Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-05 / 156. szám
JFJIJ KERESKEDŐK Oktatási kabinet a szakmunkástanulóknak A Vác és Környéke Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat a Híradástechnikai Anyagok Gyárának művelődési termében rendezte meg ünnepélyes Bzakmunkásavató j át. A 61 most végzett fiatalt a vállalat KISZ-bizottsága virágcsokorral fogadta. Révay János igazgató köszönetét mondott a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkás- képző Iskola tanári karának, valamint a tanulókkal foglalkozó boltvezetőknek, a kiváló oktató-nevelő munkáért. A vállalatnál 242 tanulót képeznek mesterségükre, létszámuk már szükségessé teszi különálló oktatási kabinet felállítását. Révay János igazgató bejelentette, hogy a jövő okatási évtől a 10. számú élelmiszeráruház mellett a vállalat oktatási kabinetet létesít. Az elért vizsgái eredmények alapján, a tanulók között több mint ötvenezer forint jutalmat osztottak ki. Belecsák Anna, Paulovics Erzsébet, Varga Erzsébet kitűnő és Pittlik Ilona, Márkus László, Lászkai Katalin jeles bizonyítványa alapján, személyenként 1200 forint jutalmat kapott. A hatvanegy végzett tanuló közül hatvan azonnal aláírta szerződését a Vác és Környéke Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalattal. M. Gy. Nyári vásár A Börzsöny déli lankáin az új telektulajdonosok egyre több szőlőt telepítenek. Ahol szőlő van, ott bor is lesz, ezért volt nagy keletje a kádárok portékáinak vasárnap. Űj színfolt a váci vásárokon: a stadion melletti parkolóhelyen az autók gazdát cserélnek. Iványi Károly felvételei VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS R ÉSZERE XXI. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM 1977. JÜLIUS 5., KEDD Nem hívják rekonstrukciónak Magasabb műszaki színvonal, javuló munkakörülmények Közvetlenebbé vált kapcsolat A Pamutfonóipari Vállalat váci gyárában, vagy ahogyan Vácott hívják, a FICE-ben, az előző években folyamatosan felújították, korszerűsítették a fonodákat, a régi gépeket, épületeket, ezért a jelenlegi és a következő évekre tervezett fejlesztés^ bővítést a gyárban nem hívják rekonstrukciónak, noha jelentős változást eredményez majd. Mint Karácsonyi György főmérnök tájékoztatott, a mostani folyamatos korszerűsítésre részben saját erőből másrészt hitel igénybevételével, végül a nagyvállalaton belüli gépátcsoportosítással nyílt lehetőség Ez utóbbira példa: a gyár V. ötéves tervében szerepelt négy új szalagnyújtó gép beszerzése, ám ahhoz, hogy a gépek a termelésben is a kívánt változást hozzák, hatra volt szükség, s ekkor adódott, hogy a vállalat egy másik gyárában két ilyen gépet, nélkülözni tudtak, következésképp Vácott teljes lett a sor. A hat gép, egy új előfonó géppel együtt, jelentősen emelte az előfonoda műszaki színvonalát, szerény mértékű létszámmegtaikaritást tett lehetővé, ugyanakkor a dolgozók munkáját is megkönnyíti. Ezeknek a gépeknek ugyanis lényegesen egyszerűbb a kiszolgálása, tehát az egy munkásra eső termelékenységnövekedés — az emberi tényezőket is figyelembe véve — magasabb annál, mint amelyen magasat pusztán az új gépek belépése eredményezhet. A következő időszak legjelentősebb fejlesztését egy új klímaberendezés jelenti. Csak az tudja igazán, mit jelent ez a fejlesztés, aki már dolgozott a gépek mellett kánikulában, amikor a fonodákban gyakran 35—38 fok a hőmérséklet. A 27 millió forintba kerülő klímaberendezés elkészülése után a fonodákban akár 20 fokra is le lehet hűteni a levegőt. E beruházás elsősorban