Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-05 / 156. szám

Olvasótáborok Kialakult a nyári olvasótá­borok programja. Az úttörők­nek szervezett, augusztus 15. és 24. között megrendezendő találkozóra már minden jegy elkelt, százötven diák utazhat az olvasótáborba. Az ifjúmunkások jelentkezé­sét továbbra is várják az üze­mek, vállalatok KlSZ-bizott- ságai. A negyven helyből ed­dig csak tizenhármat töltöttek be. Július 21. és 30. között Gödöllőn, a Tessedik kollé­giumban előadásokon, vitákon, beszélgetéseken, filmvetítése­ken vehetnek részt az olvasó­tábor lakói és vendégeik kö­zött lesz Végh Antal író, Bá­rányt Ferenc költő, a Ki mit tud? egyik győztese, a Gú­nyáéit, és még sokan mások. Kísérletek — borítékkal Kísérleteim egyikét — évek óta — a borítékokon végzem. A hozzá nem értő azt gondolná: a boltban kapható boríték olyan, hogy csak végighúzzuk a nyelvünkön és már tapad, mint régen a cipőtalp. Hogy nem így van, azt csak a kísérletező kedvűek tudják. Milyen borítékokkal ta­lálkoztam eddig ? Jó borítékkal — leg­utóbb az ezerkilencszáz- hatvanas évek elején. Igaz, akkor még kopertának hívták, mióta borítékot en­gednek a nyelvészek, azóta több változata van forga­lomban. A tuszkolós olyan fajta, amelybe sehogy sem akar belemenni a levél, késsel, villával nyomkodhatja az ember. Ennek belsejébe annyi ragasztó jutott, ami elegendő ahhoz, hogy el­lenálljon a kísértésnek. A tubarózsás ennek az ellenkezője. Ahány helyen ragasztja le, annyi helyen válik el, ha kezünkbe vesz- szük. Ez a típus elvárja, hogy használat előtt szét­teregessük, kisimítsuk, s a gyári vonalak, élek mentén újra betűrjük. A ragasztótól undorodó a legújabb változat. Ez lá­tott ragasztót életében, randizott is vele, de csak úgy hányaveti módon. Az ilyennek széleit nyálazhat- juk, lehelhetjük, permetez­hetjük, locsolhatjuk, úsz­tathatjuk — úgysem ragad le. Neki találták ki a tubu­sos ragasztót. Igaz, azt nem a papírgyár készíti. K. Z. P. Bővítik az iskolát Négy tanteremmel bővítik Gödöllőn a Munkácsy Mihály úti általános iskolát. Képünkön: a gödöllői Építőipari Szövet­kezet Csömör István brigádjának dolgozói munka közben. Ifj. Fekete József felvétele Lányok, asszonyok Aki nyaral — és aki nem Nyáron nyaralunk. Az állí­tás nyelvtanilag, logikailag helyes. S a gyakorlatban? Van, akinek ideje, van, aki­nek pénze kevés rá. A járás néhány asszonyát, lányát fag­gattam nyári programjukról. Találomra választottam ki őket. — Tavaly a műszergyár ba- latonszemesi üdülőjében vol­tunk. A SZOT szabályzata szerint főidényben csak két­évenként vehetjük igénybe a nyaralót, így az idén itthon maradunk. Szabadságunk egy részét még befejezetlen csa­ládi házunk szépítésével tölt­jük. A ház körül nagy a kert, ez is sok munkát ad. Fiunk szeptemberben kezdi az álta­lános iskola első osztályát, a készülődés, a bevásárlás is sok időt vesz majd igénybe. — Nagy örömmel pihennék egész nyáron, de a szabadsá­gom, sajnos, véges. Tizenhá­rom nap egy évre, nem sok. Most egy hétig a Balaton mel­lett nyaraltam, s ezzel kész is. Különben csak az íróasz­talom mellett ülök majd. En­nek is van egy előnye: a munkahelyen a legnyugod­tabb a nyár, nincs tömeg. — A szórakozási lehetőség nálunk, Erdőkertesen kevés. Moziba inkább Gödöllőre já­runk a barátnőmmel. Fiatal lány nem járhat egymaga se­hová, ahová pedig elmehet­nék, csak füldugóval viselhe­tő el a társaság. Csoda, hogy idővel itthonülő lettem? Sze­retek kézimunkázni, órákig tudok hímezni, s ha meg­unom, akkor kötök magam­nak. Egyelőre a szabadságom is kevés, egy éve vagyok szakmunkás. Majd később ... Útban volt a közlekedési tábla? A biztonságos közlekedés elemi feltétele, hogy a jelző­táblákat kellő helyen és idő­ben észleljék a közlekedők. A táblákat megrongálni életve­szélyes játék, s a törvény is bünteti' az ilyen kedvtelést. Mégis: erejüket fitogtatva vagy éppen csak a hecc ked­véért, gyakran elfordítják, ki­törik az útbaigazító jelzéseket, előfordul, hogy betonágyuk­kal együtt húzzák ki őket a földből. S ha valaki gépjár­művel megy nekik, akkor sem lehetünk benne biztosak, hogy — amint az kötelessége lenne — helyreállítsa vagy be­jelentse a kárt. Sajnos, ilyenekre akárme­lyik községben találhatunk példát. Aszódon, a kollégium melletti Kastély utca torkola­tában csupán elfordította va­laki az elsőbbségadás kötelező táblát a saroképület felé, így a géjpjárművezetők legfeljebb akkor figyelhetnek fel rá, ha a járdán közlekednek — gya­logosan. Galgahévíz és Hévízgyörk között az árokban hever a kettős útkanyarulatot jelző tábla. A 3-as főútvonalról Do- monyba ágazó út mentén a te­lepülés kezdetét jelző táblát nyomta el helyéből egy jár­mű. A friss nyomból ítélve egy vontató pótkocsija túlsá­gosan lesodródott a padkára. írta és fényképezte: Bene Mihály — Nekünk szabadságunk van elég, de az idei nyaralás­ról le kellett mondanunk. A férjem kiküldetésben dolgo­zik, s csak a hétvégéket tölt­jük együtt. Ezt a két napot azért mindig kihasználjuk, a gyerekekkel együtt beülünk a kocsiba és kirándulunk, — Szabadságom nincs, gyermekgondozási segélyen vagyok. Héthónapos a fiam, vele hosszabb kirándulásra nem mehetünk. A kikapcsoló­dást Balaton melletti vi- tyillónk kertjének művelése jelenti, oda kocsival hamar le tudunk jutni. i — Férjemnek olyan a mun­kaköre, hogy reggeltől estig dolgozik, én háztartásbeli va­gyok. Szüleimmel lakunk együtt, ők tsz-tagok, nekik segítek a háztájiban. Üdülni még nem voltunk, minden időnk és pénzünk a ház épí­tésére, rendbehozatalára megy el. Egy gyerekünk van, vele együtt vasárnaponként kocsi­val járjuk az országot: — Nagy bánatomra az idén nem mehetünk nyaralni, pe­dig a kislányom is vágyott rá. Tavaly kaptunk szakszer­vezeti beutalót, jövőre megint kérünk. Sok elfoglaltságom miatt úgyis kevés időm jutott a gyermekekre, ezt most pó­tolom. És rengeteget kézimun­kázok ... Lehet, hogy én választot­tam ki rosszul beszélgetőpart­nereimet, de az is lehet, hogy mi, asszonyok, még mindig nem érünk rá gondtalanul pi­henni? B. E. A PEST M EG Y El Hí R LAP KÜ LÖN KI ADÁS A IV. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM 1917. JÜLIUS 5., KEDD A népfrontbizottság — a városért Tartalmasabb munka, jobb együttműködés Rászolgál az elismerésre Mindenekelőtt a szervezeti változásokról számolt be a vá­rosi népfrontbizottság, ami­kor összefoglalta a közelmúlt­ban végzett tevékenységet a párt-végrehajtóbizottság előtt. Tavaly márciusiban, a párt- alapszervezetekre építve, há­rom körzeti népfrontbizottsá­got hoztak létre. Ezzel vala­mennyi választókörzetben megalakultak az úgynevezett négyszögek, a tanácstag, a pártösszekötő, a lakóbizsottsági elnök, valamint a körzeti nép­frontbizottság egy-egy tagja részvételével. Keretek Megszületett a szervezeti keret, amelyben sokkal ered­ményesebb társadalmi összefo­gásra nyílik lehetőség. A nép­frontbizottság tömegbázisát úgy is igyekeztek szélesíteni, hogy a munkába minden je­lentősebb réteg, korosztály képviselőit bevonták. A helyi népfrontbizottság- naik az évek során kialakult a mai követelményeknek megfe­lelő tevékenységi köre, adottak­ká váltak a jellegzetes felada­tok. A városi bizottság hagyo­mányosra és akciójellegűre bontja őket Az évenként visz- szatérő időközi tanácstagi vá­lasztások, a tanácstagi beszá­molók lebonyolításában való részvétel a hagyományosnak mondotthoz sorolható. Az idén például öt körzetben írtak ki választásokat. Bevonták a népfrontaktívá­kat a tanácstagi beszámolókat megelőző mozgósításba is, nyilván ennek is köszönhető, hogy átlagosan huszonheten je­lentek meg egy-egy alkalom­mal. Valószínűleg nem bánták meg, hiszen választott képvise­lőik nemcsak az előző év ered­ményeiről, tapasztalatairól tá­jékoztatták őket, ismertették az idei feladatokat, terveket is. Az alapos előkészítés másik ered­ménye, hogy csökkent a beje­lentések, panaszok száma, s a korábbiaknál kevesebb volt az olyan kérdés, amire a helyszí­nen nem tudtak válaszolni. Kétféle tevékenységi kört em­lítettünk eddig. Látnunk kell azonban azt is, hogy ezek nem választhatók szét élesen egy­mástól. A rétegtalálkozók, fó­rumok szervezését akciófel­adatnak is tarthatjuk, de ha­gyományos is, hiszen a nép­frontmozgalom mindig arra tö­rekedett, hogy minél szélesebb rétegekhez, csoportokhoz jus­son el, olyanokat is bevonjon a társadalmi életbe, akik más szervezetekben nem vállalnak szerepet. Rétegta Iá I kozák Ebben az esztendőben ed­dig a kisiparosoknak, a közle­kedési és az egészségügyi dol­gozóknak tartottak tájékozta­tót. Nagy sikerrel rendezték meg a nők fórumát, amelynek szervezésében részt vett az idén tavasszal felfrissített nő­bizottság is. A feltett kérdé­sek nem korlátozódtak úgyne­vezett női témákra, a város életének minden vonatkozása érdekelte az üzemek, intézmé­nyek lányait, asszonyait. Ezek az alkalmak arra is jók, hogy mozgósítsanak az ötödik ötéves terv megvalósítására, s a le­hető legtöbb emberrel tudas­sák a részletes elképzeléseket. Nemcsak propagálással já­rul hozzá a népfront a tervek Az aszódi kenderföldeken Élethű helyzetben a kanyar jelző tábla. Háromezer éves urnasír A Galga-völgy természet- földrajzi adottságai már több ezer évvel ezelőtt lehetővé tették az ember megtelepedé­sét. A kőkortól a magyar hon­foglalásig különböző népek sokasága élt, rövidebb-hosz- szabb ideig a völgyet szegélye­ző teraszokon, kisebb dombhá­takon. A sűrű erdőkben gyűj­tögetitek és vadászgattak, a Galga vizében és a környező mocsarakban halásztak. Ké­sőbb, a kiirtott erdők helyén földet műveltek, a völgy szára­zabb részein állatokat nevel­tek. Eszközeiket, használati tárgyaikat a tűzvész, vagy ide- • gén népek támadása után kunyhóik omladékai, hulladék- gödreik őrizték meg. Halottai­kat — különböző temetkezési szokások szerint — a föld mé­lyébe rejtették. Az elmúlt húsz év régészeti kutatása, amely szorosan kap­csolódik az aszódi Petőfi Mú­zeumhoz, számos, eddig isme­retlen őskori településre és temetőre irányította az e tu­dománnyal foglalkozók és az érdeklődők figyelmét is. Sok’ esetben a lakosság beje­lentése vezetett egy-egy tele­pülés, temetőterasz feltárásá­Történeti emlékek hoz, valamilyen fontos és ér­tékes lelet felkutatásához. A közelmúltban Ecker Dá­niel, a Galgaparti termelőszö­vetkezet gépkocsielőadója je­lentkezett a múzeumban. Az ő éberségének és a múlt érté­keit mentő szándékának kö­szönhetjük, hogy a szövetkezet borsófejtőjénéi ásott gödörben felszínre bukkant urnasír nem pusztult el. A lelőhely, az aszódi ken­derföldek, nem ismerteién a ré­gészek előtt. Ezen a területen már találtak bronzkori cserép­edény töredékeket, bronz tűt, a szarmata-jazig nép jellegze­tes szürke kerámiáját. Sír azon­ban még nem került elő, vagy1 nem érkezett róla bejelentés. A most megtalált két urna az első hiteles adat az itt élt nép temetkezési szokásáról. A rézkortól ugyanis az addi­gi csontvázas temetkezés mel­lett újabb, sajátos temetkezési forma vált általánossá: a ha­lott , elégetése, s a hamvaknak különböző módon történő sírba helyezése. A bronzkor végén ez teljesen megszokott jelen­ség. A halottakat máglyán el­égették, az égetési szertartás után pedig a gondosan össze­gyűjtött hamvakat külön e célra készített edénybe — megfelelő szóhasználattal — urnába helyezték, majd elte­mették. Ilyen umás sírra bukkantak Aszódon is. A sír a föld felszí­ne alatt 40—70 centiméterre helyezkedett el. Ezért sajnos mindkét urna összenyomódva, megrepedve került elő. Az egyik nagyobb méretű, kihajló peremű, szélesedő hasán bü­työkdíszítéssel, nyaka elkeske­nyedő. A másik díszesen min­tázott, kisebb alakú edény. Mindkettőben az elégetett ha. lőtt hamvai voltak A bronz­kor végéről származó urnasír edényeit, amelyeknek kora hozzávetőlegesen 3000 év, a Petőfi Múzeumba szállították, ahol restaurálás utón tudomá­nyos feldolgozását végzik. ★ A Galga völgyében a föld­munkák során nap nap után felszínre kerülnek az egykor e tájon élt emberek emléktár­gyai. Meggondolatlanságból, hanyagságból, nyerészkedési vágyból ne pusztítsuk el eze­ket, hanem rátalálásuk után azonnal jelentsük a múzeum­nak, amiképpen ezt Ecker Dániel is tette. Szülőföldünk múltjának történeti emlékeit, a magyar kultúra és tudomány értékeit gazdagítjuk vele. Asztalos István céljainak eléréséhez, magáénak érzi az egyre inkább kibonta­kozó, a városért végzett társa­dalmi munkák szervezését, kezdeményezését. A mozgalom sikerét igazolják az évről év­re szebb számadatok. A me­gye városai közötti versenyben két éve második lett Gödöllő, tavaly az első. E szép eredmé­nyek is ösztönzőleg hatottak a mozgalomra. A népfront városi bizottsága most azt szorgalmazza, hogy a külső kerületekben is építsenek minél több járdát és utat. Ar­ra is ösztönzik a társadalmi munkát vállalókat, hogy ahol pillanatnyilag nincs lehetőség szilárd burkolatú út és járda építésére, az esővizet ott is ve­zessék el, az árkokat ássák ki, az átereszeket tartsák tisztán. Azért is népszerű a népfront­bizottság, mert keretei között olyanok is lehetőséget kapnak a szervezett társadalmi cselek­vésre, akik különböző okok miatt nem lépnek szigorúbb követelményeket támasztó szervezetekbe, főként koruk miatt A népfrontban — hogy csak egyet említsünk — a val­lásos világnézetűek is megta­lálják azokat a területeket, ahol a szorosan vett napi mun­kájukon túl is hozzájárulhat­nak társadalmi céljaink eléré­séhez. A városi bizottság úgy ítéli meg, hogy korrekt kap­csolatai vannak a Gödöllőn működő felekezetek lelkészei­vel. Rész a sikerből A társadalmi szervezetekkel, a KISZ-szel, a Vöröskereszttel, a KlOSZ-szal szintén össze­hangolják tevékenységüket, együttműködési szerződéseket is kötnek velük, amiként a városi tanáccsal is. A népfront helyi bizottsá­gának eredményes munkája el­képzelhetetlen a városi párt- bizottság irányító támogatása nélkül. Gyakran hallani a megjegy­zést: ha a városban elültetnek egyetlen fát, azt valamennyi szervezet a magáénak vallja, mindenki részt kér a sikerből Ez nem okvetlenül baj. Ha elő­fordulnak is fölösleges átfedé. sek, végül is valamennyi po­litikai és társadalmi szervezet és mozgalom egyetlen célért szorgoskodik, még ha mind­egyiknek megvannak is a sa­játos teendői. A népfrontbizott­ság is mind tartalmasabb munkájával — joggal szolgál rá az elismerésre. K. P. HÉTFŐTŐL Hat csapat nevezett Galgamácsán Hat csapat nevezett a gal gamácsai nyári kupára. A kispályás labdarúgás híve hétfőtől küzdenek a ponti kért. A részt vevő csapatok Váckisújfalu község, SE Öreg fiúk, összefogás SE, Tsz Gé pész, Galgamácsai MHSZ és Gólok csapat SC. Itt említjü meg, hogy az őszi fordulóbó előrehozott mérkőzésen a Állami Gazdaság MEDOS1 5:4 arányban kikapott az Öregfiúktól.

Next

/
Thumbnails
Contents