Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-14 / 164. szám

1977. JULIUS 14., CSÜTÖRTÖK Nyilatkozat a neutronbomba ellen Az Egyesült Államok Kom­munista Pártja és a Német Kommunista Párt szerdán kö­zös nyilatkozatban foglalt ál­lást a neutronbombák és más tömegpusztító fegyverek gyár­tása ellen. A közös dokumen­tumot abból az alkalomból fo­galmazták meg, hogy James Carter amerikai elnök talál­kozott Helmut Schmidt nyu­gatnémet kancellárral. Orenburgi magyar napok A fesztivál fvano-Frankovszkban Miniszteri értekezlet az Ukrajna szállóban Szerdától az orenburgi gáz­vezeték 596 kilométernyi ma­gyar szakasza látja vendégül a Népek barátsága fesztivál résztvevőit. Az V. szakasz fő­városa szerdán reggel az al­kalomhoz illő ünnepi zászló­díszben várta látogatóit. Üd­vözlő feliratokkal ékesítették Ivano-Frankovszk repülőterét. London-Párizs Munkásszolidarítás Londonban a múlt hét végén nyílt meg a Nagy-Britannia Kommunista Pártja szervezete 9 napos nemzetközi marxista nyári szabadegyetem, mely már közel évtizedes múltra te­kint vissza. Idén a vita közép­pontjában a párt novemberi kongresszusa elé kerülő prog­ramtervezet áll, melynek alap- gondolata, hogy a brit munkás- osztály tudatában alapvető vál­tozást kell elérni, rá kell éb­reszteni a dolgozókat, hogy ük a társadalom vezető ereje. Az ébredés kohója pedig a mun­kásszolidaritás. E GONDOLAT igazságát — mintegy a vita illusztrálása­ként — hirdette az utóbbi évek legnagyobb tömegdemonstrá­ciója, melyre hétfőn érkeztek Londonba az ország minden ré­széből munkásküldöttségek. Ki­fejezték szolidaritásukat a Grunwick gyár dolgozóival, akik tizedik hónapja sztrájkol­nak az embertelen munkakö­rülmények és szakszervezeti jogaik semmibevétele miatt. Mert Grunwick-ot az éhbérek, a hosszú munkaidő és a köte­lező túlóráztatás, a művezetők önkényuralma és a sűrű elbo­csátások az iparág szégyenévé tették. London északi részén előző­leg megbénult a postaforgalom is: a postások szolidaritást vál­lalva megtagadták a Grunwick gyár küldeményeinek továbbí­tását, mire a postaigazgatóság felfüggesztette állásából az- el­osztó hivatal 130 dolgozóját, le­zárta a hivatalt és lepecsételte a környék postaládáit. Közben immár országos figyelem kö­zepette a legfelső bíróságon folytatódott George Ward Grunwick tulajdonos pere a kormány munkaügyi békéltető és döntőbírósága ellen, amely februárban felszólította a tu­lajdonost, hogy ismerje el üze­mében az APEX szakszerveze­tet és vegye vissza elbocsátott dolgozóit. A tulajdonos e héten az első bírósági fórumon csatát is vesztett, ám nem nyugszik bele az ítéletbe, saját korábbi nyilatkozatát meghazudtolva kijelentette, hogy fellebbez akár a lordok házáig is. Pedig Callaghan miniszterelnök szintén kifejezte reményét: a döntés megnyugtatóan pontot tesz az elmérgesedett ügy vé­gére. Így a hétfői impozáns tö­megtüntetést követően, ame­lyen közel 20 ezer dolgozó vo­nult fel, további szolidaritási megmozdulások várhatók. DE A PÁRIZSI NYOMDÁ­SZOK szolidaritási példája is figyelemre méltó, amely — ha igaz — e héten győzelemmel ér véget. A francia munkás- mozgalom történetének eddigi leghosszabb, legelkeseredettebb és legleleményesebb sztrájk­harcában a Le Párisién Liberó nyomdászai ugyanis megvédték jogaikat, munkahelyüket és méltóságukat. Az 1975 márciu­sában kezdődött harc jelkép­pé vált Franciaországban: az egyik oldalon a tulajdonos állt és mögötte a legkülönbözőbb kormányszervek, a másik olda­lon pedig a CGT nyomdász­szakszervezete és általában a nyomdászok, szélesebb értelem­ben pedig az egész francia munkásosztály. A Le Párisién Liberé nyom­dászai csaknem két éven át tartották megszállva az Enghien-utcai nyomdát. Ez­alatt a nyomdászszakszervezet valamennyi tagja fizetésének 10 százalékát adta a szolidari­tási kasszába és országos gyűj­tésre is sor került. A konflik­tus két és fél éve alatt össze­sen 60 millió frankot gyűjtöt­tek össze a francia dolgozók harcban álló, sztrájkoló társaik számára. A nyomdászok újra meg újra megtámadták a gép­kocsikat, amelyek a sztrájktö­rők által előállított újságot szállították és ezrével szórták az utcára a lapokat. A laptu­lajdonos feljelentésére ismé­telten bíróság elé állították őket, többüket elítéltek. Vá­laszként újabb szolidaritási sztrájkok követték egymást és a párizsiak, sőt néha a vidé­kiek is újság nélkül maradtak. Legutóbb például azzal hívták fel küzdelmükre a figyelmet, hogy miután Chirac, Párizs fő­polgármestere nem volt haj­landó fogadni őket, egyenként szivárogtak be a városháza épületébe és a tetőn bontották ki követeléseik feliratát. A vállalat igazgatója és a nyomdászszakszervezet közöt­ti megállapodás most biztosít­ja, hogy a nyomda valamennyi alkalmazottja munkát kap, vagy idő előtt nyugdíjba me­het és bizonyos összegű kárté­rítésben is részesül. A teljes siker azonban még késik. A megállapodás ugyanis előír­ja, hogy a kormány is segítsé­get nyújt a lap nyomdászainak elhelyezéséhez, ám Barre mi­niszterelnök irodája még nem adott választ arra, hogy vajon elfogadhatónak tartja-e az egyezményt. A NAGYTŐKE és hatalma elleni harc Nyugat-Európában egy percre sem csökken, az egyre erősödő munkásszolida­ritás nyomán. Alacs B. Tamás j A különgépen érkező vendé­geket a helyi párt- és állami vezetők, valamint a szovjet és magyar dolgozók ezrei része­sítették szívélyes fogadtatás­ban. A vendégek első útja Iva- no-Frankovszk városi taná­csára vezetett, ahol az Ukrán Kommunista Párt városi ve­zetői fogadták a küldöttsége­ket, valamint az építkezésben érdekelt országok miniszté­riumainak képviselőit. P. R. Bezruk első titkár üdvözlő beszédében elismeréssel szólt a dolgozók erőfeszítéseiről, ki­magasló munkasikereiről. A baráti összejövetelen — ame­lyen részt vett Marjai József, hazánk moszkvai nagykövete is — a hozzászólók hangoztat­ták: jövőnk, boldogulásunk, szocialista rendszerünk fejlő­dése, függetlenségünk megőr­zése csak a Szovjetunióval, a szocialista Országokkal szövet­ségben, szoros összefogásban biztosított. Nagy Mária, az MSZBT fő­titkára arról szólt, hogy testvéri együttműködésünk, amelyben nemzeti és nemzet­közi érdekeink egysége ölt testet, évről évre szélesedik, mindig új tartalommal gazda­godik. A barátság ápolása és erősítése igaz nemzeti ügyünk. A nap folyamán koszorúzá- si ünnepséget tartottak a Le­nini-emlékműnél. A fesztivál eseményeivel egy időben az Ukrajna szálló különtermében összeült a gáz­vezeték építésében érdekelt országok miniszteri értekezle­te. A Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK és hazánk nehézipari tárcáinak képviselői megvon­ták a feladatok teljesítésének mérlegét és összegezték az el­következő tennivalókat. A ta­nácskozáson magyar részről ár. Juhász Adám nehézipari államtitkár vett részt. Megál­lapította: egyöntetű a véle­mény, hogy a munkák min­denütt tervszerűen, összehan­goltan haladnak. Ügy vélem, megalapozottan bizakodhatunk abban, hogy elképzeléseink valóra válnak, és 1978 végén megkezdődhet az uráli gázmező hasznosítása — mondotta. — Az orenburgi gázvezeték építése a szocialis­ta országok eddig legnagyobb közös vállalkozása. Munkaterületünkön —Gusz- jatyinban, Bogorodcsanyiban és Huszton — egy-egy komp­resszorállomást hoztunk létre. Ezenkívül a berendezéseket kezelő, a, műszaki biztonság­ra ügyelő munkásoknak lakó­telepeket, óvodát, iskolát és más létesítményeket alakítunk ki. Építőink ez év derekára át­adhatják helyüket a gyár- és gépszerelő vállalattól érke­zőknek, és a kompresszorállo­mások speciális fémszerkeze­tes épületeinek szerelésében járatos német szakértőknek. Jövőre a magyar szakaszon már megkezdi működését a huszti és bogorodcsanyi kompresszorállomás — mondta végezetül dr. Juhász Ádám. A nap eseményeit gazdagí­totta a magyar népművészeti kiállítás megnyitása. Az iva- no-frankovszki kiállítóterem­ben 100 fotó, hímzés, fafara­gás ad ízelítőt tájegységeink ősi díszítőművészetéből. Az esti órákban a fesztivál résztvevői ellátogatták a fő­várostól 30 kilométerre levő Bogorodcsanyba, ahol a te­lephely magyar éttermében Nagy Mária vacsorát adott tiszteletükre. A művelődési házban a Bartók Béla Mű­vészegyüttes műsorának tap­solhattak az érdeklődők. GENF Hármas konzultáció a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes megtiltásáról Genfben szerdán a Szovjet­unió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia részvételével megkezdődött annaik a három­oldalú konzultációnak az első menete, amelyen a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes megtiltásáról szóló szer­ződéssel foglalkozó tárgyalások kérdéseit vitatják meg. A Szovjetunió küldöttségét iQor Morohov, az Állami Atom­energia Bizottság elnökének első helyettese, az Egyesült Államok küldöttségét Paul Warnke, a Fegyverzetellenőr­zési és Leszerelési Hivatal igaz­gatója, és Nagy-Britannia kül­döttségét Percy Cradock nagy­követ vezeti. A szovjet delegáció vezetője sajtónyilatkozatban kijelentet­te: a Szovjetunió, mint ismere­tes, következetesen síkraszáll a nukleáris fegyverkísérletek ál­talános és teljes megtiltásáért. Készek vagyunk minden erőfe­szítést megtenni e cél elérésére, és reméljük, hogy tárgyalópart­nereink hasonlóképp készek az előttünk álló kérdések érdemi megtárgyalására és megoldásá­ra. Paul Warnke a tanácskozás megkezdése előtt tartott sajtó­értekezletén elmondotta, hogy a konzultációk célja a szerző­déssel foglalkozó tárgyalások kilátásainak felmérése. Ha si­kerül megállapodni — minden­fajta nukleáris kísérlet megtil­tásában — mondotta —, ennek igen nagy jelentőségű követ­kezményei lehetnek a nukleáris fegyverzetek fejlesztésének le­állítását illetően. Kérdésre vá­laszolva kijelentette, nincs je­le annak, hogy Franciaország és Kína csatlakozna a tervezett szerződéshez. Belgrad Intenzív eszmecserék A jugoszláv fővárosban a 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada képviselői szerdán nem hivata­los megbeszéléseken folytatták előkészítő tanácskozásaikat. Az intenzív eszmecseréken az ősz­re tervezett belgrádi találkozó napirendjének és munkaszer­vezési kérdéseinek meghatá­rozásáról van szó. Spanyolország A cortes alakuló ülése Szerdán megtartotta alakuló ülését a június 15-én megvá­lasztott új spanyol törvényho­A sikertelenség oka az egységfront hiánya volt A Japán Kommunista Párt állásfoglalása a választásokról A felsőházi választásokon váratlanul elszenvedett nagy­arányú veszteség vezetési vál­ságot idézett elő a Japán Szo­cialista Pártban, az ország A mikor jóllakunk, feszül a pocakunk, újra meg újra elhatározzuk: fogyó­kúrázni kezdünk, mert fenyeget ben­nünket az elhízás veszélye, de az rit­kán jut eszünkbe, hogy a föld más országai­ban milliók éheznek. Az ENSZ statisztikai adatai szerint a föld 4 milliárd lakójából több mint egymilliárd éhezik, és évente 27 millió ember pusztul el éhhalálban, közöttük több mint 10 millió gyermek. Egyes polgári közgazdászok a föld népes­ségének növekedésében keresik az éhhalál okát. Azt állítják, hogy a föld neon képes kellően ellátni élelemmel a rajta élő 4 mil­liárd embert, és rémképeket festenek a jövő­ről, amikor majd a föld lakóinak száma dup­lájára, vagy háromszorosára növekszik. Az eddigi tapasztalatok szerint a népesség sza­porulata évi 2,5—3 százalékkal, az élelmiszer- termelés pedig csak 1—2 százalékkal növek­szik. Ezért egyre nagyobb lesz a népesség és az élelmiszer mennyisége közötti szakadék, ami a rémfilozófia szerint szükségszerűen éh­halálhoz vezet. Ezzel szemben az igazság az, hogy a földön 13140 millió hektár fagymentes, megművel­hető terület van; ennek jelenleg csak 10,7 szá­zalékát műveljük meg, tehát a termőterületet tízszeresére lehetne növelni. A terméshozam gabonából egyes helyeken alig éri el hektá­ronként a 10 métermázsát, más helyeken meg­haladta az 50 métermázsát. Ez bizonyítja, hogy a jelenleg művelt területen is többszö­rösére növelhető a termésmennyiség. Ezen­kívül kimeríthetetlen élelmiszermennyiséget tárolnak a tengerek, az óceánok és a föld mé­lyében rejlő ásványi anyagok. A fentiekből világosan látszik, hogy a prob­léma nem az élelmiszertermelés növelésének korlátaibán van, hanem a lehetőségek rossz kihasználásában és az aránytalan elosztásban rejlik. Az elmúlt harminc év alatt az emberiség létszáma kétszeresére, a világ búzatermelése két és félszeresére növekedett. De a növe­kedés 70 százaléka a terméshozam növeke­déséből származik és a világ legfejlettebb or­szágaira esik. A lélekszámszaporulat viszont a fejletlen országokban nagyobb. A világ gabo­natermésének 20 százalékát az Egyesült Ál­lamokban takarítják be és csak 3,1 százalé­kát aratják Afrikában. A fejlett országok, a világ hús- és tejtermelésében 47—48 száza­lékkal részesednek, a fejlődő országok 17—18 százalékkal, a többit a közepesen fejlett or­szágok adják. Természetesen hasonló az arány a fogyasztásban is. A legfejlettebb országok­ban élő 1 milliárd ember évi jövedelme át­lagban 3000 dollár, a legfejletlenebb orszá­gokban élő 1 milliárdé pedig csak évi 100 dollár. Ennek a szintkülönbségnek az oka nem Az emberiség nagy problémái (3.) Élelmiszerhiány az emberek munkájának mennyiségében ke­resendő, hanem abban a fejlettségi fokban, ami a sarló és a kombájn, a kalapács és az automatika között nyilvánvaló. Sajnos, azok a fejlett tőkés országok, ame­lyek rengeteg értéket raboltak el volt gyar­mataiktól, most nem hajlandók a termeléshez szükséges technikát és tudományt ingyen át­adni nekik. A világ 10 legfejlettebb országa 1960-ban a bruttó nemzeti termékének 0,52 százalékát, 1975-ben már csak 0,30 százalékát fordította az elmaradott országok megsegíté­sére. Mindössze évi 10 millió tonna gabona kellene ahhoz, hogy jelenleg — természetesen a társadalmi berendezkedéssel összefüggő kü­lönböző okokból — az éhhalált megszüntes­sük, mégis a világ 300 milliárd dollárt költ fegyverkezésre, nem pedig 3 milliárdot az éh­halál megszüntetésére. Szörnyű embertelenség ez az emberekkel szemben, amelyet meg kellene szüntetni. De a tőkés világ, amely könyörtelen volt Ázsia és Afrika kirablásában, most érzéketlen e földrészek nyomorával szemben. Az ENSZ 1974-ben felhívta a világ figyel­mét egy új nemzetközi gazdasági rend létre­hozására, amely lehetővé tenné a nyomor megszüntetését. A szocialista országok — ere­jükhöz mérten — szívesen vállalják a szegé­nyek segítését, de nem vállalhatják magukra a volt gyarmattartók felelősségét. Joggal vár­juk azoktól a fejlett tőkés országoktól, ame­lyek a gyarmatok kirablói voltak, hogy most adjanak vissza valamit élelmiszer formájá­ban a rablóit kincsekért. A legelmaradottabb országokban éhező 400 millió gyermeknek nem a nyomorúság okát boncolgató tudós elméletekre van szüksége, hanem élelemre, kenyérre és tejre. A mi lelkiismeretűnk annyiban nyugodt le­het, hogy nem vettünk el ingyen egyetlen néptől egyetlen falatot sem. De amikor paza­roljuk, szemétbe dobjuk, egészségünket ve­szélyeztetve mértéktelenül fogyasztjuk az italt és ételt, azért nem árt, ha néha eszünkbe jut, hogy másfél milliárd ember éhezik a földön. Ha tudjuk, hogy vannak embertársaink, akik napokig nem jutnak hozzá egy falat ételhez, vagy egy korty italhoz, talán könnyebb lesz lemondani a túlzott alkoholfogyasztásról és könnyebb lesz vállalni az egészségi szempont­ból is nagyon ajánlatos fogyókúrát. Gerencséri Jenő (Következik: Környezetvédelem) legerősebb ellenzéki pártjá­ban. A JSZKP Központi Vég­rehajtó Bizottságának szerdai ülésén hivatalosan benyújtot­ta lemondását Narita Tomo- mi, a párt elnöke és Isibasi Maszasi főtitkár. Előbbi 1968, utóbbi pedig 1969 óta viselte tisztségét. A másik nagy ellenzéki párt, a Japán Kommunista Párt, szerdán nyilvánosságra ho­zott állásfoglalásában ele­mezte választási visszaesésé­nek okait. A JKP elnökségének az Akahata című japán lapban megjelent nyilatkozata sze­rint a szocialista és a kom­munista párt sikertelenségé­nek legfőbb oka, hogy nem valósult meg a haladó erők­nek a kommunisták által ja­vasolt egységfrontja. AZ OLASZ képviselőház­ban megkezdődött a vita hat parlamenti pártnak arról a közös indítványáról, amelyet a pártközi tárgyalások ered­ményeként született megegye­zés alapján terjesztenek elő. zás, a cortes két háza. A kor­mány döntése szerint a két háznak a király jelenlétében tartandó ünnepélyes megnyi­tó ülésére július 22-én kerül sor. Az ellenzék, mint ismere­tes, nem tartja ezt a dátumot elfogadhatónak. A szerdai alakuló ülésen, amelynek képviselőházi korel­nöki asztalánál két kommunis­ta képviselő, Dolores Ibárruri és Rafael Alberti író foglalt helyet, megválasztották a par­lament két házának elnökét. Mindkét elnöki posztra, mint várható volt, a Demokratikus Centrum Unió jelöltjét válasz­tották meg. A szenátusban, ahol a kormánynak a király ál­tal kinevezett szenátorokkal abszolút többsége van, simán már az első fordulóban meg­választották Antonio Fontánt, a képviselőházban pedig a második fordulóban Fernando Alvarez de Mirandát. A kom­munisták az eredménytelenül végződött első szavazásnál sa­ját jelöltjükre, Ignacio Galle- góra szavaztak, a második for­dulóban, amikor már csak a Demokratikus Centrum Unió és a Spanyol Szocialista Mun­káspárt jelöltje indulhatott, tartózkodtak a szavazástól. Az ülésteremben Antonio Hernandez Gil, a cortes elnö­ke, bemutatta Dolores Ibarru- rit Adolfo Suarez miniszterel­nöknek. Az SKP elnöke sok sikert kívánt az új kormányfő­nek. A spanyol miniszterelnök és La Pasionaria kézfogásáró1 a délutáni madridi lanok első oldalukon nagy méretű fényké­pet közölnek. Cunhul a nyugati propagandakampányról Alvaro Cunhal, a Portugál . diplomáciai célok szolgálatá- Kommunista Párt főtitkára a | ban áll. A valóságban semn-. köze sincs az emberi jogok v<. delméhez. Olyan emberek ir„ nyitják, akik saját országú, ban e jogok alkalmazása eile vannak, üldözik politikai e. lenfeleiket, támogatják a faj, elkülönítés rendszerének fenn­tartását — mondotta a több: között Cunhal. Az eurokorr.- munizmusról szólva leszögezte, hogy ez a megfogalmazás ko­rántsem reális, mert pontat­lan. Európa nagy földrész, ahol a gazdasági és társadalrn: fejlettség különböző fokán ál­ló szocialista'és kapitalista ál­lamok vannak. Természetes, hogy ilyen körülmények kö­zött a tőkés Európa kommu­nista pártjai önállóan, a saját adottságaiknak megfelelően jelölik meg a szocializmushoz vezető utat — mutatott rá a PKP főtitkára. La Derűiére Heure című belga lapnak adott nyilatkozatában kijelentette: a kommunisták ellenzik az ország csatlakozá­sát a Közös Piachoz. Szem­benállásunk fő oka az, hogy a Közös Piac politikáját a nagy­tőke érdekei határozzák meg. A Portugál KP főtitkára bí­rálta a Soares-kormány agrár- reform-tervezetét, mert az gaz­dasági, társadalmi és politikai téren egyaránt katasztrofális következményekkel fenyeget. Nyilatkozatában foglalko­zott az úgynevezett euró- kommun izmus kérdésével és a szocialista országok ellen nyugaton folyó propaganda- kampánnyal is. Az emberi jo­gok állítólagos védelmére in­dított kampány valójában na- gyonis korlátozott politikai és

Next

/
Thumbnails
Contents