szociális jelentőségű, hiszen a fonónők munkakörülményeit javítja, de éppen ezért a termelésben is érzékelteti jótékony hatását. A fejlesztési, korszerűsítési elképzelések kidolgozására, megvalósítására közvetlenül a főmérnök irányítása alá tartozó fejlesztési csoportot hoztak létre. Sok reményt fűznek működéséhez. Mindenekelőtt a három műszakban dolgozók munkájának megkönnyítését, a termelés növekedését és bizonyos létszámmegtakarítást lehetővé tevő megoldások kidolgozását várják tőle. A főmérnök külön már nem is említette azokat a termelésnövekedést eredményező változásokat, melyeket a régi gépeken végrehajtott kisebb-na- gyobb átalakításokkal, új gépelemek felszerelésével értek el. De a termelésnövekedést szolgálja a július 1-től bevezetett új művezetői mintaszabályzat és az annak alapjául szolgáló, azt előkészítő átszervezés is, mely néhány közbeeső vezető pozíció kiiktatásával, megnövelte a művezetők felelősségét és hatáskörük kiterjesztésével önállóbbá tette őket: közvetlenebbé vált a kapcsolat a termelés közvetlen irányítói és a gyár vezetői kö zött. B. H. VÁLASZ CIKKÜNKRE Felszedik a keramitot Június 23-i számunkban jelent meg Galambos Ferenc Városnézés — menetrendszerű autóbusszal című jegyzete, melyben a szerző a Köztársaság út keramitburkolatáról írt. A városi tanács kommunális és költségvetési üzemének vezetője most arról tájékoztatta a szerkesztőséget, hogy az üzem idei feladattervében szerepel a Köztársaság út keramitburko- latának felbontása s az út aszfaltozása, tehát még ebben az évben eltűnik az autósok és gyalogosok számára egyaránt veszélyes útszakasz. Országgyűlési képviselő fogadóórája Barát Endre országgyűlési képviselő, az MSZMP Váci Járási Bizottságának első titkára ma, július 5-én, Nagy- börzsönyben, holnap, július 6-án Vámosmikolán, délután 3-tól fogadóórát tart a községi tanácson. — A tejtermelés fokozására, 1976-ban, a kedvező vásárlási lehetőségeket kihasználva, nyolc állami gazdaság Hollandiából és az NSZK-ból 1750 törzskönyvezett fekete-tarka lapály vemhes üszőt vásárolt. Az üzemek eddig összesen 1750 európai fekete-tarka üszőt és 1100 holland lapály fajtába tartozó üszőt importáltak. JOGOS A PANASZ A vétkest felelősségre vonják Június 17-én, Kalandos utazás címmel, lapunk az egyik váci vállalat kirándulásának bonyodalmairól számolt be, mely szerint a résztvevőknek egy autóbusz defekt je miatt a kirándulás jó részéről le kellett mondaniuk. Azóta a Volán értesítette a vállalatot, hogy az ügyet megvizsgálták, a panaszt jogosnak ismerik el, vétkes dolgozójuk ellen fegyelmi eljárást indítottak. A Volán 20. számú üzem- igazgatóságának vezetői ígéretet tettek, a kocsik műszaki állapotát nagyobb figyelemmel kísérik, hogy hasonló eset ne forduljon elő. Gyerekek nélkül üres a világa Harminchat év a pedagóguspályán — Harminchat évi tanítás után nehéz belenyugodnom, hogy gyerekek nélkül kell lennem — mondotta Lovászi Lászlóné tanárnő. — Édesapám, Eőri Barna, 1918-tól írások és vélekedések Még egyszer Sisa Pistáról Ahogy as öregbíró elmondta Rövid időn belül két írás is napvilágot látott a Váci Naplóban Sisa Pistáról, a Börzsöny híres betyárjáról (a január 19-i és a február 4-i számban). Az első cikk szerzője, a helybeliek emlékezetében kételkedve, azt állította, hogy Szokolyi Alajos nem menthette meg a betyárt a börfon- be vetéstől, mert amikor a neves atléta született (1871), Sisa Pista valószínűleg már nem élt. A második cikk szerzője, Illés Lajos, anyakönyvi adatokkal bizonyította, hogy Szokolyi Alajos ismerhette Sisát, mert a betyár 1910. november 15-én halt meg, majd ezt írta: „Az igazság... az, hogy Sisa Pista bernecei betyárt valóban Szokolyi Alajos ... mentette meg a több évig tartó börtön- büntetéstől.” »»»»»» Kolacskovszky Lajos 1938- ban jelentette meg azt a cikkét, amelyben a Börzsöny néphagyományára vonatkozó gyűjtéseinek eredményeit adta közre (A Börzsöny múltja — a néphagyományok szerint). Ebben azt olvashatjuk, hogy Sisa Pistát Zubovícs Fedor, a szárazföldi torpedó feltalálója, a nógrádverőcei Migazzi-kas- tély akkori bérlője szabadítot- (ta ki a tömlőéből és onnan került a nagyoroszi grófhoz (gr. Berchtoldhoz), aki vadőrként alkalmazta. Alábbiakban idézem Kolacs- kovsizky Lajos cikkének Sisá- ra vonatkozó fejezetét, melyet Kopó Péter egykori bernecei öregbíró elmondása alapján jegyzett le. „— Fáin, derék egy ember volt Sisa Pista — úgymond —, cifra szűrben járt, lobogós ingben, fényes baltával. Az övét teletűzdelte késekkel, pisztolyokkal. A talmácsi juhásznak volt a fia; az apját is ismertem; rég meghalt, az Isten nyugosztalja! Egyszer a Pista többedmagával a tilosba terelte a nyájat. A jágerok megtudták, elzavarták. Hanem a Pista másnap megint csak odahajtotta a juhokat. A szűr ujjába rejtve, hazulról magával vitte a kutácsot. No, jöttek a jágerek sebbel-lobbal, éktelenül káromkodva! Hanem Sisa nem ijedt meg; egyet kanyarított a szűre ujjával; a nyavalyások örökre fekve maradtak. Olyan egy legény volt a Pista! Hát, pérsze, otthon nem volt, nem is lehetett maradása; elbujdosott az erdőn. A szegénylegények mind hoz- záálltak. Néha tizenhatan, tizennyolcán is bandáztak. A szegényt nem bántották; az urasáatól egész nyájakat elhajtottak. Aki vándorlónak rossz volt az inge, ezt Sisa biztosan megsegítette gyolcscsal, knaváccal. De he megharagították, a szegénynek is elhúzta a nótáját! Egyszer a Kemence völgyén, éppen a Királykútnál pihent. Arra ment egy falusi asszony; Diós- jenőre iparkodott a vásárba. »Nem félsz, hugám?-» — kérdezte az asszonyt. »Nem én; az az akasztófára való Sisa most másfelé kujtorog.« »No — aszongya Sisa —, ihol a pénz. visszafelé hozzál nekem két patkót a csizmámra, Majd itt megvárlak.« Az asszony meg is hozta a patkókat. Akkor Sisa — se szó. se beszéd r- annak rendje és módja szerint megpatkolta az asszonyt. »Látod-e, hugám, így jár mindenki, aki engemet bánt! Tudd meg, hogy én vagyok Sisa Pista.« — Erős volt, akár a bika. A legvastagabb kötelei is játszva tépte szét. Azért nem is tudták megfogni. Hanem utoljára megvert égy detektívet a korcsmában; persze, nem tudta, kivel akaszkodott össze. A detektív bosszút állt. Megkereste megint Pistát a korcsmában és fogadásból megkötözte; hadd lássa, mit csinál. A Pista ráfizetett erre a fogadásra, mert a detektív előzőleg drótot sodort a kötélbe. Így fogták el Sisát; akkor aztán elvitték a nagy törvénybe. Gyarmaton raboskodott álló 22 esztendeig. Zubovics Fedor szabadította ki; mindgyárt magához vette, megtette parádés kocsisának. Onnan került az oroszi grófhoz; vadőr lett belőle. A gróf szerette, jól tartotta; ha nagy vendégeskedés volt nála, Pistának kellett felszolgálni az asztalnál. Egyszer a vendégek azzal hencegtek, hogyha Sisa előjönne. hát kiadnák neki a nyargalót. Sisa a gróf tudtával rögtön átöltözött betyárnak, rátörte az ajtót a vendégseregre, s a fényes baltával odavágott az asztal középére. Ide mind a pénzt, ha kedves az életetek; én vagyok Sisa Pista! A sok hencegőnek inába szállt a félsz; a pénzt, a gyűrűket, az óraláncot ellenkezés nélkül odaadták Sisá- nak. Akkor ez — köd előttem, köd utánam — úgy eltűnt; kicsit később visszajött, de már mint jáger. Utóbb a sok drágaságot mind visszajuttatta az urakhoz, örült, hogy megijeszthette őket. Huszonöt esztendővel ezelőtt halt meg; Bernecén temették el. Magam is (már min Kopó Péter uram) segítettem a koporsót vinni, özvegye szerette volna megíratni a történetét; nem sikerült ... Amíg a maga gazdája volt a Pista, pénze volt elégségesen. A pénzt a Cseresnyéspatak völgyén, egy nagy fa alatt ásta el. De amikor előjött a rabságból, a pénzt nem találta meg. Közben az erdőt . kivágták ” »»»»»» Sisa Pista emlékét ma is legendák és népballadák őrzik Bemecebarátiban és Kemencén, melyek gyakran más betyártörténetekből átvett motívumokat is tartalmaznak. Csak mellesleg jegyzem meg, hogy Szokolyi Alajosról is legendákat, érdekes történeteket őrzött meg a néphagyomány. Hála József 1965-ig tanított, harmincöt évet a kisalagi általános iskolában töltve el, ahonnan mint igazgató ment nyugdíjba. A pedagógia szeretetét tőle kaptam, 18 éves koromban, havi ötven pengőért, gyalog jártam át a dunakeszi 1. számú általános iskolába, ahol a második osztályosokat tanítottam, mint kisegítő tanárnő. Féléves működésem során megesett, hogy derékig érő hóban kelle Sít mennem és jönnöm. Kisalagra 1941-ben kerültem, majd a felszabadulás után, az egyetemen megszereztem az orosz- német tanári képesítést. A fel- szabadulás után apám a dalárdát vezette, én a színjátszó és bábszakkört. A szegény gyerekek részére napközi otthont szerveztünk, és kibontakoztattuk az úttörőéletet. Kisalagon 1952-ben megszűnt a felső ta- gozat, és én a következő tan- | évre átkerültem a dunakeszi 2 számú iskolába, onnan mentem nyugdíjba. — A 24 év alatt voltam csapatvezető, 15 éven át vezettem a Vöröskereszt-szervezetet és az eszperantó szakot. Az eszperantót egy évig tanítottam is. A tantestületben soha sem volt problémám, mindenkor I megértet lem a fiatalokat, ne- ' kém is két gyermekem van, a 28 éves Évi és a 25 éves Laci. ★ Most tért haza Siófokról, osztályával, a nyolcadik B- vel. Minden évben kirándulni vitte a gyerekeket, mert arra törekedett, hogy minél többet legyen velük és minél többen ismerjék meg országunk nevezetes tájait. Az emlékek közül felidézte azokat a régi diákokat, akik még ma is felkeresik vagy levelet írnak lakására. Elbúcsúzott az iskolától, a nyolcadik B-sektől és kedves epizódként elevenítette fel: amikor az ötödik osztályosok megtudták, hogy elmegy, mindenki rajzolt egy lapra valami kedves mondanivalót, és átadták neki emlékbe. Munkáját elismerték: az idei pedágógusnapon a Pedagógusszolgálati Érdemérmet vehette át. (Apja aranydiplomát kapott 1965-ben). ★ — Régi mondás, ha újra kezdeném, újra pedagógus lennék, és én csak most megismételni tudom. Hiányozni fognak a gyerekek. Szabad időmben sokat olvasok majd, új nyelvet akarok tanulni. Az igaz, hogy munkát találok, mégis, a gyerekek nélkül, úgy érzem, üres az én világom. Solymosi László LABDARÚGÁS PENOMAH-siker Csehszlovákiában A PENOMAH Sportkör öregfiúk labdarúgócsapata a héten csehszlovákiai meghívásnak tett eleget: Zeliezov- céban, a Slovan ellen lépett pályára, és szép győzelmet aratott. PENOMAH—Zcliezovce 6:0 (3:0) Az 500 néző előtt játszott mérkőzésen a váciak a következő összeállításban szerepeltek: Janák, Pindes, Kriska, Seben, Garaba, Sima, Pintér, Liebhardt. Kis, Kővári, Balogh. A II. félidőben Neugan és Konrád is Dályára lépett. A gólokat Sima (2), Balogh, Kis, Pindes és Kriska lőtte.
