Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-31 / 179. szám
19T7. JŰLJUS 31., VASÁRNAP Kombájnok nyomában Versenyfutás az idővel Nem kanyarog keskeny dűlő- út a kertek alján; a kerítések tövében már tüskéllik a tarló, beljebb a búzaföld közepében, a kalászok sűrűjében dolgoznak a kombájnok. A kertvégi kerítések oszlopain kékfarme- res-melegítős srácok ülnek sorban, mint verebek a villany- dróton — vagy inkább, mint hívatlan, de szigorú ellenőrök, akik mintegy magaslesről vizsgálják a gépeket, a műhelykocsit,'az egész mozgalmas és megélénkült határt. Simon András nyugdíjas mezőőr hes- segeti el az ifjoncokat, ha a távoli szemlélődést közelebbi érdeklődés váltja fel, s tizenéves igyekezetük teljes hevével, lelkesen segítenének a szerelőknek, kombájnosoknak a gépek körül. — Vigyázni kell rájuk és velük —mondja András bácsi —, az apraja kárt tehet magában, a nagyobbja meg a vetésben. Nemrég is majd hogy tüzet tettek a gabonában, mert mostanában próbálgatják az első cigarettákat... Hát Tomja Zoli bizonyára nem vett részt a tilalmas akcióban: cseppnyi figurája alig emelkedik a kalászok fölé, önérzete annál magasabbra ágaskodik. ö úgyis kombájnos lesz — közli kéretlenül —, addig is közelről akarja szemrevételezni a dolgot. Ez utóbbi pedig nem könnyű, már csak azért sem, mivel helyenként, ahol megdőlt a gabona, olyan porfelhőben dolgoznak a gépek, hogy messziről úgy tűnik, mintha égne a búza a kombájn körül. Naponta 8-10 vagonnal Simon Gábor központi gépirányító terepjáró Gaz-kocsijával vágunk a tarlónak toronyiránt, s az első dombhajlaton túl feltűnnek a méltósággal mozgó, hatalmas gépek. Tőlük néhány méternyire, a friss tarlón, mint egy alkalmi parkolóban: néhány személygépkocsi és egy hintó. Jeléül annak, hogy a termelőszövetkezet vezetősége nem az irodaházból irányítja a betakarítás munkálatait. A két elnökhelyettes és a területvezető a helyszínen latolgatja, milyen lesz a várható terméshozam, elégedettek lehetnek-e a mennyiséggel, minőséggel. Haduba Tamás elnök- helyettes szerint, a jégverés csak az aratási munkát nehezíti, de jelentős terméskiesést nem okoz. Az esős napok miatt persze szárítani kellett időnként a szemet, eddig mintegy 100 vagonnyit vágtak le 17—18 százalékos víztartalommal, s szárították átadás előtt. A közelben egy John Deere kombájn előtt hajlanak a kalászok. Vezetője Pozsonyi Károly, aki a tavalyi kombájnos- verseny hatodik helyezettje volt a megyében, s aki immár negyedik esztendeje, naponta 8—10 vagon búzát is betakarít, csekély szemveszteséggel. Büszke gépére, melyet jórészt saját maga tart karban, szakképzett szerelő, a biai szakiskolát végezte el tízegynéhány esztendeje. A reggeli harmat felszálltától az esti harmat leszálltáig dolgozik a gabonatáblán, s a kemény nyári munka végeztével — mint mondja — irány a Balaton! Balázs Antal kombájnos gépével együtt a tábla szélében áll. s a műhelykocsit várja. Éppen nincsen rózsás kedvében: eltörött a gép szalmarázó ládájának tengelye, s amíg az új alkatrész meg nem érkezik, s át nem szerelik azt, addig bizony áll a munka. Ebben az aratási idényben 43 vagon búzát aratott, pépeit eddig gépével, s a legnagyobb napi teljesítménye 450 mázsa volt. Régi típusú kombájn, s