Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-31 / 179. szám
merer A 1977. JÜLItTS 31., VAS ARNAP TV-FIGYELŐ Új és új munkásolvasók Erősödő kapcsolat — szocialista brigádokkal mesel. Ha másért nem, már csak Teleky Kamill szerepeltetéséért is érdemes volt képernyőre vinni a Mesélő városok sorozatában a régi Prágát megidéző irodalmi összeállítást. Totyakos, lassan eszmélő rendőrtanácsosa igazi remeklés volt. Mi mindent el tud ez a színész játszani! — sóhajthatott elégedetten az előfizető. Ám — s efelől sem lehet kétség — tüstént méltatlankodni is kezdett e sóhajtás után: mert ha a maga klasszikussá vált Miska pincérétől oly messze született nyomozó bácsit is ily mesterien képes megeleveníteni, akkor vajon miért nem látjuk gyakrabban Felekyt a mostanság annyiszor elpanaszolt — állítólag már-már végzetesnek nyivánított — színészhiány idején. No de ennek az eldöntése nem az előfizetőre tartozik. Az viszont annál inkább a készüléktulajdonosok jussa, hogy teljesítményük szerint összevessék a közreműködő színészeket, s megállapítsák: sajnos, nem mindegyik fölkért művészünk dolgozott Fe- leky imént méltatott magas szintjén. Így aztán ugyancsak felemás érzésekkel állhattunk fel a prágai mesék vetítése után. Volt, ami maradéktalan örö- mej szerzett, s volt, amin bosszankodtunk, ahelyett, hogy — a műsor készítőinek őszinte szándéka helyett — szórakoztunk volna. Kár, Szirogoíí Mihály. Divatos szó manapság a prekoncepció. Valami olyasmit jelent, hogy előzetes vélekedés, olyan vélemény, amely megelőzi a később látottakat. Gyakrabban rossz, s csak ritkábban jó dolog a koncepciók idő előtti kialakítása, ám ha úgy adódik, miért ne engednénk a csábításnak. Például ismeretlenül is nagyobb esélyt adunk azoknak a műveknek, amelyekkel szűkebb hazánk lakói rukkolnak elő a művészeti elet nemzetközi fórumain. Mindezt azért mondtuk el, mert a most útjára indított Sztrogoff Mihály kalandjait összesen hét folytatásban bemutató filmsorozat is legalább Disznófürösztő. Vasadon hat-hét évvel ezelőtt a faluszél legcsúnyább részét hívták így. Ma már — gondolom tiszta szívvel ruházhatjuk az érdemet a Kossuth Szakszövetkezetre — Vasad egyik legszebb utcája húzódik itt. A szakszövetkezet irodaháza mögötti hajdani disznófürösztő és a rossz vizű gémeskút helyén a szövetkezet vezetősége városi parknak beillő zöldövezetet alakított ki. A látogatót megálljra késztetik a díszcserjék, a színorgiában tobzódó virágok, óriás kaktuszok, áttelepített hatalmas fák. Az arra járónak a másik meglepetést a parkon túli nagyüzem — négy modern üzemcsarnok — okozza. A vasadi ipartelepítési kezdeményezés jól példa lehetne a hasonló mostoha körülmények között földmunkát végeztető termelő-, illetve szakszövetkezetnek. A Kossuth Szakszövetkezet ugyanis a saját maga építette üzemcsarnokokat bérbe adta az Irodagép és Finommechanikai Vállalatnak. A megállapodás szerint — hat esztendeje — pénztárgépeket kezdtek gyártani, mégpedig a Vasadról Pestre elszármazott vagy ingázó szakemberek irányításával. Megvalósult a vágy: a faluban helyezkedhettek el a szakmunkások. A fiatal gyár mezőgazdaságból jött szakemberei olyan jól ellesték a pénztárgépek gyártását, hogy a gépek zajától idegen fülek, a csattogó, zakatoló automati- kától eleinte félő kezek a megszerzett tudomány által egymáshoz juhászodtak. Az IGV két évvel ezelőtt megvette a Hermes nevű fele részben hazai termék. Igaz ugyan, hogy az előzetesek rendre francia—olasz—nyugatnémet készítménynek titulálták, és a műsorközlő sem szólt egy szót sem, hogy a cím után hazánk fiaival találkozhatunk, de amikor körben szőrmés tatár süvegével föltűnt a derék Csupati (kevésbé ismert nevén: Madaras Jóska), máris jobb ritmusúnak tűnt az addig döcögő történet. És a lovak is nagyobbakat huppantak, és sokkalta veszedelmesebben hangzott a puskadörgés. Egyszóval, hirtelen kedvünkre való lett ez a Verne-film. És mondjon bárki bármit, és apadjon a felére a dobozból felénk áradó izgalom — a jobb tv-s emlékeink közé fogjuk elkönyvelni Sztrogoff Mihály történetét. Így lesz, mert egyetlen szempillantás alatt kialakította prekoncepciónkat a mi derék Csupatink körben szőrmés tatár süvege... Akácz László NÉPMŰVÉSZETEK HAZA. Űj múzeummal gyarapodott a közelmúltban Szentendre. Ezúttal a képzőművészetek mellé sorakozik — évente egy alkalommal megújuló programjával — ez a szerény külsejű, de történelmi levegőt árasztó létesítmény, amely kellemes otthont ad a megyéből válogatott néprajzi tárgyaknak, s egyidejűleg adja Szentendre meghitt hangulatát és varázsát. Ezt az érdekes épületet mutatja be I. Sándor Ildikó ötezer példányban és a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága gondozásában megjelent tájékoztatója, Szentiványi Kálmán fényképfelvételeivel. A német és angol szövegű képaláírások, tartalomismertetés iülföldi vendégek számára is érthetővé teszi az ízléses kiállítású füzetet. MÓDSZERTANI FÜZETEK. I. A Pest megyei Népművelési Tanácsadó korábbi» nemes hagyományait kívánja folytatni a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár egy új sorozat megindításával. svájci cégtől a mechanikus táska- és irodai írógépek li- cencét, és a gyártáshoz szükséges gépi berendezéseket. Hazánkban először ebben a monori járási faluban kezdtek írógépet gyártani. Az új termékből az IGV-nek tavaly 2,5 miliő dolláros • bevétel volt. (1980-ig ez az összeg megkétszereződik.) Egyelőre 60 ezer írógép tanúsítja a kezdeményezés életrevalóságát. Lendítő erőt adott az ipar Az eredmények kétségtele- lenül szépek, de hallva őket, egyre inkább előtolakodik a kérdés, vajon a Kossuth Szakszövetkezet 2600 hektáros területén, erdejében, nyúl- farmján elegendő-e a munkáskéz? Megérte/e a földön gazdálkodó tagok fizetéskiegészítése ígéretében a beruházást? — kérdezem Páka Ferenc főmérnököt. — Nem hogy kevesen lennénk, hanem inkább többen, hiszen sokan visszatértek a városokból a faluba dolgozni. Az üzem kétműszakos, tehát marad idő kinek-kinek erejéhez mérten a háztáji és a szövetkezeti munkákra. Az iparban kapott havi fizetés meghozta a tagok kedvét az állattartásra, és ez nagyon egyezik a n én gazda sági érdekkel is. Az idén 2 ezer sertést és nyolcvan hízómarhát adtak le, ezenkívül a tagoknál nevelődik 3 ezer 500 anyanyúl szaporulata. A kisnyulakat 1 kilós korukig nevelik, aztán adják át a közösnek. Már a harmadik nyúlistállót építjük, mert átlagosan évente hétezret hizlalunk fel két és fél kilósra, ugyanis az olasz konyhán ez Gitárfesztivál Hangverseny Szentendrén és Vácott is Esztergom város tanácsa augusztus 3. és 18. között rendezi meg a 111. nemzetközi gitárfesztivált és szemináriumot. A részt vevő magyar és külföldi művészek ez idő alatt nemcsak Esztergomban, hanem a Dunakanyar több településén is dobogóra lépnek. Így augusztus 8-án, hétfőn este 7 órai kezdettel a szentendrei megyei művelődési központban rendeznek gitárhangversenyt, amelyen közreműködik Evangelos Boudonis görög, Ichiró Suzuki japán és Fodor Ferenc magyar gitárművész. Két nappal később, augusztus 10-én este 7 órakor a váci Madách Imre Művelődési Központ szintén gitárhang- versenv színhelye lesz. Itt Monika Rost és Jürgen Rost NDK-beli, Simon Munting angol és Torna Péter magyar gitárművész lép dobogóra. ' I Az első, 32 oldalas füzet július közepén jelent meg Szocialista brigádok vetélkedői, kulturális mozgalmai Pest megyében címmel. Oláh Ferenc összeállításában. A kiadvány nemcsak elméleti útmutatást ad: Vác, Érd, Cegléd, Monor, Nagykáta művelődési otthonainak gyakorlati példáját ismerteti. Megmutatja, hogy a megyében dolgozó népművelők nagyon sok ötlettel, kezdeményezéssel gazdagították, finomították a szocialista versenyvállalások tartalmát, formáját. Teljes terjedelmében közli a szocialista brigádok vetélkedőjére való felhívás szövegét, Vác alapítása 900. évfordulója tiszteletére. Ismerteti a Váci Városi Tanács vb művelődési osztályának levelét a váci munkásokhoz. Részletesen bemutatja a ceglédi Kossuth Művelődési Központ 1976—77. éves brigádvetélkedőjének a feltételeit és az Egyesült Izzó váci gyárának Mában a holnapért jelszóval indított kulturális mozgalmát. a súly a keresett. Az idén 100 ezer nyulat akarunk eladni. — A földterületünk felét is a tagok művelik. Van már pénzünk keverőüzem építésére is. ősztől ellátjuk az egész környéket abraktakarmánnyal. Hogy nem jártunk rosszul a kooperációval, mi sem bizonyítja jobban, hogy a szak- szövetkezet közös vagyona hárommillió forintról 30 millióra gyarapodott. Az egy traktor mellé még tizenötöt, öt kombájnt és három tehergépkocsit vásároltunk. És az sem közömbös dolog, hogy menynyit változott a tagok, illetve rosszul mondom, szakszövetkezeti és üzemi dolgozók élet- körülménye, szemlélete. Ezt lemérni — igazi öröm! Visszavárják az ingázókat Az öltözőkkel, fürdőkkel ellátott, folyosóval összekötött csarnokok modern gyár benyomását keltik. Barna Sándor művezető sorra mutatja, melyik férfi és nő járt hat évvel ezelőtt életében először a gépek között. Körülbelül 140 ilyen dolgozót tanítottak be a különféle munkafázisokra. — Egyébként én is ingázó voltam és megörültem, hogy Vasadon is akadt esztergálni- való, azonnal visszajöttem a Transzformátorok és Villamos Készülékek Gyárából. Miután elvégeztem a gépipari szakközépiskolát, kaptam meg a művezetői beosztást. — Nézze csak azt -a kontyos nénit — magyaráz tovább Barna Sándor. — Özvegyen maradt, szűkösen élt, munkára jelentkezett. Tudtuk, semmilyen fogalma sincs az iparA megye tanácsi könyvtáraiban az olvasók harminc százaléka munkás. Ez azért nagyon kevés, mert ma már a megye keresőképes lakosságának a fele az iparban dolgozik. Ebből következik a könyvtárnak egyik alapvető feladata: a munkásolvasók számának növelése, a mun- kásemberek olvasóvá nevelése. Hogyan lehetséges ez? A dolog látszólag egyszerű: a könyvtáraknak eleven kapcsolatot kell teremteniük a gyárakkal, üzemekkel, azokon belül is elsősorban a szocialista brigádokkal. E kapcsolat lényege: a könyvtár könyveket ajánl s beszerzi a brigádok által kért könyveket, hogy teljesíthessék kulturális vállalásaikat. Túl ezen: író— olvasó találkozók, irodalmi estek, könyvkiállítások szervezése, a brigádok vetélkedőinek előkészítése is segítheti a munkásolvasók számának növelését. Cserébe segítettek Vannak könyvtárak, ahol már igen figyelemre méltó eredményeket értek el: új munkásolvasók százait vonták be a könyvtár hatókörébe. Vannak azonban, ahol még csak most kezdik ezt a munkát. Esztendővel ezelőtt a nagykátai Radnóti Miklós könyvtár még az utóbbiak közé tartozott, ma már azonban lelkes, odaadó munkájuk eredményeként itt is állandósult a munkásolvasók számának növekedése. Mit tettek ennek érdekében? Idestova három esztendeje, hogy kapcsolatot létesítettek a Minőségi Hisz Vámos Ilona szocialista brigádjával. Ennek eredményeként a brigád valamennyi asszony- és leánytagja beiratkozott a könyvtárba. Igaz, ebben közrejátszott az is, hogy a könyvtár nemcsak könyveket ajánlati számukra, hanem ki is vitte a kért köteteket az ról — természetesen befogadtuk, tanítani kezdtük. Az 53 éves Marton Sándor- né biztos kézzel dolgozik a Bolygón. Így hívják a svájci hidegen szegecselő gépet, amelyen 8 óra alatt 3 ezer darab írógép-vezérlökart szegecsel össze. — Jól betanított a műszerész, Nánási Feri, soha sincs selejtem. Az én életemet ez az üzem hozta egyenesbe — mondta. Igazi földművest mutat be a művezető. Léé László hét éve esztergál pénztárgépekhez alkatrészeket, aztán otthon műveli az öt hold földjét, s neveli a sertéseket. — Nem vagyok szakmunkás, csak betanított. Továbbképzőbe jártam a Vörös Csillag Traktorgyárba, és úgy megszerettem a gépek között, hogy már nem tudom eldönteni azok vagy a föld hiányozna jobban. Szerencsém van, mert mind a kettőn dolgozhatom. Háromezernégyszáz forint a gyári keresetem, tehát megtaláltam itt a számításomat. Fehér kesztyűs fiatalasszony nézi sorra, aprólékosan a szegmensnek százait. — Nincs selejt? — kérdezem Kása Gyulánét, az üzem meósát. — Kezdetben volt, de ma már olyan ritka, mint a fehér holló. Ma például 480 darabot néztem végig és csak egy volt selejtes, de az is javítható köszörüléssel. — Hogyan került a gyárba? — A szakszövetkezetben nőbizottsági elnök voltam, a községi tanácsnak és a végrehajtó bizottságnak pedig tagja. Úgy éreztem, példaként meg kell mutatni, hogy az uszonyok is képesek komoly ipari munkát végezni. A többiek is bátran jöttek utánam. Végeztem tanfolyamokat, aztán minőségi ellenőr lettem. Nem mondom szigorúnak tartanak, de az engedékenység ebben az esetben szégyenkezni valót vonna maga után. A üzembe. Cserébe a lányok és asszonyok szívesen segítettek: ők varrták meg a könyvtár függönyeit. A következő lépés az volt, hogy amikor a brigád budapesti városnéző sétára készült, a könyvtár dolgozói előadáson ismertették meg velük Pest és Buda történelmi nevezetességeit és erről szóló könyvekkel is ellátták őket Cserébe a lányok és asz- szonyok mind gyakoribb vendégei lettek a könyvtár különböző rendezvényeinek. Fiókkönyvtár és verseny Így kezdődött. Akkor a könyvtár kétezernégyszáz beiratkozott olvasója közül mindössze kétszázhatvanegy ipari dolgozó volt, azaz alig több, mint az olvasók tíz százaléka. A folytatás: irodalmi estet szerveztek, amelyre a nagyközség hét üzeméből egy-egy szocialista brigádot hívtak meg. Nemcsak a brigádok, hanem az üzemek vezetői és párttitkárai is örömmel üdvözölték a kezdeményezést, mint első jelentős lépést a kapcsolatteremtéshez. Több mint százötvenéi! vettek részt SzentpáJ^Mónika, Krónika az magyaroknak dolgairól című előadóestjén, amely nagy sikert aratott. Ez a találkozó újabb munkásolvasókkal gyarapította a könyvtári tagok számát. Akárcsak az, hogy fiókkönyvtár nyílt a Zöldségfeldolgozóban, a PVCS-nél, a Költség- vetési Üzemnél, valamint Al- sóegreskátán, Erdőszőlőn, a Bercsényi és a Tüzelő utcában. Ez utóbbi a Telefongyár dolgozóinak jobb könyvellátását is segíti. A nagy előrelépést azonban az idén januárban indult s májusban befejeződött pontszerző verseny hozta meg, amelybe harminchét szocialista brigád nevezett. Aki például részt Vett a könyvtár által szervezett író—olvasó találkozón, huszonöt pontot kapott. Marton Sándorné — Kosa Gyuláné Barna Sándor — Leó László svájci meósok nagyon megkövetelik a pontos munkát — Otthon húsz sertést neveltem, ezen a héten adtam le őket a szakszövetkezetnek. A háztáji földön burgonyát és kukoricát termelek. — A családja nem segít a ház körüli teendőkben? — Sajnos, nincs rá idejük. A férjem mire hazaér Pestről, este van. Kálmán fiam pedig Monoron géplakatos. Ott tanulta a szakmát a Vasipari Szövetkezetnél. Szeretném, ha mindketten a I vasadi gyárban dolgoznának. Ez az óhajom egyelőre elérhetetlennek tűnik, mert a férjemet 27 éves egy helyen töltött munkaviszony köti a fővároshoz. Inkább választja az ingázást az összes hátrányával együtt, de nem változtat állást, pedig hát szükség van a mi gyárunkban is a jó szerelő és műszerész szakmunkásokra. ITdvardi Gyöngyi Húsz pontot ért egy-egy könyv kölcsönzése, elolvasása. A verseny keretében a könyvtár töbo rendezvényt is szervezett. A modern ember kertjéről Kulin Imre kertészmérnök tartott előadást a könyvtárban, amelyet virágkiállítással tettek még szemleletesebbé. Meghívták László- Bencsik Sándort, aki a szocialista brigádéletról beszélgetett a megjelentekkel. Bánfíy György: Ékes — érdes anyanyelvűnk címmel mutatta be műsorát. Kiállítást rendeztek a tápiószelei múzeum anyagából. Feldolgozták dr. Gyetvai János életrajzát és Nagykáta helytörténetét. Megtanítottál! a brigádtagokat a kézikönyvtár használatára. Egyéni felkészítést szerveztek számukra. És hosszan sorolhatnánk még, hogyan vette ki részét a több mint négy hónapon át tartó vetélkedőből a Rddnóti Miklós Könyvtár, amely ez idő alatt több mint hatvan új munkás- olvasóval gyarapodott. Továbbra is rendszeresen A harminchét versengő brigád közül a tíz, legtöbo pontot elért került a májusi döntőbe, amelyet végül is a Járási Földhivatal Körösi Csorna Sándor szocialista brigádja nyert meg a Költségvetési Üzem dr. Gyetvai János és a Telefongyár Mihály Denes szocialista brigádja előtt. Azóta maja három hónap telt el s a harminchét brigád közül mindössze a Volán és az Építőipari Ktsz néhány brigádja „morzsolódott le” a könyvtári olvasók közül, azok is elsősorban a „mozgó munkahely” következtében. A többi brigád továbbra is rendszeres látogatója a könyvtárnak, amelynek ma már négyszáz munkásolvasója van. A brigádvetélkedő jó alkalom volt arra is, hogy a könyvtár törzslapot készítsen valamennyi brigádról, azok igényeiről, érdeklődési köréről, tagságának összetételéről, s ez jelentős segítséget nyújt a könyvbeszerzésektől kezdve az érdeklődési körökhöz kapcsolódó rendezvények szervezéséig. És jól hasznosíthatják majd ezt a rendelkezésre álló anyagot az ősszel folytatódó brigádvetélkedő szervezésekor, lebonyolításakor is. Jelenleg a nagyközségben dolgozó szocialista brigádtagoknak mintegy harmada tagja már a könyvtárnak. A cél: tovább növelni a brigádtag olvasók számát. Prukner Pál Szakmunkástanulók Táborzárás Gödöllőn Tegnap, szombaton délután fejeződött be Gödöllőn az Agrártudományi Egyetem Tes- sedik Sámuel Kollégiumában a szakmunkástanuló fiatalok olvasótábora. Tíz napot töltöttek itt együtt a különböző szakmákat tanuló fiatalok Marian Györgyné, a MüM 202. Szakmunkásképző Intézetének tanára vezetésével. Ez idő alatt ellátogattak Veresegyházra, ahol Horváth Lajos költő, a Pest megyei Levéltár munkatársa ismertette meg a fiatalokat a nagyközség hely- történetével. A tíznapos program keretében találkoztak Baranyi Ferenc József At- tila-díjas költővel és a Verse- gen élő Marton Pálné írónővel. Jól sikerült előadást rendeztek számukra Ady Endre életéről, munkásságáról, s ugyancsak előadás keretében ismerkedhettek meg a mai magyar irodalmi folyóiratokkal. A sokszínű programban helyet kapott egy aszódi kirándulás is. ahol Asztalos István múzeumigazgató mutatta be a Petőfi Múzeum gazdag anyagát, s ismertette meg a tábor lakóit Aszód történetével. A fiatalok azzal búcsúztak egymástól tegnap délután: viszontlátásra jövőre, ugyanitt! P. R. Parasztasszony a Bolygón MUNKÁK ÉS MINDENNAPOK Pest megyei kiadványok
