Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-13 / 190. szám
AP E S TM EGYEI H í R LAP KÜLÖN K IA DASÄ . , . V- .• ?V;, A VÁCI JARÄS ES VAC VAROS RÉSZ ERE Kőbányászok a Börzsönyben I. Megismerték Szob kincseit Piaci jelentés Fittyet hánynak a környezetvédelmi törvénynek, akik ily módon semmisítik meg a hulladékot a Vác határában húzódó szeméttelepen. De súlyosan hibáznak azok is, akik eltűrik, hogy a hulladékok megsemmisítésének ez a módja, időről időre szennyezze a város levegőjét és borzolja a váciak idegeit. Iványi Károly felvétele Filmesek a dóm kriptájában FRANCIA RENDEZŐ FORGAT A Magyar Filmgyártó és Szolgáltató Vállalat tehergépkocsisora a délelőtti órákban érkezeit a váci K- nstantin térre. A stáb a gép.pari szak- középiskolában vert tanyái. Csakhamar kíváncsiskodók sokasága figyelte a kívülállók számára mindig érdekes, izgalmas előkészületeket. — Filmet forgatnak Vácott! — szaladt tovább a hír, amit megerősített az áramfejlesztő készülék egyenletes zúgása és a különféle öltözékekben megjelenő színészek, statiszták sora. Egy kis csalódást okozott, hogy annyi sok film szabadtéri felvétele után, ez alkalommal nem a téren, vágy a környező utcán forgattak. A karvastagságú kábeleket végigvezették a székesegyház oldalán, majd folytatták a szerelést a kriptaajtó irányába. Közben a föld szintjével egy vonalban húzódó ablakokra sötétítő zsákok kerültek, hogy ne zavarja a külső fény az altemplomban készülő felvételeket. A környező padokon üldögélő, az egykori cári gárda egyenruháját viselő statiszták sejtették, hogy orosz témájú filmről van szó. A MAFILM Nemzetközi Stúdiójának Vác- ra érkezett munkatársai elmondták, hogy gondozásukkal — bérmunkában — francia tv-filmet forgatnak Magyar- országon, s ennec néhány jelenetét örökítik meg a dóm kriptájában. A másfélórás televíziós film összeesküvők (A Téli Palota fantomja) címmel kerül majd | a franciaországi s talán a ha- i zai képernyőkre is. A 11. Katalin cárnő utódaként 1796-tól 1801-ig uralkodó, zsarnok belpolitikát és ingadozó külpolitikát folytató I. Pál cár életének utolsó szakaszáról, az ellene elkövetett merényletről, meggyilkolásáról szól. Louis Grospierre, a neves francia tv-filmrendező irányította a váci felvételeket. Tervszerűen haladt a munka s mire sötétedni kezdett, gépkocsira ültek a színészek, statiszták, eltűntek a műszaki járművek, A Konstantin tér visszanyerte megszokott, mai arcát. P. R. Pénteken a váci piacon a burgonyát 4,60—7 forintért árulták. A zöldbabot 7—10 forintért mérték. A fejeskáposzta 2, a kelkáposzta 12. a karfiol 10—14 forintba került kilónként. A lecsópaprikáért 4, az étkezésiért 6—8 forintot kértek. A paradicsom ára 3—6 forint között változott. A vöröshagyma kilója 6.60, a fokhagyma darabja 2 forint volt. Tököt 2—3, uborkát 4—8 forintért láttunk. A zöldség csomójáért 3—5 forintot kértek. Sóskát kilóra 8, spenótot 14, csomóra 'mindkettőt 3 forintért adták. A rókagomba kilójáért 60 forintot kértek. Az őszibarack ára 5—14 forint között változott. Körtét 5—10 forintért lehetett venni. Almát 6—8 forintért kínáltak. A szőlőért 14—20 forintot kértek. Vörösszilva csak mutatóba volt, kilójáért 8 forintot kértek. Ugyancsak 8 íorintot kértek a magvaváló- szilváért is. A sárgadinnye kilóját 4, a görögét 5 forintra tartották. Láttunk törökszedret, 10 forintot kértek kilójáért. A környező falukból felhozott tisztított kacsákért — nagyságtól és alkutól függően — 180—220 forintot adtak. A termelőszövetkezeti árudában az élő csirke kilóját 32 forintra mondták. Tyúkot 25 forintért mértek a gödöllői egyetem elárusítói helyén. Tojást 1,50-ért lehetett venni. Dinnyevásár Mézédes az idei dinnyetermés. A váci piac standjain halomban álló dinnyék közül nehéz a választás. Ivanyi Károly felvétele Vác a hazai lapokban A Fonómunkás hírt adott arról, hogy Győri Tibor igazgató tájékoztatta a Pamutfonóipari Vállalat Váci Gyárának a dolgozóit a féléves eredményekről és a második félév feladatairól. A Néphadsereg képben és írásban beszámolt arról, hogy a Kossuth Lajos Katonai Főiskola hallgatói a váci DCM- ben találkoztak az üzem fiatal szakmunkásaival, ismerkedtek a gyári KISZ-szervezettel. A Vasas című szakszervezeti lap Képek a múltból címmel bemutatta Petővári Gyulát, a Híradástechnikai Anyagok Gyára könyvtárosát és a ma már Pest megye vasasüzemeiben vándorló centenáriumi kiállítást. Az Esti Hírlap Augusztusi vendégjárás címszó alatt részletesen ismertette városaink kulturális programját, megemlítve, hogy Vácott a két NDK-beli gitárművész: Monika és Jürgen Host muzsikál. A Magyar Nemzet felmérte az edeig épült műteremlakások helyzetét, megemlítve, hogy Vácott öt ilyen otthont építettek a Művészeti Alap jelentős hozzájárulásával. P. VASÁRNAP ZÄRVA. A váci Vak Bottyán Múzeum értesíti az érdeklődőket, hogy a Március 15. téri kiállítóterem nyári tárlatát vasárnap helyett — technikai okokból —, már ma, szombaton bezárják. KÉZILABDA: Győzelem Debrecenben Hatodik alkalommal rendezték meg Debrecenben a nemzetközi ŰTTRÖSZT Kupát, melyen — kupavédőként — részt vett a Forte ifjúsági kézilabdacsapata is. Nem a legjobb előjelek kísérték a csapatot, Sulyánszkí külföldre utazott, Aradi és Strasser sérülés miatt maradt itthon. így csak a pásodik, harmadik helyre számíthattak a váci lányok. Az első mérkőzésen — végig vezetve —, biztos győzelmet arattak a Krakkóból érkezett lengyel lányok ellen. Ezután a Dunakanyar Torna második helyén végzett Debreceni KÖZÜT csapata következett, ők sem tudták megállítani a fortés lányok rohamait. A döntőben a Plastikai Nitra lányai voltak a váciak ellenfelei. A csehszlovák ifjúsági bajnokság ezüstérmes csapata sem tudott kibontakozni a Forte ellen, s így a váci lányok immár másodízben nyerték meg a rangos tornát. A rendezők egyéni díjakat osztottak, a góllövők versenyében 11 góljával, Farlms Éva, a kapusok között pedig Baranyai végzett a második helyen, de jó teljesítményt nyújtott Farkas Ildikó, Bre- zovszki, Balogh, Kurdi és Takáts is. A távollevőket fiatal játékosokkal: Bayerral, Bogival és Zagyival pótolta az edző. Mindhárman 14 évesek. Eredmények: Forte—Krakkó 11:8 (6:5) Forte—KÖZÜT 9:8 (5:4) Forte—Nyitra 11:9 (3:3) A torna végeredménye: 1. Forte (6 pont), 2. Nyitra (4 pont), 3. Krakkó (1 pont), 4. Debreceni KÖZŰT (1 pont). A győztes csapat a következő összeállításban lépett pályára: Baranyai, Zagyi — Farkas E. (11), Kurdi (6), Farkas I. (5), Takáts (3), Joó, Bagi, Balogh (7), Bayer. Oláh. Brezovszki. ★ Az NB II. középcsoportjában jelenleg második helyen álló felnőttcsapat ma (szombaton) délután 4 órakor őszi első mérkőzésén a Szeghalmi KSE ellen lép pályára. Várhatóan az ificsapat néhány játékosát is szerepeltetik a ‘!°1nőttos3patban. A második és az ificsanat vasárnap Galgahévízen játszik. Ny. J. A szobi kőbánya vezetett. A kisvasút elkészülte előtt a követ szekerekkel szállították a Duna-partig, innen uszályokkal vitték tovább. Ebben az időben épült fel a mozdonyszín, az iroda, egy lakóépület, egy kompresszor- telep és a zúzómű is, melyet az amerikai Alliss Chahmens cég szállított és' a pesti Ganz- gyár szerelt fel. A bányászat ezen korszakából van néhány "adatunk a termelt kő mennyiségéről is: 1864-ben a Csák-hegyi bányából 300—400 ezer darab faragott és faragatlan kockakő és 100 ezer járdakő került ki. 1904- ben 30 ezer köbméter nyerskövet szállítottak el. 1905- ben pedig ugyanezen bánya terméskőből 40—50 köbméter, útburkoló anyagból 1,5—2 millió darabot adott. A Szobi Kőbánya Részvénytársaság Lutzenbacher Pál halála után fia, ifj. Lutzenbacher Pál kezelte az óriási családi vagyont és a bányákban is ő irányította a munkát. Ifj. Lutzenbacher Pálról az üzleti ügyek irányítása fiára, Lutzúzóüzeme 1930-ban. zenbacher Raulra és vejére, Teleki Józsefre maradt. Az örökösök az első világháború alatt sok követ szállítottak Pétervárad környékére, stratégiai útépítés céljából. Később egy rosszul sikerült gabonaüzlet következményeként nagy károk érték őket, így 1915-ben bányáiktól is kénytelenek voltak megválni. Ekkor a Kereskedelmi .Bank 50 százalék érdekeltséggel részvénytársaságot alapított Szobi Kőbánya Rt. néven. A fennmaradó részvények 25—25 százalékát a Behajózási Rt. és Bálint Móric vették meg. A társaság 1926-ban a Csák-hegyi bányát és a Malomvölgyet összekötő siklót építtetett a Roessemann és Kühnemann Rt. tervei alapján. A sikló működtetése közben keletkezett energiát, egy Flottman típusú kompresszor hajtására használták fel. Ebben, az időben átlagosan 120—160 ezer tonna anyagot termeltek évenként, egy 1927-ben kiadott térképen a 167 ezer 399 kockakő/év és 36 vagon/év adatokat találjuk. A részvénytársaság az államosításig állt fenn. Hála József XXI. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM 1977. AUGUSZTUS 13., SZOMBAT Bővítik a választékot Kiegyensúlyozott az ellátás Elegendő élelmiszer és zöldség A váci közellátás helyzetéről rendszeresen beszámoltatja a városi tanács végrehajtó bizottsága a termelés- és ellátásfelügyeleti osztályt. Mint e tanácsi szakigazgatási szerv nevében foglaltatik, az itt dolgozó szakembereknek az a feladata, hogy felügyeletet gyakoroljanak a város közellátásában részt vevő termelő- és kereskedelmi vállalatok, illetve szövetkezetek tevékenysége felett, ügyeljenek arra, hogy az élelmiszer- és iparcikküzle'ekben, áruházakban, a vendéglátó- - helyeken zökkenőmentes és folyamatos legyen az ellátás. A városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén Niedermüller Ferencné dr., osztályvezető, az élelmiszer-ellátás, a fogyasztói érdekvédelem és az ellenőrzések tapasztalatairól számolt be a testület előtt. Az elmúlt másfél évben alapvető élelmiszerekből tartósan nem volt hiány a városban. Egyenletes lett a húsellátás is. sőt, kihasználva a több termelőüzemből való beszerzés lehetőségét, mind az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat, mind az ÁFÉSZ növelte a hús- készítmények és a baro'míik választékát. Tőkehúsból ugyan időnként előfordul átmeneti hiány, rendszerint olyankor, amikor valamilyen esemény — iskolai évzárók, ballagás stb. — miatt a környékről sokan jönnek a városba, s egyúttal itt intézik a hét végi bevásárlást is. Ilyenkor rendkívüli szállítással hidalja át a hiányt a PENOMAH váci gyára. Néhány hónapi panaszmen- tesség után sajnos, ismét szóbeszéd tárgya Vácott a kenyér minősége. Nem lehet elfogadni a sütőipari vállalat vezetőinek a magyarázatát, miszerint azért több a szikkadt kenyér a hétvégeken, mert tartósan használhatatlan a váci kenyérgyár egyik kemencéje. Annál is kevésbé, mert a szikkadt kenyér szállítását már nemcsak a hétvégekre korlátozzák, amikor az még érthető lenne — ha huzamosabb ideig és nagyobb meny- nyiségben nem is elfogadható —, de az utóbbi hetekben már csütörtöktől kénytelenek a kereskedők azt mondani, némi szépítéssel, hogy csak előre sütött kenyér van a boltban. Ezen a helyzeten feltétlenül és sürgősen változtatni kell — a vb szerint — akár a pékségek munkájának átszervezésével is. Ugyancsak szorgalmazzák a péksütemények választékának bővítését is. Naponta 12 ezer liter tejet isznak meg a váciak. Az új tejüzem javította a város ellátását, kevesebb lett a panasz is, s az új élelmiszer-forgalmazási rendelkezések megjelenésével megteremtődik a termelő- és elárusító vállalatok között aas összhang, egységesen értelmezik a szavatosságra vonatkozó rendelkezéseket, kiküszöbölve az áruk lejárati ideje miatti korábban rendszeres vitákat a vásárlók és kereskedők, kereskedők és termelők között. A központi állami intézkedések hatása erőteljesen érezhető a zöldség- és gyümölcs- ellátásban. Komolyabb hiány nem volt a váci piacokon. Szaporodott az elárusítóhelyek száma, két termelőszövetkezetnek és a Pest megyei ZÖLDÉRT-nek adtak a váci p:acon lehetőséget az árusításra. Ezenkívül, mint legutóbb a sződi közös gazdaság. néhány tsz, fölös terményét. alkalomszerűen standon is árusítja, az itt kínált paprika, paradicsom jó minőségével és a piacon kialakultnál alacsonyabb árával erőteljes niaei árszabályozó szerepet tölt be. B. II. A Börzsöny hegység délnyugati részén, Szob és Má- rianosztra között, a múlt századig csak helyi igényeket kielégítő kőfejtők működtek. A jó minőségű kőanyagot már a márianosztrai pálos kolostor építésekor (1352) és a törökdúlás utáni újjáépítéskor is (1711) felhasználták. MáriaAosztrai lakosok említették, hogy a közelmúltban lebontott, több mint kétszáz éves házak falaiban is felismerték a hegy jellegzetes kövét. A szervezett, nagyarányú bányászat a XIX. század harmincas éveiben indult meg. Az első nagyobb bánya az esztergomi főkáptalan birtokában volt, itt kezdte meg a bányászkodást Tischlerfeit nevű vállalkozó 1835-ben. A bá- nyabérlők közül még Wallen- feld és Lövi neveit ismerjük 1842-ből és 1864-ből. Budapestre, Bukarestbe 1861-ben Lutzenbacher Pál is bányát nyitott birtokán, a hegy déli oldalában, és a múlt század végére a Lutzenbacher család lett a legjelentősebb Csák-hegyi bányatulajdonos, bányáikban 1869-ben már 300 ember dolgozott. Pest a múlt század elején rohamos fellendülésnek indult, és egyre több útburkoló követ igényelt. Ezt az igényt a század végéig az ausztriai Mauthausenből vízi úton szállított gránit elégítette ki, de közben megindult a kő szállítása Dunabogdányról és Szobról is. A fővároson kívül szállítottak még kőanyagot hajón és vasúton Aradra, Debrecenbe, Érsekújvárra, Győrbe, Szegedre, Belgrádba, sőt Oroszország is érdeklődött a szobi kő iránt, melyet Ogyesszába akart szállítani, de az út- nehézségek miatt elmaradt. Komárom több utcáját is szobi kővel burkolták és az anyag eljutott a távoli Bukarestbe és Temesvárra is. Kisvasút A Lutzenbacherek az 1900- as évek elején dr. Zielitzky Szilárd műegyetemi tanár és adjunktusa, Méhes Zoltán tervei alapján kisvasutat is építettek, mely a bányáktól a vasúti rakodóig és egy szárnyvonallal a Duna-partig Fittyet hányva a törvényre \