mint a helyszínre érkező szerelők is mondják, elfáradt a tengely fémötvözete, azért mondta fel a szolgálatot. Kirmer Pál motorszerelő és Szántó László villanyszerelő cirkálnak a határban a műhelykocsin, s miközben most itt javítják a lebénult kombájnt, összeszokott, gyors mozdulataikat figyelve önként adódik a kérdés: miképp alakul ki ilyen jó összhang két ember munkájában? A véletlen, vagy az- odafigyelő szakirányítás hozta össze ezt a kettőst? — Ez is, az is — válaszolják —, és van egy harmadik „is” is: az tudniillik, hogy drága gépekért vagyunk felelősek, így azután nemcsak az idő, a hozzáértés, hanem a felelősség is összekovácsol. Egész nap mozgunk a határban, igyekszünk mindenütt ott lenni, ahol szükség van ránk. Dombon és tarlón át Mindenütt ott lenni... Ez bizony nem könnyű, s erről talán a legtöbbet Simon Gábor mondhatná, aki Gaz-kocsijával napi 2—300 kilométert tesz meg árkon-bokron-tarlón át a gépeket irányítandó, s a munkálatokat ellenőrizve. A zötyögős, huppanós, úttalan utakon így aratástájt valamiféle különös autóverseny ez az idővel. — Nálunk mindig kampány van — mondja —, ha végzünk a kalászosokkal, jön a mustár betakarítása, azután a tarlóhántás, a kapor betakarítása, majd augusztus végén a silózás, szeptemberben a vetőszántás. Soroljam? Negyven erőgép tartozik hozzám a kiszolgáló gépkocsiparkkal; a kötetlen munkaidő azt jelenti, hogy nincs az behatárolva, de a feladatokat el keli látni. Csak így lehet jó lelkiismerettel csinálni. Közben kiérünk a learatott gabonatábla túlsó szélére, ahol ismét feltűnik András bácsi — a mezőőr — szikár alakja. A tűző napon aranyló fénnyel rekken a hőség a tarló felett: ő panyókára vetett kabátban szemléli a határt olyan otthonosan és magától értetődően. mint aki nemcsak részese, része is annak. Talán tapintatlan a kérdés, de kikívánkozik: milyen érzés annyi évi dolgos munka után a tábla szélén állni? A válasz ide- illően tárgyilagos, minden érzelmeskedés híjával. — Kivettem én a részem a munkából a maga idejében: amikor kévekötő aratógépekhez sarkaltuk a táblát, mozogni^ fellett a kaszáknak, hogy időben betakarítsuk a kenyérnek valót. Huszonötén voltunk akkor kaszás aratók — de hát ezt a munkát nem lehet összehasonlítani a maival. A gépek többet tudnak, többet bírnak, s ez így van jól. Kedvező eredmények A Zsámbéki-medence Lenin Termelőszövetkezet központjában Szin Béla elnök úgy véli, ha az időjárás nem szól közbe, vasárnap estig az őszi árpán kívül a mustár betakarításával is végeznek. Ezeregyszáz hektárnyi búzájukat 43 mázsányi terméshozammal tervezték, s az eddigi eredmények azt mutatják, hogy 53 mázsát hoztak le hektáronként a táblákról átlagosan, összesen csaknem 600 vagon búza várható így. Eddig mintegy 90 vagonnyit adtak el a Vetőmagtermeltető Vállalatnak, hozzájárulva ahhoz, hogy a jövő évi búzavetés alapja biztosított legyen. — Rapszodikus volt az idei nyár — mondta az elnök —, nemcsak a szokatlan hőmérséklet-ingadozások miatt, hisz nemegyszer esett 32 fokról 18 fokra a hőmérő higanyszála, hanem elsősorban azért, mert esni az eső is esett, így azután az egész aratási idény alatt összesen két olyan napunk volt, amikor folyamatosan tudtunk dolgozni, s az időjárás nem szakította