Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-20 / 169. szám
Him-A CEGLÉDI JAPÁS ÉS CEGLE Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA !OS RÉSZÉRE ! XXI. ÉVFOLYAM, 169. SZÄM 1977. JtLIUS 20., SZERDA Ceglédi Állami Tangazdaság Befejezéshez közeledik az aratás Bőséges termés - kajsziból Ezekben a napokban befejezik a búza aratását a Ceglédi Állami Tangazdaságban, ezer hektáron. Amikor a gazdaság igazgatója, Csonka Tibor tájékoztatta lapunkat, már csak négyszáz hektár volt hátra, s azóta is serényen dolgoznak a földeken. A vihar- és a jégkár ellenére, 47 mázsa körüli átlagra számítanak: igaz, több a tervezettnél (44 mázsa), de jóval alatta marad ainaiak a mennyiségnek, amely az elemi csapás előtt várható volt. A vihar előtt learatott táblák közt olyan is akadt, amely 64 mázsát fizetett hektáronként. Kilenc kombájn járja a földeket, s gondot okoz, hogy nem kaptak meg a június közepére ígért és várt, nagyteljesítményű lengyel kombájnt, mely sokat segített volna. Ám így sem tétlenkedtek, rugalmas átcsoportosítással segítettek magukon, és az egyébként is gyengébb termést ígérő rozsot hagyják utoljára. Az aratással' együtt halad a szalmalehúzás, a bálázás és a kazlazás. Gondot okoz a hatalmas szalmatö- meg, melyet tizenkét bálázó présel kockákba. Jó segítség a közelmúltban vásárolt, nagyteljesítményű angol bálázó. Amint egy-egy táblán végeznek az aratással, kezdődik a másodvetés. Takarmánynövények termesztésével hasznosítják a földeket. 'A tarlóhántás folyamatosan halad, megkezdték a műtrágyaszórást. Szerves trágyát őszig hétszáz hektárra juttatnak ki. Silózzák a takarmánycirkot, amely szép termést ad, 35—40 vagonos a napi betakarítás belőle. A lucernára sem volt panasz, kaszálásonként 30 mázsa körül alakult hektáronként a széna. A gazdaság két lucernaüzeme összesen 550 vagonnyi lucerna feldolgozását tervezi, jelenleg már 300 vagon fölött járnak. Folyamatosan és teljes kapacitással dolgoznak az üzemek. A kukorica jelentős részét elverte a jég. A takarmány- kukorica területéből ezer, a hibridkukoricáéból, amelyet vetőmag-előállításhoz termesztenek, hatszáz hektárnyit sújtott a kár. Ügy tűnik, a növények egy része kiheveri a csapást, bár rendkívül össze- kúszálódtak a sorok, megnehezítve a betakarítást. A gyümölcsszedés ideje is elérkezett. Javában szedik a kajszibarackot, amely várakozáson felüli bőséggel terem az idén. A 26 hektárról 10 vagont vártak, ezzel szemben 15 vagonnyit értékesíthetnek. A diákok munkájára most is számíthatnak, köztük a helybeli Várkonyi iskola tanulóira, akik évek óta visszajárnak a barackosba. Tart az őszi- i barack és a nyári alma betakarítása. sajnos, a barackot és az almát is megkárosította a jég. A Ceglédi Állami Tangazdaság az idén bekapcsolódott a zöldségprograrrvba, és 30 hektárnyi szántón termel paradicsomot. A pirosló szemek szedését már megkezdték, a termés zömét a ZÖLDÉRT ceglédi- kirendeltségén értékesítik, de jut belőle a fővárosi piacra és a konzervgyárba is. Lesz még 100 hektáron bab is, amelyét szintén a közfogyasztásra szánnak. Sajnos, egy részét — a jégkár 'miatt — ki kell szántani, majd más kerül a helyére. A komlót sem kímélte az idő, s mivel nagy értékű növény, abban is tetemes kár ketetfcezett. Az állattenyésztésben kedvezőbb a helvzet. Ez az ágazat tudia ellensúlyozni a természeti csapásokból származó termésveszteséget. I A tehenek húsz százalékkal több tejet adnak, Cegléd a hazai lapokban A Magyar Hírlap július 1-i zámáiban az AFIT-szerviz negnyitásáról tudósított. Az ij üzem évente 8 ezer 500 utó ellátására, javítására ké- >es. •k A Múzsák című múzeumi nagazin idei 2. számában, a 3enkő Zsuzsa ceglédi régész Ital végzett dánsaentmiklósi isatásokról szól a képes be- izámoló. ke A Könyvvilág 6. szépiában rtiklosovits László albertirsai :épzőművész szép rajzát találA Magyar Nemzet július 10-i és a Népszabadság július 12—1 számában, Tömörkény István születésének 125. évfordulója alkalmából, érdekes tanulmányokat olvashatunk az író életútjáról. ★ A Turista júliusi számában a közelmúltban, Turinban járt ceglédiek útjáról jelent meg rövid ismertetés. j ★ A Veszprémi Napló június 25-i számában városunk termálvízértékeiről olvashatunk. ★ A MEZŐGÉP Tröszt lapja június 27-i számában a ceglédi művelődési központ támogatására szánt összegről ad hírt. A Pest megyei Könyvtárosban Jakab Béláné írt a ceglédi gyermekkönyvtár hivatásáról, rendeltetéséről. M. T. mint az előző év első hat hónapjában, s a többlet fél év alatt csaknem kétezer literes tehenenkénti átlagnak felel meg. A sertéstelepen 37 ezer malac született, 30 ezer mázsa sertéshúst értékesítettek. Vágómarhát és juhot összesen 320 vagonnyit adták el. A kilátások kedvezők, a tavalyinál is jobb eredmények várhatók. Viszont az is igaz, hogy a jövedelmezőséget valamelyest rontják a drágább takarmányok. A gazdaság vezetői bíznak benne, hogy — az Állami Biztosító térítését is figyelembe véve —, nem térnek el túlzott mértékben a kitűzött színvonaltól. A gazdaságban folyó munka közepette is hatékonyan támogatják a dolgozók háztáji gazdálkodását, ötvenkét kocasüldőt és — hízóalapanyagként — 35 sertést adtak ki a gazdáknak. Mennyiségüket a továbbiakban bővíteni szeretnék. Vannak, akik nagy — ötven-, százjószágos — állományt-nevelnek, hizlalnak. Szw&tiniék, ha miniéi többen bekapcsolódnának a kedvező feltételű sertéstenyésztésbe. T. T. Üzembe helyezték az új hűtőházat A közelmúltban üzembe házát. A hűtés a képen látható helyezték Cegléden a PENOMAH gyáregységének új hűtő- kompresszorok feladata. Apáti-Tóth Sándor felvétele Társadalmi munkában Tsz óra Csemőért ■A csemői November 7. Termelőszövetkezet 1. számú párt- aüapszervezete felhívással fordult a közös gazdaság és a Ceglédi Állami Tangazdaság dolgozóihoz, szocialista brigádjaihoz, a község valamennyi lakójához. Kezdeményezésük a községfejlesztést segíti. Azt szeretnék, hia minden önként vállaflkozó tíz óra társadalmi munkát végezne a községért. A csemőiek az utóbbi években többször is bebizonyították, hogy szívesen dolgoznak községükért. Erre számítanak most is, amikor az új általános iskola és a községi tanács épületének kibővítésével létesülő könyvtár őszi átadását akarják biztosítani. Ezekben a napokban várják a csatlakozást a félbívásínoz, s rövidesen megkezdődik a közös munka. RITKA KONYVÜJDONSA G Bél Mátyás — városunkról Látogatott tanfolyamok Vizsga — két keréken Egyre többen járnak segédmotor-kerékpáron, ám a ICRESZ-t nem ismerik valamennyien. • A járási-városi Közlekedésbiztonsági Tanács kezdeményezésére, egy idő óta helybeli tanfolyamokon készítik fel a segédmotor-kerékpárok tulajdonosait a forgalomban való részvételre, és már nem kell a fővárosba utazniuk vizsgát tenni. Amióta ezt bevezették, ezer 300 ember végzett tanfolyámot, és jelentős részük sikeres vizsgát tett. A jövőben is rendszeresen szervez- tanfolyamot és vizsgáztatást a KBT. Az érdeklődők július 21-én, csütörtökön, délután 5 órakor, a ceglédi Kossuth Művelődési Központban kaphatnak bővebb felvilágosítást, a tanfolyam szervezőitől. Akiknek az idő- nont nem megfelelő, a rend- ő-kapitányság közlekedésren- désze,; alosztályán tájékozódhatnak. Dr. Ikvai Nándor, a Pest megyei múzeumok igazgatója gondozásában jelentek meg Bél Mátyás Notitio című művének Pest megyei vonatkozású részletei. A Bél Mátyás Pest megyéről kötetet Szabó Béla fordította, szakszerűen, ez teszi a kiadványt ténylegesen forrásértékűvé. Bél Mátyás (1684—1749) evangélikus lelkész-tanár a hallei egyetemen szerzett tudományos ismeretek birtokában írta meg pagy művét, a Notitio Hungáriáé novae his- torico geographica divisa-1. Csupán tíz megye leírása jelent meg nyomtatásban, 1735 —1742 között, a többi kéziratban máradt az utókorra. Nagy értéke a műnek, hogy a szerző helyszíni gyűjtések alapján írta meg a Notitiót, valójában a török hódoltság után talált állapotokat rögzítette. A most megjelent kötet ezer példányban látott napvilágot, a 178 oldalas kiadványt Mi- koviny Sámuel korabeli térképmellékletei illusztrálják. A megye általános leírásában Bél Mátyás ismerteti a hegyeket, erdőket, folyókat (Vajas — Duna egy része —, Tisza, Zagyva, Galga, Rákos, Tápió), az éghajlat jellegzetességeit, a mezőgazdaságot, vadászatot, halászatot, bányászatot. A fejezet második részében szól a megye lakóiról, a magyarokról, a különböző nemzetiségekről, a németekről, szlávokról, dalmátokról és rácokról. Sorra veszi a járásokat, a vácit, kecskemétit, pilisit, a Csepel-szigetet, a solti járást és a később Pest megyéhez csatolt falvakat. Természetesen, a kor közigazgatási beosztása eltér a maitól, például 235 évvel ezelőtt még Kecskemét is Pest megyéhez tartozott (Pest—Pilis—Solt— —Kiskun). Szerepel a kötetben Cegléd, Nagykőrös, Abony, Albert i és Irsa. — Aztán nagyon szép a vidék külseje is. Valami hatalmas kertet képzeljünk el, amilyet csak a természet tud alkotni. .. Ehhez hozzá kell tenni, hogy az igen forró nappalokat többnyire hidegebb éjszakák követik, mint ami megfelelne az évszak hőmérsékletének — írja egyebek között. Cegléd városáról a 79. oldalon olvashatunk. „A földje kövér és megfelelő. A bora erősebb a körösinél, de nincs olyan egészséges, különben piros és jóízű ital. A városon keresztülmegy az a királyi út, amely Pestről Szolnokra tart. Földesura a budai Szt. Klára- apácák. Vásárt is tartanak itt, Demeter és Frigyes napján, de nincsenek olyan népesek, mint amilyenről már szóltunk. A hely nevezetességéhez tartozik, hogy a sicambriai csata után ez volt az első tartózkodási helye az erdélyi székelyeknek. Így írja Oláh (Attila című müve, XVIII. fej. kezdetén, S89. o.): A sicambriai mezőn vívott csata után Chaba seregén kívül, amely Görögországba távozott, 3000 hun, a halálból megmenekedve, Czeg- léd mezején, ahol most a ha sonló nevű város áll, telepedett meg... ők ném a hunok maradványai, a hun nevet megváltoztatván, magukat székelyeknek nevezték. Vajon van-e valami emlékeztető a székelyek nevéből a Czegléd elnevezésben? Magyarul ugyanis a „siculus”-t székelnek mondják, s innen származik a Szekléd és a mai kifejezéssel a Csekléd szó. Thu- róczy Czygla-mezőnek nevezi (Magyarország krónikája c. műve I. rész, XXIV. fej. 28. o.)...” A leírást kiegészítette az 1728-as összeírás adataival Pintér Emilné: van 176 jobbágya (118 örökös, 53 szabadon költöző, 5 özvegy), 52 házas zsellér (32 örökös, 19 szabadon költöző, 1 özvegy). Az összeírás megemlít még három görög kereskedőt, a többi lakos magyar volt. A remek kivitelű könyv minden érdeklődő, helytörté nész és szülőföldje iránt vonzódó olvasó számára hasznos kiadvány. A kötet a Kossuth Múzeum ban kapható. Surányi Dezső Szegeden tartották meg a kisgrafika-barátok negyedik, országos találkozóját, melyen népes csoport képviselte a ceglédieket, Nagy László Lázár grafikus, a baráti kör titkára vezetékével. Az egybegyűlteket dr. Sem- sey Andor, a Kisgrafika című kiadvány szerkesztője köszöntötte. Értékelésében ele% ezte a kisgrafika-csereak- ciók nemzetközi alakulását. A pécsi küldöttség nevében Szentesi Flórián kórt szót: ■grafikát, valamint a pécsi kis- grafika-íkiállítás mappájából hozott eeyet ajándékba. A Móra Ferenc Múzeum munkatársa, Szelesi Zoltán művészettörténész elemezte a zsűri által kiválasztott művöket, melyeket a Szeged világa című pályázatra küldtek el az alkotók. Banga Ferenc egy munkája lett az első, díjat kapott Diskay Lenke és Láng Rudolf alkotása. Nagy László Lázár három kisgrafi- kája igazolta a bemutatón az alkotó fejlődését. A szegedi kisgrafikai találkozó és kiállítás megnyitása után, a résztvevők élénk eszKisgrafika-barátok találkozója Műtermet, könyvtárat, látogattak mecsetét folytattak, és elfogadták a ceglédi titkár javaslatát, azt, hogy a tagság pontos informálására adjanak ki időnként gyors híradókat. Szó volt arról is, hogy néhány — képekkel, művekkel kapcsolatos — idegen kifejezés helyett magyar szót kell választani, használni. A mozgalmas nap választékos programot kínált minden vendégnek. Elismerés illeti a rendezőket, amiért a hamarosan elkezdődő szabadtéri játékok felkészülési lázában égve, még- ezzel is törődtek, erre is időt szakította^. A ceglédiek számára a kézirat- és hírlaptár tartogatott tiszteletre méltó relikviákat: Kossuth I-Mjos és Tömörkény István számos levelét, a hangszalagtár érdekes anyagát. Kormányos András, a Somogyi Könyvtár munkatársa igen felkészült idegenvezető volt. Sóikéig emlékezetes marad a ceglédieknek a Kopasz Márta művész műtermébea tett látogatás is. M. T. Öt szakosztály működik Tömegsport a lénia Tersdnsiövetkezetka Az asztaliteniszezők Az utóbbi években sokat fejlődött a Lenin Termelőszövetkezetben a tömegsport. A kezdet 1973-ban volt, amikor a Dél-Pest megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége négy sportágban kiírta a Szövetség Kupát, s rajthoz álltak a ceglédi Lenin Tsz dolgozói is. Az eredmény mindjárt jelentkezett, megnyerték az összetett pontversenyt, majd még ké'.szer egymás után övék lett a kupa, melyet végleg elnyertek. A kezdeti sikerek a tömegsportéletnek további fejlődését segítették elő. Fokozatosan, egyre több sportágban kapcsolódtak be a különböző rendezvényekbe. Először labdarúgásban jeleskedtek. A ceglédi, városi kispályás [bajnokságot — az üzemi csoportban — 1975től folyamatosan ők nyerik meg, de 1975-ben és tavaly nagypályán is diadalmaskodtak. Az idei eddigi eredményekről az üzemi sportkör elnökétől, Gábor Jánostól kértünk felvilágosítást. — Gazdasági és sportvezető, ségünk, az Edzett ifjúságért mozgalom keretében, kispályás labdarúgásban és asztaliteniszben vándorserleget írt ki. A részit vett, meghívott ceglédi üzemeket megelőzve, mindkettőben sikerült az első helyet megszereznünk. A Felszabadulási váltó futóversenyen női gárdánk első, a férfi pedig második lett. Rajthoz álltunk két csapattal a Nyársapáton sorra került kispályás labdarúgó Május 1. Kupán, melynek végén házi döntőt vívhattunk. Ott voltunk szinte valamennyi városi rendezvényen . I ~ I is. Jelentős lépést jelentett a házi bajnokságok bevezetése. Azokon a versenyeken ma már 60 dolgozónk sportol rendszeresen. — Sportkörük milyen szakosztályokat működtet? — Labdarúgó-, asztalitenisz-, sakk- és röplabdaszakosztályunk, valamint lövészszakkörünk van, Drávucz Mihály, Fésűs Ferenc, Gőbel Péter, Ja- novszki Éva és Cseh István vezetésével tevékenykednek. Az asztaliteniszezők hetente kétszer, rendszeresen edzést tartanak. Rendelkezünk kispályás labdarúgásra alkalmas pályával, szabadtéri lőtérrel. Ha szükségünk van rá, bejelentésre, bármikor igénybe vehetjük a Bem SE gerjei sporttelepét. — A jövő tervei? — Szeretnénk ott lenni minden városi rendezvényen, az Edzett Ifjúságért mozgalom eseményein. Szeretnénk, ha a tagok közül minél többen bekapcsolódnának a sportmozgalomba, és ha eddigi sikeres sportágainkban, főleg a labdarúgásban és asztaliteniszben a jövőben is jól szerepelnénk. A házi bajnokságokat ezután minden évben, folyamatosan megrendezzük. Munkánkhoz a termelőszövetkezet vezetőitől minden támogatást megkapunk. E támogatás biztosíték arra, hogy valamennyi sport- eseményen ott lehetünk, terveinket valóra tudjuk váltani. U. L. Köszönetét mondunk mindazoknak. akik felejthetetlen édesanyám. nagymamánk özv. József i.ajosné Gombai Mária temetésén megjelentek, fájdalmunkban osztoztak. sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család.
