Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-09 / 160. szám

1977. JULIUS 9., SZOMBAT Vendéglátás, óh! A Templom-téri játékok este 7 óra tájt befejeződtek, a Teát­rumban a Shakespeare-vígjáték este 8-kor kezdődik. Van egy óránk, üljünk be valahová — javasoltam. Az ötletet tett kö­vette. Beültünk hát este hétkor a Teátrum szomszédságában levő Béke étterembe. Jó tíz perc múlva láttunk az. asztalok kö­zött elszáguldani egy pincért. Szóltunk, intettünk, pisszeg­tünk neki, míg nagynehezen jött. Italt rendeltünk, kértünk egy étlapot. Ügy számítottuk, amíg kihozza az italokat, végig­nézzük az étlapot és vacsorát is rendelünk. Negyed nyolckor a készételek közül kértünk két pirított májat és egy adag túrós­gombócot. Fél nyolckor már kezdtünk idegeskedni, mert ha ilyen lassú a kiszolgálás, le­kössük az előadást. Hét óra 40-kor ismét tudtunk beszélni a pincérrel. A felszolgáló meg­nyugtatott : — Én kihoznám az ételt, de még nincs kész. Háromnegyed nyolckor végre hozta. A máj hideg volt, a kr»unr»!i langyos. A szomszéd asztalnál ülő társaság is ugyan­így járt. A történetet csak azért mond­tam el, mert a nyári szezon­ban, de különösen a Teátrum ideje alatt sok százan, sok ez­ren látogatnak Szentendrére. Készült erre a vendéglátóipar? • • ' Öntöző, Trabant-motorral ■ iiliaiSiiii Magyar gyártmányú, F—120-as típusú öntözőberendezést vásárolt a dunabogdányi Úttörő Termelőszövetkezet. Az ön­járó, 96 méter fesztávolságú berendezés naponta két hektárt öntöz. Főleg kukorica- és silótáblákon alkalmazzák, A Trabant- motorral felszerelt gépezetet mindössze három ember kezeli, míg a hagyományos öntözésnél tizenkét emberre volt szükség. A munkaerőhiánnyal küszködő szövetkezetben jól tudják hasz­nosítani az új berendezést. A közétkeztetés nyári veszélyei ELLENŐRIZ, BÍRSÁGOL A KÖJÁL Harisnya szárad a főzőtér­ben. A húselökészítő meden­céjében konyharuhák áznak. A mosléktároló nincs lefedve. Az ételmintát nem rakták el. Ezeket a mondatokat a vá­rosi-járási KÖJÁL egyik jegy­zőkönyvéből másoltam ki. Egy napközi otthonos konyhán ta­pasztalt hiányosságokat rög­zítenek. Bár még javában tart az iskolai szünet, az óvodák, 3 napközi otthonok, táborok sok helyen ilyenkor is üzemelnek, tehát gondoskodni kell a gyere­kek élelmezéséről. A konyha vezetője, ahol a vizsgálatot tartották, azzal vé­dekezett, hogy sok a munka, kevés az ember. A furcsa ér­veléséből azt a következtetést kellene levonni; ha többen lennénik, még több zokni szá­radna a konyhában. Az ügy rövidesen lezárul, mert sza­bálysértési eljárást indítanak a vezető ellen. Azonban a je­lenség figyelmet érdemel, hi­szen közétkeztetést szolgáló konyháról van szó, ahol na­ponta 600 gyerekre főznek. Sajnos a példa nem egyedülálló, ellenőrző kőrútjaik során gyakran tapasztalnak hasonló eseteket a közegészségügyi ellenőrök, említi dr. Balogh Ibolya, a városi-járási KÖJÁL vezető főorvosa, akivel azok­ról a hiányosságokról beszél­getünk, amelyeket a nyári időszakban az üzemi, napkö­zis konyhákon, tehát a közét­keztetésben a leggyakoribbak és ezért az esetleges fertőzé­sek, ételmérgezések forrásai. . .to Már az..alapanyagok tá­rolása, .raktározása is gondot okoz, sokszor megszegik a szakosított tárolás legelemibb szabályait, például tejet, nyershúst, töltelékárut ugyan­abban a hűtőben tartanak. Gyakori, hogy az úgynevezett földesáru helyiségekben, ahol a zöldséget, burgonyát, hagy­mát tárolják tejet, gyümölcs- levest hűtőnek a mosogató- medencékben. Sok helyen nincs húselőkészítő, a tojás- tároló-dobozokat a feldolgozó- asztalra rakják. — Az elkészített ételek tá­rolása is sok veszélyt rejt. Előírás, hogy a készételt, pél­dául a kifőtt tésztát, két- három órán belül fel kell tá­lalni. Az üzemi, napközis konyháknál fokozza a fertőzés veszélyét, hogy az ételeket kü­Temizol és arax Hulladékból készül a hőszigetelő A Temaforg budakalászi telepén építkeznek, közben a termelőmunka sem szüne­tel. — Három évvel ezelőtt vet­te meg vállalatunk ezt az üzemet a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyártól — tájékoztat Farkas József, a telep igaz­gatója. — Eddig 18 millió fo­rintot költöttünk a felújítás­ra, új öltözőket, kazánházat építettünk, szerelik a köz­ponti fűtést, a kívülről nem túlságosan szép épületekben tágas, korszerű raktárakat alakítottunk ki. Innét látjuk el külföldi és hazai gyártmá­nyú ipari és kézimunkafo­nallal budapesti és országos üzlethálózatunkat. A tmk- résizleg kőművesei, lakatosai, villanyszerelői nemcsak a te­lepet, hanem az üzleteket is karbantartják. A raktározás mellett, itt a telepen gyárt­juk a temizolt és iúlius t-től az arax elnevezésű textíliát. — Mi a temizol? — A vállalat 1 találmánva. Tulajdonképpen polipropilén- hulladékot dolnozunk fel. amit aztán az építői oar ban hasz­nálnak hang- és hőszigetelő­nek. Teleszacskókat és ha­sonló műanyag zsákokat ap­ró darabokra vázunk és sa­ját tervezésű gépen, két lika­csos réteg között összevarr­juk a zúzalékot. A találmány jelentőségére csak két szám­adatot mondok. Az állam 12 'millió forintot adott fejlesz­tésre, a vállalat pedig 24 mil­lió kamatmentes kölcsönt vett fel rá. 1979-ben Kisszálláson épül föl a korszerű gyártó- üzem, addig itt, Budakalá- szon folyik a termelés. Éven­te 400 ezer négyzetméter te­mizolt gyártunk, a tervek sze­rint 1980-ban már 2 milliót. — És az arax? — Ez is az — mutat Farkas József az iroda falát díszítő faliszőnyegre. — Ugyancsak a vállalatnál kísérletezték ki az anyagát. A tavalyi őszi vá­sáron díjat nyertünk vele, márciusban a Divatcsarnokban kiállításon mutattuk be. A megrendelő elképzelése sze­rinti méretben. színösszeté­telben, egyedi tervezéssel gyártjuk ezeket a faliszőnye­geket. Az első megrendelőnk a balatonföldvári Neptvr Szálló volt, a hotelba 22C szőnyeget szállítottunk. Ezen­kívül két nagyobb mé’-etűt is készítettünk: az egyik 7 és fél négyzetméter, a másik hat és fél. A Képzőművészeti Alan zsűrije d'^séfettet foes'Pa el az inm-művészek tervezte kol­lekciót. lönböző munka helvekre szál­lítják, és újra falmelegítik, ugyanakkor nem rakják el az ételmln- tákat. Ezért nyáron a KÖJÁL a ven. déglátóipari üzemek mellett elsősorban az üzemi, napkö­zis konyhákat ellenőrzi foko­zottabban és szigorúbban. Tö­meges ételmérgezés az idén még sem a városban, sem a járásban szerencsére nem fordult elő, de szabálysértési eljárást már többször kellett indítani a mulasztók ellen. A munkahelyi vezetők nagyobb szigorúságára, következetessé­gére, rendszeres ellenőrző te­vékenységére van szükség, hi­szen közös érdekünk, hogy a közétkeztetésben, az üzemi és napközis konyhákon tisztaság és rend legyen. A csekkvésiprogra Pártbizottság alakult az Óbuda Tsz-ben Az Öbuda Tsz évente 650 millió forint termelési érté­ket állít elő, a szövetkezetben 3300 ember dolgozik. Az idén elkészülnek a 240 millió fo­rintos beruházással épülő zöld­séghajtató növényházak, s jö­vőre már piacra ternielnek. A főváros és a környék ellátá­sát segítő zöldségprogram megvalósítása mellett a ter­melőszövetkezet már eddig is számos más ágazatban is or­szágos hírnevet szerzett, s kül­földön is elismert, jó márká­nak számít az Óbuda tetsze­tős emblémája. Elismerést jelent A termelőszövetkezet dina­mikus gazdasági és politikai fejlődését jelzi a megyei párt- bizottságnak a közelmúltban hozott határozata is, mely­nek értelmében a szövetkezet­ben folyó pártmunkát a párt­vezetőség helyett ezentúl a pártbizottság irányítja. A hat alapszervezetben 270 kom­munista dolgozik. A pártbi­zottság mellett négy munka- bizottság és a héttagú végre­hajtó bizottság vezeti, szer­vezi és ellenőrzi az alapszer­vezetek tevékenységét. A meg­változott körülményekről, a cselekvési program tenniva­lóiról beszélgetünk Márton Imrével, a pártbizottság tit­kárával, és dr. Mészáros Er­zsébettel, a végrehajtó bizott­ság tagjával. — A régi, héttagú pártve­zetőség is jórészt kicserélő­dött — mondja Márton Im­re —, a végrehajtó bizottság­ba négy új tag került. A cse­lekvési programot még a párt- vezetőség állította össze, ^ a végrehajtó bizottság nem vál­toztatott rajta, hiszen tükrö­zi és tartalmazza a legfonto­sabb feladatokat, tennivaló­kat. Programunkban az idén tízszázalékos termelésnöveke­dést irányoztunk elő, ezen be­lül például kenyérgabonából 8 százalékos, gyümölcstermesz­tésből pedig 12 százalékos lesz a várható növekedés. A zöld­ségházakban is jól halad a munka, az utolsót, a 12-ik há­zat most szerelik, az első há­zakba cserepes virágot telepí­tenek, mert kettős hasznosí- tásúak az épületek. Január elsején kezdik a zöldségter­mesztést. Figyelemmel a munka- és üzemszervezésre — A pártvezetés nagy fi­gyelmet fordít a munka- és üzemszervezés tennivalóira. A megnövekedett, sokrétű gaz­dasági munka az irányítás korszerűsítését tette szüksé­gessé. Például főkertész ve­zeti a kertészeti ágazatot, a zöldség-, a gyümölcs- és a vi­rágtermesztést pedig szakág­vezető mérnökök. A gabona- termesztés külön főágazat. A szövetkezet vezetésében négy főosztályt hoztunk létre, ame­lyek egy-egy szakterületet irá­nyítanak. A cselekvési programban a munkaerő-gazdálkodás is fon­tos feladat. Elsősorban a most épülő zöldségházakhoz kell megfelelő létszámot biztosíta­ni. A megoldásnak két módja van. Már megkezdték a szak­munkásképzést és felszámolják a régi, elavult telepeket, át­csoportosítják az embereket. Az alapszervezetek a kü­lönböző ágazatokban alakul­tak, így például a kertépítő üzemben, a kertészetben, a fa- feldolgozó- és csomago’óban, a növényházban és a Rozma­ring Tsz-szel közösen fönntar­tott vállalatnál, az ÉLÉP- SZER-nél. A fiatalok és a tömegszervezetek A KISZ-szervezetek felépí­tésében is a pártszervezeteké­hez hasonló területi elv érvé­nyesül. A tömegszervezetek Vidám esti műsorra készülnek az olvasótáborbeli gyerekek. közül évek óta hagyományai vannak a vöröskeresztes mun­kának, és gazdag programmal dolgozik az 1974-ben megala­kult MSZBT-tagcsoport is. Kiállítások, politikai előadá­sok, vitaestek, filmvetítések, a Szovjet Kultúra Házába tett rendszeres látogatások fém­jelzik az eddig végzett mun­kát. Az elkövetkező pártoktatá­si év statisztikai adatai is fi­gyelemre méltóak. Mintegy háromszázan jelentkeztek a különböző tömegpropaganda- tanfolyamokra, harmincnyol­cán iratkoztak be a kétéves marxista középiskolába, _ ti­zenkilencen járnak ősztől a marxista egyetem első évfo­lyamára, tizenöten másod- és harmadévesek, a szakosítót pe­dig öten választották. Kettőszázhetven kommunis­ta van az Óbuda Tsz-ben. Gazdasági és politikai munká­juk a szövetkezet eredményei­ben tükröződik. Őszerb síremlékek Értékes leletekre bukkantak a pomázi helytörténeti szakkör tagjai a szerb templom keríté­sének bontása közben: két, az 1600-as évek utolsó évtizedei­ből származó szerb síremléket találtak. Az azokon olvasható szöveg ószerb nyelven író­dott. Megtalálták még a XIV. században épült Kliszai kolos­tor párkányának és oszlopsora talapzatának néhány darab­ját is. A síremlékeket restau­rálás után eredeti helyükön állítják fel. Úttörőélet Szentendre általános iskolái­nak úttörőcsapatai az idén is jól sikerült táborozással fejez­ték be a tanévet. A Rákóczi úti és a Bajcsy-Zsilinsziky ut­cai iskolák úttörői Lakitelek- Tőserdőn, a Lenin úti iskola kisdobosai pedig Vaján. A három úttörőcsapatból mintegy 120-an vettek részt a nyári táborozásokon. Abaligeten megnyílt a járási úttörőelnökség tíznapos őrsve­zetőképző tábora. Hetven paj­tást küldtek ide, ahol a követ­kező időszak mozgalmi tenni­valóira, az őrsi élet feladatai­ra készítik fel a leendő őrsve­zetőket. Az elméleti és gya­korlati foglalkozások mellett a tábor programjában túrák, számháborúk, szellemi vetél­kedők is szerepelnek. A legif­jabb mozgalmi vezetők képzé­sét tizenkét felnőtt úttörőve­zető irányítja. Hírek a vámból Üj telefonállomás. Szent­endrén, a Bartók Béla utca 13. szám alatti házban új nyilvá­nos telefont helyeztek üzem­be. Tavaszi forduló. Befejező­dött a városi kispályás labda­rúgóbajnokság tavaszi fordu­lója. A tizenhat csapat közül a Városgazdálkodási Vállalat labdarúgói kerültek az élre. Régészeti feltárás. A Rákó­czi úti szabadtéri mozi helyén július első felében régészeti feltárásokat kezdenek. A Pest megyei Múzeumok Igazgatósá­gának régészei feltételezik, hogy az ásatások során XVI. századbeli falmaradványokra és egyéb régészeti leletekre bukkannak. Az oldalt írta: Kiss György Mihály Fotó: Halmágyi Péter i Olvasótábor, képzőművészeti kör Meseírö a gyerekek közt ISMERT SLÁGER fülbe­mászó dallamát hozza felénk a szél, a déli nap sugarai meg­csillannak az iskola udvarán felállított repülőgép karcsú, alumíniumfehér testén, a bok­rok közt, vízsugár hűsíti a for- róságot. Szentendrén, a Lenin úti iskola parkjában elsején nyílt meg — az idén immár ötödször — a képzőművészeti és olvasótábor a város általá­nos iskolásainak. Oda igyek­szünk, de nincs szerencsénk. A gyerekek bent vannak a mű­velődési központban, az Álla­mi Bábszínház előadásán. Két- három srác magnózik csak az ebédlőben. Aztán szállingózni kezdenek a gyerekek. Három, szoknyás táborlakó áll meg az aszta­lunknál, ahová letelepedtünk, az egyikük táskájából cigaret- tás doboz kandikál ki. Gya­nús. Aztán a bemutatkozásnál kiderül, a tinédzsernek nézett kislány Budai Judit, magyar— orosz szakos tanárnő. Társa, Tóth Lívia is már gimnazista, ifivezető, harmadik éve tábo­roz. Déri György táborvezető ta­nár sorolja az adatokat: 19 fiú és 28 lány vesz részt a tá­borban, négy gimnazista ifive­zető és természetesen a fel­nőttek. köztük két friss diplo­más az Iparművészeti Főisko­láról. ök vezetik a képzőmű­vészeti foglalkozásokat. — Forgószínpados megol­dással négy csoportba osztot­tuk a gyerekeket — mondja Budai Judit tanárnő. — Két csoport képzőművészettel, ket­tő pedig irodalommal foglal­kozik. A gyerekek többsége felsőtagozatos, de vannak alsó­sok is. A kicsikkel o mesék, a népköltészet világát kalandoz­zuk be, nemcsak elolvassuk as alkotásokat, hanem el is játsz- szuk, sőt a gyerekek mesékéi is írnak. — Ildikó, hozd csak, ami1 írtál! — szól az egyik kislány­nak, és Hercog Ildikó, aki most végezte el a negyedik osztályt, máris hozza A gyöngyszemű királykisasszoni símű írását. VOLT EGYSZER EGY KI­RÁLY — kezdődik a történél —, s annak három fia. Egy nap mit hallanak? A sárkány elrabolta a szomszéd király gyöngyszemű lányát. Aztán a mese szabályainak megfele­lően a legkisebb fiú termé­szetesen legyőzi a szörnyete­get, és övé a királylány is. A bájos, fordulatos mesét tízéves kislány írta és meglepő ötlet- gazdagságról, tehetségről árul­kodnak a papírra vetett sorok. A felsőtagozatosok már ko­molyabb alkotásokkal ismer­kednek. Ady Endre, Radnóti Miklós, Karinthy Frigyes, Jó­zsef Attila mellett a kottára irodalom képviselői — köztük Weöres Sándor, Tamkó Sira­tó Károly — is bekerültek a programba, sőt a színház vi­lágába is bepillantanak, hi­szen a tábor vendégei közt van Kerényi Imre, a szent­endrei Teátrum rendezője is. Nyelvi fejtörők, irodalmi játé­kok, vetélkedők színesítik még a foglalkozásokat. A TÁBOR közepén hatal­mas, széltől, esőtől védett fa­liújság büszkélkedik, rajta a gyerekek rajzolta legfrissebb alkotások: zsírkrétával, ceru­zával készített rajzok, tájké­pek, meseillusztrációk. Az ebédlő egyik asztalán pa­papírból készült bábfigurák so­rakoznak. A bábozás is a tá­bor slágerei közé tartozik. Pe- thő Zsoltné, a művelődési köz­pont gyermekkönyvtárának vezetője, a bábjátékok szent­endrei mestere mindennapos 'vendég itt a gyerekek közt. S hogy kik lesznek még a tábor vendégei? Déri György mondja: — Járt már nálunk a Mák­virág együttes. Nagy Katalin írónő. Rajtuk kívül Borsodi Miklós keramikus látogat el hozzánk, valamint Csíkszent- mihályi Róbert szobrászmű­vész, akinek három gyereke is táborozik velünk. Ugyancsak vendégünk lesz Simái Mihály, a Kincskereső című folyóirat szerkesztője is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents