- pohár, söröskorsó után nyúl. A táncmulatság formái az elmúlt évtizedekben változá­sok egész során mentek át. A rock, a beat még többnyire a zenekar jelenlétét igényelte, fellépésükre alkalmas klubot, vagy pódiumot. A magnósza­lag, a hanglemez egyre több fiatal számára tette elérhető­vé, olcsóvá a kedve szerinti zene hallgatását, s a táncot. A disco — magyar szóval a le­mezlovas műsor — úgy öt, hat esztendeje jött hazánkban di­vatba, s azóta aranykorát éli. Elegendő hozzá az imént em­lített felszerelés, s egy jó fü­lű és „szövegű” zeneértő ka­lauz. Érthető, ha a fiataloknak kedvük támad a táncra. A kö­tetlen, ritmikus mozgás, lük­tető oldódás a zenében, önfe- ledtség, társaság — mindez kellemes dolog. Nem kell hozzá egyetemi végzettség, akaraterő, különleges teljesít­mény. Így is van jól, hiszen pihenésről van szó. Pihenni pedig sokféleképp lehet. Tán­colva is. De vajon elegendő-e mindez, ma, a mi társadal­munkban? VaráT'lat A táncmulatság varazsiat. hirtelen félbesza_ kad. A fény változik, négy kö­zönséges villanykörte gyullad ki. A mikrofon gazdát cserél. A pódiumra lép Urbán László, a Budai Járási Művelődési Köz­pont igazgatója, ő veszi át a discóstól, Hill Tamástól. Átrendeződik a terem. Az addig táncoló fiatalok asztal­hoz ülnek, akiknek nem jut hely, körülfogják a kérdezőt. Erkel, Hunyadi László. Az operából a Palotást kell fel­ismerni elsőként. Sikerül. Az­után Hemingway-re tippel­nek a játékosok a leírás alap­ján, majd Tamási Áronra. Mindkettő telitalálat. Kakukkfióka játék. Sorban találják el a földrajzi és po­litikai nevek közül a hamisa­kat: Willy Brandt nem minisz­terelnök, Bulgáriának van tengere, Finnország nem NATO-tag, Robert Kennedy csak szenátor volt, Nasszer már nem él... Dvorák. Befejezésül az Üj világ szimfóniát ismerik fel helyesen. A jutalom, a csoko­ládé és a borosfiaskó gazdára talál. Sikeres kísérlet. ,,a _______________ Pelikán ét­teremben indított disc-jockey műsort a Budai Járási Műve­lődési Központ. Hamarosan népszerű lett, alig egy hónap után már be sem fért az ét­terembe a tömeg — emlékezik Urbán László. — Így választottuk új hely­színül az „antikocsm&t”. Ne­hezen verbuválódott össze a társaság. Az első négy-öt al­kalommal alig huszonötén jöt­tek el. Már lemondtunk a mű­sorról, de tettünk még egy utolsó kísérletet: hetven fia­tal volt itt. Egy hónappal ké­sőbb már annyian jöttek, mint ma. — Kora tavasszal tehát el­kezdtük törni a fejünket, mi­ként tegyük tartalmasabbá a szórakozást. Vita közben pat­tant ki az ötlet: tartsunk já­tékos vetélkedőt a zene szü­netében. Azóta így is tesz- szünk. — Féltünk, hogyne féltünk volna...? Táncolni jöttek a gyerekek, szórakozni, nem művelődni. Az első komolyze­nei vetélkedőn bizony meg­lepődött a társaság, de senki nem ment ki a teremből. Szívesen játszottak. — Az irodalmi, nyelvészeti, történelmi, általános művelt­ségi vetélkedőkön túl vagyunk. Sikerült belopni a kultúrát a táncmulatságba. Tovább kí­sérleteztünk: sporttémájú, helytörténeti játékok jönnek. Szeretnénk kihasználni a dia­vetítőt is, már beszereztük a 150 képzőművészeti diaképet, Városgazdálkodási vállalatok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek! Tereprendezéshez, sportpályák létesítéséhez, útépítésekhez, útkarbantartásokhoz, felújításokhoz raktárról, illetve rövid szállítási határidőre, korlátozott darabszámban még erre az évre megrendelhető: — statikus önjáró henger, — gumikerekű önjáró henger, — vontatott vibrációs henger, — aszfaltterítő finisher. R—814, R—12 M. típus GRW— 101. típus VT—801, SVAW-12. típus D—150. b. Részletes felvilágosítást az alábbi címen adunk: Közúti Gépellctó Vállalat, Gépkereskedelmi és Export Osztály 1093 Budapest, Közraktár u. 34. Telefon: 170—663. így a modern festészet is té­ma lehet. Vélemények, mii Tamás a _______L__ discos: — Ér­telmes dolog, így is művelőd­nek a srácok, rájuk is fér. Pé cz Imre, Gyarmati Já­nos és Hapfler György, a győztes csapat tagjai: Más­hol is be lehetne vezetni, szó­rakoztató és önképzésre ne­vel. Hoppál Imre nyugdíjas, ön­kéntes rendőr: — Táncolni jönnek a gyerekek, meg ját­szani, nem pedig részegesked- ni. Itt nemigen fordul elő rendzavarás. Payer Ferenc üzletvezető: a jaffa, a szendvics és a sör fogy legjobban szerda estén­ként. Az üzlet forgalma vagy kétezer forinttal több, mint más napokon. De most nem ez a lényeges. Szeretjük a fia­talokat, s a többi vendéget sem zavarja a műsor. Hát, Hangok a tömegből: talán van valami értelme ... — Marhaság, én unom ... — Eredeti ötlet... — Az a jó, hogy nem eről­tetik ... Vasvári G. Pál Emeletes óvoda Budakeszin Budakeszin, a Szamuely ut­cában nemrég birtokba vehet­ték a József Attila lakótelep apróságai az új, 150 személyes óvodát. A kétszintes gyermek- intézmény 8 és fél millió fo­rintba került csupán, mivel a budakeszi és környékbeli üze­mek dolgozói hétvégeken megszervezett társadalmi mun­kával, kommunista műsza­kokkal segítették elkészülését. Majdnem 3 ezer órán át dol­goztak az építkezésen a Ker­tészeti Egyetem tangazdasága budakeszi telephelyének, a Fővárosi Csatornázási Művek Bozsán Péter felvétele helybeli üzemének dolgozói, az Esztergomi Látszeripari Válla­lat műhelyének munkásai, va­lamint a BKV 22-es buszjára­tának brigádjai, sőt a hely­beli kisiparosok is. Maga a gyermekintézmény egyébként meglehetősen gyor­san, egy esztendő leforgása alatt készült el. Alapkövének ünnepélyes letételére éppen egy évvel ezelőtt — tavaly augusztusban — került sor. A kivitelezéssel megbízott ÉLÉP- SZER 3-as számú építésveze­tősége kiváló munkát végzett. H ősünk immár külön íróasztallal ren­delkezik, sőt saját telefon mellék- állomással; felesége, született Panda Ica pedig azon töri a fejét, hogy mi lenne, ha nem szedné tovább az Infecundint. Végül, de nem utolsósorban főszerkesztője tegnapelőtt behívatta és így szólt hozzá: — Te, Óriás, mit szólnál hozzá, ha egy gyakornokot beosztanánk melléd, te tudod a legjobban, mik a kezdőlépések, még nem vagy távol tőlük. Ideje tehát, hogy elbúcsúzzunk Óriás P. Pétertől. Igen ám, de mikor kalandjai leírá­sára meghatalmazott, volt neki egy kikötése. Ez pedig úgy hangzott: a zárófejezetet hadd írja ő maga. — Na és mi lészen az? — kérdeztem tőle tegnap. Mire így válaszolt: — Van egy bizalmas, belső titkos előadá­sé^, amelyet a Fiatal Újságírók Klubjában tartottam, ahol, mint tudod, vezetőségi tag vagyok. (Még ez is! — A Szerző.) Hozzuk nyilvánosságra. Nos, tessék. ☆ A Műfajok Kezelése címmel a következő­ket ajánlom az érdeklődő kartársak figyel­mébe: 1. Országos napilapok munkatársai ne ké­szítsenek híreket, mert az méltóságukon csor­bát ejtene. A híreket, mint tudjuk, az MTI úgyis adja, és amikor mindegyik napilapban ugyanaz jelenik meg, növeli sajtónk eszmei egyöntetűségét. Ha az olvasó valami másra is kíváncsi, vegye meg a megyei lapot, ott a közvetlenül őt érintő híreket megtalálja. Leg­feljebb nehezen hámozza ki a három hasáb- nyi szövegből. 2. Információkat senki se írjon, mert ki tud­ja, hogy igaz-e az, amit nekünk előadnak. Ehelyett használjuk a nyilatkozat formát. En­nek számos előnye van. Először is nem mi mondjuk, hanem a nyilatkozó. Mi csak a címet adjuk, hogy JÓ HÍR: IDÉN NEM LESZ ZAVAR a TÁVFŰTÉSSEL — a Művek Ille­tékeséé a felelősség, hogy aztán újra nyilat­kozzon, amikor zavar nincs, csak késés, ami­kor zavar van, de objektív okokból, vagy amikor nincs zavar, csak hiba. Másodszor: A nyilatkozó mindig bőbeszédű és homályos fogalmazásokat használ. Ezeket egy újságíró számára szégyen lenne a saját nevében leír­ni. De ha a gyámügyi előadó mondja, hogy: „Egyes esetek bizonnyal olyan jelenséget vet­nek fel, miszerint a felelőtlenség még nem teljesen kiküszöbölt probléma, értve ezalatt a státuszhiányosságaink miatt felderíthetet- len gondatlanság és anyagi érdekeltség szere­pét, amely a 106/75 m.F.l.K. rendelet végre­hajtási utasítását szegi meg” — akkor min­den a helyén van. Végül: egy ilyen nyilatko­zat, pláne ha belekérdezünk, kellően növeli a szöveg mennyiségét, így olyan teljesítményt tükröz, amelyet honorálni kell a lapnak. 3. A riportokról először is azt mondom el, hogy mindig sikerre számíthatnak, ha ismert név szerepel a címben. MÓRICZ ZSIGMOND IS A VENDÉGEM VOLT — ezt az olvasó akkor is megeszi, ha téma híján egy öreg fodrász életrajzát vesszük elő, aki Jászladány- ban jártakor megberetválta őt. Ez a szabály még történelmi riportoknál is érvényes. HOL VESZTETTE EL FÉL SZEMÉT VAK BOTY- TYÁN? — a műveltségre vágyó olvasó úgy fogadja a friss felvilágosításokat, ahogyan az eseményekkel lépést tartó jellemhez illik. 4. A riportról továbbá azt kötöm lelketek- re. hogy bármilyen írás rioort lehet, ha beszé- lőíeleket alkalmaztok. RIPORT A KÖNYV­RŐL — ezzel a címmel nyugodtan leadhat­játok a könyvterjesztő vállalat sajtókonferen­ciája anyagát, ha egyik része például így néz ki: .,— És hány könyvet adnak ki egy esz­tendőben? — Mi egy esztendőben 2624 köte­tet adunk ki. ideszámítva a brossúrákat is, éspedig összesen 8 629 524 példányban. Ami egymás hegyibe rakva megtöltené a Bazilika GOMBÓ PÁL, (ßucsii az olvasóiéi © ucsu az PICI PÉTER KALANDJAI főhajóját, avagy vagonba helyezve egy 192 kocsis vonatszerelvényt. — És ezt mind a ter­jesztő terjeszti? — Igen, noha munkaerő- hiánnyal küszködünk, de mindent a kulturá­lis célokért megtenni kötelességünk, még köny­vet terjeszteni is.” Igaz, némi gondot okozhat a bevezetés és a befejezés, nehogy az olva­só tudósításnak nézze a riportot. Ezért be­vezetőben írjuk le a riportalany külsejét (,/Szőke, őszülő, energikus arc, amelyen némi szemborongás jelzi a gondokat, a szemüveg a sokatolvasást, a kopaszság az értelmiségi gon­dolkodásmódot, s ehhez a csillogás a vidám szemekben, amely azt sugallja: kedvenc, mondhatni szívügy témája kerül most szó­ba.”) Befejezésnek pedig publicisztikus szöveg illik: „íme, az eredmények és a gondok mu­tatnak arra, hogy a könyv ma nemcsak kul­turális árucikk, hanem eredmények és gon­dok szülőanyja is. Amihez mi csak anyit fűzhetünk: jó lenne, ha előrelépés történne abba az irányba, amely kívánatos, mind a Kultúra, mind az Anyagi Érdekeltség, sőt az Olvasó Nép számára is, egyaránt. Sőt!” 5. Interjút azokkal készítsünk, akik ezután vagy szívesen adnak nekünk információkat, vagy megdicsérnek illetékes helyen. Ezekre a célokra középmenők alkalmasak. Osztályve­zetők, kezdő művésznők, egyetemi docensek (esetleg tanárok, akadémikusok nem), a közeli húsbolt vezetője, a minisztérium portása, a szolgáltató szövetkezet igazgatói, a tévé mel­letti borbélyüzlet dolgozói. 6. A cikk akkor jó, ha munka van benne. Mert bizony munka egy-egy értekezleten részt venni. De amit ott elmondanak, azt sa­ját gondolatként mindig meg lehet írni.'Aki elmondta, még meg is fog dicsérni — esetleg a szerkesztőség vezetőinek is! —, hogy mi­lyen helyesen látod a dolgokat. 7. A vezércikk pedig akkor jó, ha unalmas. Ezt biztosítani kell már a témaválasztással is. „Ma hat esztendeje alakult a Pecsétügyi Köz­pont.” „A jóság boldogít.” „Helyes kezdemé- nyezés.” (bármi, amit már elismertek; hogy centralizálnak, hogy decentralizálnak; hogy behoznak, hogy nem hoznak be; hogy építe­nek, hogy bontanak). A Halbiológusok Kong­resszusa elé.” Továbbá a biztos unalom anyagának és a lelkes szavaknak 50—50 szá­zalékos keverékében. „Van-e olyan magyar ember, akinek szíve ne dobbanna meg, ha a harsonás napok szürke hétköznapokkal vál­takozva, az idő vasfoga elébe hozza napjaink krónikájának színpompás eseményét: ülésezik a Magyar Ebtenyésztők Országos Pedigré Bi­zottsága! A Magyar ebek ügyéről van szó! Itthoni örömökről és devizahordozó, pontosab­ban kivitelükkel behozó ebekről! Hát nem nagyszerű, hogy idáig jutottunk a sanyarú közömbösség hosszú időszaka után?” — Ha a vezércikk nem unalmas, abból baj lehet, mert százezer olvasóból mindig elolvassa legalább hatezer és azok közül 60 tiltakozó levelet ír a szerkesztőségnek, és akkor lehordanak, hogy minek okoskodsz annyit, továbbá, hogy a kor­szerű helyett ma röviden világszínvonalon állót kell írni. Az unalom viszont bebiztosít az olvasás, tehát a kötözködés ellen. ☆ Örülök, hogy ifjú kollégám szavait közve­títhetem. mert látó szemre vallanak és az olvasót sem hagyják kétségben '»felől, hogy az újságírás igenis nehéz szakma, nemcsak kalandokkal jár együtt, hanem mély felisme­résekre is ösztönöz.

Next

/
Thumbnails
Contents