Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-30 / 178. szám

1977. JULIUS 30., SZOMBAT \ Hídon Munka és kiképzés Katonák a népgazdaságban Megszokottá vált kép az utóbbi években: a vonat abla­kán kitekintő utas katonákat lát a sínek mentén, amint szerszámmal a kézben dolgoz­nak. A Budapest felé robogó gépkocsi az M—1-es vagy M—7 -es autópályán síma, szépen rendbe hozott útsza­kaszra ér: aki a korábbi hó­napokban is járt arra, tud­ja, hogy ez is katonák műve. A köztudatba mindez úgy ment be: a népgazdaság mun­kaerőhiányán segít a néphad­sereg, amikor egyes alakula­tait a termelőmunka szolgála­tába állítja. Nemcsak fegyverrel — Ez azonban az éremnek csupán az egyik oldala — mondják informátoraink az egyik magasabb egység pa­rancsnokságán. — Keveseb­ben ismerik a másik oldalt: a katonák termelőmunkája szerves része a magyar nép­hadsereg kiképzési tervének. Ügy is mondhatjuk, hogy bi­zonyos tekintetben a külön­böző népgazdasági területek a mi számunkra gyakorlóteret jelentenek. Csak olyan mun­kában vesznek részt a kato­nák, amelyek megfelelnek a kiképzési tervnek, a néphad­sereg feladatainak. Korszerű hadseregben a ka­tonáknak nemcsak a fegyver­rel kell tudniuk bánni. Azt is meg kell tanulniuk, hogy há­ború esetén hogyan kell mi­nél gyorsabban és szaksze­rűbben elhárítani a károkat, újjáépíteni az elpusztult uta­kat, hidakat, épületeket. Ezek az ismeretek tulajdonképpen már régóta szerepeltek a ki­képzési tervben, korábban azonban mindezt kicsiben, gyakorlótéri körülmények kö­zött tanulták meg a katonák. Ideiglenes épületeket emel­tek, utakat építettek, kábele­ket húztak, aztán lerombolták az egészet, hogy a kiképzés­ben soron következő alakulat elölről kezdhesse a munkát. Ezt váltotta fel — immár 13 esztendeje — a népgazda­ság számára szinte nélkülöz­hetetlenné vált módszer. Hiva­talosan új kiképzési rendszerű műszaki csapatoknak neve­zik ezeket az alakulatokat, amelyeknek katonáival szerte az országban találkozunk. Bevonulás: a munkahelyre Sokfelé és sokféle munka­helyeken dolgoznak a műszaki katonák. Nem kellett hozzá külön propaganda, leszerel- tektől tudták meg a sorköte­lesek, évről évre többen, hogy — mint erről a következők­ben részletesen is lesz szó — érdemes műszaki alakulatok­hoz bevonulni. Sorozások al­kalmával gyakori, hogy az al­kalmasnak minősített fiatal kéri: irányítsák ilyen egység­hez. A kiegészítő parancsoksá­gok általában akkor teljesítik a kérést, ha a bevonuló szo­ciális helyzete indokolja, vagy ha olyan szakképzettsége van a katonai kiképzésre bevonuló iratainak, ami eieve autaimas- sa teszi ilyen szolgáltra, ter­mészetesen csan a iíiseoo há­nyad Kerül ki ilyen „óntkénitU- seKQOl”. A szaKüepzettseg azonoan mindenkeppen előny, ívlég az sem tartozik a ritka- ságok köze, hogy valaki sajat munkahelyere vonul be. A budapesti metroépitoknél pél­dául megtörtént, hogy a fia­tal üzemmérnök ugyanott folytatta munkáját egyenru- háoan, ahol civilben abba­hagyta a bevonuláskor. Am a műszaki alakulatok­nál — vagy ha úgy tetszik: a termelőmunkánál — nemcsak mérnökökre, tecnnikusokra és szakmunkásokra van szükség, hanem jelentős számú segéd­munkásra is. Szakképzettség nélkül bevonuló tényleges ka­tonákból kerül ki ez a népes gárda, de a legjobbak, a leg­igyekvőbb, jól dolgozó kato­nák lehetőséget kapnak arra is, hogy katonaidejük alatt szakképzettséget szerezzenek. Szakmák és tanulás Talán nem érdektelen a fel­sorolás. Az egyik magasabb egységhez tartozó katonafia­talok vasbetonszerelő, ács-áll­ványozó, vasútépítő-karban­tartó, a másiknál ugyancsak ács-állványozó, kőműves, vas­betonszerelő, betonelemgyártó, szigetelő hidegburkoló, köny- nyű- és nehézgépkezelő szak­mákat sajátíthatnak el a min­den képesítés nélkül katona­ruhába öltöző fiúk. Vala­mennyi szakmában a rövidí­tett felnőttoktatási formában, illetve tanfolyam elvégzése után kapják meg a bizonyít­ványt Mások a korábban valami­lyen okból el nem végzett ál­talános iskolai osztályokat pó­tolják. (Még olyan is akad a bevonuló fiatalok között, aki írni-olvasni sem tud.) A mű­szaki katonáknak általában — a szám és az arány természe­tesen az újoncok bevonulásá­val és az „öreg” katonák le­szerelésével változik — egy­ötöde jár hetenként három­szor az általános iskola vala­melyik osztályába. Teljesítmény és kereset Röviden összefoglalva, sok­féle munkaterületet: a nép­gazdaság fejlesztését szolgáló beruházásokon és a lakásépít­kezéseken dolgoznak a mű­szaki katonák. Segítenek a MÁV pályafenntartási és -építési munkáiban, a posta kábelfektetéseinél a közutak építésében, a budapesti metró észak—déli vonalának meg­hosszabbításánál. Más alaku­latok a Lenin Kohászati Mű­vek rekonstrukciójától kezdve szinte minden nagyberuházás építkezésében részt vettek, például Százhalombattán is. Nélkülük a mezőgazdaságban is nehezen tudnának megbir­kózni a munkacsúcsokkal. Együtt dolgoznak a civilek­kel. Vannak vegyes — kato­na-civil — brigádok, de a J°g­több brigád csak katonákból áll. A vállalatok ugyanazt a bért fizetik az ő munkájukért is, mint amit saját munkásaik kapnak, a költségek levonása után ennek 35—45 százalékát kapják kézhez a honvédek. Teljesítménytől függően 800— 1200 forintot keresnek a mű­szaki katonák, egyesek kere­sete olykor az 1500 forintot is eléri. Kosztpótlásra aligha kell költeniük ebből: a régi nor­mának csaknem háromszoro­sát kapják arra, hogy a dolgo­zó katonák „erős tízórait” fo­gyaszthassanak. A munkahe­lyek nagy részén ugyanis a meleg ebéd délután várja a katonákat bent a laktanyában. A munkaidő is ennek megfe­lelően alakul: reggel 6-tól délután 15 óra 20 percig. Verseny és kultúra Nemcsak szívesen — öröm­mel dolgoznak a műszaki ka­tonák. Kezük munkája nyo­mán, szemük láttára épül az új útszakasz, emelkedik az épület fala, a közös munka sikere közel hozza az embe­reket egymáshoz. Így alakul­tak az első brigádok, s ma már több száz katonabrigád elnyerte a szocialista brigád cím különböző fokozatait. Bevonuláskor nős a műsza­ki katonák egynegyede. Szá­mukra külön »jelentősége van a katonakori keresetnek. Volt olyan leszerelő, aki hazatérve 25 ezer forintos takarékbetét­könyvvel lepte meg a csalá­dot. S van olyan is — nem ritkán —, aki katonaévei alatt ismerkedik meg valakivel, s leszerelés után civil dolgozó­ként marad ugyanott, letelep­szik, családot alapít katonai szolgálatának helyén. Részt vesznek a műszaki katonák a néphadsereg kultu­rális megmozdulásaiban is. Van népi együttesük, Derko- vits nevét viselő képzőművé­szeti stúdiójuk (a néphadse­reg versenyén első helyen végzett) sőt még cigányokból alakult irodalmi színpaduk is. S amit a katonaidő alatt ta­nultak — hasznosítani tudják a polgári életben. Ki szakmát tanul, ki iskolai osztályok vizsgáit rakja le egymás után, ki brigádvezetői gyakorlatot szerez. A néphadsereg műsza­ki alakulatai milliárdokban mérhető hasznot hoznak a népgazdaságnak. És pénzben, számokban nem is mérhető hasznot azoknak, akiket tevé­keny, közösségi emberré for­málnak az egyenruhában töl­tött hónapok. Várkonyi Endre Vállalások a Nagy Október tiszteletére IskoJaépítési program - társadalmi összefogással A mono ti járási pártbizott­ság idei gazdaságpolitikai cse­lekvési programjában részle­tesen megfogalmazták azo­kat a beruházáspolitikai cél­kitűzéseket, melyeket az idén kell megvalósítani. Ezek kö­zött fontos helyet foglal el az iskolahálózat bővítése. A program végrehajtásának félévi értékelése alapján egy­értelműen kiviláglik, hogy a kezdetben feszítettnek tűnő feladatok megoldásában az év első hat hónapjában je­lentősen előreléptünk. Határidő előtt A* közeljövő tervei között szerepel az üllői 16 tanter­mes általános iskola oktatási szárnyának átadása. A határ­idő szeptember elseje volt. Er­re az eseményre csaknem egy évtizede vár már a község la­kossága. Nemcsak vártak: a nagyközség párt- és tanácsi szervei, a helyi vállalatok szo­cialista brigádjai, a szülői munkaközösség tagjai, KISZ- esek és népfrontaktivisták 17 ezer ötszáz társadalmi mun­kaóra teljesítésével járulnak hozzá, hogy végül is az in­tézményt augusztus 19-én át tudják adni rendeltetésének. A határidő előtti átadásban természetesen, nem kis sze­repe van a monori járási Épí­tőipari Szövetkezeti Közös Vállalat kommunistáinak, szocialista brigádjainak, akik átlagon felüli te'iesítmény- nyel, magas szintű szerve­zettséggel, több szombati és vasárnapi szabad idejük fel­áldozásával segítették az épít­kezés meggyorsítását. Márciustól . szeptemberig Az üllőihez hasonlóan, a gyorsan fejlődő Vecsés isko­lagondjai is nehéz feladat elé állították a járást és a nagy­község vezetését. Az új isko­la építésére a Pest megyei Ta­nács olyan feltétellel adott pénzt idén márciusban, hogy a járási vezetők garanciát vállaltak: az intézményben még ez év szeptemberében megkezdődik a tanítás. Már­cius 16-án kezdték ásni az alapokat, a monori járási Épí­tők Ipari Szövetkezetének dolgozói, 's az összehangolt 'munka, valamint a nagy ará­nyú társadalmi segítség olyan erőket mozgósított, hogy máris biztosítottnak látszik a feszí­tett határidő megtartása. V É ük t. T Az épülő üllői iskola Ugyancsak még az idén de­cember 20-ig kívánja átadni a monori járási Építőipari Szö­vetkezeti Közös Vállalat a hat tanteremmel bővített maglódi központi iskolát. A vállalat ál­tal for-fa-elemekből tervezett osztályokat a munkaerő szer­vezett átcsoportosításával épí­tik fel ilyen rövid idő alatt. Monoron négy új tanterem­ben kezdődik meg az idei tan­évben az oktatás, s ezzel eny­hülnek a szakmunkásképző- intézet eddigi feszítő terem­gondjai. Pilisen a nagyközség szinte önerőből két tantermet ígért szeptemberre. Szocialista szerződés A jelenlegi ötéves terv a monori járásban 36 tanterem felépítését rögzítette. A tery­A felvételek első szakasza után Ötvenezer új szakmunkástanuló Katonabrigád az egyik építkezésen A megyei tanácsok elkészí­tették az összesítést az általá­nos és középiskolákból a szak­munkásképző iskolákba je­lentkezett fiatalok felvételé­nek első szakaszáról, ezt egyébként augusztus 15-ig to­vábbi felvételek követik. Az országos képről a Munkaügyi Minisztérium szakoktatási és továbbképzési főosztálya adott tájékoztatást. Mint .ismeretes, az idén is tovább csökkent az általános iskolában végzett fiatalok száma, s elérte az úgynevezett demo­gráfiai mélypontot; alig 114 ezer nyolcadik osztályos fejez­te be általános iskolai tanul­mányait. Természetesen a népgazdasági terv is számolt ezzel a csökkenéssel, s így mindössze 56 300 szakmunkás- tanuló felvételét irányozta elő. A kormány tavalyi intézkedé­se azonban lehetőséget nyű.- tott arra, hogy az ország egyes területeinek igénye szerint a szakmunkásképzés javára el­térjenek a népgazdasági terv­ben meghatározott arányok­tól. így a megyei tanácsok javaslatainak megfelelően vé­gül is 58 ezer első éves szak­munkástanuló felvételét irá­nyozták elő az 1977—78. okta­tási évre. A felvételek első szaka­szában 50 681 fiatal je­lentkezését fogadták el a szakmunkásképző iskolák, tehát eddig a felvételi terv 87,4 százalékát teljesítették, ami kedvezőbb arány az egy évvel ezelőttinél. Az általános iskolákban végzettek számá­nak csökkenése ellenére ugyanis szerényen bár, de nö­vekedett a szakmunkásképző iskolákba felvettek száma, és így természetesen százalék- aránya is. A középiskolai vég­zettségű fiatalok felvételénél sajnos, nincs kedvező válto­zás, eddig az előirányzott ta­nulóhelyeknek mindössze 28,3 százalékát töltötték be. Az első évfolyamra felvett fiatalok 72.8 százaléka válasz­tott ipari vagy építőipari szakmát. A tervezett 75,4 szá­zalékos arányt még nem érték el. Évek óta sok gondot okoz ugyanis, hogy a népgazdasági igények­hez képest nagyon arány­talan a jelentkezők érdek­lődése. Többek között a gépi forgá­csoló szakmára jelentkezők száma az előirányzottnak A 20J-as számú Bem József Ipari Szakmunkásképző Iskola monori kihelyezett részlege négy tanteremmel bővül szeptemberre. Péter László felvételei készítés időszakában ez az el­képzelés a reális igényeken alapult. Azóta azonban a kul­turált oktatási feltételek mi­előbbi megteremtése például a több műszakos tanítás meg­szüntetése, egyre inkább a program meggyorsításának gondolatát vetette fel. Ilyen körülmények között a járási iskolahálózat bővítésének öt­éves tervét várhatóan még az idén maradéktalanul teljesít­jük. Vagyis, társadalmi össze­fogással az év végére meg­épül az eredetileg öt év alatt felépítendő 36 tanterem. E jelentős előrelépés biztosíté­ka az a szocialista együttmű­ködési szerződés, melyet a ki­vitelezésben részt vevő vál­láratokkal gazdasági, társadal­mi szervekkel kötöttünk az ül­lői, a vécsési és a maglódi épít­kezések, mint járási kiemelt beruházások határidőre törté­nő megvalósításáért Jubileumi versenyben A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére meghirdetett mun­kaverseny eddigi sikerei, a szo­cialista brigádok vállalásai éppúgy, mint a lakosság lelkes társadalmi munkafelajánlá­sai, mind-mind meggyőzően bizonyítják, hogy tettekkel, méltóképpen készülünk a nagy évforduló megünneplésére. A tervezésben és kivitelezésben részt vevő intézmények, vál­lalatok és társadalmi mun­kások vállalásaikat nemcsak elismerésre méltóan teljesí­tették már eddig is, hanem a Nagy Október tiszteletére, máris azok túlteljesítésén fá­radoznak. Ez pedig újabb len­dületet ad a szép tervek meg­valósulásának. Az említett példák azt is mutatják, hogy a célok vilá­gos megfogalmazásával, igé­nyes munkával nemcsak az is­kolaépítésben érhetünk el si­kereket, hanem a járás fej­lődésének ütemét más terü­leten is dinamikusabbá tehet­jük. Ehhez teremt napról nap­ra kedvezőbb feltételeket a ju­bileumi munkaverseny, s a lakosság aktív támogatása. Cselényi Dezső, az MSZMP monori járási bizottságának első titkára mindössze háromnegyed ré­sze, viszont autószerelőnek másfélszer annyian kértek fel­vételt, mint amennyi a betölt­hető helyek száma. A szak­munkásképző iskolák a jelent­kezők átirányításával igyekez­nek enyhíteni ezeket az aránytalanságokat. A szakmunkástanulónak felvett fiataloknak 9,2 száza­léka — a tervezettnél nagyobb része — jelentkezett mezőgaz­dasági és élelmiszeripari szak­mákra, s hasonlóképpen a fel­vetteknek 16 helyett 18 száza­léka kapott helyet a kereske­delmi és vendéglátóipari szak­munkásképző iskolákban. A leányok aránya összes­ségében eléri a tervezet­tet, de egyes szakmáknál, többek között a műszeriparban, a múlt évinél is kevesebb volt a jelentkező. A minisztérium szakembe­reinek véleménye szerint a szakmunkástanuló-fel­vételek helyzete az adott lehetőségekhez viszonyít­va kedvezően alakult, s számítani lehet arra, hogy a népgazdasági tervben megha­tározottnál magasabb elő­irányzatot is összességében teljesítik. 1 /

Next

/
Thumbnails
Contents