Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-13 / 190. szám

/ A tervek szerint november 7-én, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére adják át Üri- ban az új, hetvenöt gyermeknek otthont adó óvodát. Képün­kön: a belső falazáshoz szükséges maltert keveri Bajdik József kőműves két segítőjével, Lénárd Ernővel és Márkus Ernővel, a napokban azonban egy brigád már a vakolást kezdte meg — társadalmi munkában. Mutnéfalvy Zoltán felvétele Levelesládánkból Süleilen kenyér Augusztus 2-án a Ceglédi Élelmiszer és Kiskereskedel­mi Vállalat 102. számú bolt­jában vásároltam egy kétkilós kenyeret, amely teljesen ke­letien és sületlen volt. Válogatni sajnos nem lehe­tett, mert az egész szállítmány hasonló minőségű volt. Az üzletben tartózkodó, szintén pórul járt vásárlók hiába kér­dezték a bolt vezetőjét, Jász­berényi Károlynét, miképp le­het az, hogy a hét két-három napján ehető és szép a ke­nyér, a többin pedig ehetet­len? Ő csak annyit tudott mondani, hogy a szóban forgó napon is legalább húsz kiló, még gyengébb minőségű ke­nyeret küldött vissza, de a szállítók kedélyesen megnyug­tatták, másnap úgyis újra azt kapja... Én, az általam vásárolt ke­nyeret elvittem a nagyközségi tanácshoz, hogy a segítségüket kérjem. Ott elmondták, hogy tudnak a tarthatatlan állapot­ról, mivel már több bejelen­tés érkezett a péküzem ellen. Büntetik is őket, de akkor vi­szont a dolgozók kilépnek, és helyettük nem kapnak meg­felelő munkást. Ajánlották, hogy a kenyeret népi ellen­őröknek is mutassam meg, s kérjem, vizsgálják ki ők is az ügyet. Én azonban a vecsési népi ellenőröket nem isme­rem, ezért a mai napon szin­tén írásban a monori járási népi ellenőrzési bizottságtól kértem segítséget. Özv. Kirtyán Sámuelné 2320 Vecsés, Zrínyi u. 16. sz. ★ Mit lehet egy ilyen levélre válaszolni? Természetesen ugyanazt, mint a hozzánk érkező, ha­sonlóképp fölháborodott han­gú és hasonlóképp jogos leve-, lekre: igazat adunk Kirtyán Sántuelnénak. Mostanában sajnos, a járás más községei­ben is egyre gyakrabban pa­naszkodnak olvasóink a ke­nyér minőségére. Azt kény­telen-kelletlen, megszoktuk már, hogy sok helyütt még délben sem lehet friss kenye­ret kapni, mert tudjuk, való­ban igaz, túlterhelt a sütő­ipari vállalatok szállítókapa­citása. Szólni kell azonban egy másik jelenségről is, amelyet olvasónk szintén megemlített levelében, mégpedig az áru­szállítók — nemcsak a ke­nyérszállítók — ismétlődő büntetőakcióiról. — Ha nem veszem át a rossz árut, legközelebb jót sem kapok. Ha nem nézem el, hogy ebből-abból hiányzik va­lamennyi, lehet, hogy a kö­vetkező alkalommal többel károsítanak meg. — panasz­kodott nemrég egy nem is kis bolt üzletvezetője. Ez a szellem éppoly tűrhe­tetlen üzleti kapcsolatainkban, inint az, hogy egy üzem — akár pékség, akár vasgyár — gyenge minőségű, selejtes, használhatatlan terméket gyártson. Levélirónkkel együtt mi is érdeklődve várjuk az illetéke­sek válaszát, de még inkább — az ehető kenyeret. A szerkesztőség Rendhagyó búcsú A monori József Attila Gim­názium és Szakközépiskola IV. B. osztályának tagjai rend­hagyó módon búcsúztak egy­mástól a tanév végeztével. A jól összeszokott kollektíva már az első osztályban elha­tározta, ha végeznek, mara­dandó külföldi utat szervez­nek, s így vesznek búcsút egymástól. Tizenöt leány és nyolc fiú maturált a tanév vé­gén. Ennyien jelentkeztek a kirándulásra, amelynek úticél­ja a bolgár tengerpart volt. A tanulók az utazás költségeit az évek során teljesített mun­kákért kapott pénzből fedez­ték. Vonattal indultak Rá- gyánszki Pál volt osztályfő­nökük vezetésével Várnába, ahol az EXOTZC-kempingben szállásolták el őket. Ellátogat­tak egyebek között Tolbuchin- ba, a Kőerdőbe, Albena leg­szebb tájait is megismerték, s természetesen, feltérképez­ték Várna városnegyedeit is. Kát hetet töltöttek a bolgár tengerparton, s élményekben gazdagodva a napokban tér­tek haza. Néhányan egyete­men és főiskolán folytatják tovább tanulmányaikat, má­sok munkába állnak hama­rosan. Hazatérve egyöntetű volt a megállapítás: ez a kirándulás tovább erősítette a baráti Icapcsolatokat, s ennek nyo­mán máris tervbe vették, hogy néhány év múlva újabb ki­rándulást szerveznek. G. J. Vásár Monoron Országos állat- és kirakodó- valamint autóvásárt tartanak 1977. augusztus 14-én, vasár­nap, Monoron. A vásárra vészmentes helyről szabály- szerű állatkísérőlappal min­dennemű állat felhajtható. Orvosi ügyedet Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva tanács­ház). Gyomron és Péteriben: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány utca 12. telefon: 26.). Monoron és Mo- nori-erdőn: központi ügyelet, dr. Lengyel Gáspár (Monor, egészségház, védőnői szoba, Kossuth L. u. 97., telefon: 429). Maglódon és Ecseren: dr. Pá- pes Tibor (Maglód Ady u. 14.). Pilisen, Nyáregyházán, Csév- harasztan és Vasadon: dr II- lanicz Elemér (Pilis, Rákóczi u. 13.). Sülysápon és Űriban: dr. Gáspár István (Sülysáp). Mendén: dr. Csernik Zoltán (Fő u. 6.). Üllőn: dr. Koncz La­jos. Vecsésen: dr. Németh Gá­bor (Halmy telepi gyógyszer- tár). Ügyeletes gyógyszertár Mo­noron: a főtéri. Vecsésen: a János utcai. Ügyeletes állatorvos: dr. Laczkó Pál (Maglód, Dózsa u. 7.). Beteg állatok bejelentése a járás területén: vasárnap reg­gel 8-tól 16 óráig, 13—15-ig ebédidő, Monoron a főtéri gyógyszertárban, egyéb idő­pontban az ügyeletes állator­vos címén. mm* E ST • V‘f WtWü : Vi* fH" ÍR 1 A'P K Ü/l Ö N K­1 A D Á; S A ' XIX, ÉVFOLYAM, 190. SZÁM 1977. AUGUSZTUS 13., SZOMBAT r n n ■ m Épül a szakorvosi rendelő Munkásőrök társadalmi munkája Sokáig eltakarják a fák lombjai, az alacsony kerítés, azután néhány nap alatt a ter­mészet adta kulisszák fölé nőtt az új, járási szakorvosi rendelőintézet épülete. A kivi­telező Ceglédi Építőipari Vál­lalat munkásai és a járás üze­meinek, közös gazdaságainak dolgozóiból alakult társadal­mi építőbrigád tagjai már fel­húzták a falakat, 'megácsol­ták a tetőt, s jelenleg a cse- repezők dolgoznak. Ma már mindennapos beszédtéma Mo­noron, hogyan haladnak a munkálatok, kész lesz-e az ígért határidőre, sőt, ahogy ná­lunk a nagyobb beruházások környékén történni szokott, már megjelentek a vissza­visszatérő nézelődők és a ké­telkedők. vitázók is. De vajon lehet-e biztosabb jele a köz­tulajdonosi érzésnek, mint amikor egy idős ember azárt zsörtölődik az épület falainak tövében, mert szerinte túl ré­gi típusú, túl nehéz és túl drá­ga cserepet raknak fel a tető­fedők. A hat kék tuhás férfi mo­solyogva hallgatta a bácsika zsémbelődését, azután az egyik munkásőr mégsem állta meg szó nélkül: — Mondja csak, bátyám, maga szerint mi a fontosabb? Hogy elkészüljön a rendelőin­tézet, vagy hogy könnyű cse­rép legyen a tetején? — Jól van, jól van! — csen­desedett le amaz. — Aztán én ezekkel a fájós lábaimmal ho­gyan fogok oda fölmenni? — 'mutatott a magasba. — Bír egy beteg ember lépcsőt mász­ni? — Jöjjön csak — fogta meg karját a munkásőr —, megmutatom, hol találja majd a liftet. Az idős ember megnézte a liftaknát, azután sorra járta a földszinti helyiségeket, vé­gül elköszönt és kiballagott az Ady Endre útra. A hat munkásőr pedig folytatta a munkát: a túl nehéz csere­peket hordták fel talicskával és gyorslifttel a padlástérbe, hogy kéznél legyen a tetőfe­dőknek. Ezen a napon a járási Batta Ferenc 'munkásőregység 1. szakasza 1-es és 2-es rajá­nak tagjai dolgoztak társadal­mi munkában a rendelőinté­zet építésén. Malik István, Ha- nusfalvy Árpád, Farkas Lász­ló, Klázer Jenő, Szőnyi Ferenc és Szijjártó Sándor összesen hatezer cserepet emelt meg hat óra alatt. Most ilyen. Klázer Jenő és Szijjártó Lajos talicskákra rakja a csere­peket. Az alkalmi brigád hetedik tagja, Fajt Sebestyén a CÉV gépkezelője volt: — A múlt szombaton szin­tén hét munkásqf dolgozott itt — mondotta —, előtte pe­dig a Monori Mezőgazdasági Termelőszövetkezet egyik női szocialista brigádja hordott fel cserepeket a padlásra. Nagy segítség ez nekünk, mert így az építkezés egész terü­letén folyamatos lehet a mun­ka, jobban beoszthatjuk az embereket. — Hogy állnak a határidő­vel? — Mi álljuk, amit ígértünk. Októberre a kőműves- és az ácsmunkák teljes egészében befejeződnek, decemberre pe­dig szeretnénk elkészülni min­Esfe és szabad szombaton Péter László felvételei^ den építési feladattal. Utána jöhetnek a festők, villanysze­relők, és az orvosi műszerek beállító!'. Hanusfalvy Árpád fiatal családapa. — Hogy tetszik a leendő ren­delőintézet? — Most már egyre inkább kialakul a külső és belső ké­pe is, nekem különcsen az tetszik, hogy a gyermekgyó­gyászat helyiségei és várója tágasak, nem kell majd a kis­mamáknak, mint most gyak­ran, a szabad ég alatt vára­kozniuk a csecsemőkkel. — Jönnek-e máskor is dol­gozni? — Ha hívnak, itt leszünk. A monori járási Batta Fe­renc munkásőregység tagjai valamennyien vállalták, hogy egy-egy napot dolgoznak tár­sadalmi munkában az új ren­delőintézet építkezésén. Ezt a felajánlásukat már eddig is többen túlteljesítették közü­lük. V. Maradandó élmények Osztálykirándulás a tengerpartra HOLNAP, MONORON A járási sparfakiád döntője Ügy ismeri, mint a tenyerét NEVEZÉS: A A KISZ monori járási bizott­sága, az MHSZ járási vezetősé­ge és a járási sportfelügyelőség holnap, vasárnap Monoron a sporttelepen rendezi meg a járási spartakiád döntőjét. A verseny résztvevői reggel nyolc órakor gyülekeznek a sportte­lepen, majd fél 9-kor Földi Ká­roly, a járási KISZ-bizottság titkára mond megnyitó beszé­det. A lövészverseny kilenc óra­kor kezdődik az agyagbányai lőtéren. Ugyanekkor indul a kispályás labdarúgó-villámtor- na, valamint a kézilabda-ver­seny. Atlétikában 100, 400. 800. 1500 méteres síkfutás, súlylö­kés, gránátdobás, távolugrás, váltófutás, magasugrás szere­pel a programban. HELYSZÍNEN Az ünnepélyes eredményhir­detésre 12 órakor kerül sor. A versenyt rendező bizottság ezúton is közli, hogy valameny- nyi versenyszámban nevezni a versenyek megkezdése előtt, a helyszínen lehet. G. Vasárnapi labdarúgás A Magyar Népköztársasági Kupa 1978/79. évi járási selej­tezője: Úri—Gyömrő. (Vezeti: Sárosi), Nyáregyháza—Monor (Vezeti: Orbán), Péteri—Üllő (Vezeti: Lusták), Maglód—Ve­csés. (Vezeti: Szuda). A talál­kozók az előlállók otthonában lesznek, 16 óra 30 perces kez­dettel. Az a jó, megbízható csősz, mezőőr akit csak ritkán le­het látni, mégis mindig ott van, ahol a tilosba téved a gyanús szándékú idegen, — vélekedik Brozsek Ferenc, az üllői Üj Tavasz Tsz gyalog­munkás mindenese. A nap még birkózik a hajnal sötét­jével, amikor beóvakodunk a Hosszúberki dűlőben az ég felé kapaszkodó háztáji ku­koricasorok közé, ahol már teljesedik; hízik a karvastag­ságú csöveken a szem. Kis­motorját maga mellett tolva máris ott terem az alacsony mezőőr: Bata Ferenc. Ha ilyen esetet látok, tapasztalok, tolom ezt a benzingázzal táp­lálkozó paripát, nehogy zajt üssön, és esetleg eliszkoljon a dűlőutat taposó hivatlan ven­dég. A vasúti töltésről már régóta figyelek sok dioptriás messzilátómmal errefelé, hogy kik azok, akiket nem riaszt el a hajnali harmattól lucskos dűlőút — kezdődik a beszél­getés. Onnan — bök a vasúti töltés felé — belátom az üllői határnak ezt a részét, pedig jó néhány hektár. A Gyöm- rői úttól a Péteri útig terjed. Persze a Gyömrői út túlolda­la is az én területem, egész az ecseri, vecsési határig. Na­ponta kétszer, háromszor be­járom, errefelé inkább kuko­ricák vannak, a háztáji terü­leteken ökölnagyságú krump­lik, vöröshagyma és egyéb zöldségfélék. Jó termés ígér­kezik, nem csak itt, az egész határban. Valahogy alábbhagyott kis­sé a lopási kedv, Inkább a gyerekek tévednek néha-néha a kukoricasorok közé, hogy néhány csővel eliszkoljanak. Mert finom ám a kissé só­zott frissen főtt kukorica... Errefelé autós böngézők nemigen járnak, egy idő óta eltűntek a dűlőutakról a sa- roglyához kötött lovakkal mászkáló, kódorgó kupecek is. A ' Magnezit vadásztársaság vadőrével »naponta találkozom, a vecsési határrészen sok a parittyás vadász, szelíddé váltak a cifratollú fácánok, a nyugodtan falatozó nyuszik, szinte bevárják, hogy fejbekó- lintsa a kavics, nehéz kőda­rab ... Persze tettenérés ese­tén elszedjük a primitív fegy­vert ... Különben most sok az apróvad, szépek mozgéko­nyak. Az elmúlt nyáron na­gyon megviselte őket a nagy szárazság. Beszélgetés köz­ben állandóan figyeli, pász­tázza távcsövével az utat, ilyenkor csendes a határ, na­gyobb forgalom általában es­tefelé van, amikor már megL jöttek a vonatok és a szabad szombatok délutánján ... Per­sze ilyenkor jobban nyitva is tartja a szemét a fáradhatat­lan mezőőr, aki már hetedik éve becsülettel őrzi a rábízott határt, amelyet úgy ismer már, mint a tenyerét, akár­csak az embereket. K. S. A nap kulturális programja MOZIK Gomba: Az ötödik pecsét. Gyömrő: Egyetlenem. Mag­lód: Fehér agyar visszatér. Mende: Az lesz majd a nap. Monor: Péntek, a bennszülött. Éjszakai előadáson: A fekete farmer. Sülysáp: A sakál napja. Pilis: Olcsó regény. Éjszakai előadáson: Gyémánt lady. Üllő: Afonya, a vagány. Éjszakai előadáson: Madár­ijesztő. Vecsés: Katharina Blum elvesztett tisztessége. Éjszakai előadáson: Váltság­díj. MŰVELŐDÉSI HAZAK Gyömrő: 9 órától zenekari próba. “* 19—23 óráig bál. Mag­lód: Honismereti kiállítás. 18 —22 óráig klubdélután. Men­de: 14—16 óráig a gyerekklub foglalkozása. 18—23 óráig az ifjúsági klub foglalkozása.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents