Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-05 / 156. szám

Külföldi fajták A több tejért A tejtermelés fokozására, 1976-ban, a kedvező vásárlási lehetőségeket kihasználva, nyolc állami gazdaság Hollan­diából és az NSZK-ból 1750 törzskönyvezett fekete-tarka lapály vemhes üszőt vásárolt. Az üzemek eddig összesen 1750 európai fekete-tarka üszőt és 1100 holland lapály fajtába tartozó üszőt impor­táltak. Az üszőket több gazdaság­ban törzstenyésztésbe fogták, a legtöbb üzemben azonban a hazánkban egyre ismertebb Holstein—Friz fajtával ke­resztezték, és ily módon a születendő utódok teljesítmé­nyét némileg iríég fokozzák is. Kezdik a búza aratását Jól fizet a kenyérgabona Másodvetésre is gondolnak a gazdaságok Az albertirsai—ceglédber­celi dombok közt, a 4-es or­szágos főútvonal mentén igen ozép látvány a kitárulkozó vi­dék. A napokban még gépek zaja verte fel a környék csendjét, dolgoztak a kombáj­nok, aratták az árpát, pótko­csis vontatók vitték a ter­mést, megjelentek a bálázó­gépek is: szépen ott sorakoz­nak a tarlón a szalmabálák. Hasonló kép fogadja azt is, aki a ceglédi járás más terü­letén a határt járja. A járási hivatalhoz beérkezett jelentés SZÓRAKOZVA TANULTAK Csaknem ezren sportoltak A Cegléd városi KISZ-bi- zottság, a Ceglédi ÁFÉSZ-áru- ház, a TRIAL és a Járási Testnevelési és Sportfelügye­lőség közös rendezésében ke­rült sor az Edzett ifjúságért mozgalom sporteseményei­re, s ezzel párhuzamosan sportszerkiállításra. A rendezvények sorát az ál­talános iskolások úszóverse­nye nyitotta meg. A megje­lenteket és magát a rendez­vényt Kovács Károly, a váro­si tanács elnöke üdvözölte: Nagyszerű dolog ez a mozga­lom, hiszen társadalmunkban alapvetően, megváltozott az életmód, így a hiányzó moz­gásigényt van hivatva bizto­sítani. Ezenkívül elősegíti a fiatalok szellemi és testi fej­lődését is. Bármelyik eseményen, az összesen mintegy 1000 részt­vevő, emlékplaüettet kapott, míg az egyes versenyek, ver­senyszámok győztesei sport­szer- és kempingfelszerelés- díjazásban is részesültek. A szervezésen, a rendezésen nem múlt semmi, a rendezők ma­ximálisan biztosították a fel­tételeket, íjgy például a kerék­páros túrán, a Budai úti er­dőben mozgóbüfét is felál­lítottak. Valamennyi részt­vevő kedvére sportolhatott, mozoghatott. Az általános iskolások úszó­versenyének végeredménye: Egy-egy versenyszámban egy iskola négy tanulót indítha­tott, akinek eredménye be­számított az összetett pont­versenybe. A többiek verse­nyen kívül úszták le a távot. Az iskolások közötti pontver­senyt a Táncsics M. iskola fölényesen nyerte meg. Fiúk: 50 m mell: 1. Hege­dűs László (Mészáros L.) 45,3 mp, 2. Váróczi István (Tán­csics M.) 46,9 mp. 50 m gyors: 1. Jezerniczki Róbert (Tán­csics M.) 36,3 mp, 2. Bálint József (Földvári K.) 40 mp. 4x50 m váltóúszás: í. Várko- nyi I. ált. isk. 2:51,9, 2. Tán­csics M. 2:57 mp. Leány: 50 m mell: 1. Pá­linkás Rita (Táncsics M.) 50,6, 2. Kartali Zsuzsa (Tán­csics M.) 51,0. 50 m gyors.: 1\ Helyei Gabriella (Várkonyi I.) 44,2, 2. Kecskeméti Márta (Táncsics M.) 52,8 mp. 4x50 m váltóúszás: 1. Táncsics M. ált. isk. 3:48,6 mp. Gyere velünk, csináld ve­lünk, kerékpáros túra: Csak­nem százan kerekeztek ki és vissza a Kámáni erdőbe, ahol a kocogás után tréfás váltó- és egyéni versenyekre került sor. Középiskolások úszóverse­nye: A díjakat Gyigor József, a városi pártbizottság első titkára adta át. Különösen a váltószámok alakultak izgal­masan, hiszen itt igazolt ver­senyzők is indulhattak. Az indulók itt is 50 méteren mér­ték össze erejüket: Fiúk: mell: 1. Balogh Jó­zsef (Kossuth Gimn.) 40,1, 2. Kákái János (Kossuth Gimn.) 40,2 mp. Gyors: 1. Tóth Já­nos (Kossuth Gimn.) 31,9, 2. Tóth Tamás (Kossuth Gimn.) 32,6 mp. 4x50 m váltóúszás: 1. Kossuth Gimnázium 1:56,1, 2. Török János Mezőgazda- sági Szakközépiskola 2:02,2 mp. Leány mell: 1. Vörös Anikó (Közgazdasági Szakképisk.) 53 mp, 2. Rónert Ágnes (Köz- gazdasági Szakképisk.) 57,7 mp. Gyors: 1. Dósa Viktória (Kossuth Gimn.) 43 mp, 2. Farkas Ildikó (Közgazd. Szakk.) 50 mp. 4x50 m váltó: 1. Közgazdasági Szakközépis­kola 3:51,2, 2. Kossuth Gim­názium 3:55 mp. Az iskolák közötti pontversenyt a Kos­suth Gimnázium nyerte. Játékos vetélkedő a városi Uszodában: ,Jó szórakozást je­lentett a különböző feladatok megoldása: evezés gumimat­racon, a családi váltó, a gu­mimatrac-páros verseny és a labdavezetés a vízben. Kerékpáros KRESZ szabá­lyossági és ügyességi ver­seny: A Vörösmarty téri KRESZ-pályán a szabályos­sági versenyen mintegy 80 ál­talános iskolás vett részt. Min­denki hat percig volt a pá­lyán, s valamennyi ellenőrző ponton meg kellett jelenni. Aki hibázott, büntetőpontot kapott. Jól játszottak a gyere­kek, s emellett közlekedni is tanultak. A legjobb iskola — két korosztályban — jutal­mat kapott. 5—6. osztályosok: 1. Mészá­ros L. isk. Egyénileg: Milus Csaba (Földvári K.). 7—8. osztályosok: 1. Föld­várt K. isk. Egyénileg: 1. Sze- beni Sándor (Földvári K.). Az ezután sorra kerülő ügyes­ségi versenyt — melyet időre kerekeztek a résztvevők — Simon János, a Mészáros Lő­rinc iskola tanulója nyerte meg. A díjakat Rétyi Pál, a KBT elnöke adta át. Általános iskolások birkó­zóversenye: Nyolcvanan áll­tak szőnyegre a sportcsarnok­ban megrendezett viadalon, melyet a CVSE birkózóedzői tehetségkutatásra is felhasz­náltak. Az iskolák közötti pontversenyt a Földvári K. iskola nyerte meg. Győztesek, 29 kg-től felfe­lé: Raj (Táncsics M.). Nagy (Földvári K.), Schaffeberger (Táncsics M.). Tamasoczki (Földvári K.), Tankó (Földvá­ri K.), Szikra (Mészáros L.), Nany B. (Földvári K.), Tokai (Mészáros L.V Klément (Mé­száros L.), Pákozdi (Mészáros L.). U. L. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Eladók int. Champion apától. „Kitűnő’» anyától származó tacskókutya kölykök. Kósik Lajos, 2700 Ceg- léd, Búvár utca 6. Eladó Cegléden, Virág utca 42. sz. ház és porta. Érdeklődni le­hét a helyszínen csak délután. Kőműves kisiparos munkát vállal. So­moskői. Cegléd, Be­loiannisz utca 24. Beköltözhető fél ház­rész eladó. — Cegléd, Pesti út 88. Érdeklőd­ni: délután 1 órától. Ház eladó. — Cegléd Vili. kér. Csutak Kál­mán utca 15. sz. Beköltözhető ház el­adó. Cegléd, Szűreit utca 73. Menyasszonyi ~ruha kölcsönzése, antik ebédlő- és hálószoba- bútor eladó. Cegléd, Magyar utca 23. Kettőszobás gázos öröklakás kp. plusz OTP eladó. — Cegléd, Fáy telep. Dósaiék. Eladó ház. Cegléd II., Árok utca 18. Eladó Cegléd, Szövet­ség utcában I. emeleti 2 és fél szobás OTP- öröklakás. Átvállalás­sal is. Választ: „Jú­lius 170 617” jeligére kérem a Magyar Hir­detőbe, Cegléd, Teleki utca 30. ______________ El adók jó állapotban levő használt autók és spalettás ablakok. Cegléd, Bajza utca 8. szám. Cegléd, Puskin utca 7. sz. alatti ház eladó. szerint befejeződött az őszi árpa aratása, 1213 hektárról takarították be a termést és várhatóan elérik a 35 mázsa hektáronkénti átlagot, bár az aszály miatt, mint mondják, szorult a szem. A búza aratása most, a hét elején kezdődik a ceglédi já­rás termelőszövetkezeteiben. A június végi viharok nagy területen megdöntötték a ga­bonát, nehéz lesz vele úgy boldogulni, hogy kevés legyen a veszteség. A dőlt gabona miatt, főként a ceglédi Ma­gyar—Szovjet Barátság Ter­melőszövetkezet és az abonyi Ságvári Endre Termelőszövet­kezet panaszkodhat. Kárukat az Állami Biztosító becslői mérik fel. A ceglédi járásban több mint 12 ezer hektáron terem ezen a nyáron kenyérgabo­na. A ceglédi és az abonyi határ a legnagyobb egységes búzatermő terület, de a jász- karajenői, törteli határban is széles táblák várnak aratás­ra. A közös gazdaságok segí­tik egymást, miként az elmúlt évben, a gépek átcsoportosítá­sával. Ha szükség lesz rá, abónyi kombájnok dolgoznak a kocséri határban, összefog­nak a ceglédberceli, csemői, nyársapáti termelőszövetkeze­tek, hogy a tervezett időre végezzenek az aratással. A tarlóhántás és talajelő­készítés után, hozzálátnak a másodvetéshez a közös gaz­daságok. E. K. Házhelynek kender­föld eladő. Cegléd VI. kér. Török utca S. Ozsváth Zsuzsa bronzérme A MOÄTSZ korcsoportos női asztalitenisz egyéni versenyein is sikeresen szerepeltek a kö­zelmúltban az abonyi lányok. Legjobb eredményt, az 1967-es születésűek között Ozsváth Zsuzsa érte el, aki bronzérmet szerzett. Az 1964-es születésűek korosztályában Juhász Erika bejutott a legjobb nyolc közé, az egy évvel idősebbek között pedig Bártfai és Árpás Ildikó a legjobb tizenhat közé jutott. A PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM 1977. JÚLIUS 5., KEDD Munkaversennyel Készülnek az évfordulóra A mindennapi kenyérért A megyei tanács III. számú Sütőipari Vállalata, a ceglédi üzem a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulójának tiszteletére meghir­detett munkaversenyre ver­senybizottságot alakított. A csepeli munkások felhívásá­hoz az év elején az itt dolgo­zók is hamarosan csatlakoz­tak, s 25 szocialista brigádjuk különféle hasznos felajánlást tett. Év végén megbeszélték idei tennivalóikat, melynek során a dolgozók nem egy mó­dosító, ésszerűsítő javaslatát vették figyelembe. E felada­tok szolgáltak' egyébként az év eleji felajánlások alapjául. A szocialista brigádok társa­dalmi tevékenységükkel igen sok segítséget adnak a válla­lat feladatainak ellátásához. Nemegyszer előfordult, hogy terveiket idő előtt teljesítet­ték. Így betonozták például a kenyérgyár udvarának egy ré­szét is, társadalmi munkában. Ezzel pedig nemcsak időt nyertek, de tetemes össze­get is megtakarítottak. — Milyen pótlvállalásokat tettek a szocialista brigádok? — kérdeztük Csikós Páltól, a szakszervezeti' bizottság titká­rától. — Huszonöt brigádunk 327 tagja összesen 12 ezer 434 óra társadalmi munka teljesítését vállalta. A Zalka Máté, az Áp­rilis 4. és az Üj Élet szocialista brigád szocialista szerződésben ígérték, hogy patronálják a Körösi úti iskolát. Valamennyi közösségre számítunk gazdasá­gi feladataink végrehajtásá­ban is. Az eddiginél lényege­sen több kilós és félkilós súlyú kenyeret kívánunk sütni, ezek iránt igen megnőtt a ke­reslet. Tervezzük, hogy új ter­mékek gyártásával bővítjük a péksütemények választékát, s javítjuk egyben a minőséget is. Csökkenteni kívánjuk a túlmunkát, növelni az egy-egy dolgozóra jutó termelési érté­ket, és a bolti forgalmat. Fon­tos feladatunk a munkafegye­lem erősítése is. — Eddig miként váltak valóra terveik? — Az év első öt hónapjának eredményei alapján elmond­hatom, hogy vállalatunk elő­irányzott tervét 41,7 százalék­ra teljesítette. Figyelembe vé­ve, hogy az ezután következő harmadik negyedév a legna­gyobb forgalmú, ez túlteljesí­tést jelent. Újfajta péksüte­ményt szállítottunk a boltok­ba, a túlórák száma pedig a tavalyihoz képest 14—15 szá- zázalékkal csökkent, a bolti fogyasztás viszont 6—8 száza­lékkal nőtt. Termékeink minősége jó. a vásárlók szívesen veszik őket. — A szocialista brigádok kezdeményezésére a dolgozók egynapi munkabérüket fel­ajánlják bölcsődék, óvodák fejlesztésére. Az idén eddig már 63 ezer forintot utaltunk át a területünkhöz tartozó városok, községek gyermekin­tézményeinek. E téren nagy­kőrösi üzemünk áll az élen: egynapi kerestüket óvodák, is­kolák fejlesztésére, s ugyan­csak enyit várospolitikai cé­lokra ajánlottak fel. A brigádok többsége több olyan kulturális jellegű vál­lalást is tett, mely szorosan kapcsolódik az évfordulóhoz: felkerestük a Szovjet Kultúra Házát. A Kossuth Lajos Mű­velődési Központtal egyébként együttműködési szerződést kö­töttünk, amelyben vállaltuk, hogy 25 ezer forinttal járu­lunk hozzá a munkások műve­lődését szolgáló rendezvények­hez. Ungureán László Felvonószerelők A Győri Húsipari Vállalat megrendelésére sertésszállító felvonó készül a MEZŐGÉP ceglédi gyáregységében. Lendvai József és Tóth Mihály lakatosok, a Ho Si Minh szocialista brigád tagjai, a felvonó szerelésén dolgoznak. Apáti-Tóth Sándor felvétele Várkonyi István emlékezete Agrármozgalmak a századfordulón Nyolcpontos feljegyzés VÁRKONYI ISTVÁN, az agrárszocialista mozgalom ki­emelkedő egyénisége 1852. jú­lius 12-én született Cegléden. Sorsa, munkássága is igazol­ja, mennyi megpróbáltatást, megaláztatást kellett elvisel­niük, milyen nehéz küzdelmet kellett megvívniuk a hozzá hasonló embereknek. Várko- nyi István 1889-ben lett tagja a Magyarországi Általános Munkáspártnak. 1894. április 29-én a Czegléd című újság figyelmezteti a város polgárait a hódmezővá­sárhelyi véres események ta­nulságaira, Résen legyünk! címmel. Egy évvel később e lap már arról számol be, hogy Várkonyi István, Baranyi Pé­ter, Kolenicska András ellen vizsgálatot rendeltek el, mert Cegléden népgyűlést akartak tartani. 1896. január 19-én a Vörösmarty téren szocialista gyűlést tartottak, melyen csaknem ezer ember jelent meg. A vezérszónok Bokányi Dezső és Kiss Károly lett vol­na, de a rendőrség a beszédet nem engedélyezte, és a töme­get feloszlatta. Január 22-én azonban ismét gyűlést rendez­tek Várkonyi István háza előtt. Néhány héttel később a szo­cialisták egy találkozóján Rá- di Sándor beszélt, s demok­ratikus jogokat követelt. Gu- bodi polgármester felszólalá­rárproletariátus megmozdulá­sait: Az alföldi agrármozgalmak előzménye a szocialista sajtó lázító agitációja — írta. Azt javasolja, hogy a büntető­könyvhöz kiegészítést csatol­janak, a magántulajdon elleni lázítás megakadályozására, s ezt a képviselőházzal szavaz­tassák meg, mégpedig a leg­szigorúbb büntetés elriasztó hatásának biztosítására __ A munkásság megmozdulá­sai is jelzik az általános elé­gedetlenséget. Az aratómunká­sok sztrájkja kiterjedt az egész országra. Pest megyé­ben növelték a csendőrség szá­mát, mégsem tudták megaka­dályozni például az abonyi sztrájkot. 1897 őszén Cegléden meg­alakult a Független Szocialista Párt. A szociáldemokrata párt­tal való szakítás után a 123 községből érkezett 239 küldött elvi nyilatkozatot fogadott el: a párt nemzetközi, nem isme­ri el a kiváltságosok semmi­lyen előjogát, a nép kifosztá­sa, leigázása elleni harcot nemzetközinek tekinti. KÖVETELTEK a kincstári és az egyházi, valamint min­den 100 holdon felüli birtok bérbeadását ötholdas parcellá­kon. A kisiparosok, kisgazdák, a kisvagyonúak helyzetét is megvitatták, és szóba került a szocialista irodalom és sajtó munkája is. A nyolcpontos el­vi határozat egyebek között munkásszövetségek megalakí­tását is kimondta. Az egység helyreállítására több kísérletet tettek Cegléden. A párt 1906- ig harcolt: ekkor egyesült Achim András békéscsabai parasztpártjával, Független Szocialista Parasztpárt néven. 'taczelka Tibor hirdették a szocialista eszmé­ket és már a gyermekeket is szocialista szellemben nevelik. A Czegléd című lap beszámo­lójában ezt írja: A Vigadó dísztermében Csúzdi Ferenc elnökletével nyílt meg a kong­resszus. A Vigadót vörös pla­kátokkal díszítették, a szabad­ság, egyenlőség, testvériség jelszavait is kifüggesztették, Marx, Losalle fényképei elő­ször díszítették Cegléden egy nyilvános gyűlés emelvényét. Mellár István, Urbán Pál, Hornyák János és Baranyi Bé­la a következő nyolcpontos emlékiratban terjesztette fel a miniszterelnökhöz a munkás­ság követeléseit: 1. Általános, titkos választójog, 2. Gyüleke­zési és egyesülési szabadság. 3. Az alföldi kivételes állapot megszüntetése. 4. A mezőgaz­dasági cselédtörvény eltörlése, és a földművelő munkások jogviszonyának bevonása az ipartörvény keretébe. 5. A meglevőnél rövidebb munka­idő törvényes megállapítása. 6. Munkásvédelmi törvény alko­tása. 7. Fokozatos jövedelmi adó bevezetése, és a fogyasz­tási adó eltörlése. 8. A mini­mális munkabér törvényes megállapítása, amely azonban annyi legyen, hogy abból a munkás tisztességesen megél­hessen. JELLEMZŐ, hogyan érté­keli a katolikus sajtó, a Ma­gyar Állam tudósítója az ag­sában a gyűlés feloszlatását sürgette. A KÖRNYEZŐ KÖZSÉ­GEKBEN — Örkényben és Albertirsán — is sor került megmozdulásokra. Erről tudó­sít a Földművelő című lap, melynek alapításában Várko- nyinak nagy része volt. Ilyen előzmények után 1897. január 31-én nyitották meg az első magyarországi földmunkás kongresszust, melyet ' a Szo­ciáldemokrata Párt hívott ösz- sze. A rendőrség azt jelentet­te a belügyminiszternek, hogy a pártvezetőség attól tart, hogy Várkonyi — kinek igen nagy befolyása van a mezei munkások közt, és kinek kezé­ben úgyszólván az alföldi szo­ciáldemokrata propaganda szálai összefutnak — arra fog törekedni, hogy a mezei mun­kásokat a pártvezetőség befo­lyásától távol tartsa. A pesti, Víg utcai, Molnár féle ven­déglőben, negyven, többnyire alföldi község küldöttei előtt Urbán Pál ceglédi küldött szólalt fel elsőnek. A Várkonyi által szervezett kongresszust 1897. február 14— 16 között tartották Cegléden, a Vigadó helyiségében. Míg Bu­dapesten 45 község 75 küldöt­tel, addig Cegléden 52 telepü­lés 101 küldöttel képviseltet­te magát. Fél Magyarország szervezte című cikkében a Magyar Újság, e polgári lap azt fájlalta, hogy büntetlenül

Next

/
Thumbnails
Contents