Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-20 / 169. szám
NAGYKŐRÖSI ■ÜL líradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM 1977. JÜLIUS 20., SZERDA Meggy, szilva, kajszi Sokat ígérő kísérletek A Gyümölcs- és Dísznö- vényteímesztési Kutató Intézet ceglédi kutatóállomása megalakulása óta foglalkozik csonthéjasok fajtakutatásával és alanynemesítéssel. Például az intézet kutatói alkalmas termőhelyet keresnek a meggynek és a szilvának is. Egy 1959-ben végzett gyümölcsfa-összeírás szerint, városunk közigazgatási határain belül 490 ezer fa található: mindegy 60—65 ezer 'meggyfa díszlik a város körül, s a kertekben. Nagykőrösön csaknem százezerrel több szilvafa terem, mint a közeli Cegléden. Parcellánként A nagykőrösi határ gazdag gyümölcsfaáUománya több figyelemre méiltó törzsfát adott a kutatóknak. Néhány évszázad folyamán értékes típusok alakultak ki. A Pándy, meggy egyik értékes változata a Körösi meggy: német nyelvterületen még ma is így nevezik. Dr. Brózik Sándor, a Nagykőrösi óriást emelte ki a kajszifák közül, mely jelenleg már szaporításra engedélyezett fajta. Nyújtó Ferenc is sokat járta a körösi határt, s számtalan kajszi-, meggy-, myrobalán-, alma- és őszibarack-típust gyűjtött be. Jelenleg Nagykőrös két mezőgazdasági üzemében is folytat kísérletet a Ceglédi Kutató Állomás. Az állami gazdaság keréktanyai üzemegységében dr. Tóth Elek 200 szilvafát, továbbá 550 besztercei szilva- fát vont megfigyelés alá. Tíz ismétlésben, parcellánként 5— 5 fa reprezentál egy-egy fajtát. Myrobalán magohcra Mestervizsga kötelező Ki kaphat iparengedélyt ? Újra szabályozták az ipar- engedélyek kiadását. A KIOSZ- irodában Kerekes Károlyné titkártól megkérdeztük, mi a változás lényege? — Az iparigazolványok és az ipari működési engedélyek kiadásáról a könnyűipari miniszter rendeletet adott !;i, mely szerint, ezentúl 35 szakmában csak azok az iparosok kaphatnak iparigazolványt és működési engedélyt, akik mestervizsgát tesznek. — A rendelet célja, hogy a fiatal iparosok nagyobb szak mai felkészültséggel végezzék a szolgáltató munkát. A KIOSZ a kisiparosoknak mestervizsga- tanfolyamokat készít elő, melyeknek résztvevői helyben vagy a környéken vizsgáznak, csupán a kőműveseknek és ácsiparosoknak kell Budapesten vizsgázniuk. — Az új rendelet 11 szakmában a szakmai gyakorlati időt három évre növeli. A mestervizsga-tanfolyamokról és az új rendelet egyéb részleteiről bővebb felvilágosítást a KlOSZ-irodában adnak. Alkohol Munka után hazafelé, kabátomat hátamra vetve, jólesik a séta a kellemes nyárban. Gyerekkiabálásra leszek figyelmes. — Részeg, részeg! — csúfo- lódik három, tíz év körüli fiú a túloldalon. Egyik karjukkal egy dülöngélő férfi felé mutogatnak, a másikban iskolatáska. Először annyira meglep a látvány, hogy nem tudom, mit szóljak hozzá. Utam kocsma előtt vezet el. Előtte kerékpárok teszik szűkké a járdát. Gondolok egyet, belépek a helyiségbe. A megtántorító szagtól óvatosabban kezdem venni a levegőt. Szétnézek. A pult és a fémvázas állványok előtt férfiak állnak, s néhány nőt is felfedezek. Poharukat szorongatva, beszélnek egymással. Fújják a cigaretta- füstöt. A sarokban egy kövér férfi merev szemekkel bámulja üres poharát. Hogy ne legyen feltűnő az ajtóban-álldogálásom, a pulthoz lépek, kérek egy pohár sört. A csapos kerek arca fénytelen, inge nyakán látszik az izzadság. Megkérdezem, hány ember fordul meg itt naponta? Nem válaszol. — Tessék a söre! — teszi elém a poharat, félig habbal. — Mennyi fogy naponta a sörből? Nem szólal meg rögtön, vé- gigmér előbb, közben egy szürke ronggyal törülgelni kezdi a pultot. — Nem tudom. Arrébb húzódik, és a következő vendéghez fordul. Rám pislant még, gyanúsnak talál. Mikor kilépek újra az utcára, elolvasom a feliratot: FALATOZÓ. ★ K. J. 32 éves, de többnek látszik. Néhány hónappal ezelőtt önként jelentkezett elvonókúrára. A.kadozó szavai vallomásnak is beilienek: — Tudja, az ital... De hagyjuk, hogyan kezdődött. Az a léKészülnek a hajtásdugványok. Állandó műszaki és szakmai felügyeletet kíván a fóliaház. Apáti-Tőtb Sándor felvétele tanácsaival, jó termőállapotú ültetvénnyé vált a körösi gyümölcsös. A szövetkezetben 5 ezer 201 meggyfa díszlik, 12 és fél hektáron. Meteor, Érdi nagy gyümölcsű, Érdi bőtermő, M 71, M 112, Üjfehér- tói fürtös, C. 1199 és C. 101 Pándy meggy, valamint C. 404 Cigánymeggy fajták találhatók a gyümölcsösben. Ha kedvez az időjárás, ; jövőre már teljés termés várható. Igaz, az idén is szépen virágzott az ültetvény. Új alanyok A legjobb cseresznye-, meggy-, kajszibarack- és szilvafajtákat az utóbbi időben újszerűén kezdik szaporítani. Cegléden. Hagyományosan ugyanis a törzsfákról szedett gyümölcsből származó magot vetették el, s azt a csemetét oltották be. Jelenleg a termesztők már egységesebb állományt várnak, melyeket csak vegetatív úton szaporítható alanyokkal lehet elérni. A kiváló típusokról hajtásokat szednek, s megvágott dugványokat vegyszerbe, úgynevezett gyökeresítő szerbe áztatják, és perpiles talaj' fóliaházba telepítik. A 2—3 rügyes dugványok egy hónap alatt meggyökeresednek, ha állandóan párás a légterük. A módszer jó alanyok gyors elszaporítását teszi lehetővé, a ráoltott nemes is kedvezőbben fejlődik. Mihelyt a technikai problémákat is sikerül megoldani, sor kerülhet az új alanyok elterjesztésére is, s mint eddig, hamar hozzájuthatnak a körösi gyümölcstermesztők a kutatók nemesítési eredményeihez. S. Ageni (Azsáni) 1 és 2, Debreceni muskotály és Paczelt- szilivát szemeztek. Gazdaságos A jeles szilvanemesítő 1960- ban 11 Besztercei szilva- klónt helyezett el Keréktanyán. Az 1962-es és 1969-es telepítésű fáknak mérik az egyedenkénti termését, melyet a szüret előtt fel is becsülnek. . A 6—8 hektáros ültetvény ígéretes, s egyben bi-, zonyítéka annak, hogy a szilva gazdaságosan termeszthető. A ceglédi kutató szakértelmét Kovács János kerületvezető segíti, s szívesen dolgozik együtt a lelkes kutatókkal : Az egykori Petőfi Tsz-ben 1971-ben telepítettek megv- gyet. Nyújtó Ferenc tó irányításával és igazgahasznos nyeg, most már túl vagyok rajta. Azóta nem nyúltam a pohárhoz. A züllés útján nehéz a megállás. Visszafordulás? Mindig akadnak haverok, akik ... Inkább nem mondok rájuk rosszat. Különben is bennem volt a hiba. Egyik fizetésnap végig akartuk járni az összes helyet a városban, ahol italt mérnek. Vitt a virtus bennünket. — Családi életünk alig volt. Feleségem, némán, titokban sírva tűrt. Szinte egyedül nevelte a gyerekeket. Míg egyszer egy reggel kifakadt, nézd, ez nem megy így tovább, teljesen tönkreteszed magad, meg minket is, a gyerekeinknek apára van szükségük. Nem panaszkodott, nem csinált jelenetet. Másnap elmentem jelentkezni alkoholelvonó-kezelésre. — Azóta vettünk új ruhákat, kirándulni is voltunk. Kifestettük a lakást. Kicseréljük a tévét is. Feleségemmel jól megvagyunk, de érzem, még nem tudtam teljesen feledtetni az elfecsérelt éveket. Bizonyítanom kell még, hogy megváltozzon az emberek véleménye rólam. — A minap a kisebbik lányom a homokban játszott, leguggoltam hozzá segíteni. Egyszer csak rámnéz, és azt mondja: — Apu, hát veled játszani is lehet? B. T. Köszönetnyilvánítás. Köszöneté- met fejezem ki mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, akik szeretett férjem és édesapánk temetésén részt vettek és sírjára virágot helyeztek, bánatunkat enyhíteni igyekeztek, özv. Deák Fe- rencné és1 családja. Köszönetnyilvánítás. Köszöne- tünket fejezzük ki mindazoknak a rokonoknak, munkatársaknak, jó ismerősöknek. szomszédoknak, akik szeretett drága jó szüléink Kelecsényi Györgyné és Kelecsé- nyi György temetésén megjelentek, sírjukra koszorút, virágot helyeztek, mély fájdalmunkat részvétükkel enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. Vegyszereket csomagolnak Kisüzem Nyársapafon Később továbbfejlesztik A nyársapáti határban, a Csemői út közelében áll egy kúriaszerű, öreg épület, melyben a ceglédi MEZÖKÖV szövetkezeti vállalat kis ipari üzemet szerelt fel. Az új részleg az Országos Tanszerellátó Vállalatnak dolgozik, az ország iskolának szállít ki- sebb-nagyobb csomagokban iskolai kémiai kísérletekhez szükséges vegyszereket és eszközöket. Az épület néhány évvel ezelőtt még Iskola volt, de elnéptelenedett, s / a diákok az új nyársapáti általános iskolába mentek tanulni. Labancz Árpád tanácselnöknek nagy gondot okozott, hogy mit kezdjen az árván maradt, évről évre pusztuló iskolaépülettel? Egy alkalommal említette Treszltai Barnának, a ceglédi MEZÖKÖV igazgatójának, aki Nyársapáton már vagy fél tucat ipari üzemet teremtett, hogy kíséreljék meg valamilyen módon az iskolaépületet hasznosítani. A MEZÖKÖV igazgatója nyomban tárgyalásokat kezdett, s talált is megoldást. Miután 200 ezer forintért megvásárolták, és további százezer forintért rendbe hozták az öreg épületet, kialakították az új üzemet, mely szintén az oktatást szolgálja. Nyársapát község a vételárat községfejlesztési célokra fordítja. A napokban meglátogattuk az üzemet, melynek Varga András vegyésztechnikus a vezetője, s amelyben betanított tanyai asszonyok öntik üvegekbe, s csomagolják dobozokba a vegyszereké*. Egyikük, Nagy Lászlóné, az árnyas udvaron épp terpentint töltögetett literes és tíe- cis üvegekbe. Elmondotta, hogy az öreg kúria csak a felszabadulás után lett iskola. Azelőtt a körülötte elterülő Róna szőlőtelep központja volt, pincéjében még most is ott egy 300 hektoliteres, beépített beton-üveg hordó. A kis üzemben környékbeli asszonyok jutottak munkához és keresethez. Most még csak évi kétmillió forint forgalmat várnak, hiszen az új szakmát meg is kell tanulni, ám a következő években az üzem nagyobb arányú fejlesztésére számítanak, • Kopa László SPORT • • ' Öttusázók az edzőtáborban Budapest, egyik legrégibb sportegyesülete, a Műegyetemi Atlétikai és Futball Club öttusa-szakosztályának utánpótláscsoportja Nagykőrösön edzőtáborozik. Vezetője Gye- ne István testnevelő tanáredző, aki készséggel adott tájékoztatást a táborról. — Nagykőrösön, 26 sportolóval edzőtáborozó MAFC- os öttusautánpótlás-csoport- tal11964—65-ös születésű fiúk jöttek, zömük öt éve ismerkedett meg a sókoldalú sportággal. Egyéni és csapatversenyben az ország legjobbjai az ittlévők, kapcsolatuk Pest megyével az országos mezei futóbajnokságon alakult ki. Főleg a korszerű lőtér miatt jöttünk ide. Tetszik a környezet, a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskolában kitűnő ellátást kapunk, s a nagykőrösi emberek készségesek mindenben. Magam is meglepődtem azon. hogy milyen jók a lehetőségek itt. Üdvös lenne például a háromtusát meghonosítani Nagykőrösön. Farlcas János, volt öttusázó személyében, szakember is akad a városban, aki most nekünk a lövészedzéseken segítőtársunk. Napi programunk: 7 és 9 óra között úszás, 10 és 12 között lövészet az MHSZ tormási lőtéren, az ebéd utáni csendes pihenőt 15 órától úszás, strandolás, játék, futás, vagy lövészet követi. Nagyon sok iskolából, több kerületből jövt fiatalokból áll öttusacsoportunk. Jövőre is szeretnénk eljönni. ATLÉTÁK Nyári hőségben, hat színhelyen, kétnapos viadalokón rendezték meg, területi beosztásban, az országos ifjúsági atlétikai egyéni és csapatbajnokság elődöntőit. Salgótarjánban, a IV. terület vetélkedőjén tartalékosak voltak a csapatok: Pest megye válogatottja végzett az élen, a Központi Sportiskola (Budapest), a Diósgyőri VTK, Heves megye és Nógrád megye előtt. A továbbjutó Pest megyei gárdának két, Nagykőrösi Pedagógus SE-beli versenyző is tagja volt, 300 méteres női gátfutásban, 49 másodperces idővel, Pálfi Anikó harmadik lett. Férfi diszkoszvetésben a még serdülő korú, s betegen szereplő Palotai János, 41,20 méteres dobással, a negyedik helyen végzett. ★ A Kinizsi-sporttelepen az ÉDOSZ-sportversenyekre való felkészülés volt a célja a konzervgyári KISZ szervezésében, két sportágban, összesen 113 résztvevővel sorra került tömegsportnapnak. Atlétika, férfiak 100 m: Orbán István 12 mp. Távol: Orbán I. 505 cm, Súly: Bekö István 13 m. Magas: Orbán 1. 160 cm; Atlétika, nők 100 m: Csató Erzsébet 15 mp. Magas: Csató 132 cm. Távol: Bisztricsány Zoltánné 380 cm. Súly: Plan- gár Zsuzsanna 897 cm. Kispályás labdarúgásban négy férfi- és két női csapat mérkőzött. Mindkét nembeliek között a VI-os üzem győzött. Összesítésben, tíz alapszervezet közül, a VI-os üzem nyerte meg a most utoljára indított vándorkupát. , TEKE Cegléden, a Honvéd Bem J. SE 2-es tekepályáján került sor az öregfiúk tekebajnokságának megyei egyéni döntőjére. Hat versenyzővel, de jó eredményekkel. A Volánbusz (Nagykőrös) képviselői közül Tóth Sámuel, 411 fával, a harmadik, Baloga Béla, 386-tal, a hatodik helyen végzett. GOKART Kecskeméten, a Rákóczi úton, nagy érdeklődés közepette1 került sor az országos gokartDajnokság ötödik fordulójára. A hosszabb ideig egyesületen kívüli körösiek ezúttal először szerepeltek a Nagykőrösi MHSZ színeiben, amit mindjárt meg is háláltak jó teljesítményükkel: I. osztályban (20 induló közül) Kecskeméti József, összesítésben hetedik Jett, 27 pontot ért el, III. osztályban kilencvenen rajtoltak, a selejtezők után 20-as döntőt rendeztek, s Halmi József a tizenharmadik helyen végzett, 9 ponttal. A Kecskemét-nagydíjért folyó. csapatversenyben a Nagykőrösi MHSZ második, egyéniben Kecskeméti József negyedik lett. s. z. — Kiknek a verseit olvassátok legszívesebben? — Simon István, Nagy László, Buda Ferenc, Browning, Eluárd, Tóth Árpád, Illyés Gyula. Aztán, persze, másokét is, ha jók. Ha tetszenek. — Arany Jánostól is? — Természetesen. Nagykőrösön kötelező. — Kötelező? — Hát nem éppen, de valahogy benne van a levegőben. Itt mindent róla neveztek el. A gyógyszertárat, a termelőszövetkezetet. két iskolát is. Szobra is van, múzeuma is. Egyszóval nem lehet elkerülni a műveit sem. — Mit olvastatok tőle? — A Toldit, a Családi kört, A vén gulyást, A walesi bárdo- kat. — Mást nem? A négy diák egymásra néz. Hallgatnak. Nem mondják, de tudom, hogy ez többé-kevésbé az általános iskolában tanult művek jegyzéke, s eszerint magánszorgalomból nem nagyon érdeklődtek Arany János művei iránt. — A középiskolában még nem tanultuk — mondja egyikük, kissé restellkedve. — Tudom, de Simon Istvánt meg Nagy Lászlót sem. Arany János nyomában — Ez igaz, de az ő nevükkel gyakrabban találkozunk a folyóiratokban és az újságokban. — Például melyikben? — A Népszabadságban, a Látóhatárban, az Űj Írásban. Aztán, persze, a rádióban és a televízióban is. — A Kecskeméten megjelenő Forrásról hallottatok már? — Nem. — Az Élet és Irodalomról? A Jelenkorról? A Kortársról? A Tiszatájról? — Tudjuk, hogy vannak ilyen lapok. — Olvasni nem szoktátok őket? — Nem. Ránk telepszik a csend. Arany Jánosról szerettem volna beszélgetni a négy körösi másodikos középiskolással, de előre kitervelt kérdéseim feleslegeseknek bizonyultak. Nem tudok mást tenni, megkérdezem, hogy mit tudnak a nagy költő életéről ? Mintha zsilipet nyitottam volna fel, úgy árad belőlük a szó. Különösen nagykőrösi éveiről tudnak sokat. — Hagyjuk az adatokat — javaslom. — Milyennek látjátok ti Arany Jánost? — Kissé nehezebben érthető Petőfinél, mert epikus költő volt... — Szeretem benne, hogy paraszt származású volt, s tulajdonképpen sosem lett hűtlen származásához. — Engem az emberi nagysága ragadott meg. Akadt költő, aki folyton a mellét döngette. Arany nem csinált ilyet. Nagyszerű ember volt. Jó tanár. Nehezen szakítom félbe a megélénkült beszélgetést. Véleményük. ha olykor semmitmondó is. őszinte. Arany János emlékének ápolásáról érdeklődöm. — A város, nagyon helyesen, mindenkit Arany tiszteletére tanít. — Túl sokat emlegetjük Aranyt. Néha tartalmatlanul is. Túlzás, de talán nem hiba. Ez, persze, lehet unalmas is. —- Sokan azt hiszik, hogy amit itt-ott hallanak Aranyról, az elég is. Egyszóval azt gondolják. hogy az Arany emlékét tisztelő, ápoló városban felnőve, önkéntelenül is birtokába jutnak minden tudnivalónak. Ez tévedés. — Mindegyikünknek van otthon Arany János kötete. Azt hiszem, Nagykőrösön ez jellemző, de őszintén megmondom, én meglehetősen ritkán szoktam levenni a polcról. Arany János neve itt, ebben a városban kitörölhetetlen része életünknek, dé nem bizonyos, hogy eleget olvassuk. — Szerintem nem ápoljuk rosszul az emlékét. Ma valószínűleg jobban érezné itt magát, mint akkoriban érezte. Ma már a körösiek is sokat olvasnak. Megváltozott a szellemi légkör... Igazat adok a város fejlődését bizonyítgató kislánynak, hiszen ennek a fejlődésnek számos lépcsőfokát, s nem is a legalacsonyabbakat, ő maga is végigjárta élete 16 esztendeje alatt. Csupán egy valami nyugtalanít. Az. hogy hitem szerint, a száz esztendővel ezelőtti, hasonló korú körösi diák nemcsak a Toldit, a Családi kört és A walesi bárdokat, no, meg a körösi vonatkozású, A vén gulyást olvasta Arany Jánostól, hanem például a balladákat is. Már csak azért is. mert többségüket itt írta. Farkas Péter