meg a munkamenetet. Ennek ellenére eredményeink kedvezőek: egy kombájnos az aratás ideje alatt 130—140 vagon terményt takarít be, s ez biztat, hogy a versenyben az elsők között lehetünk. Vincze Attila belső ellenőrünk harmadmagával folyamatosan, váltásban ellenőrzi a szemveszteséget, mely a két százalékot nem haladhatja meg. Ahogy felszabadul a kómbájnparkunk és a kisegítő géppark, azonnal továbbadjuk azokat a társgazdaságoknak segítségképpen. ★ Mint szombati lapszámunkban hírül adtuk, a termelő- szövetkezet a búza aratását sikeresen befejezte. A 332 hektárnyi mustár betakarításával augusztus elsejére, holnapra végeznek. Bedő Ildikó Egy pohár tej ry g a nap melegtől a ko- fij pár szik sarja — mondom magam elé nagy költőnk verssorát. közben csurog rólam a veríték. Bemegyek hát Szentendrén a bevásárló központ tejivójába, mivel öles betűk hirdetik, itt tejet lehet inni. — Kérek egy pohár hideg tejet. — Literes zacskós tejünk van már csak. — Nem lehetne felbontani? A felét meginnám. — Nem mondaná meg, hogy a másik felével mit csináljak? — hangzik a pult túlsó oldaláról. A helyzet láttán eszembe jut Gádor Béla kabarétréfája, amelyben egy részeg pasas fröccsöt kér a pénztárosnőtől. Sokszor elis- métli, hogy kérek egy fröccsöt, de nem kap. Aztán elunja a kunyerálást és igy szól: „Tudja mit, kartársnő, nem kell a fröccs. Adjon két decit tisztán!" Aztán kisom fordátok. Persze, én könnyebb helyzetben vagyok, mint Gádor Bála hőse. A tej helyett kérhettem volna poharastejfölt, kefirt, kockasajtot. Esetleg ötért túrót. Eltűnődöm.. Az üzletben van pohár, van tej, és mégsem lehet inni. De miért hirdetik, hogy tejivó? Kiss György Mihály UTAZIK A HAGYMA, A PAPRIKA Fiókkonzervgyár Farmoson A hagymatisztítók: Csontos Ferencné és Bartal Gábomé Geleta Pál felvétele A Nagykőrösi Konzervgyárnak még a várostól távolabb fekvő falvakban is sokfelé van telepe, ahol tartósításra készítik elő a . különböző nyersanyagokat. Farmoson például jó múltkoriban, még július elején a konzervgyár telepe felől. ínycsiklandó, édes illatot hozott felénk a szél, sárgabarackot magozott több tucat asszony. A gyümölcs — tízvagonnyi — azután visszautazott a gyárba, hogy befőtt, vagy lekvár legyen. Most Szövefkeznek az otthonteremtők Lakótelep a dombtetőn Szövetkezeti kezelésben, házi kivitelezéssel, OTP-kölcsönrc épülnek a tetszetős házak. Koppány György felvétele Innen, erről a lankás domboldalról, szemben a pomázi HÉV-álíomással, jól látni, hogy az utóbbi években hányféle lakásépítési mód jellemző a községre. Az állomás irányában földszintes családi házak sorakoznak. 1972-ig a községi tanács közművesített házhelyeket tudott csak biztosítani, így segítette a családiház-épí- tési akciót. Azóta új forma honosodott meg: a társasházépítkezés. 1972-ben 60 ilyen lakás épült, főleg a Munkaterápiás Intézet, az írószer Szövetkezet és a Hazai Fésűsfönó- 4s Szövőgyár dolgozói részére. Itt, fent a domboldalon 1974-ben kezdődött a társasházak építése. Százkét lakás épül három ütemben. A mostaniban 36. Egy-egy társasházban négy lakás van. Hetvenhat négyzetméter nagyságú, háromszobás lakások ezek, és a házak külső alakja is tetszetős, szép kivitelezésű. Az építők — köztük a MÜÁRT és az Óbuda Tsz dolgozói — lakásépítő szövetkezetbe tömörültek, házi kivitelezéssel építkeznek, OTP-köl- csönre. A lakások ára sem magas: 360 ezer forint garázzsal együtt. Az építkezők remélik, november végén beköltözhetnek az új házakba. Tavaly új építkezési formába kezdtek itt a dombtetőn. A községi tanács kapcsolatot teremtett a 43-as számú Állami Építőipari Vállalat szak- szervezeti bizottságával, és az eredmény: saját tervezésű és kivitelezésű 117 lakásból álló lakótelep építésébe fogtak. Már itt magasodnak az épületek panelelemei, daru emeli fel a levegőbe, állítja helyükre az oldalfalakat, nagy iramban dolgoznak az építők. Ezek már távfűtéses lakások lesznek, hőközpont is épül. Kicsit lentebb, a társasházak szomszédságában nyolc tanácsi lakás épül, főleg nagycsaládosoknak és pedagógusoknak. A ház földszintjén üzletek lesznek. Van itt még egy nagy szabad terület, amelyet ugyancsak be lehet építeni. A közelmúltban a Városépítési Tudományos és Tervező Intézettel közösen tervpályázatot írtak ki. amelyben az intézet KISZ- fiataljai vettek részt. A pályázat elbírálása most folyik. A fiataloktól olyan tervet kértek, amelyek beillenek a már meglévő épületek stílusába, jellegébe. K. Gy. M. egészen más illat keltette kíváncsiságunk vezet a telepre. Hagyma van soron. — Július 17-e óta ez a munkánk és még hetekig dolgozunk vele — világosít fel Juhász István műszakvezető. Elmondja, hogy már tíz vagon • nal végeztek, de talán kétszer, háromszor annyi kerü. még ide, a gyár ceglédi tele péről, naponta 150 mázsát hoznak teherautón Farmosra. Ceglédre természetesen, Makóról érkezik a konyhák elengedhetetlen fontos kelléke Mégpedig nagy bőségben, úgy látszik, jó a termés ez idén Egyébként nemcsak Farmoson foglalkoznak a hagymával, ezzel dolgozik Albertirsán, Tápiószelén, Újszilváson, Törteién és Xagy- kátán is a konzervgyár telepe. A legtöbb helyen, amint Farmoson is, levágják a, . hagymafélén maradt szárcsonkot, meg a csúcsát és közben nagyság szerint válogatva helyezik rekeszekbe. Akkor azután tehergépkocsira rakják, azon küldik be Nagykátára. Az ottani telepen gép dörzsöli le a héját, szeleteli fel a hagymát, azután szárítóberendezésbe, végül zsákba rakják, majd a ceglédi telepre irányítják, ahonnan máshonnan érkezett csúcstól és héjától megfosztott hagymát szeletelnek is és szárítanak is. Vajon kifizetődik-e a hagyma ide-oda utaztatása. A költség nem kicsiny az kétségtelen, de egyetlen helyen sincs elég munkaerő a szárítást megelőző műveletek elvégzéséhez. Ezért kell az előkészítést máshol csinálni. Farmoson 26 állandó alkalmazott mellett mindig akad vagy két tucat olyan, aki háztartása mellett csak időnként vállal munkát a telepen. A hagyma után majd a paprika ad munkát a farmosi asszonyoknak, azt csumázzák, szeletelik, hogy majd a gyár lecsót készítsen belőle. A paprikának is vége szakad azonban késő ősszel, mégsem maradnak munka nélkül tavaszig. Télen ugyanis megint a telepre kerül dobozba, vagy üvegbe 'zárva a már tartósított mindenféle ennivaló. Címkét ragasztanak rá. aztán előírt mennyiségben kartondobozokba csomagolják. Sok vagon konzerv fordul meg a téli évszakban Farmoson. Sz. E. NYÁRI VÁSÁR £ augusztus 1-től 13-ig, 30-40 %-tsárengedménnyel a % kijel y
