Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-14 / 164. szám

1977. JÜLIUS 14., CSÜTÖRTÖK JS SZMm ÍIP A jövő héttől sorozatban-i» ««W V?» <S« * ' J; ; ;v "- ^ V ’ 4 í; <£$£ & -Az« 11 mz A Kemeneei Vegyesipari Szövetkezet új munkaigényes termék gyártását kezdi meg sorozatban a jövő heten. Az Ik- ladi Ipari Műszergyár részére villanymotor állórészt szerel­nek össze bérmunkában. Nagy Iván felvétele Nyugat-berlini szakszervezeti küldöttség Pest megyében A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsának meghívásá­ra egy hétre hazánkba láto­gatott a Nyugat-berlini Német Szakszervezeti Szövetség öt­tagú küldöttsége, Walter Sickert elnök vezetésével. A delegációt fogadta Jám­bor Miklós, az SZMT vezető titkára, s tájékoztatta Pest megye gazdasági életéről, szakszervezeti mozgalmáról. A vendégek itt-tartózkodá- suk idején megtekintik a Cse­pel Autógyárat, a Nagykőrö­si Konzervgyárat, a ceglédi kórházat, és látogatást tesz­nek a dánszentmiklósi Micsu­rin Termelőszövetkezetben. • • Ömlesztett tement — uszályban EVM-bemutató a Kvassay-zsilipnél A cement vízi szállításáról rendezett szerdán bemutatót az Építésügyi és yárosfejlesz- tési Minisztérium Lábatlan­ban és a Kvassay-zsilipnél működő betongyártó telepen. Itt szállítanak először hazánk­ban a Dunán ömlesztett ce­mentet. A lábatlani kikötőben úgy­nevezett pneumatikus vályút alakítottak ki, levegőpárnán csúsztatva juttatják az uszá­lyokba a cementet. A Kvas­say-zsilipnél különleges kikö­tői úszópontont készítettek, amelyen szovjet technológiá­val és berendezésekkel szip­pantják ki az uszályokból, és csővezetékeken át a beton­gyártó telep silójába juttatják az ömlesztett cementet. A vízi szállítás költsége a vasúti fuvardíj nyolcada, a közútinak pedig mindössze huszonötöd része. Várják, Igénylik a tájékoztatást A bizalmiak továbbképzésének tapasztalatai Az SZMT legutóbbi ülésén az 1976—77-es oktatási év ta­pasztalatait vitatták meg. Vá­cott, a Madách Imre Művelő­dési Központban pedig nem­rég zajlott le az ország szak- szervezeti központjaiból és is­koláiból érkezett vezetők to­vábbképzése, tapasztalatcseré­je. Erdekeltek-e ? Az. elmúlt időszak a szak- szervezeti oktatásban döntő év volt: a tagság és a bizalmiak felkészítése az új feladatokra, a megnövekedett lehetőségek­re. Mit is jelent az utóbbi időben oly sokat emlegetett megnöve­kedett hatáskör? Jelenti — a többi között az egyetértési és véleményezési jogot. A bizal­mi együtt dönt a vele azonos 6zintű gazdasági vezetővel a dolgozók élet- és munkakörül­ményeire vonatkozó kérdések­ben, illetve a gazdasági vezető köteles döntése előtt a bizalmi véleményét kikérni meghatá­rozott esetekben. Ahoz viszont, hogy a bizalmiak és általuk a dolgozók valóban a gazdasági vezetők partnerei — esetleg vitapartnerei — legyenek, ál­landó tanulásra, önművelésre van szükségük. A munkahelyi demokrácia csakis a munkások és képviselőik cselekvő-értő együttműködésével válhat va­lósággá. És ebben van a leg­nagyobb tömegszervezet, a szakszervezet felelőssége. A Szakszervezetek Országos Tanácsának legutóbbi tanács­kozásán hangzott el: alapvető gond, hogy a dolgozók tanulá­sában. művelődésében r,_:n kel­lően érdekeltek sem a válla­latok, sem maguk a dolgozók. A vezetők jó része úgy érzi, ma még nem művelt munká­sokra, hanem „csak” munka­erőre van szükség. A MEDOSZ Pest megyei bizottságának ta­pasztalata is alátámasztja ezt a megállapítást. Sok gazdasági vezető csupán vonakodva, fel­sőbb nyomásra volt hajlandó elengedni a társadalmi akti­vistákat az egy-két hetes to- vábképző tanfolyamokra. Az Építők Pest megyei bizottsága pedig arról adott számot, hogy a dolgozók kifogásolták — jo­gosan —, hogy a brigádokat szinte kizárólag a termelésben nyújtott teljesítményük alap­ján rangsorolják és összes vál­lalásukhoz képest indokolatla­nul magas a társadalmi mun­ka címén követelt túlmunka. * Újszerű módszerek A tapasztalatok szerint a dolgozókat jogaik megismeré­sében még az e célra kiadott kézikönyvek sem segítik kel­lőképpen. A bizalmiak részére kiadott kézikönyv nem tartal­mazza a legújabb jog- és ha­tásköröket. A tanuló embert így még mindig nem veszi körül megfe­lelő társadalmi légkör, ennek ellenére a szakszervezeti okta­tásban résztvevők száma év­ről évre nő. Az idén a megyé­ben 34 ezren vettek részt szak- szervezeti politikai továbbkép­zésen. Az Oktatási Központ­ban 20 tanfolyamon 856 hall­gató tanult (mintegy három­százzal többen, mint tavaly.) A tartalmi munkát újszerű módszerek alkalmazásával, kis­csoportos foglalkozások beve­zetésével, esettanulmányokkal segítették. Az országban egye­dülálló kezdeményezése volt az Oktatási Központnak, hogy a társadalmi tisztségviselők ré­szére levelező tanfolyamot szervezett Vácott és Cegléden. Ezeken az előadásokon túlnyo­mórészt kisgyerekes fiatalasz- szonyok vettek részt. Általánossá vált a megyé­ben a bizalmiak és bizalmihe­lyettesek tanfolyamrendszerű oktatása; az érdekeltek 70—80 százaléka jelent meg az elő­adásokon. Ezek a tanfolyamok nemcsak a hallgatók okulására szolgál­tak, hanem az előadók, szerve­zők is sok új tapasztalatot sze­reztek. A résztvevők lényegé- sen elfogulatlanabbul és sza­badabban nyilvánítottak véle­ményt, mint egy-egy termelési tanácskozáson. Ebből két kö­vetkeztetés is adódik. Az egyik, hogy ezeken a fórumokon sok­kal kötetlenebb és nyíltabb a légkör, mint egy-egy tanácsko­záson. A másik: a tanuló, mű­velődő ember sokkal inkább magáénak érzi mások gondjait. Ök fogalmazták meg például azt a gondolatot, hogy a dolgo­zók nem érezhetik gazdáknak magukat, nem tudnak azono­sulni a vállalat érdekeivel, ha a gazdasági vezetők nem kérik ki véleményüket a kulturális­szociális alapok felosztásánál, késve tájékoztatják ókét a vál­lalati döntésekről. A tanfolya­mokon került szóba az is: a dolgozókat nyugtalanítja, hogy egyes vezetők a szocialista bri- gádmozgalom jelenlegi szint­jével elégedettek. Hozztiszólás a döntésekhez Sok kritikát kapott a köz­ponti tananyag: a hallgatók időnként túlzottan elvontnak. tudományoskodónak tartották az előadásokat, s több olcsóbb szemléltető anyagot kértek. Ám ezek a kifogások is arra utalnak, hogy a résztvevők nem kötelező penzumként akarják letudni az oktatást, hanem várják és igénylik a tartalmi, segítő tájékoztatást. A legnagyobb érdeklődés a munkahelyi élet időszerű kér­déseivel foglalkozó edőadáso- kat kísérte. A négyféle — ösz- szesen 1611 — tanfolyam közül 912 foglalkozott ezzel a téma­körrel. Az Építők Szakszerve­zetéhez tartozó Pest megyei dolgozók közül például a 3374 tanulóból 3125-en ezt a soro­zatot hallgatták végig. Ä jövő évi oktatási tervet már a fenti tapasztalatoknak birtokában hagyták jóvá az SZMT elnökségi ülésén. Az oktatás alapvető célja: a dolgo­zók és képviselőik olyan szin­tű tájékoztatást kapjanak, hogy hozzá tudjanak szólni a dön­tésekhez, ne nyugodjanak bele olyan határozatokba, amelyek ellentétesek érdekeikkel. A szakszervezeti bizalmiak, tiszt­ségviselők gondolkodásától, képzettségétől is sokban függ annak a mintegy 400 ezer em­bernek a helyzete, akik a Pest megyei vállalatoknál és szövet­kezeteknél dolgoznak. H. Sz. Több ezer embert érint a bérintézkedés Kereskedelmiek és vendéglátósok — július 1. után Mint ismeretes: a Minisz­tertanács május 19-i ülésén határozatot hozott, amely — más szakágak-szakmák sorá­ban — az élelmiszer-kiskeres­kedelemben és a vendéglátás­ban a fizikai dolgozókra és a termelést közvetlen irányítók­ra is vonatkozik. A határozat szerint ők is — 1977. július 1-től — a délutáni műszak­ban egységesen 20, az éjsza­kaiban 40 százalék pótlékot kapnak. A folyamatos munka­rendben foglalkoztatottak ezen fölül további 10 százalék pót­lékban részesülnek. Mit jelent ez az intézkedés Pest megyében? Fix összegben — A három élelmiszer-kis­kereskedelmi vállalat (a Nyu­gat-Pest megyei, a Váci és a Ceglédi ÉKV) fizikai dolgozói, a Pest megyei Vendéglátóipa­ri Vállalat és a huszonegy megyei ÁFÉSZ élelmiszerbolt­jaiban és vendéglőiben tevé­kenykedők kaphatnak e hó­naptól műszakpótlékot — mondja Fekete Lajos, a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezető­je. — A felsorolt vállalatok­nál és szövetkezeteknél körül­belül 15 ezren dolgoznak, kö­zülük 6—7 ezren kapnak mű­szakpótlékot. Az élelmiszer- üzletek java része ugyan egy- műszakos, de vidéken igen sok boltnak osztott a nyitva tartási ideje. Sajnos, ennek ellenére, hogy e boltok alkal­mazottainak munkabeosztása kedvezőtlenebb a két műszak­ba járókénál, nem kapnak mű­szakpótlékot, mert megnövel­né az ország anyagi terheit. (Az állam 1977. hátralevő idő­szakában így is 4,2 millió fo­rinttal támogatja a megye ke­reskedelmét.) Egyértelmű, hogy a nagy forgalmú élelmi­szerüzletek és ABC-áruházak dolgozóinak, akik kora reggel­től késő estig kiszolgálják a vásárlókat, jár a délutáni pótlék. A kormányhatározat értel­mében a kereskedelemben — az ipartól eltérően — nem százalékban, hanem fix ősz- szegben. állapították meg a műszakpótlékot. Ezek szerint a délutáni pótlék óránként 2 forint 40 fillér, az éjszakai 4 forint 80 fillér. Ezek az ősz- szegek körülbelül megfelel­nek a fizetések, illetve az óra­bérek 20, illetve 40 százaléká­nak, ugyanakkor alkalmazá­sukkal nem kerülnek hátrá­nyos helyzetbe az igen ala­csony törzsbérűek. Például tősjen azok a felszolgálók, akiknek az alapfizetése mindössze 600 forint. A műszakpótlék elsősorban a vendéglátás munkaerő­gondjain javíthat. Az élelmi­szer-kereskedelemben ugyanis nincs harmadik műszak, a vendéglátók viszont többnyi­re a harmadik műszak meg­kezdése után, éjfél körül húz­zák le a rolót, ami azt jelenti, hogy többségüknek jelenti nő a fizetése. Minisztériumi támogatás Naszádos József, a Pest megyei Vendéglátóipari Vál­lalat munkaügyi és üzemgaz­dasági osztályvezetője el­mondta, hogy 340 üzletükből és cukrász-termelőüzemükből mindössze 30 dolgozik egy műszakban, így a fizikai dol­gozók többségét, csaknem 2300 embert juttat anyagi előnyhöz a kormányhatározat. A válla­lat vezető szakembereinek előzetes számításai szerint a pótlék a jelenlegi személyen­kénti havi 2200 forintos átlag- keresetet 2600 forintra emeli. A munkaidő-beosztásitól füg­gően lesz olyan, aki 100, lesz, aki 500 forinttal talál majd többet fizetési borítékjában. A fizetésemelés, illetve a műszakpótlék bevezetése mintegy 5 millió forinttal nö­veli meg a vállalat bérkölt­ségét, és további másfél mil­lióval a bérjellegű kiadásokat. (Illetményadó, társadalombiz­tosítási járulék.) Tehát csök­kenti a vállalati eredményt, azaz nyereséget és a belőle képezhető részesedési alapot. Mivel pedig a vállalati átlag- bérszínvonal is jelentősen növekedik, megnőne a vállalat bérfejlesztés után fizetendő adója. A Belkereskedelmi Minisztérium azonban köz­ponti támogatást adott, amely elegendő a műszakpótlék be­vezetéséből származó bérkölt­ség-növekedés 75 százaléká­nak fedezésére, a vállalatnak csak a fennmaradó 25 száza­lékot kell kigazdálkodnia. Az állami támogatás révén korri­gálni lehet a tavaszi bérezín- vonalat, s ha a vállalat jól gazdálkodik, további, saját bérfejlesztésre is nyílik lehe­tőség. Anyagilag is elismerik Lássunk egy példát! 1975- ben 25137 forint volt az 1 főre jutó éves kereset. 1976- ban 26 431 forintot ért el, azaz 5.1 százalékkal nőtt a bérszín­vonal. Ebből 1,5 százaléka, központi előírások alapján kö­telező volt emelni, 3,6 százalé­kot viszont a vállalatnak kel­lett kigazdálkodnia. A Pes megyei Vendéglátóipari Vál­lalat tavaly jól dolgozott, aká-' 4.1 százalékkal is emelhette volna a béreket, de ez csak a év végi mérlég elkészültekor derült ki. Hogy az idén sike­rül-e hasonló vagy ennél ma­gasabb bérfejlesztést meg­valósítani a műszakpótlékon túl, az természetesen elsősor ban a vállalat munkájától függ. A belkereskedelmi minisz­ter rendeletét a Pest megye' Vendéglátóipari Vállalatná 760 üzletvezető és -helyettes. 210 szakács és cukrász, 160 felszolgáló, 200 eladó és ital­mérő, valamint 970 konyha: dolgozó várta. S mert ennek a 2300 alkalmazottnak a 65 százaléka nő, különösen ör­vendetes, hogy végre megfele­lő módon elismerik a második és a harmadik műszak hátrá­nyait. Az év második felétől minden valószínűség szerint kevesebb vonakodással vállal­koznak délutáni vagy esti munkára. Czibor Valéria Szilárd energiaforrásokat kutatnak Megérkeztek a szovjet gyártmányú berendezések Az Országos Földtani Kuta­tó Fúró Vállalathoz megérke­zett a negyvenedik nagy telje­sítményű fúróberendezés és ezzel a rekonstrukcióhoz szükséges valamennyi felté­tel biztosított. A gépeket, be­rendezéseket a Szovjetunióból rendelték meg. A szállító partnerek messzemenően fi­gyelembe vették a magyar szénkutatás növekvő igényeit Csendes szóval bizalmat kelteni Az elnökhelyettes-asszony A hazai gombatermesztés kilencven százalékát a buda­pesti Duna Kertészeti Mező- gazdasági Termelőszövetkezet adja. Elsősorban talán a helyi adottságok okán: a környékbe­li, nemegyszer 3—400 éves, ré­gi kőbányák járatai, vissza­maradt tárnái olyan pince- rendszert alkotnak, melyek mikroklímája alkalmas a gom­batermesztésre. S ha a lehető­séghez kellő szakismeret is társul, akkor az eredmény nemcsak mennyiségileg, ha­nem minőségében is kiváló. Koronczy Imréné kertész­mérnök, a Duna Termelőszö­vetkezet elnökhelyettese nem­rég vette át a Minisztertanács által alapított Eötvös Loránd- díjat, éppen a gombatermesz­tés területén végzett sikeres munkája elismeréseképp. Hajdanán „Champignon” néven alakult meg a szövet­kezet, ahol termelésvezetőként kezdte, majd főagronómusként folytatta a munkát. A hatva­nas évek elején a környékbeli termelőszövetkezetek egyesül­tekor már zöldséggel, virággal is foglalkoztak — így a gom­bára utaló név átalakult az azóta is ismert Dunává. Im­már tizenhat éve elnökhelyet­tese a szövetkezetnek. Vissza­pillantva a hőskor viharos 1 közgyűléseire, melyek nem­egyszer éjszakába nyúltak, s nem voltak híján az indulati töltéseknek sem, az elnökhe­lyettes asszony úgy véli: az agrárszakmában nőnek lenni önmagában is feladat. S ezen túl még vezetőként is helytáll­ni, a munkatársakkal, a beosz­tottakkal jó kapcsolatot te­remteni — igencsak nehéz. Azonban mindeközben bőven nyílik alkalom szakmai- és élettapasztalatok gyűjtésére, kimunkálására, mindaddig, amíg a vezetői személyiség ki­formálódik, a magatartás ki­alakul. A vezetőnek tudnia kell esetenként nemet mondani. Halvány mosollyal jegyzi meg, hogy számára még ma is ez a legnehezebb a „szükséges rosszak” közül. Az asztalit csapkodó, hangerővel felülke­rekedő vezetői stílus távol áll tőle. „Igyekszem soha sem utasítani, helyette mifidig kér­ni. Csendes szóval, higgadt te­kintettel bizalmat kelthetünk. Ez erős kötőanyag a munka- kapcsolatokban. A félelem tá­volít.” S vajon a munkatársnők hogyan fogadják egy másik nő irányítását, vezetését? Tapasz­talata az általános gyakorlatot igazolja: kevésbé zökkemente- sen, mint a férfiak. Mintha az emancipációt azok vennék ko­molyabban ... Ez a jelenség azonban szerinte inkább érde­kes, mint veszélyes. Konflik­tushelyzetet nem okoz, jobbá­ra csak egy idejétmúlt társa­dalmi közfelfogást tükröz. A „gyes-probléma” és a szakmai fejlődés gondja a kezdő agrár­diplomás nők körében — csak­úgy, mint más munkaterüle­teken — élő, s megoldandó. Nehéz összehangolni a magán­élet és a munkahely várakozá­sait, s n?m mindig a megszü­letett kicsik okán. Néha a fér­jek kényelemszeretete „kor­rumpálja” az ifjú mamát, hogy több évig maradjon otthon „háziáldásnak”... Tudományos és munka­sikereihez tehát a szakértelmen és a tisztességgel megoldott feladatokon kívül némi sze­rencsére is szüksége van? Ta­lán igen. Hogy például a kor­mánykitüntetés átvételének szép pillanatára visszaemlé­kezve elhangozhassék a mon­dat: „A férjemmel együtt dol­gozunk a gombatermesztés té­maköreiben. Q itt a termelő- szövetkezetben üzemágvezető- helyettes. Jó műszaki érzéke, adottságai, és az én szervezés­ben való készségem együtt ad­ták az eredményt.” Be. I. és nemcsak betartották a ha­táridőket, hanem egyes beren­dezéseket határidő előtt szállí­tották le. A széntermelés racionalizá­lására, az energiahordozók szerkezetváltozására hozott intézkedések hatása — 1968-at követően — azonban nemcsak a széntermelést, hanem a ku­tatófúrást is visszavetette. A vállalat fokozatosan kútfúrás­sal pótolta a kismértékű szén- kutatási igényeket és ennek megfelelően rendezkedett be. Az energiaválságot követően rohamosan megnőt a szénku­tatás iránti igény, amely ek­kor már messze túlhaladta a vállalat lehetőségeit. Éppen ezért 1974 végén az Országos Földtani Kutató Fúró Vál­lalat 120 millió forintos köz­ponti támogatásban részesült, amelynek segítségével eleget tudnak majd tenni a növekvő igényeknek. Az állami támo­gatásból 40 korszerű szovjet berendezést vásároltak, ezen­kívül geológiai műszereket szereztek be. Egymillió méter farmeranyag A Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál kidol­gozták az eredetihez színben, minőségben leginkább hasonló hazai farmeranyagok gyártási technológiáját. A különféle börzéken és bemutatókon az anyag nagy sikert aratott, s szinte napról-napra érkeznek a vállalathoz az újabb megren­delések. A Ken der fonó és Szövőipari Vállalat a növekvő igények ki­elégítésére újabb ponyvaszö­vő gépeket alakít át, a bérfes­tés helyett még jobb, saját fes­tési eljárást dolgozott ki, s be­rendezkedett évi egymillió négyzetméter farmeranyag gyártására. Az igények azon­ban előreláthatólag ennél is jóval nagyobbak lesznek, ezért máris tovább kutatják a meg­oldást a termelés bővítésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents