Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-17 / 167. szám

*1977. JÜLirS 17., VASÁRNAP m 5 Felavatják az Árpád-szobrot Hagyományos terménybemutató Ráckeve már augusztus 20-ra készül Megértő barátokként Mongólia után — Orenburg — Az aranykoszorús fokozatért Kókai István (balról) és Zsömle József a hordozható kovácsműhely összeszerelésén dolgozik. Jut idő a kedvenc időtöltésre,' a horgászásra is. Nemzetközi tábor Alsópakonyban Kubai, észt, lengyel és ma­gyar egyetemisták dolgoznak júliusban a Felsőbabádi Álla­mi Gazdaság szőlőjében. Je­lenleg a hajtásválogatás van soron. Szabad idejüket Alsópa­konyban az állami gazdaság if­júsági klubjában töltik és az ottani üzemi konyhán étkez­nek. Megjelent Ócsán a Községi Híradó Ócsa nagyközségi tanácsa jú­liusban jelentette meg először, 1000 példányban a Községi Híradót. A tanács vezetői ezen­túl félévenként tájékoztatják a tanácstagokat, a közságbelie- ket, az állami gazdaságok és üzemek dolgozóit a legújabb törvényekről, rendeletekről, a tennivalókról és más közér­dekű dologról. Az első szám a közérdekű bejelentéseikről, i javaslatokról és panaszokról szóló 1977. évi első törvényről, valamint az építési engedélyezési eljárásról szóló ÉVM rendelet előírásai­ról ad jól hasznosítható kivo­natokat. Közlik a helybeli mű­velődési ház műsorát, a kisipa­rosok névsorát, a kereskedelmi egységek nyitvatartási rendjét, Régi korok hangulatát, re­neszánsz városépítők ügysze­rető igyekezetét idézte aiz a közgyűlés, amelyet tartott a Szentendre Barátainak Köre, a városi tanács dísztermében, s amely Barcsay Jenő Kos- suth-díjas festőművész elnök­letével értekezett kétéves fennállása óta immár har­madszor. Marosvölgyi Lajos tanácselnök hívta össze a kört, melynek tagjai városukat sze­retői segíteni akaró, munká­jukkal elismerést, tekintélyt szerzett emberek, s akik közül sokan éppen az állami, politi­kai, társadalmi életben betöl­tött helyüknél fogva nemcsak javaslataikkal, hanem tevőle­gesen is képesek hozzájárulni Szentendre okos és szép meg­újításához. Mi a cél? Milyen város legyen Szent­endre? Hogyan lehetne meg­újítani úgy, hogy ne veszítse el régi, patinás arculatát? Hogyan lehet elérni, hogy az elő város lakható múzeum legyen, hogy lüktető, zajos életével ne tapossa ed a múlt gyönyörködtető emlékeit ? A koncepció megvan, a ter­vek is. Erről beszélt a tanács elnöke. Négy évvel ezelőtt 12 ezer, ma csaknem 16 ezer lel­ket számlál a város, s a ko­rábbi számításoktól eltérően ma már úgy látják, hogy az ezredfordulóra 20 ezernél is több lakója lesz. De nemcsak a városlakók száma nő; egyre többen költöznek ki hétvégi házaikba, s egyre több turista érkezik nemcsak a környék­ről és a fővárosból, hanem az ország távolabbi pontjairól és külföldről is. És nemcsak lát­ni és művelődni, hanem enni, inni, szórakozni, közlekedni, parkolni és bevásárolni is sze­retnének. Kőről kőre Az igények robbanásszerű növekedése miatt módosítani keli a város szerkezetét, s valószínű, hogy korrigálni kell a már kész terveket is. A mű­emléki központot körülöleli a belső körút, amely a pálya­udvartól indul és visszaka­nyarodik a 11-es úthoz. A tömegközlekedésnek ebből a belső körből ki kell szorulnia, hogy enyhüljön a zsúfoltság, s a nézelődő járókelőt ne riasszák el minduntalan bőgő motorok, autók. Sétálóutcákat alakítanak ki, a járművek egy részét pedig a Duna- partra terelik. A belső körút kiépítése várhatóan az évti­zed végére fejeződik be. A belső övezetben is ki kell még Ráckevét nem éri készületle­nül augusztus 20. Már most megkezdték a járási központi ünnepség előkészületeit. Ezért hívta össze a napokban a Ha­zafias Népfront nagyközségi bizottságának titkára, Dékány Sándor a járási és községi szervek képviselőit, összeállí­tották az ünnepség programját, amely az idén is a több éves hagyományokra épül. A kétnapos eseménysorozat most is zenés ébresztővel kez­dődik, ezt követi a felvonulás, amely a Savoyai-kasitély elől indul. Az ünnepi nagygyűlés előadójául dr. Kovák Béla or­szággyűlési képviselőt, a Cse­pel Autógyár vezérigazgatóját kérik fel. Még délelőtt meg­kezdődnek a kulturális és sportesemények-, járási tánc­csoportok lépnek fel, kézilab­da villámtornát, egyéni sakk- bajnokságot, labdarúgó-mérkő­zésit rendeznek, este tűzijátékot a Duna felett, utána utcabál lesz. Megrendezik a hagyományos alakítani a forgalmi rendet, ebben az ötéves tervben egy, később további parkolóhelye­ket építeni. Ezzel belül oldódik a zsú­foltság, s ez megteremti a műemlékterület re konstruk­ciójának egyik alapvető fel­tételét. A rekonstrukciós munkába szeretnék bevonni azokat a szakembereket, akik már bebizonyították, hogy értik a dolgukat. A jövő év­től a város anyagi lehetőségei is javulnak. Milyen legyen a központ? Csak műemléki-múzeumi ? Vagy a lakóhelyek is megma­radjanak? Ügy döntöttek, hogy — bár lesznek szanálá­sok — a lakásokat nem szá­molják fel, de a korszerűsítés érdekében többet összevon­nak. Szinte kőről kőre mérik majd fel a műemlékeket; s itt olyan múzeumok, gyűjtemé­nyek nyílnak, amelyek — mint a már sokat emlegetett Szentendrei Szalon — otthont adnak alkotók munkáinak, történelmi emlékeknek. A városmag déli része fo­gadja majd az érkezőket, ide bevásárlóközpontot terveznek. Innen áramlik a gyalogos forgalom — hamarosan alul­járón is — a központ felé. Itt is épülnek három éven belül új vendéglátóhelyek, az ezt követő öt évben pedig iskola­komplexum. Északról a legszebb A Fő tértől északra eső te­rületen romantikus sikátorok, lépcsők fogadják a látogatót. Ügy építenek ezen a környé­ken szállodát, éttermet, hogy az ezt a hangulatot ne zavar­ja. Ebben a térségben alakít­ják ki újra a szoborparkot, s három éven belül olyan vízi­bázist, hogy a város északról teljes szépségében borntakoz- hassék ki. A bolthálózat elavult, a korszerű üzletek megnyitása után csökkentik a kis üzletek számát. Ki kell még jelölni azt a helyet, ahol az üdülő­övezet lakói bevásárolhatnak. A vendéglátóipar ebben az ötéves tervben nem tervez újabb beruházást, csak kor­szerűsítést, de ennek a gyors és tömeges kiszolgálást kell elősegítenie. A Zöldfából étel­bár, a Kis Béke helyén tejbár lesz. És fásítás, fásítás min­denütt, ahol erre hely van. Az iskola- és óvodafejlesz­tésben kedvező időszak ez, két év múlva befejeződik a 16 tantermes iskola építése, s már előkészületeket tettek a i Rákóczi úti 'iskola nyolc tan­munkás—paraszt találkozót is. A találkozó házigazda tisztét a Ráckevei Aranykalász Terme­lőszövetkezet tölti be. A leg­több esemény színhelye a köz­ségi strand környéke lesz. A tervek szerint az idén fellép a Postás Szimfonikus Zenekar, s könnyűbúvár bemutatót is tar­tanak. A szervező bizottság du­nai sétahajózással akarja meg­örvendeztetni a vendégeket A mezőgazdasági üzemek a hagyományos terménybemu­tatóval tisztelik meg az alkot­mány ünnepét. Az eseményso­rozat egyik ékessége lesz az Árpád-szobor felavatásaj A szobrot, amely Szász Gyula műve, 1896-ban állították fel először a kastéllyal szembeni egykori Árpád-ligetben, A hor­ganyötvözetből készült alkotást a község egymillió forintért restauráltatta, s az újjászüle­tett mű, amelynek talapzata Árpád fia, Zsolt születésének öi'ömünnepét ábrázolja, visza- kerül eredeti helyére. teremmel való bővítésére. Két százszemélyes óvodát adnak át az idén. Távlati terv: kor­szerű zeneiskola és hangver­senyterem építése. Régi fényében Egészségügy: máris szűk az új szakorvosi rendelőintézet, a bővítésén dolgoznak. Víz­ellátás: a regionális vízmű összeköti Leányfalut Szent­endrével. Csatornázás kezdő­dik hamarosan és folytatódik később. Három éven belül meglesz a vezetékes gáz. A köztisztasági feladatok megol­dását a Városgazdálkodási Vállalat vállalja. Sport: 1980- ig meglesz a vízisportbázis. A sporttelep építése csak három év múlva indul, de az előké­szítés már — társadalmi mun­kában — megkezdődött. Van még feladat bőven, a bánáti kör tagjainak módjuk lesz segíteni. A vitában bebi­zonyosodott, hogy a kör élet­képes, segíthet kimunkálni a részfeladatokat Szerencsés az a város, amelynek ennyi ba­rátja van. Hatos Erzsébet Az erőszakos bűncselekmé­nyeket a magyar büntetőkó­dex értelmében minden eset­ben szigorúan kell büntetni. Az alanti ügyben azonban a bíróság külön súlyosbító kö­rülményként értékelte a vád­lottaknak a szokásos erőszakot meghaladó agresszivitását, gátlástalan, útonálló stílusát. A 21 éves Szelecki László tavaly márciusban szabadult a börtönből, kedvezménnyel. A feltételes szabadlábra he­lyezés időtartama azonban alig hogy Letelt, múlt év máju­sában Szigetszentmiklóson a Petőfi utcai italbolt előtt esz­méletlenségig összevert egy férfit, Sz. Lászlót. Igaz, e verekedés kirobban­tásában Sz. László sem volt vétlen, mert a söntéspulthoz lépő Szeleckit minden indok nélkül sértegette, szinte pro­vokálta ... Az 1976. szep­tember 24-i kegyetlen éjszaka vizsgálata során azonban már semmilyen mentő motívumot nem talált a bíróság. Ezen az estén a vádlott együtt italozott ismerősével, Ender Istvánnal. Pénzük azonban hamar elfogyott. Ha­zafelé menet egy csendes ut­cán meglátták K. Lászlót, akihez Szelecki váratlanul Kókai István gyömrői, Apaf- fy utca 20. szám alatti lakos már ismét az orenburgi, két­ezer 700 kilométeres gázveze­ték építésén dolgozik. Alig több mint két hetet töltött idehaza: munkahelyétől, a 21. számú Állami Építőipari Vál­lalattól kéthetes családos be­utalót kapott a balatonfenyve- si üdülőbe, ott volt feleségével és fiával, a hétéves Zolival. Amikor hazajöttek Gyömrőre, csupán egy nap maradt a ké­szülődésre: a kötelesség ismét a Szovjetunióba szólította a 29 éves fiatalembert, akinek kora ellenére, már sok-sok felejt­hetetlen élményben volt része. MŰEMLÉKEK KÖZÖTT — Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárban szabadultam, mint fémszerkezet-szerelő jár­műlakatos. Néhány év után, a feleségemmel elhatároztuk, hogy családi ház építésébe kez­dünk, s megbeszélve, arra az elhatározásra jutottunk, hogy néhány évig külföldön fogok dolgozni. Több mint másfél évet töltöttem a távoli szocia­lista országban, Mongóliában. A budapesti PhyiLaxia Oltó­anyag- és Tápszergyár kapott megbízást a songinói kombinát építésére. Munkaadóm, az Ém- export volt a fővállalkozó. Na­gyon örültem, amikor megtud­tam, hogy részt vehetek a kombinát építésiében. — Hetvenhárom januárjától, 1974 márciusáig tartózkodtam Mongóliában. Természetesen feszített volt a munkatempó, de azért jutott időm az ország nevezetességeinek megismeré­sére is. A sziklás hegyek, az évezredes műemlékek, a pago­dák, a Buddha-szobrok örökké emlékezetesek maradnak szá­momra. De beszélhetnék a ked­ves mongol emberekről, akik nagy szeretettel fogadták a szo­cialista országokból érkező szakembereket. Szívesen adtuk át nekik tapasztalatainkat, hi­szen az első öt év után, végle­gesen mongo] irányítás alá ke­rül a kombinát. A több ezer ki­lométer nem tette lehetővé, hogy gyakran hazalátogassak. Egyszer a feleségem is eljött hozzám, szovjet területen lát­tuk viszont egymást, csaknem egy év után. MÍNUSZ 30 FOK — Két évvel ezelőtt, 1975. október 6-án, a 21. számú Álla. mi Építőipari Vállalat dolgozó­ja lettem. Az orenburgi gázve­zeték építéséhez innen kértek segítséget. A vállalat engem is besorolt a kiutazók közé. Már az első hetekben nagy iramban haladt a munka. Élő­odaugrott, kicsavarta a kar­ját és felszólította, adja át minden pénzét, de legalább kétezer forintot. A meglepett férfi egy szót sem tudott kinyögni, amikor váratlanul ütés érte, amitől ájultan zuhant a földre. Sze­lecki még ezután is rugdosta az eszméletlen embert, majd kiforgatta zsebeit. Nyolc fo­rintot talált nála. K. László az orvosi látlelet szerint a zúzó- dásokon kívül agyrázkódást és állcsonttörést szenvedett. Nem sokkal ezután egy ma­gányos nő lett a két fiatal férfi áldozata. A támadás egy Szelecki-féle tarkóütéssel kez­dődött, amitől R. Júlia az út menti árokba esett, majd amikor tiltakozni próbált, két újabb tarkóütést kapott. A megrémült és ellenkezni nem merő nőt ezután az első- és a másodrendű vádlott is megerőszakolta. A Pest megyei Bíróság a visszaeső Szelecki Lászlót rablás, súlyos testi sértés és erőszakos nemi közösülés bűntettéért 6 évi szigorított börtönre, Ender Istvánt pedig erőszakos nemi közösülés bűntettért 2 év és hat hónap börtönre ítélte. B. E. szőr a különböző kiszolgáló épületeket, a lakótömböket kel­lett felépítenünk. Kétszázöt la­kásból állő, valóságos város­részt hoztunk tető alá Bogorod- csán mellett. Ott rendezked­tünk be a több hónapos kint­tartózkodásra. — A mi feladatunk a komp­resszorállomások elkészítése és próbaüzemeltetése. Sokszor nagyon nehéz körülmények kö­zött dolgoztunk, olykor térdig érő sárban, s a hőmérő higany­szála hányszor süllyedt a mí­nusz 30 fok alá! Csaknem min­den nap öt-hat méter magas­ban szereltünk. — Hogyan telik el az oren­burgi gázvezeték építőinek egy napja? — Háromszemélyes, össz­komfortos, tágas, kényelmes szobákban lakunk. Reggel fél hétkor kelünk, nyolckor már a munkahelyen vagyunk. Az ebédidőt leszámítva, 12 órát dolgozunk. Nincs megállás szombaton sem, sőt a hónap négy vasárnapjából is kettőt munkával töltünk, hiszen a KGST egyik jelentős beruházá­sa a szocialista országoknak épülő gázvezeték. A központi telepen önálló rá­dióstúdió működik, rendszere­sen ellátogatnak hozzánk ma­gyar művészek, legutóbb pél­dául az Állami Déryné Szín­ház társulata vendégszerepeit Bogorodcsánban, s nagy sikert aratott a Tolcsvay-együttes koncertje Is. Hetente ötször filmvetítést tartanak. — Az ellátás zavartalan, a Bükkvidéki Vendéglátóipari Országos kirakodó- és állat­vásár természetesen ősidők óta volt Kiskunlacházán. Mostanáig megmaradt olyan­nak, amilyen régen. Manap­ság viszont egy nagyközség országos kirakodó- és állatvá- sára hogyan lehetne meg el­adó autók nélkül? Csakhogy ahhoz megfejelő, rendezett vá­sártér is kell. A régi vásár­térre amúgy is ráfért a kor­szerűsítés. Elegyengették a ta­lajt, kerítéssel vettek körül három jókora területet, külön a lovaknak, a szarvasmarhák­nak, a sertéseknek. A tavaszi vásár nagyon élénk volt. Arra a hírre, hogy felújították a vásárteret, az Vállalat gondoskodik a kaló­riadús falatokról. — Szabad időnkben sokat olvasunk, húszezer kötetes könyvtár áll a rendelkezésünk­re. Én szívesen horgászok: a közeli, gyors folyású patakban, melynek Biisfcrica a neve, főleg fogast és süllőt lehet fogni. Hazaviszem a halat, és finom vacsorát készítünk belőle. BRIGÁDBAN — Tíztagú brigádban dolgo­zom, tavaly elnyertük az ezüst­koszorús fokozatot, célunk az aranykoszorú megszerzése, melyhez persze, teljesítenünk kell a terveket. Kókai Istvánná veszi át a szót: — Nagyon várjuk augusztus 18-át, amikor Pista véglege­sen hazatér a Szovjetunióból. Már hozzákezdtünk a ház épí­téséhez, a Csokonai utcában. Szorgalmasan gyűjtöttük a pénzt, s már elegendő áll rendelkezésünkre, hogy minél előbb tető alá hozzuk ottho­nunkat. MÍG EGY HÓNAP Még beszélgettünk volna, de hozzá kellett kezdeniük a pa­koláshoz, a holmik előkészíté­séhez a másnapi elutazásra. — Nagyon örülök, hogy ilyen jelentős építkezésen dol­gozhattam már fiatal korom­ban. A szovjet emberekkel jól megértjük egymást, sokukkal egész életre szóló barátságot kötöttünk. Gér József ország minden részéből levo­nult vagy kétszáz árus. Ami az állatvásárt illeti: 80 ló kö­zül válogathattak a vevők. Kínáltak és nagyrészt el is adtak 200 sertést is. A szarvasmarhavásár gyenge volt. Alig 50 kérődzött új gazdára várva. Autó azonban a tavaszi vá­sáron még nem volt és az őszin sem lesz. Jövő eszten­dőtől azonban évente nem két, hanem régy alkalommal, februárban, májusban, augusz­tusban és novemberben tart­ják meg az országos kirako­dó-, állat- és ezentúl már az autóvásárt is. Az élő város legyen múzeum Napirenden: Szentendre jövője ÚTONÁLLÓ STILUS... Tarkón ütötte áldozatait Kirakodók, állatok, autók Évente négyszer lesz vásár Kiskunlacházán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents