Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-09 / 160. szám

‘xMfao 1977. JULIUS 9.. SZOMBAT Munkások és művészek kézfogása A szocialista képzőművészek csoportja a Csepel Autógyárban A Magyar Nemzeti Galéria és a Csepel Autógyár művelődési f központja szocialista szerződés - alapján Július 8-tól Július 29- , ig mutatja be A szocialista kép­zőművészek csoportja (1934— 1944) című kiállítást a Csepel Autógyár művelődési központ­jában. A tárlat naponta meg­tekinthető. A kiállítást tegnao dr. Draveczky Balázs, a Szak- szervezetek Pest megyei Taná­csa művelődési osztályának ve- — zetője nyitotta meg. József Attila költészetével párhuzamos időben születtek Derkovits Gyula festményei. Eszményeikkel szövetségben alakúit meg 1934-ben hazánk­ban a szocialista képzőművé­szek csoportja, hogy Papok, polgárok, katonák után szob­rok és képek sokaságában hir­desse a munkásosztály igaz­ságát, s mondjon nemet a szépség hatalmával az 1933- ban uralomra került fasiz­musnak. A csoport magas esz­meiséggel és a legtöbbször iz­galmas formarenddel vállal­ta ezt a publikációt, de az al­kotók egy része az önkény ál­dozata lett. A többiek azon­ban, bár a csoport tevékeny­sége 1944-ben lezárult, nap­jaink magyar képzőművésze­tének is alkotói, elég ha Szán­tó Piroska, Nolipa István Pál, Oelmacher Anna, Szabó Iván, Farkas Aladár művészetére és Oelmacher esetében szakírói munkásságára gondolok. Köz­tudott, hogy a szocialista kép­zőművészek csoportjának egyes tagjai Pest megyéhez is kö­tődtek, kötődnek. Háy Károly László Abonyban, Goldman György Vecsésen született, s egyre időszerűbb emlékkiállí­tásuk megszervezése szülő­földükön úgy, hogy műveik egy része létesítendő muzeális emlékszobájukban maradjon Abonyban, illetve Vecsésen. Mivel felgyűlt a művészeti ér­ték, sokszoroznunk szükséges az emlékhelyeket, Ez több lo- kálpaitriot izmusnál, ez népünk kultúrájának előrehaladását rögzíti, és egyúttal a főváros körül létesítendő múzeumgyű­rűben serkentené a belső kwl- turális körforgalmat. Az egy­kori művészcsoport tagjai kö­zül Szántó Piroska Szentend­rén alikot évtizedek óta és Szabó Iván is egyre erőtelje­sebben kötődik megyénkhez. Azzal, hogy Cegléden, Döm- södön avatták fel szobrát, domborművét, azzal, hogy ha­marosan Szigetszentmiklóson helyezik el Erdei Ferencről mintázott portréját, azzal, hogy Nagykőrösön nyílt legutóbb kiállítása, azzal, hogy a rác­kevei gimnazistáknak tartott előadást és adományozott mű­veket az Ady Galériának. Jó gondolat, hogy a Magyar Nemzeti Galéria és a Csepel Autógyár művelődési központ­ja szocialista szerződést kö­tött, melynek keretében a magyar tájak bemutatása után most jelenőink munkásai­hoz áramlik vissza az a szépség, melynek politikai tar­talma segítette népünk fel- szabadulását, alkotó energiái­nak kibontakoztatását. Öröm arra gondolni, hogy a Csepel Autógyárban és a Nemzeti Galériában egyaránt méltón készültek erre a nagyszabású kiállításra. A Nemzeti Galériában úgy, hogy az 1974-ben bemutatott muzeális anyagot a maga tel­jességében bocsátották a szi- getszentmiklósi, tököli, du- naharaszti, taksonyi, dömsö- di munkáslátogatók rendelke­zésére ingyen katalógussal, ankéttal. A művelődési köz­pont azzal, hogy a képekhez ismét pompás művészettörté­neti könyvtárlatot szerkesz­tett. Az előbbi kiállítást há­romezren tekintették meg, többek között a szerszámkö­szörűs brigád, a motorgyári Béke és a Münnich Ferenc brigád tagjai. Maga a bemutatott anyag művelődéstörténeti érték. Dé- si Huber István önarcképe, Bokros Birmon Dezső kubiko­sa, Farkas Aladár anya-port­réja, Goldman György Horthy- rendőre, Háy Károly László jelképes kakasa, Mészáros László ülő parasztfiúja, Sugár Andor hollókői vörös feszü­leté, Szabó Iván, Szöllösi End­re szobra muzeális kincs. A csoport szociális indítékú el­gondolásait jól reprezentálja Bán Béla, Berda Ernő, Fenyő A. Endre, Kassitzky Ilona több festménye, rajza, s külö­nös édeklödésre tarthat szá­mot Nagy-Fekete Béla és Schnitzler János művészete. Az előbbi konstruktív tiszta­sággal, Schnitzler drámai szenvedélyével kelt figyelmet. Az eszme előbb-utóbb dia­dalmaskodik. Bálint Aladár 1908-ban álmodta, hogy egy­szer a dolgozók is bekopog­tathassanak a múzeumok cso­dálatos világába. Az álom va­lóság lett, a művészet ma már a munkásoké, s a Nemzeti Galéria vándorkiállítások for­májában szállítja a 30-as évek küzdelmeit tükröző műveket, utána képzőművészetünk csendéleteit, ősszel Szőnyi Ist­ván grafikáit, jövő januárban Nagy Balogh János festmé­nyeit, hogy örömöt, gyönyör­ködést és felismerést szerez­zen. Ezúttal a Csepel Autó­gyárban. Losonci Miklós Zoli és társai Állami gondozottak között Kint állunk a teraszon, amikor mikrobusz kanyaro­dik az épület elé. — Meglét hoztak egy gye­reket — mondja Simon Lajos, a Pest megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgató­ja. — Nálunk nincs iskolai szünet, egész évben dolgo­zunk. Két fiatal kászálódik le bő­röndökkel a kocsiról. Az egyiknek — a költő szavaival élve — még legénytől! sem pelyhedzik álián, a másik ma­gas, izmos, első látásra lehet vagy 20—22 éves. Gondolom, biztosan ő a kísérő. Tévedek. A gépkocsivezető átadja a hivatalos papírokat, a két fia­tal összeölelkezik, aztán a ki­sebbik visszaballag a kocsi­hoz. A magas, izmos fiatal­ember a beutalt. Csak áll a bejáratnál, toporog,, idegesen körülnéz, mintha kérdezné, hová hoztak megint? Tényleg, hogy került Pomázra? Az igazgató adja a választ: Erezd jól magad... — Fiacskám, édesanyád Pest megyében élő élettársat választott, ezért hoztak ide. Erezd jól magad nálunk. A fiú kissé megilletődve lép be az ajtón új otthonába. Hányadik ez neki? Sokadik. Kiskorától a berettyóújfalui gyermekvárosban nevelkedik, aztán beiskolázzák vájárta­nulónak. Komárom megyébe kerüL Nem tanul, lemorzsoló­dik. Az esztergomi GYIVI- ből vissza kellene őt küldeni Hajdú-Bihairba, de Pest me­gyébe hozzák, mert az anyja, aki már rég eldobta -magától, pillanatnyilag Üllőn talált élettársat. Szép, udvarias fo­galmazás ez igy — a felelőt­len anya szigorúbbat érde­melne —, hiszen a szomorú sorsú, 17 éves fiatal életútja kuszálódott össze miatta. A megyéből ide hozzák Pomiázra az állami gondo­zásba vett kiskorúakat, itt próbálják pótolni azt, amit a szülői ház elmulasztott: be­gyógyítani a részeges apa ütötte sebeket, elűzni a félel­met, a rettegést, abbahagyni a csavargást, nevelni, tanítani, egyszóval emberi életet adni. Hány gyerek van, aki itt lát életében először fogkrémet, tiszta törülközőt, itt kap új ruhát, itt tanul meg késsel, villával enni! Alapos tájékozódás Már az első naptól kezdve orvosok, pszichológusok, pe­dagógusok vizsgálják, figyelik, tanítják az ide kerüft gyere­keket Ha minden' simán megy, három hét alatt össze­áll a kép: milyen az értelmi szintje, egészségi állapota, s csak aztán döntenek körülte­kintően további sorsáról. Simon Lajos igazgatóval végigjárjuk a fiúk, lányok hálótermeit Őszre kész lesz már az új épület, de most még szűkösen vannak. Egy hálótermük van a fiúknak, kettő a lányoknak. Nevelési szempontból ez gond, hiszen minden korosztály ezekben a hálókban zsúfolódik össze. — Amit nappal építünk, azt este, éjjel lerombolják — mondja az igazgató és szavai a nevelés eredményességére vonatkoznak. A nagy fiúk, nagy lányok hatása a kiseb­bekre nem kedvező, a dörzsölt vagányok élménybeszámolói, korábbi életvitelük népszerű­sítése visszahúzó erő a neve­lésben. — Te miért kerültél ide? — kérdezem az egyik kis­lányt. — Csavarogtam, nem jártam iskolába. — Fiúkkal? — Nem, a barátnőmmel. — Hány éves vagy? — Tizenhá­rom. — Hány osztályt végez­tél? — Itt fejeztem be Pomá- zon a negyediket. — Mi akarsz lenni? — Eladó vagy pincér.-—■ Az-utóbbi sem ve­szélytelen pálya részedre. — Nem csavargók többet. Itt jól viselkedem, már jutalomból Új könyvek Közgazdaság, gazdaságpolitika Egyre több közgazdasági is­meretre van szükségünk, hogy eligazodjunk a különbö­ző kérdésekben, napjaink gaz­dasági életében. Ezért jelen­tősek az e kérdésekkel fog­lalkozó népszerű könyvek, amelyeket a Kossuth Könyv­kiadó jelentet meg. Ezekből mutatunk be néhányat. NEMZETKÖZI GAZDASÁG­POLITIKA ES TERVEZÉSI EGYÜTT­MŰKÖDÉS Pavelcsák Ágnes és Kiss Tibor elsősorban azt vizsgál­ják, hogy a szocialista gaz­daságpolitika miként érvénye­sül nemzetközi méretekben, s milyen a tervezési együttmű­ködés. Ezekről a témákról ugyan eddig is jelent meg cikk, tanulmány, könyv azon­ban még nem. Ezért a szer­zők úttörő munkára vállal­koztak, amikor első ízben megkísérelték körvonalazni a szocialista nemzetközi gaz­daságpolitika lényegét, funk­cióit, az ezzel kapcsolatos fogalmakat; a tervezési együtt­működés főbb elméleti és gyakorlati kérdéseit. Nagy hiányt pótolnak tehát köny­vükkel. bevezetik az olvasót a KGST-integráció rejtel­meibe. Tanulmányuk nyomán feltárul a bonyolultnak hitt gazdaságpolitikai kérdések so­rozata. A szerzők hangsúlyozzak, hogy a termelés világszerte integrálódik, világméretekben érvényesül a társadalmi-gaz­dasági fejlődés törvényszerű­sége. A termelés egyre in­kább megoszlik az országok között, létrejön a világméretű munkamegosztás. így van ez a szocialista országok között is. Termelésük mind szoro­sabban kapcsolódik egymás­hoz. Ennek összehangolására jött létre a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa, a KGST, amely a szocializmust építő népek közeledésének fontos gazdasági eszköze. A kötetből kitűnik, hogy a KGST milyen elvein működik, mi a jelentősége, milyen jel­legűek a szocialista országok közötti gazdasági kapcsolatok. Megrajzolják a fejlett KGST- integráció modelljét, amely leginkább a komplex prog­ramban fejeződik ki. Hang­súlyozzák, hogy a nemzetkö­zi gazdaságpolitika lényege az objektív összefüggések és a fejlődés mozgástörvényeinek tanulmányozása; célja pedig a szocialista világrendszer megszilárdítása, fejlesztése, a fejlett KGST-integráció meg­teremtése. Ezt követően a nemzetközi tervezési együttműködés és gazdasági növekedés kérdé­seit vizsgálják, foglalkoznak az árrendszerrel, a KGST-in- tegráció pénzügyi politikájá­val, a nemzetközi tervezési együttműködés elveivel, a KGST-integráció hatékonysá­gával. Hangoztatják, hogy Magyarországnak előnyös az integráció, gazdasági adottsá­gai megkívánják a KGST-ben való részvételt. A könyvhöz Huszár István Irt előszót. A Minisztertanács elnökhelyettese méltatja a marxista közgazdaságtudo­mány e fiatal ágát, a szocia­lista gazdasági integráció el­méletét. A szerzők tanulmá­nyukkal ennek a tudomány­ágnak a fejlesztéséhez járul­tak hozzá, sikerrel. A kötetet Böröczky Ferenc szerkesztette, a borító és a kötésterv Szakálos Mihály munkája. TERMELÉKENYSÉG ÉS GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS y Román Zoltán műve kap­csolódik az előbbihez: a ter­melékenység és a gazdasági növekedés problémáiról nem­zetközi áttekintésű helyzetké­pet ad. Mint az MTA ipargaz- daságtani kutatócsoportjának igazgatója, elmélettörténeti megalapozottsággal a legfris­sebb kutatásokig nyomon kö­veti a gazdasági növekedést. Könyve első részében be­mutatja, hogyan jelenik meg a termelékenység fogalma a közgazdasági elméletekben a szocialista és a tőkésországok­ban; s milyen szerepet kap a gyakorlati gazdasági munká­ban. A második részben a gaz­dasági növekedés fogalmának és mérésének különböző meg­közelítéseit vizsgálja, össze­gezi a növekedésre vonatko­zó ismereteket, értékeli a gazdasági fejlettség és a ter­melékenység összefüggéseit. Mindezek alapján vizsgálja a magyar gazdaság növekedését és fejlettségét. Hazánk fejlő­dését 32 ország adataival veti egybe és megállapítja, hogy az egy lakosra jutó nemzeti jö­vedelem, illetve ennek növe­kedési üteme fokozódott. - Ezt azzal érhettük el, hogy gaz­daságunkban a tudományos­technikai forradalom mind­inkább tért hódít; a gazdaság fejlődése elől az akadályokat sikerült elhárítani, gazdaság- irányítási rendszerünk be­vált. A könyv harmadik része a gazdasági növekedés forrásait elemzi s összefoglalja a nö­vekedés fő tényezőire vonat­kozó ismereteinket. A zárófe­jezetben pedig a növekedés forrásaival kapcsolatos ha­gyományos és legújabb elem­zési módszereket és kísérlete­ket teszi mérlegre. A könyv kétségtelenül új nézőpontokat és ösztönzést ad a tudományos kutatáshoz, de a laikus olvasó számára is nyújt ismereteket, hiszen köz­érthetően tárgyalja mondani­valóját, az ábrák, kimutatá­sok jól segítik az elméleti munkában való eligazodást. A kötetet Balogh András szerkesztette, a borító- és kö­tésterv Szakálos Mihály mun­kája. AZ ÉRTÉK ÉS A JÖVEDELEMMEGOSZLÁS ELMÉLETEI Maurice Dobb angol tudós munkáját érdemes volt lefor­dítani magyarra, mert sok is­meretet nyújt a közgazdasági elmélettörténetről. Az angol professzor imponáló bizton­sággal tekinti át a különböző korok érték- és jövedelem­megoszlását, a különböző szerzők erre vonatkozó elmé­leteit. Tudományos elemzése éppen ezért feltételezi az ér­ték- és jövedelemmegoszlási probléma alapjainak ismere­tét, tehát elsősorban azokhoz szól, akik pártiskolákon, poli­tikai tanfolyamokon már fog­lalkoztak az értékelmélettel. Megkönnyíti az olvasást Göncöl György utószava, amelyben ismerteti Maurice Dobb életrajzát, tudományos munkásságát, könyvének poli­tikai jelentőségét. A szerző ugyanis — elméleti tudósok­kal vitatkozva — .bebizonyít­ja, hogy Marxnak igaza volt, amikor kimutatta az érték- többletrátát. Még azt érdemes elmonda­nunk a szerzőről, hogy Nagy- Britannia Kommunista Párt­jának vezetősége őt kérte fel Marx és Engels összes művei­nek angol nyelvű kiadásánál a főszerkesztői tisztségre. E könyve is bizonyítja, hogy igen képzett marxista köz­gazdász. Művét most olvas­hatjuk először magyarul. A kötetet Pártos Gyula szerkesztette, a borítót és a kötést Kolosváry Bálint ter­vezte. GAZDASÁGUNK A TERME­LŐ ÉS A FOGYASZTÓ SZE­MÉVEL Mint a bevezetőben emlí­tettem: a gazdasági kérdések iránti érdeklődés napról nap­ra élénkül. Ennek kielégítését szolgálja ez a köyv is, amely tanulmányokat tartalmaz. A szerzők között találjuk Falu­végi Lajos pénzügyini rüsztért, több jeles közgazdászt: Simán Miklóst, Marton Jánost és másokat. A tanulmányok írói foglal­koznak a gazdasági szerkezet­tel, annak elosztási és külke­reskedelmi részével, a szerke­zetváltozással, az élelmiszer- termelés helyzetével, a fo­gyasztás fokozódó igényeivel, a ruházkodás, af lakás és kommunális szolgáltatás, a közlekedés és szállítás, az egészségügy és közművelődés kérdéseivel, végül a költség- vetéssel, azzal, hogy a nép­gazdaság jövedelme hogyan termelődik meg, s ezt miként használják fel. Megvilágítják a jövedelmek elosztásának és újraelosztásának módját, a lakossági és az állami költ­ségvetés fogalmát, ismertetik gazdaságpolitikánk közeli és távlati törekvéseit. Kitűnik a műből, hogy gazdaságunkat — bár szívünk szerint valamennyien, minden részterületen a lehető leg­gyorsabban javítanánk — csak adottságaink és a rendel­kezésünkre álló forrásainkból tudjuk fejleszteni. A Gazda­ságunk a termelő és a fo­gyasztó szemével című kötetet a szerzők az előszóban gaz­dasági kérdésekkel foglalkozó akivistáknak, oktatóknak ajánlják, de mindenki sokat okulhat belőle. A könyv szerkesztője dr. Sipos János, a borító Berecz- ki Gábor munkája. Gáli Sándor kimenőt is kaptam. — A szü­leid meglátogatnak? — Igen. Az igazgató közben elmond­ja, hogy Ilonka szülei becsü­letes emberek, a hiba a kis­lányban van, a csavargásban. De ha itt megemberll magát, 16 éves korára elvégezheti az általános iskolát, kellő szorga­lommal szakmunkás is lehet belőle. Két monológ Laci 16 éves lesz, Zoli pe­dig 15. Unokatestvérek. Pest környéki községből kerültek az intézetbe. Kettőjük közül Zoli a csendesebb, szerényebb. Lánynevekkel tarkított hatal­mas tetoválás van a bal kar­ján, láthatóan szégyelli a dol­got, citrommal már többször próbálta eltüntetni. Laci monológja: Csavarog­tam, nem jártam iskolába, van egy lopásom is. A Skála áruházból a haverokkal tri­kókat szajréztunk és elkaptak. Befejeztem az általános isko­lát, elsőéves szobafestő tanuló voltam. De szeretném kitanul­ni a szakmát. Hogy mikor loptam? Hetvenötben, hetven­hatban? Nem is tudom. De azóta nem ragad a kezem, senki cuccához nem merek nyúlni! Ja, volt még egy bal­hém, de az régebben. Ragasz­tót szívtam. Tudja, mi az? A nagyobb srácok mutatták, de rájöttem, hülyeség. Két öcsém van meg egy bátyám. Apám kazánfűtő, anya otthon van. Mióta Itt vagyok, még nem látogattak meg. De én voltam otthon! Itt jól érzem magam. A nevelők is rendesek. Már megígértem, hogy jó leszek, de nem mindig sikerül. Zoli monológja: A bátyám­mal, meg a nagyobb srácok­kal csavarogtam. Moziba jár­tunk meg pecázni. Itt végez­tem el a hatodik osztályt, kő­műves szeretnék lenni, jiol az apám? Azt hiszem, most bör­tönben van. Már évek óta nem él velünk. Milyen lehet a boldog családi élet? Két- három gyerek, egy rendes apa, aki nem iszik, jó a gye­rekeihez ... Igen, az enyém ivott... Nekem nincs szán­dékomban családot alapíta­ni... Minek? Talpraállnak? Amikor elbúcsúzunk, azt kívánom nekik, embereljék meg magukat, álljanak talp­ra. Zoliban bízom, Laciban kevésbé. Nagyszájú, dörzsölt vagánypalánta, aki még visz- szaeshet. Az igazgató megerő­síti hevenyészett véleménye­met. Négy összetört sorsú, ki­siklott fiatal felvillantott képe Pomázról. Mi lesz veletek, emberkék? Talpra tudtok-e állni ezeknek az itt dolgozó, áldozatkész pedagógusoknak a segítségével? Ki tudja? K. Gy. M. Tárló előtt — restaurálás A Néprajzi Múzeumban őr­zik Európa egyik legnagyobb óceániai gyűjteményét. A több mint 15 ezer maszkból, szo­borból és rituális tárgyból ál­ló kollekció nagy részét neves magyar néprajzkutatók. Feni- chel Sámuel, Festetich Rudolf és Bíró Lajos gyűjtötték. A tárlókba helyezés előtt gon­dosan restaurálják a nagy ér­tékű tárgyakat. L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents