Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-19 / 168. szám

1977. JULIUS 19., KEDD Befejeződött a Kárpátok hadgyakorlat A kárpátaljai katonai kör­zetben, Luck, Lvov és Rovno térségében megtartott hadgya­korlatok szombaton befejeződ­tek. A gyakorlatok elérték a kitűzött célokat A manőver­ben részt vett katonai alaku­latok visszatértek állandó szál­láshelyükre. A Szovjetunióból elutaztak Ausztria, Bulgária, Csehszlo­vákia, Franciaország, Jugo­szlávia, Lengyelország, Ma­gyarország, az NDK, az NSZK, Olaszország, Románia és Svéd­ország fegyveres erőinek meg­figyelői, akik megtekintették a h adgyaikoirlatokat. Vietnami—laoszi barátsági és együttműködési szerződés Le Duan, a Vietnami Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának főtitkára és Pham Van Dong miniszterelnök vezetésé­vel vietnami párt- és kormány- küldöttség tartózkodott három­napos hivatalos látogatáson a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságban. A tárgyalások eredménye­ként a két ország vezetői ba­rátsági és együttműködési szerződést írtak aló. Egyidejű­leg aláírták a két ország közös határára vonatkozó egyezményt és a két kormány között a se­gélyekről és kölcsönökről lét­rejött megállapodást is. A vietnami párt- és kor­mányküldöttség hivatalos programjának zárőaktusaként vasárnap fogadást adott a Spanyolország Évfordulós ERAPO-akció A Franco-rendszert hata­lomra juttató 1936-os szélső- jobboldali spanyol katonai puccs 41. évfordulója alkal­mából szélsőséges fegyveresek hétfőn délelőtt rövid időre átvették az ellenőrzést a ma­gánkézben levő Radio Madrid adóállomás felett és kormány- ellenes jelszavakat tartalmazó magnótekercs leforgatására kényszerítették az alkalma­zottakat. A magúkat GRAPO elne­vezésű csoport tagjainak val­ló fegyveresek előzőleg laká­sáról hurcolták el a rádió egyik technikusát, majd üze­netük leforgatása után, több mint 9 kiló robbanóanyagot hagyva a rádió épületében, elmenekültek. A csendőrség tűzszerészeinek csak több órás munkával sikerült hatástala- nítaniok a pokolgépeket. Az elmúlt napokban külön­böző spanyol városokban szá­mos robbanószerkezetre, vagy pokolgépnek feltüntetett ár­talmatlan csomagra bukkan­tak. Az évforduló miatt me­rényletektől tartva, a spanyol fegyveres rendőrség, valamint a csendőrség egységei szom­bat este óta készültségben vannak. Vietnami Szocialista Köztársa­ság vientianei nagykövetségén. A vacsorán Le Duan, a Vietna. mi Kommunista Párt főtitkára .és Kaysone Phomvihanei a Laoszi Forradalmi Néppárt KB főtitkára, a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnöke mondott pohár­köszöntőt. Le Duan történelmi doku­mentumként értékelte a két ország barátsági és együttmű­ködési szerződését, amely — mint mondotta —a kölcsönös bizalom és a hosszú távú együttműködés alapjait fektet­te le a két ország nemzeti füg­getlenségének védelme és a szocialista társadalmi rend építése érdekében. Kaysone Phomvihane pohár­köszöntőjében rámutatott, hogy a két küldöttség tárgyalásai meleg, baráti légkörben zaj­lottak le, és valamennyi kér­désben teljes nézetazonosság­ról tettek tanúbizonyságot, ami a két ország tartós barát­ságának és szolidaritásának alapját jelenti. A Le Duan és Pham Van Dong vezette vietnami párt­ós kormányküldöttség hétfőn visszautazott Hanoiba. A szohadórok kiválásáról Nagy-Britannia Kommunista Pártjának nyilatkozata Nagy-Britannia Kommunis­ta Pártjából kivált egy szaka- dár csoport és a hét végén Londonban tartott gyűlésen Űj Kommunista Párt néven külön pártot alakított. Vezető­je Sidney French, a párt Surrey körzeti bizottságának eddigi titkára. A párt politikai bizottsága nyilatkozatban 'ítélte él á párt Pakisztán Ali Bhaifo találkozott hívőivel A Ziaul Hak tábornok vezet­te pakisztáni kormányzat le­hetővé tette, hogy a védőőri­zetben tartott Zulfikar Ali Bhuttó szombaton találkozzék híveivel. Az erről szóló hiva­talos közlemény szerint a ka­tonai fordulat során leváltott miniszterelnök megbeszélést folytatott az általa vezetett Pa­kisztáni Néppárt vezetőivel és volt kormányának több tagjá­val is. A találkozó létrejötte azoknak a lépéseknek a sorá­ba illeszkedik be, amelyekkel a tábornok — legalábbis kije­lentései szerint — biztosítani kívánja az októberre kiírt vá­lasztások tisztaságát és pár­tatlanságát. Egyébként az el­lenzék őrizetben levő vezetői is fogadhatják híveiket. laeütészakítására tett kísérle­tet és hasonló elítélő nyilat­kozatot adott ki a londoni és a yookshine-i körzeti pártbi­zottság is. A PB nyilatkozata egyebak között megállapítja, hogy döntésük azt tükrözi, el­vesztették a reményüket arra, hogy a párt közelgő novemberi kongresszusán a többséget megnyerjék. A KP jeHecüffig. rendkívül széles körű demok­ratikus vitát folytat új prog­ramtervezetéről, a Nagy-Bri­tannia útja a szocializmushoz című dokumentumról. Akik most elhagyták a pántot — ál­lapítja meg a PB nyilatkozata — azok is teljes joggal vettek részt a vitában. Éltek is ezzel a jogukkal, számos nyilvános és egyéb gyűlésen bírálták a tervezetet, részt vettek a Com­ment és a Morning Star ha­sábjain folyó vitában is. Állás­pont jukat azonban csali keve­sen támogatták, ezért váltak ki a pártból. SALT és Bécs Helmut Schmidt nyugatné met kancellár befejezte Kana­dában, az Egyesült Államok­ban és Izlandon tett 12 na­pos látogatását és Beykjavík- ból történt elutazása előtt tartott sajtóértekezletén meg­elégedéssel szólt látogatókör- útja eredményeiről. Schmidt kancellár az egyik nyugatnémet rádióállomásnak adott nyilatkozatában nyug­talanítónak mondotta, hogy lelassult az Egyesült Államok és a Szovjetunió között a ha­dászati fegyverek korlátozásá­ról folytatott tárgyalások me­nete és állást foglalt amellett, hogy ha nem sikerül kimoz­dítani a holtpontról a SALT- tárgyalásokat, akkor gyorsít­sák meg a közép-európai fegy­veres erők és fegyverzetek csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalások ütemét. Begin az USA-han Erlich izraeli pénzügymi­niszter a kormány vasárnapi ülését követően bejelentette, hogy 25 százalékkal felemelik az élelmiszerek és a benzin árát. Hasonló arányban nö­vekszenek a postai szolgálta­tások és a közlekedés díjsza­básai is. A miniszter szerint az intézkedés a tavaly 38 Sízá- zalékos infláció megfékezése érdekében vált szükségessé. Az izraeli televízió kommen­tárja szerint azonban az ár­emelés megkönnyíti az Egye­sült Államokban tartózkodó Begin miniszterelnök dolgát, aki újabb segélyek folyósí­tásáról tárgyal amerikai ven­déglátóival. Begin izraeli kormányfő vasárnap a New York-i Asto­ria szállóban másfél órás be­szélgetésen látta vendégül az amerikai zsidóság 25 promi­nens képviselőjét. Az izraeli miniszterelnököt az előzetes program szerint ma és holnap fogadja Carter elnök. Nyílt levél Cnrterhez Elnök úr! Ön kijelentette, hogy tá­mogatja a neutronbomba gyártását, amelyet a sajtó je­lentései szerint már ki is pró­báltak az Egyesült Államok­ban. A szenátus úgy döntött, hogy megszavazza a tüzérségi lövedékekhez és Lance típusú rakétákhoz felhasználható neutron-bombafejek előállítá­sához szükséges költségeket. Mindez oda vezet, hogy augusztus 15-én, amikor Ön a tervek szerint végleg dönt a neutronbomba tömeggyártásá­ról, a fegyverkezési hajsza „neutron-palyára” tér át. A Pentagon máris elegendő nukleáris robbanóanyaggal rendelkezik ahhoz, hogy akár többször is elpusztítson min­den életet a földön. Az elnök- választási kampány során ön azt ígérte választóinak, hogy alaposan megtisztítja ezeket a borzalomraktárakat, sőt telje­sen felszámolja őket. Most vi­szont újakat szándékozik léte­síteni ... Clausewits (porosz tábornok és hadtudós, élt 1780—1831. közt, a Napóleon elleni hábo­rú egyik vezető katonai * sze­mélyisége — a szerk.) megál­lapítása szerint a háború a politika folytatása más eszkö­zökkel. ön arra készül, hogy politikáját — amelynek leg­fontosabb célja állítólag az „emberi jogok” védelme — neutronbombákkal folytassa. Máskülönben ilyen hatalmas katonai erő mellett, mint amilyennel az Egyesült Álla­mok rendelkezik, miért kelte­nének új, s valószínűleg egyáltalán nem olcsó fegyver előállítására? ön, mint a második világ­háború veteránja, bizonyára látott olyan embereket, akik megrendültén kutattak egyko­ri otthonuk romjai között. A Élénk vita Belgrádion Az európai biztonsági kon­ferencia 35 .résztvevő államá­nak diplomatái immár hato­dik hete dolgozhak a belgrádi konferencia előkészületein, vé­leményt cserélnek a helsinki záróokmány megvalósításáról, valamint az európai béke és biztonság megszilárdítására tett további javaslatokról. Az élénk vita középpontjá­ban — egyedül hétfőn délelőtt 23 küldött szólalt fel — a hét elején a belgrádi értekezlet időtartamával és időpontjával kapcsolatos kérdések állanak — tekintettel arra, hogy a helsinki záróokmány elő- rányzata alapján 1977-ben le kellene zajlania a találkozó­nak, a szocialista országok képviselői a szeptemberi kez­dés és a legkésőbbi decemberi befejezés mellett vannak. Hangsúlyozzák, hogy mintegy háromhónapos időtartam ele­gendő lenne a belgrádi érte­kezlet előirányzott feladatai­nak átfogó és eredményes végreha j tásához. A KOLUMBIAI dolgozók széles körben megemlékez­nek a Kolumbiai Kommunis­ta Párt megalakításának 47. évfordulójáról. A jubileum al­kalmából az ország sok váro­sában ünnepi találkozókat, nagygyűléseket rendeznek. Lengyel tájak, városok Népeink mozgó hídja a Bá- thori expressz, mely naponta frissíti a történelmi barátságot Varsó és Budapest között Per­gő film képsoraival üdvözöl a lengyel táj. Örömről, problé­máról, felemelkedésről ad hírt Katowice kéményerdeje, a nadrágszí j-parcellákon legelé­sző sok tehén, a munkába in­dulók serege. A látvány a va­lóságot kottázza. Lenyűgöző a varsói Központi pályaudvar az építészet nagyvonalú elegan­ciájával — ez már a XXI. szá­zad. Valóban központ, Varsó egyik szíve. Műszakilag, esz­tétikailag kifogástalan, — s ez a kiküszöbölt hiánytalanság éppen a szín, forma, dallam segítségével kelt muzeális összhatást. Varsó, Budapest, Párizs előtt sok a szemét a sínek mel­lett. Rá kell döbbennünk min­denütt Európában, hogy a szépség alapfoka a rend. Vo­natkozik ez a Báthori ex- presszre is, mely sokkal, sok­kal tisztább lehetne. Egy lóerővel Lengyelországban nem bú­csúzik a lovacska. Nálunk Kon­dor Béla, Orosz János, Csoóri Sándor, Nagy László, Htt- szárik Zoltán a mesterművek szintjén búcsúztatta a lovat filmmel, verssel, festészettel, mert a társadalom elbúcsúz­tatta. Itt a Mazuri tavak kör­Varsó, Olsztyn és a Mazuri tavak nyékén szánt, szekeret húz, le­gel; jelen van. Traktor annál kevesebb. Helyette legel a ló. Jó nézni, de az értelem tudja, közgazdaságtani probléma fű­ződik létükhöz. Igaz, s ezt lép- ten-nyomon látjuk a varsói, olsztyni üzletekben; lengyel barátainknak imponálóan si­került megoldani a tavaly je­lentkező közellátási gondokat, de a megoldást csak a mező- gazdaság gépesítése jelentheti hosszú távon. A múzeumváros Olsztyn különös város. Ter­mészeti környéke a tajga és a Mazuri tavak. Magas fenyők között járva érzi az ember, a világ mindenütt szép és varázs­latos. Itt azzal, hogy felhők­be rejtőzik a nap és hamuszür­ke az éjszaka. Itt azzal, hogy a fák zöldje szikráztatja fel az olsztyni vár vörös téglából emelkedő együttesét, a gótikus erődtemplomot, azzal, hogy a csönd még érettebb. A főtér szentendrei hangulata fokozó­dik egy pohár forró mézes sör fogyasztása közben, s megállít Kopernikusz széke a vármú­zeumban. Méltóság árad a boltozat alatt elhelyezett asz­tal, könyv nemes veretű alak­zatából, ahol egykor a nagy csillagász gondolkodott. Az ut­cák forgalma mérsékelt, sok a sgraffito a házak homlokzatán és szép mozaikok díszítik az üzletek belső falait. Egész Olsztyn múzeum; léptéke ked­ves, arányos, ezért emberi. A mellékutcák kora reggeli el­néptelenedésében szinte vár­juk, hogy a sarkon mikor top­pan elénk Dante Beatricével. A falak gótikus csipkéi őket ígérik, őket jelentik be képze­letünknek. Az ’ külön érték, hogy a házak külső homlokza­tán látható vésett rajzok, dí­szek, betondomborművek mind a Mazuri tavak állat és nö­vényvilágát, a helyi történe­lem emlékeit örökítik meg. Ta- nüühabunik ettől a patrióta gyakorlattól, s nekünk is tö­rekednünk kell, hogy képző- művészetünk a helyi táj, kör­nyezet és néprajz ajánlatait fogadja el fokozottan egy adott város, tér szépítésében a sok­szor gyökértelen elvonatkozta­tások helyett. Olsztyn iskolaváros is. Itt működik a híres halászati egyetem, s egyre intenzívebb kapcsolat létesül Olsztyn és Gödöllő agrármémökjelöltjei között elsősorban kulturális téren. Mindezt szélesíteni szük­séges a sport és a tudomány közegében is, hiszen sok hasz­nos tapasztalatot vehetnénk át egymástól a barátság és a köl­csönös érdekek alapján. Közös emlékek Hazafelé újra megálltam Varsóban, hogy megtekintsem a Hadtörténeti és a Nemzeti Múzeumot. Századok harci vonulásában engem leginkább Bem tábornok szobra és fest­ménye ragadott meg, s azok az iratok, melyek erdélyi had­járatának győztes állomásait rögzítették. Valami más is. Len­gyel katonai gyermekegyenru­Kopernikusz olsztyni várban. szobája az ha, az a magatartás, mely a serdülő leükületben is fegyver­rel mondott nemet az erőszak­nak. Ez e méteres ruha, s az azt öltöztető akarat is hozzá­járult, hogy ma nincs fasiz­mus Európában. Béke van helyette és művé­szet. Munka és alkotás. A var­sói Nemzeti Múzéumban gyö­nyörködve álltam meg az egyiptomi szobrok és görög vázák előtt, lenyűgöző a toru- ni szárnyasoltár, a sok vórvi- rágos Pieta. Halk gregorián ze­ne is szól nagyon diszkréten, s méginkább feltámasztja a kö­zépkor színes üzenetét, fokozza önzetlen szövetséggel a képek, szobrok szépségenergiáit. Jan Matejkó grandiózus mé­retű és hatású Báthori képe előtt értem meg a Báthori— Bem párhuzamot, azt, hogy a lengyel—magyar barátság köl­csönös támogatásban nyilvá­nult meg már az elmúlt száza­dokban is. Nem vámolandó A vonatringás elaltat. Meleg fény ébreszt, gazdag gabona­táblák, kukoricások. Ez már Magyarország, s a fényben fü- rödve értem meg az északi em­ber nosztalgiáját, azt, hogy a barátságon túl milyen örömmel és megújuló rajokkal érkeznek hozzánk lengyelek, csehek, finnek. Erre gondolok, mikor a vámos kopogtat. Nyitom a tás­kát; üres. A kincs lelkületem- ben áramlik. Ezt kaptam Olsztyn tói, Varsótól, s ez nem elvámolandó, hiszen mind­annyiunké. Losonci Miklós romok mindig fájdalmat, szenvedést keltenek az emberi szívben. A neutronbombával, amely­nek gyártását Önök már gya­korlatilag megkezdték, elmé­letileg elkerülhetők a romok. Ettől azonban a háború még nem válik emberségessé. In­kább beszélhetünk az elem- bertelenedés kiterjesztéséről. Nem tudom, ön hogy van vele, de én el sem tudom képzelni az életbenmaradot- tak rémületét, ahogy megpil­lantanák a neutronbombá­zás utáni Moszkva vagy Le­ning rád képét — romok nél­kül, de emberek nélkül is. Ön, elnök úr, hívő ember, én ateista vagyok. Nem járok templomba, imaházba, de má­sok igen. A neutronbomba a templomokat nem rombolja le de kinek lesz rájuk szüksége? És kinek kellenek emberi jogok —, ha nem lesz­nek többé emberek? Ön, elnök úr, amikor a Pentagonnal együtt hozzá­kezd a neutronfegyver megte­remtéséhez — úgymond — jogalkotói szerepben lép fel. Nemcsak arra törekszik, hogy jogot kapjon az emberek meggyilkolására — e téren egyébként Káin mindenkit megelőzött — hanem magán­tulajdonukra is rá akarja ten­ni a kezét. S bár a magántu­lajdon „szent és sérthetetlen”, Ön mégis meg akarja szerez­ni: a tulajdonosoknak halált, az ember számára még isme­retlen neutronkínokat szán. Én ezt új-káiinizmusnak ne­vezem. Sajnos, még a Novosztyi Sajtóügynökség társadalmi státusa sem ad jogot szá­momra, hogy akár kis részét is kimutassam annak a ha­ragnak, rémületnek és szé­gyennek, amelyet az Amerika Hangja rádióállomásnak a neutronbomba működési elvé­vel kapcsolatos magyarázatai keltenek bennem. Azoknak az embereknek a rémületét, akik számára Hieronymus Bosch (németalföldi festő, élt kb. 1450—1516 közt, groteszk, po­koli szörnyek népesítik be ké­peit — a szerk.) apokaliptikus látomásait — mint az atom­töltetet — megatonnára kell átszámítani. Ügy látszik, a lejtőn nincs megállás. Enged­je meg, hogy feltegyem a kérdést: miután neutronbom­bával megsemmisítenek min­ket, moszkvaiakat, mit tesz­nek katonái a múzeumaink­ban őrzött Rubljov-ikonokkal, és Rembranát-képekkel? S miután megszabadította Le- ningrádot a leningrádiaktól, mi történik az Ermitázs kin­cseivel ? Tudom, hogy most az ab­szurdumig vittem a dolgokat. De ha nem így lesz — akkor mire kell a neutronbamba? Egyébként, Elnök úr, a Szovjetunióban több mint 1 millió 250 ezer tudományos dolgozó van. Ezek az embe­rek sok mindenhez értenek. De hová vezeti az emberisé­get a fegyverkezési hajsza meredek spirálja? Előbb vagy utóbb — de Mars (a háború görög istenének) eszelősségé- hez. Nem lenne-e jobb, ha örökre elfelednénk ezt a go­nosz pogány istent, s a szu­perhatalmak erőfeszítéseit pél­dául a Mars bolygó kutatásá­ra összpontosítanánk? Bár­hogy is van, Elnök úr, ha már az „emberi jogokról” beszé­lünk, mindenekelőtt talán az élethez való jogot kellene biz­tosítani az ember számára. A mi országunkban, Elnök úr, csak a gyerekek nem emlékeznek a romokra. És a földeken még nem min­denütt gyógyultak be a- háború ütötte sebek. A ve­teránok még emlékeznek a csatákra. Az anyák. máig is őrzik a halotti értesítéseket: az asszonyok megöregszenek, de az anyák soha. A szovjet emberek mindenkinél jobban tudják, hogy milyen drága a béke: húszmillió ember életé­vel fizettünk érte; s örökké adósak vagyunk az áldozatok­nak. Mindenre emlékszünk — Sztálingrádra, Kurszkra, Ber­linre is. És a győzelmi dísz­szemlére. És meg tudjuk vé­deni magunkat, ha — mint 1941-ben — bombák hullanak ránk. Még akkor is, ha neutronbombák... Gennagyij Pisze revszklj, az APN hírmagyarázója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents