Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-30 / 178. szám

K/umap 1977. JULIUS 30., SZOMBAT Új szovjet alkotmány A tervezd vitájáról A Szovjetunió alkotmányozó bizottsága megvizsgálta az új alkotmány tervezetével kap­csolatos országos vita mene­tét. A bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy a lakos­ság nagy aktivitással, magas fokú állampolgári öntudattal és érettséggel folytatja a tervezet vitáját. Július 20-ig több mint 650 ezer munkásgyűlésen, 57 millió ember részvételével vitatták meg az alkotmánytervezetet. Az alkotmányozó bizottság­hoz és elnökéhez, Leonyid Brezsnyevhez, valamint a he­lyi párt- és tanácsi szervekhez, lapokhoz, a rádióhoz és a tele­vízióhoz 67 ezernél több levél érkezett: íróik értékelik az al­kotmánytervezetet, s javaslato­kat tesznek szövegének kiegé­szítésére. Ugyanakkor — mint az al­kotmányozó bizottság rámutat — a tervezet megvilágítását és vitáját nem mindenütt kapcsol­ják össze a termelés fejleszté­sére, a hibák kiküszöbölésére, az egyéni felelősség növelésé­re vonatkozó feladatokkal. A bizottság javasolta, hogy az illetékes állami és társadal­mi szervek, szervezetek gon­doskodjanak a megállapított hibák felszámolásáról, biztosít­sák a vita tervszerű kiterjesz­tését. Belgrád Spanyol javaslat Az őszre tervezett biztonsági és együttműködési találkozó előkészítésével foglalkozó belg­rádi tanácskozás pénteken ple­náris ülésekkel folytatódott. A délutáni ülésen a spanyol kül­döttség újabb közvetítő javas­latot terjesztett elő, amelynek több pontja közeláll a Szov­jetunió és a szocialista orszá­gok álláspontjához. A megbe­szélésen részt vevő delegációik vita után úgy döntöttek, hogy a javaslatot kormányukhoz to­vábbítják. A VILÁGSZERVEZET szék­helyén jól tájékozott körök kö­zölték, hogy a jövő hónap ele­jén kerül sor Waldheim ENSZ. főtitkár e hétre tervezett, de később lánya balesete miatt el­halasztott kínai látogatására. Sarcok Addisz Abehától 350 kilométer Etióp tiltakozás az AESZ-ben Etiópia délkeleti részén etió- piai kormánycsapatok és az úgynevezett Nyugat-Szomáliai Felszabadítást Front között összecsapások folynak. Ameri­kai hírügynökségek szerint a front akcióit Szomáliái regulá­ris alakulatok támogatják. A front tisztségviselői kö­zölték, hogy Harar tartomány­ban elfoglaltak egy sor tele­pülést, köztük Wardair-t, Go­dét és Dagaburt. Az ENA etiópiai hírügynök­ség jelentése szerint Siduna, Binagne, Birsi és Trivi kör­nyékén a kormánycsapatok kétszáz fős veszteséget okoz­tak az inváziós csapatoknak, s Grawa helység közelében pedig a Szomáliái fegyveresek közül százan haltak meg a harcok során. Az AP hírügynökség beszá­mol arról, hogy Etiópia tilta­kozó dokumentumot juttatott el az Afrikai Egységszervezet­hez, nyílt katonai támadással vádolva Szomáliát, amely cá­folja, hogy csapatai részt vennének az etiópiai harcok­ban. A Szomáliái erők mintegy száz települést tartanak ellen­őrzésük alatt, s a fennhatósá­guk alatt levő területekről tel­jesen kiűzték az etiópiai kor­mánycsapatokat. Ugyancsak Szomáliái forrásból érkezett hír a terület elszakításáért küzdő fegyveresek állítólagos harci sikeréről: a front egy korábbi jelentése szerint fegy­veresei 350 kilométerre meg­közelítették Addisz Abebát. Az itt harcoló erők Ginir városa közelében csaptak össze. Szeptemberben ismét Eromiko—Vance találkozó A közel-keleti kérdésben a felek álláspontja lényegében nincs közelebb egymáshoz, mint januárban volt. Ezért le­hetséges; hogy jövőheti körút­ját követően még az ENSZ- közgyűlés szeptemberben meg­nyitó 32. ülésszakán is folytat­ni kell majd a tárgyalásokat a genfi konefrencia újbóli össze­hívásáról — mondotta Cyrus Vance, amerikai külügymi­niszter. Vance pénteki sajtóértekez­letén bejelentette: szeptember 7—9. között Bécsben ismét ta­lálkozik Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszterrel, hogy el­sősorban az újabb SALT- egyezmény megkötésének kér­déséről tárgyaljanak. Az amerikai külügyminisz­ter, aki vasárnap utazik el tíz­napos közel-keleti kőrútjára, Carter elnökkel ellentétben bo­rúlátóbb volt a genfi békekon­ferencia munkájának közeli felújításáról. Csak röviden... AZ EURÖPAI biztonságért küzdő szovjet bizottság pénte­ken megtartott ülésén meg­emlékezett az európai biztonság gi és együttműködési értekez­letnek és a záróokmány Hel­sinkiben történt aláírásának második évfordulójáról. A DÉL-AFRIKAI rendőrség két iskolást agyonlőtt és hat diákot megsebesített Sowetó- ban, Johannesburg afrikaiak lakta elővárosában. A ZIMBABVE-I Hazafias Front küldöttsége Joshué Nko- mó vezetésével Havannába ér­kezett. ALEKSZANDR A. ISKOV szovjet halgazdasági minisz­ter Tokióban megbeszélést folytatott Hatojama Icsiro, ja­pán külügyminiszterrel a szov­jet—japán kapcsolatok fejlesz­téséről. HÜSZ arab állam ENSZ-de- legációja hivatalos jegyzékben tiltakozott a világszervezetnél három ciszjordániai zsidó te­lepülés törvényesítése miatt., STOCKHOLM egyik előváro­sának bírósága minimális idő­tartamú, 4 évi szabadságvesz­tésre ítélte Vaszilij Szosznovsz- kij légikalózt, aki május 26-án az AEROFLOT szovjet légitár­saság egy AN—24-es gépét a svéd fővárosba térítette. A bíróság egyidejűleg úgy hatá­rozott, hogy Szosznovszkijt nem adjáik ki a szovjet ható­ságoknak. Szocialista horizont (4.) Szülővárosom — Szófia Szamtalanszor róttam a belváros utcáit. Itt lakom. A ház, amelyben felnőttem, régi alapokra épült, nem rongáló­dott meg az új alapok leraká­sánál. Az ősrégi alapzat az ókori Szerdika vár fala. Az­óta közel 2000 év telt el, de ma is itt van a belváros, ahol az akkori volt. Amikor visz- szaidézem gyermekkorom, em­lékezetemben egy város buk­kan fel — zöldellő bokrok, lugasok, gyümölcsfák közé rejtőző alacsony házakkal. Ezek az első világháború előt­ti évek voditak. Hova tűnt mind­ez? Az akkori város, a mos­tani tizede volt. Egyébként száz évvel ezelőtt Szófiának mindössze 20 ezer lakosa volt. Ez egy évszázad alatt ötven- nel szorzódott: szép eredmény! Néha megállók az ötágú csil­laggal díszített pártház, a ke­cses homlokzatú nagyegyetem, az operaház előtt. Nemrégi­ben ezek és még sok más épü­let, a mai forgalmas sugárutak, a parkok bronz öntvényei, szökőkutai és a sportpályák nem léteztek. Vannak utcák, ahol olyan sűrűk az épületek, hogy azok fehérsége és a régi házak sötétebb színe sakk­táblára emlékeztet. Lenin, Iz­tok, Mladoszt, Zapaden park, Hipodroma, Momkova maha­la, Borovo új lakótelepek, ke­rületek, ezek az új, fiatal óri­ások álomszerűén bújtak elő a szántóföldekből. Fiatal, de régi' város. A hajtás fiatal, a gyökér ősré­gi. Szófia múltja — egy óriá­si fa gyökeréhez hasonlóan — a föld alatt van, lépcsőzetes, mondhatnánk, teraszos elhe­lyezésben. Rögtön az útburko­Líbiai sajtóértekezletek Manszur Kikhia, líbiai ENSZ-delegátus New York­ban sajtóértekezleten ismertet­te részletesen a Líbia elleni egyiptomi fegyveres agressziót. Azzal vádolta Szódat egyipto­mi elnököt, hogy ezzel a tá­madással igyekezett bizonyíta­ni nyugati szövetségeseinek, hogy őszintén az oldalukon áll és kész a harcra az afrikai ha­ladó rendszerek ellen. Ali Abdeszalam Triki, líbiai külügyminiszter péntek délelőt­ti párizsi sajtóértekezletén min­denekelőtt Egyiptom és Líbia konflitusával foglalkozott, . Mint kifejtette, az egyiptomi vezetés az ország kétségbeej- tően rossz gazdasági, valamint nem kevésbé rossz politikai helyzete, a belső elégedetlen­ség sarkallta arra, hogy a fi­gyelem elterelése céljából ag­ressziót intézzen Líbia ellen. Triki kijelentette, hogy Tripoli kész a nézetelérések rendezé­sére. Ha Szódat elnök tesz egy lépést, mi kettőt teszünk — mondotta, bár hozzátette, hogy az egyiptomi helyzet rosszab­bodása miatt jelenleg Kairó­ban nincs egyetlen felelős sze­mély sem, aki képes lenne döntéshozatalra. ★ Kuwaiti napilapokban pén­teken olyan értesülést közöltek, hogy Iszmail Fahmi, egyiptomi külügyminiszter augusztus 9-én Kuwaitban találkozik Ali Ab- desszalam Triki, líbiai külügy­miniszterrel, s eszmecserét folytat vele a két ország közötti nézeteltérésekről. A lapok sze­rint a külügyminiszteri találko­zó célja a két, államfő — Szá­dat és Kadhafi — csúcsérte­kezletének előkészítése. AZ AMERIKAI kongresszus szenátusa megkezdte a Szovjet­unió és az Egyesült Államok között a föld alatti nukleáris fegyverkísérletek korlátozásá­ról, valamint a békés célokat szolgáló föld alatti nukleáris kísérletekről létrejött megál­lapodások vitáját. UJ KÖNYVEK A nemzetközi munkásmozgalom kérdéseiből Napjaink nemzetközi élete főbb ideológiai kérdéseinek megértéséhez nyújtalak segítséget, másrészt — főleg tör­ténelmi távlatból — bővítik ismereteinket a kommunis­ta világmozgalomról, valamint a Szovjetunióról a Kos­suth Könyvkiadó gondozásában megjelent új könyvek, melyeket az alábbiakban ismertetünk. A proletár nemzetköziségről A Marxizmus—L eninizmus Klasszikusainak Kiskönyvtá­ra sorozatban jelent meg Marx, Engels és Lenin írá­sainak gyűjteménye A prole­tár nemzetköziség címmel. A gyűjteménynek különösen idő-, szerűséget ad, hogy napjaink­ban az érdeklődés közép­pontjába került a kommunis­ta és munkáspártok egymás­hoz való viszonya. A nyugati polgári lapok szakadásról, alapvető ellentétekről beszél­nek. A részletekben lehetnek viták, mert ezek elősegítik a kommunista és munkásmoz­galom fejlődését, de továbbra is az a helytálló, amit az SZKP XXV. kongresszusa is megállapított: az alapvető kérdésekben egyetértés van. A tisztán látást segíti a most megjelent könyv, amely részleteket közöl a Kommu­nista Kiáltványból, hangoz­tatva a proletárforradalom szükségességét. Kétségtelen, hogy ma másképpen vetődik fel a forradalom problémá­ja. mint Marx, Engels és Le­nin idejében. A lényeg azon­ban változatlan: a forradalom során, bármely fovmában megy is végbe, a munkásosztálynak meg kell ragadnia a hatal­mat. Engels a Nemzetek ünnepe Londonban című írásában fejti ki, hogy a proletároknak minden országban ugyanaz az érdekük, egy és ugyanaz az ellenségük, egy és ugyanaz a harc vár rájuk. Ez ma is így van, csak a harc formája lett más.. A francia vagy az olasz munkás ma is a burzsoá­zia ellen harcol, és a kommu­nista párt a munkások érde­keit összegezi és fejezi ki, ter­mészetesen az adott nemzet­közi és nemzeti körülmények­nek megfelelően. Ugyancsak ezzel a kérdés­sel foglalkozott nem is egy írásában Lenin, hangsúlyozva, hogy a kommunista pártok­nak össze kell fogniuk, ha si­kereket akarnak elérni a nem­zetközileg összefonódott bur­zsoáziával szemben. Ugyan­csak Lenin figyelmeztetett, hogy aki a Szovjet Köztársa­ság ellen ágál, az lényegében a világburzsoáziát, a kapitalis­ta hatalmakat segíti. Az el­nyomott népek és gyarmatok nemzeti szabadságmozgalrrfai, s a közben szerzett keserű taoasztalatok meggyőzték a néneket arról, hogy a volt gyarmattartókkal, a burzsoá­ziával való teljes szembefor­dulás jelentheti csak a sza­badságot, a függetlenséget, a társadalmi felemelkedés út­ját. A kiadó bő jegyzetekkel lát­ta el a kötetet, az olvasót név­és tárgymutató is segíti. A szerkesztő Recski Ágnes; a borítót Erdélyi János tervez­te. Lenin műveinek bibliográfiája A bibliográfia összegezi Le­nin összes művei 45. kötetét. Lenin írásait a megjelenés sorrendjében ismerteti. A ci­rill betűs címeket magyar for­dításban közli, a kötetszámo­kat római, az oldalszámokat arab számjegyekkel jelöli. A kötet azt is közli, ha Le­nin valamely műve önálló ki­adásban, vagyis a sorozaton kívül jelent meg, például, ha a Marxizmus—Leninizmus Kiskönyvtára sorozatban is megjelent. A bibliográfia második ré­szében ábécésorrendben ta­láljuk a műveket, jelezve, hogy az első részben melyik oldalon szerepel. A levelezés köteteiről (Lenin Művei 34— 38., illetve Lenin Összes Mű­vei 46—55. kötet) — levelek szerinti részletezés nélkül — közük, hogy melyik kötet, me­lyik évben írt leveleket tar­talmazza. A hasznos és praktikus kö­tetet Tóthné Szendrényi Jo­Ián állította össze, a műszaki szerkesztő BereCzki Gábor volt. A Kommunista Internacionálé világlapja Komját Irén legifjabb köny­vében arra vállalkozott, hogy megírja az Inprekorr, a Kom­munista Internacionálé vég­rehajtó bizottsága lapjának történetét. A szerző egyidő- ben maga is tagja volt a szer­kesztőségnek, tehát nemcsak kutatásai, hanem személyes élményei is segítették az írás­ban. Növeli a könyv értékét, hogy az Inprekorr-ról eddig még nem jelent meg tanul­mány, és a második világhá­ború utáni nemzedék alig tud róla valamit. Komját Irén könyvéből az olvasó megis­merheti a hat, időnként nyolc nyelven, évente több ezer ol­dalon megjelenő forradalmi lapnak a szerepét és drámai történetét. Forrásmű tehát ez a munka. A tanulmány hű képet raj­zol arról, hogy az Inprekorr miként tájékoztatta olvasóit a világ kommunista pártjai­nak két világháború közti fejlődéséről s meggyőzően bi­zonyítja, hogy lényegében az egyetlen olyan lap volt, amely a világgazdasági helyzet rend­szeres marxista—leninista elemzését nyújtotta. Az Inp­rekorr végigkísérte a kommu­nista pártok fejlődését, segí­tette harcukat a húszas-har­mincas években, sajtójuknak irányt, példát mutatott és a pártvezetők írásainak közlésé­vel elősegítette, hogy megis­merjék egymás tevékenvségét, átvegyék a testvérpártok jó tapasztalatait. A szerző azt is kiderítette, hogy a Világszemle, amely csaknem egy évig, 1937. július 1-től 1938. augusztus 1-ig je­lent meg magyar nyelven, azonos az Inprekorr-ral. A szerzőn kívül a szerkesztőség­ben dolgozott Alpári Gyula, aki egy ideig főszerkesztő is volt, Komját Aladár és Bo- ross F. László is. A róluk és még jó néhány kiemelkedő munkatársról szóló részletek hbzzájárulnak ahhoz, hogy a kötet érdekes olvasmány. A szerkesztés Feles György- né, a borító- és kötésterv Szántó Tibor munkája. BAM — út Szibéria kincseihez Csák Elemér könyve lénye­gében a kelet-szibériai BAM vasútvonal építéséről szóló tu­dósításokat és riportokat ösz- szegzi, amelyeket a napila­pokban és hetilapokban ol­vashattunk, de a rádió moszk­vai tudósítójaként a helyszí­nen kereste a választ érde­kes kérdésekre. Olyanokra, amelyek az emberben ilyen nagy, nehéz körülmények közt épülő vasút láttán felmerül­nek. Az izgatta, hogy miért lett a leningrádi virágkertész- lányból hídépítő ács, miért cserélte fel biztos egziszten­ciáját idegőrlő gondokra a do- nyeci mérnök, mi késztetett emberek tízezreit arra. hogy kényelmes otthonukat elhagy­va ötvenfokos hidegben, szű­kös lakókocsikban éljenek. Mindezt színesen, olvasmá­nyosan tárja elénk. A kötet szerkesztője Z. Vi­dor Emma, a tipográfus Kun Gábor. Gáli Sándor lat alatt fogadók, török papi iskolák, ezek fölé az utóbb, hódító mecsetei emelkedtek. Alattuk a középkori Szredet. melynek falait nemegysze ostromolták a bizánciak. A út szintje alatt hat-hét .méter nyíre a hat évszázados róma uralom idejéből visszamgrac kereskedelmi központod templomok, kórházak. Alattu, kilenc méternyire — a gyógy források mellett, e^prnyi évve az időszámítás előtt — kiala­kult települések nyomai, lakói trér és tilat, trák törzsek vol­tak (Tukididerz szavai sze­rint), később a szentek és kel­ták. Szófia alatt a romok: vas­kos történelemikönyv, mely­nek lapjai függőlegesen lapoz­hatok. A múlt felett a jövő, mely­nek éke és védpajzsa a Vito- sa hegység. Szülővárosom jövője bizo­nyára a föld alá is behatol majd: aluljáróival, kocsipar­kolóival, műcsarnokaival, kép­táraival, filmszínházaival, esz­presszóival, cukrászdáival, kü­lönféle szolgáltatási intézmé­nyeivel ... A bolgár főváros a kétezredik év felé 100 kilo­méteres metróhálózattal ren­delkezik -majd. Elegendő,- -ha csak szóba ejtjük a mostani villamoshálózat 60 kilométeres hosszát. Az új közlekedési út­vonal pedig évszázadokon ke­resztül vezető út lesz, mert az építkezéshez szükséges ásatá­sok feltárják majd évezredes múltját. A belvárosban kiala­kított — a gyalogjárók bizton­ságos közlekedését szolgáló — aluljárók nyújtanak ízelítőt a jövőre vonatkozólag. Ezek közül leghatásosabb a pártház előtti aluljáró, ahol a római Szerdika ősrégi nyugati kapui kerültek felszínre. A CUAí (központi nagyáruház) előtti aluljáróban található a Szveta Petka Szamardzsijszka ó- templom. A 2000. év nagy léptekkel közeledik. Szófia lakosai — már egy és fél millió Nagy- Szófia — a harmadik évezred küszöbét büszkén léphetik át, ahol a kereskedelem, a közle­kedés, a kultúra, az egészség­ügy, a pihenés és szórakozás a szocialista emberszeretetnek megfelelően fejlődött. A jÖVŐ támasztékául hadd soroljak fel egy pár eddig el­ért eredményt: — a fővárosi közlekedési há­lózat évente hétszázkilencven- millió utast szállít; — minden nyolcadik főváro­si lakosnak személygépkocsija van; — az éves kereskedelmi áru­forgalom értéke eléri az egy és fél milliárd levát; — a parkok és zöldterüle­tek nagysága 15 millió négy­zetméter. — Szófiában esténként 3000 világítótest ontja a fényt; — évente 20 ezer fiatal köt házasságot, és ugyanannyi gyermek születik; — a fővárosban dolgozók közül minden hetedik egyete­met vagy szakközépiskolát végzett, s ez azt jelenti, hogy számuk százötvenezer. Elkerülhetetlen és szüksé­ges, lendületes és zavarbaejtő ez a fejlődés. Mellesleg szülő­városom címerén is ez áll: Nö­vekszik, de nem öregszik, pe­dig szülővárosom eddig száz­ötven nemzedéknek adott ott­hont ... J. Bóján á í

Next

/
Thumbnails
Contents